Dunántúli Napló, 1983. július (40. évfolyam, 180-210. szám)

1983-07-09 / 188. szám

Atomenergetikai lehetőségeink a KGST-ben Magyar és szovjet vélemény a Paksi Atomerőműről Beszélgetés A. M. Petroszjanc és Osztrovszki György akadémikusokkal A. M. Petroszjanc A KGST Atomenergia Állandó Bizottság tíz or­szág részvételével Pécsett tartotta 44. ülését. Ez al­kalomból elbeszélgettünk A. M. Petroszjanc akadé­mikussal, a Szovjetunió Állami Atomenergia Bi­zottságának elnökével és Osztrovszki György akadé­mikussal, a Magyar Álla­mi Atomenergia Bizottság elnökével.- Az atomenergiát ma már áramelőállitásra is használják és a rangja csak nő. Emellett milyen más lehetőségei vannak a népgazdasági felhasználás­nak? A. M. Petroszjanc: — Az elektrongyorsítók ipari alkalmazása mindjobban ter­jed első'sorban a kohászatban, a gép-, könnyű- és textilipar­ban, de szépek a sikerek a gyógyászatban, valamint a me­zőgazdaságban is. A gyorsító­technikai berendezésekkel, vagyis az ionizáló sugárzások­kal lehet vetőmagot fertőtlení­teni, szennyvizeket tisztítani, a textilanyagok minőségét javí­tani. Van olyan sugárkezelt egészségügyi textília, amely el­lenáll a mikróbáknak és kibír harminc mosást.- Június ?3-án megnézték a Paksi Atomerőművet. Mi a vé­leményük a látottakról? A. M. Petroszjanc: — Magasan kvalifikált az üzemeltető személyzet. Az erő­mű rövid idő alatt már jelen­tős mennyiségű, mintegy 600 millió kilowattóra energiát ter­melt. A magyar ipar mutatós teljesítményt ért el a gépi, technológiai gyártás, szerelés alkalmával. Megfelelnek a ma­gas követelményeknek a reak­torkiszolgáló, csavarmeghúzó, a reaktorok és gőzfejlesztők ja­vítását könnyítő gépek, az üzemanyagkazetta-átrakók, a technológiai szállító, valamint a speciális víztisztító-berende­zések. Ezek a magyar termé­kek más szocialista országokba is eljutnak. Osztrovszki György: — A hazai műszaki, fejlesztő munkát dicsérik még a külön­féle erőművi berendezések. A Ganz-MÁVAG például annyira megállta a helyét, hogy a KGST-n belül szakosodott a ka- zettaátrakó-gépek sorozatgyár­tására. De ugyanígy verseny- képesek a vízkezelő-berendezés szekunderköri gépei, vagy a vízlágyítók is. A KGST kereté­ben ez az első olyan erőmű, amely az eddigi legnagyobb nemzetközi összefogással ké­szült. Csehszlovák a reaktor, a hőcserélők nagy része lengyel, a reaktorcsarnoki darut NDK- cég szállította. A magyar üze­meltetők a novovoronyezsi atomerőműben készültek fel, ahol a víz- vizes reaktorok (WER) összes típusa megta­lálható. A híres tréningköz­pontban ők töltötték a legtöbb időt és a modelleken az ösz- szes elképzelhető üzemzavar, üzemviteli probléma elhárítá­sát megtanulták.- A mai paksi erőmű tele­pítési helyén a lekötött 1760 MW-on kívül hány ezer MW- os reaktor elhelyezését látják célszerűnek? A. M. Petroszjanc: — Az ezer megawatt teljesít­ményű víz-, vizes típusú atom- erőművi blokkok, a nagy tel­jesítményű gyorsneutronos reaktorok továbbfejlesztése (utóbbiaké nátrium-hűtéssel) egyik fontos témának számít az Állandó Bizottságban a hoz­zá kapcsolódó gépgyártással együtt. Osztrovszki György:- Most épül a négy, egyen­ként 440 megawattos reaktor, utána ezer megawattosok ki­alakítására van szükség már a 90-es években. Biztosan szá­míthatunk a Központi Fizikai Kutató Intézet keretében mű­ködő nemzetközi kutató kol­lektívára, amelynek a tagjai a WER típusú reaktorok, döntő­en a WER 1000-esek fiziká­jával kapcsolatos kérdéseket tanulmányozzák. Vizsgálják a nukleáris fűtőanyag reaktoron belüli elrendezését. Kidolgoz­ták azt a számítógépes prog­ramrendszert, amely az ilyen típusú reaktorok tervezését, Osztrovszki György üzemeltetését segíti elő. Létre­hoztak egy olyan • adatbankot, amelyben a Szovjetunióban, az NDK-ban, Bulgáriában és Finnországban üzemelő WER- 440 típusú reaktorok neutron­fizikai jellemzői találhatók meg. A paksi továbbfejlesztés a biz­tonságot nem zavarja, hiszen a biztonságtechnika KGST-vi- szonylatban a legmodernebb­nek tekinthető. Az atomerőmű létesítésében közvetlenül a biz­tonságot szolgáló berendezé­sek hányada eléri a 30-40 százalékot.