Dunántúli Napló, 1983. július (40. évfolyam, 180-210. szám)
1983-07-12 / 191. szám
1983. július 12., kedd Dunántúli napló 3 Posztgraduális közgazdászképzés Pécsett Nemcsak a doktori címért Kedvező az első három félév tapasztalata A hallgatók megválaszthatják az előadókat Véget ért a harmadik félév, a vizsgaeredmények általában jók, a lemorzsolódás minimális a Marx Károly Közgazdasági Egyetem Továbbképző Intézetének pécsi regionális bizottsága es a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Közgazdasági Karónak közös szervezésében szervezett szakközgazdász-képzésben. Az elmúlt másfél év tapasztalatairól, a közben felmerült kérdésekről beszélgettünk dr. Farkas Ferenc adjunktussal és dr. Sipos Béla docenssel, akik a szervezésben, az oktatás irányításával vannak megbízva, valamint Acél Gábor és Koro- nics Károly hallgatókkal. — Mi a célja a szakközgazdász-képzésnek, s mi a céljuk az igényük a hallgatóknak? Dr. Farkas Ferenc: alapvető cél az egyetemet végzett szakemberek tervszerű továbbképzése, bizonyos gyakorlat megszerzése után négy féléves oktatási rendszerben. Eddig erre csak Budapesten volt mód. Az idén újból meghirdetjük a vállalati komplex szervezés és vezetés szakot is, 80 óra alatt, tíz képzési napon (péntekenként). Az első évben ezen a szakon a tananyag egységes (vállalati szervezés és irányítás, szervezetfejlesztés, vállalati gazdaságtan, gazdaságpolitika, szociológia, vezetési alapismeretek). A szervezés specializá- ción munkaszociológiát, szervezési esettanulmányokat, termelésirányítást, számítástechnikát, míg a vezetésin a vezetési rendszereket, számítógépes vezetési játékokat ismertetünk. Dr. Sipos Béla: A tananyag nyolcvan százaléka az oktatók és hallgatók számára is új. A szakközgazdász-képzésnek most adódtak meg a feltételei Pécsett, hiszen olyan tudományos fokozattal rendelkező oktatógárda érett be, amely alkalmas a legújabb ismeretek befogadására és továbbadására is. A programozás-képzés közös, ez maradt talán a leg- élőbb köldökzsinór a Marx Károly Közgazdasági Egyetemmel. A vállalati komplex tervezőelemző szak célja, hogy a vállalati vezetők, tervező-elemzők számára, akik persze a korszerű gazdasági ismeretek birtokában vannak már, matematikai, matematikai-statisztikai és számítástechnikai ismeretek alapján képesek legyenek prognózisokat, terveket készíteni és gazdasági elemzést végezni. Acél Gábor, a Pécsi Cipőipari Szövetkezet elnöke: Persze jogosan merült fel a kérdés megfogalmazásakor, hogy nem csupán az a bizonyos kis ,,dr." megszerzése-e a célunk, hiszen a kötelező szakdolgozatot színvonalától függően disszertációként elfogadják, az ugyancsak kötelező szigorlatokat is figyelembe veszik. Az én célom is persze, hogy megszerezzem a címet, dolgozatomat is ezek szerint csinálom. A fő mégsem ez! Inkább egy belső hajtóerő a tanulásra! Másrészt jól szervezett munkahelyen lehet csak megbízható normákat kialakítani, ez pedig a tervezés alapja, a megfelelő szintű vezetés elképzelhetetlen jól körülhatárolt tervek nélkül. Noshát lényegében ezeket az ismereteket tanuljuk itt meg, s hát egyetlen vezető sem ülhet ma már íróasztalánál nyugodtan, miközben a legkorszerűbb ismeretek átfutnak fejük felett. Koronics Károly, a Zöldért igazgatóhelyettese: Az a véleményem, hogy a jövőben egyre jobban minden előrelépési lehetőség a vezetésen, vagyis a szervezésen múlik, a tartalékok feltárása másként aligha lehetséges. A szakközgazdász-képzés a lehető legjobbkor indult Pécsett. Én például 1965-ben végeztem az MKKE-n. Nagyon széles körű általános ismereteket adott, de nagyon tankönyvízű volt az oktatás, 15 évig jól lehetett ezeket az