Dunántúli Napló, 1983. július (40. évfolyam, 180-210. szám)
1983-07-11 / 190. szám
Van-e összefüggés? Hrumplíitokrok a uirusldbbrbän Kórokozótesztek ■agy gazdasági hasznot ígérve „Megmérik” Keresett exportcikk: a márkás kor Jugoszlávia a világ tíz legna. gyobb bortermelő országa közé tartozik. Borainak jelentős részét — a megtermelt mennyiség 20 százalékát — exportálják. A 244 000 hektárnyi szőlőterületből a legnagyobbak Szerbiában, Horvátországban és Macedóniában találhatók. Az immár világhírű és törvényesen védett nyolc jugoszláv borkü- lönlegesség közül hat a dalmát tengerparton termő szőlőből ké. szül. A jugoszláv borok legnagyobb importőre a Német Szövetségi Köztársaság. Újabban az amerikai és japán vevők száma is növekszik. Nagy meny. nyiségben vásárol jugoszláv borokat Csehszlovákia, az NDK és a Szovjetunió. A bor, más szeszes italok és a csemegesző. lő felét Jugoszlávia a kelet- európai országokban értékesíti. Mivel a jugoszláv nemzeti jö. vedelem 5 százalékát a bortermelés adja, nagy gondot fordítanak a szőlőültetvények mi. nőségi feljavítására és a szőlő, feldolgozó kapacitások növelé. sére, a bortermelő kedv fellendítésére. a gramm egymilliomod részét A tériszony ismeretlen Karbantartás — hegymászó technikával Nem kell állványzatot építeni Mit keresnek a krumplibokrok egy orvostudományi egyetem víruslqboratóriumában? Egy Vizsgálat alanyai. És mit kereshet ezen a magyar népgazdaság? Sok milliót, esetleg, kemény valutában. Mindez annak az együttműködésnek a következménye, amely a Pécsi Orvostudományi Egyetem, valamint a MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központja között létrejött. Az előzményekről: rengeteg értékesítési, termelési nehézséget okoznak a mezőgazdaságban a különféle növényi vírusok, baktériumok. Ha például bármilyen növény exportjáról volna szó, három évbe telne, amíg a hagyományos tesztek alapján garantálni tudják, hogy az illető növény mentes a kórokozóktól. (Volt ugyan egy gyors módszer is, de nem elég pontos.) A piaci változások nyomon követése legfeljebb egykét hetes várakozási időt tűr meg, ehhez azonban a megfelelően gyors, pontos és nagy mennyiségben elvégezhető tesztelési módszerre van szükség. A POTE víruslaboratóriuma oz emberi gyógyászatban már 1977 óta sikerrel alkalmazza az úgynevezett enzim immuno essay-t, amely a gramm egymilliomod részéig is pontos menyiségben mutatja ki a vizsgálandó anyagban meglévő kórokozókat. Ugyanígy, a megfelelő reagensekkel, ilyen célra kidolgozott módszerekkel a növények fertőzöttsége is figyelemmel kísérhető. Olyan pontossággal, hogy amit itt, a víruslaboratóriumban nem tudnak kimutatni, azt másutt, másféleképpen sem. Dr. Pácsa Sándor, az orvostudományok kandidátusa, a laboratórium vezetője így vázolja a MÉM és a POTE együttműködését: — öt évvel ezelőtt, Magyar- országon először itt próbálkoztunk a növényi kórokozók kimutatásával. Először a kukoricát támadó, úgynevezett törpe mozaik vírus azonosítását végeztük el. Jelentőségét támasztja alá az a statisztikai adat is, mely szerint évente 10—15 százalékos terméskiesést okoz ez a növényi betegség. A kezdeti sikereken felbuzdulva a későbbiek során kidolgoztuk a megfelelő módszert a szőlőre, egyéb gyümölcsfélékre, zöldségfélékre, legutóbb pedig a burgonyára is. A hazánkban folyó országos vírusmentesítési program keretében végzett kísérletek újabb jelentős állomáshoz érkeztek. Ma kezdődik a víruslaboratóriumban az a nagyszabású vizsgálatsorozat, amelynek során, 8—10 nap alatt mintegy tízezer tesztet végeznek el, a négy különböző vírustörzs kimutatására. A vizsgálatok legalább olyan gyorsak, pontosak, mint az egyéb, például a sugárzó- anyagokkal (radio-immuno essay) végzett tesztek, azzal a különbséggel, hogy lényegesen olcsóbbak. Az eredmény pedig egyértelmű választ ad a nö- vénynemesítőknek további munkájukhoz. _________________Kurucz Gyula Sz aktanfolyamok a Kereskedelmi Kamarában A Magyar Kereskedelmi Kamarában két új időszakos tanfolyamat indítanak, amelyeken a szakembereket az egységes termékkód-rendszerrel, illetve a szellemi termékek védelmével, a találmányi, szabadalmaztató, si, újítási- szabályokkal és jogszabályokkal ismertetik meg. A Kamara évről évre rendszeresen szervez tanfolyamokat és időszaki előadássorozatokat vglla. lati és szövetkezeti szakemberek továbbképzésére. A gekko egy olyan gyíkfajta, mely tapadókorongjai segítségével fel tud mászni bármilyen magás felületre, s aztán, ha úgy adódik, minden különösebb nehézség nélkül a mennyezeten is folytatja útját. Nem véletlen tehát, hogy a Baranyában elsőként megalakult hegymászó technikával dolgozó, magas- és mélykarbantartó gazdasági munkaközösség éppen erről az állatról nevezte el magát. — Sok éve hobbiszerűen ! foglalkoztunk barlangászattal, I egyre több megbízást kaptunk I már akkor is. Amikor lehetőség nyílott, megalakítottuk a munkaközösséget, melyben jelenleg heten főállásbon, négyen mellékállásban dolgozunk — mondja Pető József, a „Gekko" vezetője. Tagok között van lakatos, műszerész, kőműves, üzemmérnök, esztergályos. Egy azonban közös bennük: valamennyiüknek gyakorlata van ehhez a munkához. Rengeteg feladatot kaptak a megalakulásuk óta eltelt másfél évben. Állványzat készítése nélkül festettek már URH-tor- nyot, egyszál kötélen függve tisztítottak csatornát. A Pécs és Mánfa közti sziklaomlásokat is ők veszélytelenítették. Fához erősített kötelekbe csimpaszkodva bontották le a meglazult kőtömböket. — Egyik legérdekesebb munkánk a szekszárdi gabonasiló födémszerelése volt — mondja Pető József. — Itt egy-egy 45 méter magas betongyűrűn belül kellett dolgozni, úgy oldottuk meg, hogy daruval beemeltek egy körállvá’nyt, és mintegy 13 emelet magasságban ezen állva dolgoztunk. A munka befejezése után pedig a gerendák között szedték ki az elbillentett körállványt. Ez volt a feladat legveszélyesebb része, mert egy szál drótkötélen lógott az egész. A gazdasági munkaközösség tagjainak munkaideje mindig az adott feladattól függ, keresetük is eszerint alakul. Bozsik L. Nincs elegendő alapanyag Barcson Bitulax, Vliesin, Barra, Ak- ropol . . . Akik építkeznek, előbb-utóbb megtanulják ezeket a fantázianeveket, hisz ezek az anyagok a hazánkban kaphatók közül ajegkor- szerűbbeknek számítanak. Keresik is, de igozság az, hogy rengetegen hiába, mert nincs annyi, mint amennyi kellene. Miért? Választ a termékek gyártójánál, a Kemi- kál Építőanyagipari Vállalat barcsi gyárában kaptunk. Mint Szabolcs Pál gyárvezető elmondta, teimékeik nagy részéhez nyugati importból származó alapanyagokat használnak, az import- korlátozás pedig behatárolja, hogy miből mekkora mennyiséget állíthatnak elő. Ezen önerőből kívánnak változtatni. Kisebb gyártmányfejlesztést hajtanak végre az elkövetkezendő években, az importalapanyagokat hazaival helyettesítik, s korszerűsítik, átalakítják a gyártás- technológiát. A Bitulax tető- szigetelő, -javító családjukból az idén például 8000 tonna gyártását tervezték, de mivel ennél sokkal nagyobb a kereslet, a hiányon úgy enyhítenek, hogy megváltoztatják a gyártási rendszert, így a tervezettnél többet készítenek. A többi anyagnál egyelőre nem tudunk jó hírről beszámolni, hisz például a népszerű Vliesin homlokzatképző színes habarcsból a tavalyinál is kevesebb hagyja el a barcsi gyárat. Már egyszer jelentkeztek a piacon műanyag fürdőkádakkal, azonban akkor nem aratott osztatlan elismerést a vásárlók körében. Az igények változását jelzi, hogy mostanában a műanyag fürdőkád igén keresett, a raktárkészletüket mór eladták, így a kádak előállítását ismét megkezdik. „ Érdemes szólni egy pécsi vonatkozású hírrőh a Pollack Mihály Műszaki Főiskola megbízásából a barcsiak kísérletezik ki a sétatéri ókeresztény sírtemplom boltíves lejáratának üveggyöngyös falburkolatát. Az eddigi kísérletek biztatóak. R. N. Naptevékenység és földi katasztrófák A napkitörések hatnak a gyengébb idegrendszerű emberekre Elképzelhető-e, hogy a Nap tevékenysége általánosságban kihat a földi viszonyokra, s adott esetben katasztrófákhoz, földrengésékhez, bányaomlások. hoz, bánycfbelj robbanásokhoz vezet? A Nap „működésében", azaz légkörének jelenségeiben mór régóta ismeretes egy szakaszos ismétlődés, amelynek hossza — közelítőleg — 11,1 évre terjed. Időnként, amikor a tevékenység igen erős (ezt nevezzük napfoltmaximumnak), hatalmas méretű napfoltok és foltcsopor. tok jelentkeznek az égitest felszínén, s ezzel egyidejűleg felRádióstúdió a kórházban Féleleműző a gyermekeknek Csütörtök délutánonként rövid időre mesebirodalommá változik a szekszárdi kórház gyermekosztálya. A hangstúdióban ültünk le az ötlet és a kivitel megvalósítójával, Mayer Zsuzsa népművelővel. — Hogyan határozta el a meseműsor létrehozását? — Gyakran járok a gyermek- osztályon és nap mint nap látom, hogy a kórházba behozott csöppségek jobban félnek a kórházba kerülés tudatától és az otthoni környezetből való kiszakadásuktól, mint a gyógykezelés hatásaitól. Rájöttem, hogy ezt a szorongást játékkal, mesével a legegyszerűbb feloldani, (gy esett a választás a kórházi vezetékes rádió felhasználására. A felnőtteknél rendszeresített fülhallgató helyett az egyszerűbben használható és jobb hangminőséget biztosító hangfalak ke- rültek előtérbe. A műsorok nagyon jó hangulatot biztosítanak a gyermekeknek, ünnepek alkalmával, mint például karácsony, húsvét, a kórház dolgozóiból verbuvált amatőr színpad tagjai alkalmi műsort adnak. — Nem megszokott a hazai kórházakban a saját stúdió. Szekszárdon jól működik. Mit tud nyújtani a betegeknek? — A felnőttek részére fülhallgatóban hallható a Kossuth és a Petőfi rádió műsora, naponta 5-től 22 óráig. Lényeges újítás, hogy e műsorokat megszakítjuk és helyi stúdióban felvett aktualitásokat tartalmazó anyagok kerülnek leadásra. — Mit tartalmaznak ezek a műsorok? — Könnyen „fogyasztható” zenébe ágyazva hívjuk fel1 a figyelmet a kórházi szokásokra, érdekességekre. Ezen kívül feldolgoztuk a rádiónk számára dr. Katona Edit: Telefondoktor című könyvében található egészséges és beteg számára használható tanácsokat. Magas szintű előadásokat szerkesztünk, ezeknek az anyagát a kórház orvos tagjai szerkesz-' tik. Földesi Mihály fokozódik a naplégkör magasabban levő rétegeiben, az úgynevezett kromoszférában be. következő robbanások száma és ereje is. A legutóbbi napfoltmaximumra 1980 májusában került sor, tehát három évvel ezelőtt. Azóta a napfoltok száma és mérete egyaránt csökken, s jelenleg nagyjából kö- zépúton vagyunk a maximum és a minimum időszaka között. Ez idő szerint a naptevékenység nem mondható erőteljesnek, hanem csak átlagosnak. •Ha létezne bármiféle összefüg. gés a naptevékenység és a föl. di katasztrófák között, akkor ennek jeleit három évvel ezelőtt kellett volna tapasztalnunk. Azonban semmi ilyesmit nem észleltünk. Minden mástól eltekintve ez már önmagában véve is igazolja, hogy a Napnak ilyen értelemben véve sem. miféle káros kihatása nincs Föl. dünkre. A földrengések számát igen sok kutató megkísérelte kapcsolatba hozni a napfoltok mennyiségét kifejező számér. fékkel, de minden egyes vizsgálat negatív eredménnyel járt. Egészen más a helyzet, ha nem a naptevékenység ilyen ér.' telemben vett geológiai összefüggéseinek kérdését vetjük fel, hanem azt vizsgáljuk, hogy be. folyásolija-e központi csillagunk a földi mágneses erőteret, valamint az emberék közérzetét, egészségi és idegállapotát. Ez utóbbiakat tekintve kétségtelen, hogy léteznek összefüggések A napból érkező részecsk gárzás ereje ugyanis egy-c nagyobb kitörés következtébe,, •megnövekedik, s amikor ezek a részecskék elérik bolygónk kozmikus környezetét, zavarokat keltenek a földmógneses erőtérben. További kihatásai: sarki fényjelenségek léphetnek fel, valamint rádióvételi zavarok, főként a rövidhullámú tartományban, végül pedig — talán! — az időjárás alakulását is befolyásolhatják. Ez utóbbit illetően azonban az eddigi kutatási eredmények még nem teljesen egyértelműek. A Nap kétségkívül kihat a földi kiírná, ra, de hogy ez milyen módon történik, az pontosan ma még nem ismeretes. A baleseti statisztiták azt mutatják, hogy napfoltmaximu. mos időszakban, s főként 24— 36 órával egy-egy erősebb nap. kitörés után, megnövekedik a figyelmetlenségből, gondatlan. Ságból keletkező üzemi és köz. úti balesetek száma. A Napból érkező részecskék ugyanis egyes, érzékenyebb idegrendszerű emberekre oly értelemben hatnak kórosan, hogy szórakozottabbá, figyelmetlenebbé, vagy „idege, sebbé" teszik őket. Következés, képpen a kérdéses személyek könnyebben lesznek ilyenkor balesetek áldozatává. Azt is megállapították, hogy a szív és érrendszeri, valamint asztmati. kus eredetű és idegbetegségek, ben szenvedők állapota is rend. szerint rosszabbodik egy-egy napkitörést követően. (24—36 óra keíl ahhoz, hogy a Napból származó részecskék áramlása elérjen bennünket, ezért van az említett időbeli eltolódás a napkitörés, s annak következményei között.) Dr. Hédervári Péter plánétól ógus Új modem, önjáró komphajót állítottak munkába a Tiszán Tápénál. A negyventonnás vízi járművet két 150 lóerős Rába- Man dízelmotor hajtja. A régi kompokkal nem győznék már a nagy gépjármű, és személyforgalom lebonyolítását, a környékbeli gazdaságok, valamint az algyői olajbányászok súlyos közlekedési eszközeinek, berendezéseinek szállítását. hétfői El