- Kérem, milyen fontosabb teendői, céljai vannak az ál­landó bizottságnak? A. M. Petroszjanc:- A WER 440 típusú atom- erőművi reaktorok gáznemű anyagokat bocsáthatnak ki. Ezek tisztítása nagyon fontos például az automatizált tech­nológia segítségével. Az erre vonatkozó javaslatokat most tárgyalta meg a bizottságunk. Külön műszaki, tudományos tanácsot szerveztünk azzal a céllal, hogy tagjai behatóan tanulmányozzák a radioaktív termékek feldolgozását, hatás­talanítását. E témában igen aktívak a magyar szakembe­rek. Osztrovszki György:- Az Atomenergia Állandó Bizottságban foglalkozunk a reaktortechnika, a nukleáris műszergyártás, a sugárbizton­ság, a rádioaktív izotóp-alkal­mazás kérdéseivel. Példamu­tató a nukleáris orvosműszer­gyártásunk, e téren élen jár a Gamma Művek. Részt veszünk o Kubában létesülő nukleáris kutatóközpont kialakításában: a KFMI például „modell-reak- tort” fejlesztett ki. Csuti János A pécsi hőtávvezetélc felújítására ebben az évben mintegy 5 millió forintot irányzott elő a Pécsi Távfűtő Vállalat. Közel 750 méteres szakaszon a gőzvezeték szigetelését cserélik ki. A munkában a PÉTÁV szakemberein kívül a PIK, és a Hőtechnika Vállalat dolgozói is részt vesznek. Fotó: Proksza László Bővítik a bólyi gyermekotthont Az építők elkezdték a mun­kát. A Baranya megyei Ta­nács bólyi egészségügyi gyer­mekotthonának udvarán már jól látható jelei vannak an­nak a csaknem 50 milliós fejlesztésnek, átalakításnak, amit a Baranya megyei Ta­nács finanszíroz. A beruházó az AGROBER, a kivitelező a Baranya megyei Tanácsi Ma­gas- és Mélyépítő Vállalat. Velük együtt több alvállalko­zó dolgozói építik fel az új 160 ágyas részleget, illetve alakítják át a régi kastély- épület emeleti részét külön­böző gyógykezelési egysé­gekké. A tényleges fejlesztés tehát összesen 100 ágy, mivel ctz új, kétszintes épület elké­szülte után ide költözik át az a 60 ágyas részleg, amely­nek helyén többék között hidroterápiás, ideggyógyá­szati kezelőt, illetve egyéb, a kondicionálást szolgáló egységeket, valamint nővér- szállást alakítanak ki. A tervek szerint az 1985 novemberében elkészülő új épülettel és átalakítással a jelenlegi 220 helyett 320 ér­telmi fogyatékos, mozgássé­rült gyermeket tudnak itt gondozni. A nemrég kezdő­dött munka másik nagyon fontos célja, hogy megte­remtsék a jobb feltételeket ahhoz, hogy az ittlévő gyer­mekek egy részét — az álla­potuk szabta korlátok között —, de minél jobban felké­szítsék arra az időre, amit már nem az otthonban töl­tenek. Ebben az évben 12,6 millió forint értékű építőipari mun­ka teljesítését tervezik. Az el­képzelések szerint ősszel már tető lesz az épület tartóele­mein, és a rosszabb időjárás beálltával a belső munkákat végezhetik a kivitelezők. A vajcsempészés tejbe fulladt Az udvari határátkelőhely Nyolcvan ország állampolgárai lépik át a határt Az udvari határátkelőhely Told Árpád felvételei A tartálykocsi vezetője nyu­godt mozdulattal adta át útle­velét és egyéb okmányait a ha­tárőrtisztnek. Percek múlva azonban elillant a látszólagos nyugalma, ugyanis a kutató határőr a szeme láttára emelte ki a tartályból a tejbe sül­lyesztett hermetikusan lezárt műanyag zsákokat. A gépko­csivezető szomorúan vette tu­domásul, hogy ez a