ismereteket használni. Most azonban más kell! Az önképzésnek bizonyos határok között nagy szerepe van, de nem pótolja a szervezett továbbképzést, arra pedig csak Pesten lett volna mód. Itt több tárból is a legújabb ismereteket oktatják, a legújabb követelmények is rendszerezetten jutnak hozzánk. Nálunk például az eddigi elosztás helyett az intenzív kereskedésre kell áttérnünk, ebben is sok új dologgal találkozunk, hiszen a marketinget, mint a vezetés szerves részét oktatják. — Kik vesznek részt a pécsi szakközgazdász-képzésben, mekkora a lemorzsolódás? Dr. Farkas Ferenc: A komplex szervezési és vezetési szakon negyvenegyen kezdtek, jelenleg harmincötén vannak. Sok vállalati szervező, és persze vezető beosztású is jár, de inkább a végrehajtók és a káderutánpótlás szempontjából számításba kerülhető fiatalok járnak. Dr. Sipos Béla: Harmincas létszámmal indultunk, egy meghalt, kettő beteg, huszonheten vizsgáztak. Acél József: Nálunk az évfolyam fele (vállalati komplex tervező-elemző szak) vezető beosztásban dolgozik. Ez a legnagyobb gond is, hiszen évente 20—24 pénteken vannak az előadások, a tananyag nagy hányada éppen az előadásokra van építve, vezető beosztásban pedig ennyit aligha szabadna hiányozni. Koronics Károly: Vagyunk, akik a hatvanas években végeztünk és vannak sokan, akik jóval később. Sokaknak egyes előadások érdektelenek, de ennyi ember igényének megfelelő előadót aligha lehet ösz- szehozni. Tény, hogy megpróbálták, sőt, ebben a demokratikus oktatási formában a hallgatók dönthettek arról, kit hívjanak meg, s ki az, aki számukra nem megfelelő színvonalon oktat. Az elképzelések szerint olyan iskolateremtő egyéniségeket akartak meghívni, akik az elméleti és gyakorlati ismereteket napra kész állapotban tudják közvetíteni a hallgatók számára. Az ismertek közül néhány: Susánszky János, Ladó László, Marosi Miklós, Máriás Antal, Stark Antal. . . S hát többen a baranyai közgazdászok, gyakorlati szakembere közül is . . . L. J. A MÉM és a Kamara együttműködése Váncsa Jenő mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszter és Beck Tamás, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke a kapcsolatok fejlesztése, rendszeressé és intézményessé tétele érdekében együttműködési megállapodást írt alá hétfőn, a kamara székházában. Ennek alapján a jövőben rendszeresen meghívják a MÉM szakembereit azokra a kamarai fórumokra, amelyeken a tárca működési területével összefüggő kérdéseket tárgyalják meg. Lehetőséget teremtenek arra is, hogy a minisztériumi képviselők részt vegyenek a kamarai testületek, többek között a mezőgazdasági és élelmiszeripari tagozat munkájában. Előrehaladásunk kulcsa a műszaki fejlődés meggyorsítása Elektronikai tervezések a Műszaki Főiskolán Kutatás piacközeiben Versenyben a gazdasági munka- közösségekkel Már 1974 óta team-et alkot a nyolc szakember o pécsi Pollack Mihály Műszaki' Főiskolán, akik magas képzettséggel és nagy gyakorlattal rendelkeznek az elektronikában. Munkájuk egy évtized alatt legalább ötmillió forint árbevételt jelentett a főiskola számára. Nyitásuk a termelő üzemek felé akkor kezdődött, amikor az ÉFFU pécsi teleoével kötöttek szerződést. Első közös munkájuk a gépkocsik és az üzem- anyagkutak üzemi paramétereit folyamatosan róazítő berendezések voltak. Az úgynevezett fekete doboz bevezetését a gépkocsivezetők ellenezték. Idegesítette őket, hogv a műszer tudott az üzemanyagfogyasztásról, az állási, rakodási és haladási időről. De az üzemanyag- töltő állomások kútjairai szerelt automatikus rögzítők azóta is üzemelnek. Nincs szükség kézi kútkönyvre, az elszámolást a számítógépre bízták, a túlfo- gyasztásos kocsit igen rövid időn belül kiszűrik. Jelentős partnerük a Mecseki Szébányák kutatási osztálya, amely hazai viszonylatban egyedül jogosult a robbanás- veszélyes porok, gázok minősítésére. A bánya az NSZK-beli SCHOLTZ cégtől a pontosabb, gyorsabb és biztonságosabb vizsgálat érdekében egy robba- nókamrót vásárolt. A főiskola oldotta meg a György-aknai kísérleti és újító műhelyben felszerelt berendezés automatikus működtetését. A por- és gázminősítő sikeresen üzemel, a napi kihasználtsága 8—9 óra. Egy másik újdonságukat — a digitális, integrált áramkörökkel működő vezérlőegységet — a György-aknai felszíni kísérleti vágatban helyezték el. Segítségével a műszerek — így például a hőfokérzékelők, filmfelvevők, lángsebességmérők — működését hanqolják össze és kísérleti vágatban igyekeznek nyomon követni a sújtólégrobbanás következményeit. A főiskolás team — Armb- ruszt Ferenc adjunktus, Helmich József tanársegéd, dr. Horváth István docens, Tarnik István adjunktus — szakértői véleményt nyújt többek között a Gép- és Felvonószerelő Vállalatnak, valamint a Ganz-MÁVAG felvonógyárának. A nagyobb hazai gyártók felvonóvezérlési témákban a pécsiek tanácsát kérik. Emellett oktatási célokra is készítenek különféle műszereket, berendezéseket, abban a reményben is, hogy azok idővel megnyerik a gyártó cégek tetszését. Kísérleti szinten oktatási célra már létezik a teljesmenet során szabályozott, a szinkron motoros felvonóhajtás. Gyorsabb a szállítás, szintben áll meg a lift rándítós nélkül. Olcsóbb, mint a külföldi változata. Eredményesen folyik a relés helyett a mikroprocesszoros felvonóvezérlés kialakítása. Egyik előnye, hogy a mikroszámítógé- pes vezérlőállvány alig 100x70 centiméteres felületen elfér, könnyen megtalálható a hiba, és még könnyebben javítható. Fővárosi és baranyai cégek érdeklődnek,, hogy sorozatgyártásába kezdhessenek. A csoport most egy elektronikai labor kialakítását szorgalmazza. Jelenleg ideiglenes helyen kezdetleges műszerparkkal dolgoznak. Több célműszert, céleszközt maguk fejlesztettek ki. De a házilagos műszerellátás útja tovább nem járható. Mindenképpen szükség van arra, hogy másfél milliós beruházásból komoly felszereltségű elektronikai labort létesítsenek, ahol az oktatás mellett a kutatás-fejlesztés is még magasabb szinten folyhat. Egyre több gondot okoz az alkatrészhiány. Még rendelkeznek ugyan némi raktári készlettel, de a tőkés országokból származó mikroelektronikai alkatrészek hiánya a fejlesztési törekvéseiket fékezheti. S ebben a házilagos pótlás szóba sem jöhet. Gyér reménysugár, ha a prototípus legyártását elfogadó megrendelő bizonyos összegű valutával rendelkezik. E téren a Mecseki Szénbányák bizonyult a leggólánsabb partnernek, de valutáíehetőségei most már szűkösek. Nagyon bíznak a Mikroelektronikai Vállalat felerősödésében, amely hivatott az import alkatrészek hazai kiváltására. Baranyában eddig több mint 10 számítástechnikai és elektronikus berendezéseket fejlesztő önálló qazdasáai munkaközösség alakult. Kemény kihívás ez. Csuti János Meghatározó tényező-e egy nagyközség szellemi életében, főként a szabad idő hasznos eltöltésében az ott működő agrárklub? Ez a kérdés vezéreit bennünket, amikor Kétújfaluba mentünk, ahol 1979 óta működik Baranya megye első termelőszövetkezeti agrárklubja, amely most már 70 szakembert tömörít. Farkas János, a tsz személyzeti osztályvezetője megerősítette, hogy az agrár- és a műszaki értelmiségiek befolyásolják az anyaközség és a nyolc társközség szellemi érdeklődését. Még akkor is, ha a kulturális programok zömét a művelődési intézmény szolgáltatja, amely helyet ad az agrárklubnak. A legnagyobb látogatottság az előadásokon tapasztalható. Közkedvelt előadók többek között Babus Ferenc elnökhelyettes, Gáspár István főállattenyésztő, Klumzer János agronó- mus, Varga József főagronómus. Mellettük meghívott előaadók is rendszeresen járnak a nagyközségbe, így a TOT-ból, a Agrárklub Kétújfalun A termelőszövetkezet támogatásával ablakot nyitnak a világra MÉM-ből, a Janus Pannonius Múzeumból, a Közgazdaság- tudományi Egyetemről, örvendetes, hogy leginkább a szocialista brigádok, szakmunkások, irodai dolgozók, újítók, kisiparosok, tanácsi alkalmazottak érdeklődnek, hiszen az előadásokban nemcsak mező- gazdasági, közgazdasági érdekességekkel foglalkoznak. Visz_ szatérö téma: a háztáji, a szakemberellátottság, a munkahelyi beilleszkedés, a vagyonvédelem, a külföldi gazdasági tqpasztalatok, vagy a színház- és filmművészet. Emellett ismeret- terjesztés folyik a színész—néző, író—olvasó találkozókon, a szakmai tapasztalatcserék alkalmával. Az idén tovább gazdagodik az ismeretszerzési repertoár. Eljönnek operába, könnyűzenei koncertekre, meglátogatják a szomszédos tsz-eket és a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinátot. A jövőben a tsz négy, ipari üzeme gyakrabban rendez termékbemutatót. Többen angolul, németül tanulnának szaktanár irányításával, mert érzik a nyelvtudás fontosságát. Az agrárklub nemcsak szűkkörű szakmai problémák elemzését tűzte ki céljául. Igaz, hogy kezdetben ilyen fogantatással startolt „Szakember-klub" néven. Akkor alig negyvenen léptek be, a más pályabéli diplomások érthető módon elzárkóztak. Most is a legtöbb értelmiségi tag, majd 25 a tsz dol- zója — jegyezte meg ifjú Mare. tics József, a klub elnöke. Ez motiváló, helyzeti előnyt jelentő erő. Egy-két éven belül rájöttek, hogy tsz-diplomásoknak kell kezdeményezniük a falusi értelmiségiek alkalmi, vagy tartós közösségbe történő tömörülését. A művelődési ház legjelentősebb anyagi támogatója, évj 75 000 forinttal a szövetkezet. Ezen kívül a klubra is legalább ekkora összeget fordít. Sikerült-e a különféle értelmiségi rétegek igényét felkarolni? — Nagyjából igen. De a pedagógus társadalmat nehezen tudják aktivizálni, ami magyarázható azzal, hogy nagy a fluktuáció az iskolában. Jelenleg nincs pedagógusklub — magyarázza Perintfalvi Józsefné, a művelődési ház igazgatója —, pedig a gyerekek, az ifjúsági és a nőklub rég megalakult." Azt viszont már elérték, hogy az iskolában működő mezőgazdasági szakkör ütőképes, összefogja a 7—8. osztályokon kívül mór az 5—ó.-oso- kat, majdnem 50 fős létszámmal. Eredményes a műszaki és az állattenyésztői szakmákra az előkészítés, az egyik klubtag és egy szaktanár irányításával. Idén a végzősök közül nyolc tanuló kapott tsz-ösztöndíjat. A fizikai dolgozók létszáma a klubban jelenleg 15. A réteg, igények- kielégítésében az előrehaladást jelzi az, hogy az agrárklub patronálja a TIT- szervezetet, magját alkotja a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság szigetvári vá. rosi és járási csoportjának. A különböző ágazatok szakemberei nemcsak baráti, de szakmai vonatkozásban is egymásra találtak. Ennek köszönhető, hogy évék óta zökkenőmentesen illeszkednek be a kezdő diplomások, ifjú szakmunkások. Vagy ma már természetes, hogy az ipari vásárokra, mezőgazdasági kiállításokra, országjárásra, színházba, koncertre közösen mennek el, bárki ' hozhatja a családját. A mezőgazdasági üzem eddig is bőkezű volt anyagiakban. A romániai és a csehszlovákiai szakmai utat 150 000 forinttal segítette. Az anyagi forrásai szűkösek, de bíznak a tanács és más szervek pénzügyi támogatásában is. Cs. J. Szellemi élet a községekben