vajcsem­pészési akciója „tejbe ful­ladt". — Az átlépéseknél nem ez a jellemző, hiszen zömében becsületes szándékkal érkez­nek az emberek —, mondja az udvari határátkelőhely pa­rancsnoka. — De mi az ilyen kísérletek meghiúsítására is felkészülünk. A határőrség alapvető feladata a határát­kelő-helyeken a járművek fo­gadása, az útlevélellenőrzés, -kezelés, s az átléptetés vég­rehajtása. A vám- és pénz­ügyőrséggel való együttműkö­dés alapján részt veszünk a csempészáruk, fizetőeszközök felfedésében is. Az udvari határátkelő- helyen éjjel-nappal fogadják a személyautókat, motorkerék­párokat, autóbuszokat, teher­gépkocsikat, kamionokat. A június végi délelőttön nyugodt az élet, csupán néhány kocsi érkezik a sorompókhoz. Az egyik jugoszláv rendszámú autó vezetője nem veszi észre, hogy a magyar határőr mutat­ja, melyik sávba soroljon. A félreértést tisztázzák, s átmegy a másik sávba. Maár Zoltán határőr udvariasan elkéri az útleveleket, magával viszi, né­hány perc múlva visszatér, s átadja. A vámosok közben a kutató határőrrel átnézik a ko­csit, csomagokat, minden rend­ben. „Érezzék magukat jól Ma­gyarországon ..Az egész nem tartott öt percig. — Mindig ilyen kedves az utasokhoz? — Igyekszem az lenni, s meggyőződésem, hogy jogos igény velünk szemben az ud­variasság —, mondja a kalo­csai Maár Zoltán. — S mi hogy viselkedünk? — Az emberek nagy része rendes, nagyon sokan izgul­nak, de jó néhányon agresz- szíven szólnak, vagy meg akar­Munkában a határőrök ják például mutatni, hogy ho­vá tegyem a pecsétet. Ilyenkor mécj; udvariasabb vagyok, hogy vegyék észre magukat. Az útlevélkezelők alapos ki­képzést kapnak, mielőtt a ha­tárátkelő-helyeken megkezde­nék szolgálatukat. Nagyon ko­moly felkészültség kell ehhez, hiszen többek között vala­mennyi állam útlevelét ismer­niük keil. S az országok nagy részénél öt-hat útlevél is léte­zik. . . A parancsnok említette, hogy egy évben átlagosan nyolcvan ország állampolgárai lépik át Udvarnál a magyar határt. Természetesen néha próbálkoz­nak hamis útlevéllel, de a ha­tárőrség rendelkezik olyan esz­közökkel, melyekkel megálla­pítható az útlevél valódisága. Nem kis feladattal kell meg­birkózniuk a határőröknek, hi­szen például tavaly mintegy 350 000-en fordultak meg az udvari határátkelő-helyeken. Munkájukkal szemben a hár­mas követelmény: biztonság, kulturáltság, gyorsaság. — Milyen gondokkal talál­koznak a határátlépésekkor? — kérdem a parancsnokot. — Magyar állampolgárok­nál alapvető problémák nin­csenek; mondhatom, hogy fe­gyelmezettek. Előfordul azon­ban, hogy az útlevél időbeni érvényessége lejár, vagy az út­levél ugyan érvényes, de nincs érvényes „ablak", azaz kiutazá­si engedély benne. Tanácso­lom, hogy utazás előtt ezekre figyeljenek. — Külföldi állampolgárok­nál mi a helyzet? — Gyakran előfodul, hogy Jugoszlávián keresztül akarnak Bulgáriába utazni, de az útle­velük nem érvényes Jugoszlá­viába. Sokszor hiányzik a jár­művekről a felségjelzés. Az udvari határátkelőhelyen éj­jel-nappal kiadjuk a vízumot, ehhez azonban két fénykép is kell, ami nincs mindenkinél. S itt fényképet nem tudnak csi­náltatni . . . A határőrök és vámosok is úgy igyekeznek végezni mun­kájukat, hogy feleslegesen senkit se zaklassanak. A határ- átkelőhelyekre azonban nem mindenki érkezik becsületes szándékkal: mint például a nem magyar hölgy, aki egy út­levélbe a saját fényképét ra­gasztotta, s így akart bejutni Magyarországra, vagy az a külföldi állampolgár, aki egy kisteherautó platója alatt ki­alakított búvóhelyen szeretett volna kijutni. Miattuk nem lan­kadhat a határőrök éber­sége . . . Roszprim Nándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom