Dunántúli Napló, 1983. július (40. évfolyam, 180-210. szám)
1983-07-08 / 187. szám
e Dunántúlt napló 1983. július 8., péntek Háztáji L A A metszés és a zgldmunkák egymást kölcsönösen kiegészítő műveletek. Mindkettőnek közvetlen befolyása van a tőke életfolyamataira, fejlődésére, termékenységére, a termés minőségére és a tőkék egészségi állapotára, élettartamára. A zöldmunkák szakszerű, időbeni végrehajtása sok kézi munkaerőt igényel, emiatt a nagyüzemek csak részben, a kistermesztők többsége viszont teljesen képes elvégezni. A tőkék gondos egyedi kezelése számottevő gazdasági előnnyel jár, ezért szakszerű végrehajtásához minden termesztőnek érdeke fűződik. A zöldmunkákkal kapcsolatos technikai és biológiai alapelvek a különböző művelésű szőlőben eltérnek: a keskenysoros szőlőben aránylag több, a szélessorosban pedig kevesebb beavatkozásra van szükség. A keskenysoros, kis tenyészterületű szőlőkben a tőkén akkora lombozatot nevelünk, amely a keskeny sorban elfér. Biológiai szempontból a hajtások ismételt csonkázásával a tőke teljesítőképességét korlátozzuk, csökkentjük. Ezzel szemben a szélessoros ültetvényekben — a viszonylag nagyobb lombfelülettel — a tőke egyedi teljesítőképességét növeljük. A nagy lombozat sok asszimiláta előállítását és felhalmozását teszi lehetővé. A tartalék-tápanyaggal bőségesen ellátott tőke erősen fejlődik és sokat terem. Megjegyzem, hogy a korábbi felfogással ellentétben rendszeres hajtásválogatásra és csonkózásra a szélessoros, magasművelésű szőlőkben is szükség van. A közepes sortávolságú szőlő zöldmunkája technikai és biológiai tekintetben a szélesso- rosan telepített szőlőéhez áll közelebb, de annál lényegesen több. Hajtásválogatás A tőkén lévő hajtások egy részének a növekedés kezdetén történő eltávolítását nevezzük így. Célja, hogy a tőkén csak a biológiai, esetleg esztétikai szempontból legelőnyösebb hajtások maradjanak meg. A hajtósválogatássol nemcsak a felesleges, rossz helyen fejlődött. nem termő, fattyú- és ikerhajtásokat, hanem szükség esetén — a termöhajtások kitörésével — a termés egy részét is eltávolítjuk. A válogatott tőke szellősebb, csökken a permetezendő lombfelület, a tőkén maradt hajtások pedig szebben fejlődnek. Ma már tudományos kísérletek igazolják, hogy a bogyó növekedése és fejlődése során közvetlen napfényt igényel. Már a bimbók is közvetlen besugárzó fényt igényelnek, hasznosítanak. A bogyóknak a növekedés fázisában van szüksége a legtöbb fényre. A zsendülés fázisától elsősorban növényvédelmi okokból kívánatos, hogy szabadon álljanak a fürtök (gyorsan száradnak eső után, a növényvédő szerrel való borítás tökéletesebb, stb.). Az érés alatt a színesedés gyorsabban következik be, ha a nap közvetlenül éri a fürtöket. A rügydifferenciálódás is kedvezőbb, ha a hajtások rügyei jó megvilágítottságban lehetnek. A fenti biológiai és technikai igények csak úgy elégíthetők ki, ha a hajtások számát egységnyi távolságon belül a tőke korától és a fajtától függően szabályozzuk, és vékony, szellős lombfal kialakítására törekszünk. Valamennyi tőkeforma kialakításánál elmaradhatatlan a gondos hajtásválogatás. Különösen fontos ez a nagy termő- felületű kordon- vagy lugasA szőlő zöldmunkái —————— « ■ ■ - i .I. ■■—■I A nyugalmi időben végzett metszést a vegetációs időben végrehajtott különböző hajtáskezelések egészítik ki. A hajtások megválo- gatását, kötözését, elrendezését, a hajtásvégek visszacsípését, a csonkázást, a levelek egy részének eltávolítását, a fürtkezdemények és a fürtök különböző kezelését egy szóval, összefoglalóan zöldmunkának nevezzük. — * " művelésű tőkén. (A különböző tőkeformák alakításakor végzendő hajtásválogatás főbb szempontjait a május 13-án megjelent cikkemben ismertettem.) A hajtásvólogatást a termő- korú ültetvényben is célszerű minden fajtán és minden évben gondosan elvégezni. Különösen olyan fajtákon, amelyek sok hajtást fejlesztenek (pl. Olasz rizling, Chasselas). A felesleges hajtásokat több időpontban ajánlatos eltávolítani. Az első hajtásválogatást 3—-5 cm-es hajtáshosszúság állapotában a törzsledörzsöléssel egyidejűleg végezzük. Ezt előzetes szabályozásnak kell tekinteni. A másodikat 5 leveles hajtáshossz elérésekor végezzük, amikor már a fürtkezdemények jól látszanak. Ez a legdöntőbb beavatkozás a tőke életébe, amikor is a tőkéken a hajtás- és a fürtszámot, továbbá azok elrendezését meghatározzuk. A harmadik hajtásválogatásra, amelyet a virágzás után végezzünk, csak feltételes esetben van szükség, ha úgy ítéljük meg, hogy a virágok kiváló kötődése következtében a várható terméshozam meghaladja a tőkék teherbíróképességét. A fagykárt vagy jégkárt szenvedett tőkén a hajtásválogatós azért jelentős, mert ennek következtében a tőke ereje a meghagyott hajtások fejlesztésére összpontosulhat. Kötözés és hajtásnevelés A szőlő hajtásait- megfelelő támasz mellett kötözéssel vagy huzalok közé igazítva neveljük. A karós támaszú szőlőben háromszor-ötször kötözünk. Az első kötözést — amelyet még aggatásnak is neveznek — akkor végezzük, amikor a hajtások elérték a 40—60 cm-es hosszúságot. A kötözés technikája nagyban befolyásolja a hajtások, a fürtök további fejlődését. Sem a levelet, sem pedig a fürtöt ne szorítsuk a hajtáshoz vagy a támaszhoz. Az ún. dongás kötözés a kedvező. Kötözésre rafiát, jutafonalat, műanyag fonalat, kuko- ricacsuhét, zsupszalmát, kákát, stb. használnak. Az egyszálas huzalos támaszrendszer mellett 2—3 hajtást összefogva kötünk a huzalhoz. Ez tovább tart a karóhoz kötözésnél, azért ezt a támaszt nem ajánlom. A páros huzalos támaszrendszer mellett a hajtásokat csupán a huzalpár közé vezetjük, de nem kötözzük. A hajtások a huzalok között lazán állnak. Ez a munka 50—60 százalékkal gyorsabban halad és végrehajtása is egyszerűbb a kötözésnél1. A hajtásoknak a huzalok közé igazítását akkor végezzük, amikor a legközelebb álló huzalpárt a hajtások 15—20 cm-rel már túlnőtték. A műveletet 3—4 esetben végezzék el, törekedve arra, hogy keskeny, laza, szép „zöld fal" alakuljon ki. Az egyesfüggöny és a GDC művelésű tőkéken a hajtások visszahajolva a föld felé szabadon elhelyezkedve csünge- nek. E művelésmódok támaszrendszerein hajtástartó huzal nincs. A visszahajló hajtásokat ún. „fésüléssel" különítjük el egymástól. Ezzel a művelettel igyekszünk elősegíteni, hogy a hajtások lehetőleg függőlegesen és szellősen helyezkedjenek el1. Hónaljazás, csonkázás A keskenysoros szőlőkben mind a hónaljazást, mind pedig a csonkázást (tetejezést) el kell végezni. Elsősorban azért, mert a hajtások akadályoznák a művelést, árnyékolnának, és a betegségek terjedését segítik elő. A hónaljhajtás kezdetben ugyan fogyasztja a tőke tápanyagát, de amikor levelei már jól kifejlődtek, akkor több asz- szimilátát állít elő, mint amennyit fogyaszt. A hónaljhajtásokat legjobb tehát két levél felett visszacsípni, mert így a tőke lombfelületét 30—40 százalékkal is növelhetjük. Ezt a munkát a kötözéssel egy időben végezzük. A csonkázáskor a karót 50— 60 cm-rel túlnövő hajtásokat vágjuk vissza. Erre legtöbbször június végén vagy július elején kerül sor. Szélessoros szőlőben vékony lombfalat nevelünk és szük- séq szerint csonkózunk. A hónaljhajtásokhoz csak buja növekedés esetén kell nyúlni. A közepes sortávolságú szőlőkben az árnyékhatás miatt korábban és gyakrabban kell csonkázni, mint a szeles sorban. A hónaljhajtások rendszeres visszacsípéséfe is szükség van. A közepes, szélessoros és lugaművelésű szőlőben a fiatal tőkék -hajtásait a telepítést követő 2—3 évig lehetőleg ne csonkázzuk. A hajtás és a gyökér növekedése ugyanis szoros összefüggésben van. A szabadjára engedett vegetáció következtében a tőke erős gyökérzetet fejleszt és előbb fordítható termőre. Csonkázásra fiatal ültetvényben csak hűvös, napfényben szegény, csapadékos évjáratban van szükség. A csonkázás a vesszőbeérést ugyanis gyorsítja. A fiatal ültetvényekben az első 2—3 évben a hónaljhajtásokat tőből távolítsuk el, hogy az erő a főhajtások fejlődésére összpontosulhasson. Egyéb zöldmunkák A termöhajtások bekurtitá- so. A hiányosan termékenyülő fajtákon érdemes alkalmazni. Virágzás előtt 5—6 nappal a termőhajtásokat a legfelső fürt felett 5—6 levéllel visszacsípjük. Ezzel elérjük, hogy a levelekben képződő tápanyagok nem a hajtás, hanem a virág fejlődését segítik, a termékenyüléshez használódnak fel. Az így kezelt hajtásokon a Tűrtök többsége nem lesz madárkás, tetszetős, telt fürt alakul ki. Fürtritkitás. A szőlőtermesztők a fürtök számát a tőkéken döntően a metszéssel és a hajtásválogatással határozzák meg. A fürtritkítást rendszerint virágzás után végezzük. A termőhajtáson lévő fürtök közül a magasabban elhelyezkedőt vagy elhelyezkedőket ollóval vágjuk le. A terhelés ilyen csökkentésére a tőkék túlterhelésekor kerül sor. Fiatal tőkéken, vagy aszályos évjáratban főként a Mecsek oldalán gyakran van szükség ilyen beavatkozásra. A hajtások részleges leleve- lezésére termőszőlőben kerülhet sor kedvezőtlen időjárású évben, zsendüléskor, vagy még korábban, már júliusban. A fürtök körüli levelek részbeni eltávolításával az érést segíthetjük elő, megelőzhetjük, illetve csökkenthetjük a Botrytis és más betegségek kártételét. Egy-egy hajtásról legfeljebb 2—3 levelet távolíthatunk el a tőke keleti vagy északi oldalán. A gyűrűzés. A hajtásokat, illetve a csapokat, szólvesszőket a fürt alatt bevágják vagy dróttal átkötik és így tápanyagtorlódást idéznek elő. Ez a fürtök jobb tápanyag-ellátását, szebb fejlődését eredményezi. (Szeptemberben: SZÜRETI ELŐKÉSZÜLETEK) Dr. Diófási Lajos Keivező válasz a siklósi fóliásoknak A Pénzügyminisztérium azonnal intézkedett „Miért büntetik a fóliásokat?" - címmel lapunk június 28-i számában foglalkoztunk a siklósi Tenkesalja Áfésszel szerződést kötött fóliás kistermelők panaszával. A kistermelők sérelmezték, hogy az áfész - 1980-ra visszamenőleg - hatóságilag akarja behajtani a zöldség- termeléshez nyújtott állami támogatást. Az indok: nem teljesítették leadási kötelezettségüket. A kistermelők ezt nem fogadták el, azzal érveltek: indokolatlanul magas volt az 1 kiló fólia után kiszabott norma, s arról sem tehetnek, hogy több ízben nem vették át tőlük időben a termést. Kinek van igaza? Kasza Tibor, a MÉSZÖV elnöke arról tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy a panaszról a megyei szövetségnek is tudomása volt már 1982, s erről, a hatósági megállapításokkal együtt tájékozatták a SZÖVOSZ-t és o Pénzüqyminisztérium illetékeseit. A baranyai MÉSZÖV kezdeményezésére a Pénzügyminisztérium azonnal intézkedett. Dr. Kostyál Rezső, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője az alábbiakat hozta a SZŐ VOSZ és a MÉSZÖV tudomásé ra. A siklósi álész fólia támogatási ügyét megvizsgáltattam. A kialakult körülmények mérlegelésével úgy ítélem meg, hogy az áfész eltért az érvényes jogszabályi előírásoktól a szerződések megkötésénél, s a szerződések teljesítésének megítélésénél. A jogi szabályozást a tapasztalatok alapján igazítani szükséges a mai gazdasági feltételekhez. E konkrét esetben indokolt a méltányossági szempontok érvényesítése a kistermelőkkel szemben. Az ügy lezárása érdekében kialakított álláspontunk a következő: Az Ellenőrzési Főigazgatóság illetékes szerve helyesen járt el, amikor a siklósi áfész helytelen gyakorlatát feltárta. A támogatási rendeletben - az illetékes szervekkel, Így a SZÖVOSZ-szal egyetértésben - pénzügyi szabályokat határoztunk meg a fólia-támogatás és esetleges visszavonásának ügyében is. A termékértékesítési szerződés teljesítése következményeinek meghatározása a vonatkozó rendelet alapján a felvásárlást irányitó szervek operativ feladata. Természetes, hogy a pénzügyi ellenőrzés kifogásolja, ha a szerződést nem teljesitik, vagy a szerződéskötés gyakorlata, a teljesítés számbavétele hiányos. A termelő azért felelős, amit a szerződésben meghatároztak. Hiányos szerződés, a feltételek nem egyértelmű meghatározása, a nem teljesítés tudomásulvétele után a támogatás utólagos visszakövetelése érthetően a termelők tiltakozását vonta maga után. A siklósi kistermelők ügyében a termelési kedv fenntartása érdekében - méltányossági alapon - a következőkben látom a rendezés lehetőségét: — a szerződést egyértelműen nem teljesítőktől a fóliatámogatást a rendelet szerint vissza kell vonni; — A siklósi áfész 1980— 1981. évi szóban forgó ügyeinél nem kifogásolom, hogy ha a rendeletben rögzitett egészségügyi káron túlmenően mentesítjük a termelőt a visszafizetés kötelezettsége alól, ha - a helyi tanács által igazolt — elemi kára volt. Kivételesen a magam részéről ahhoz is hozzájárulok, hogy a szerződés teljesítésének határát 90 százalék helyett 60 százalékban vegyék figyelembe utólagosan, a siklósi áfész szóban forgó szerződéseinél. A közös megegyezés alapján végrehajtott termékhelyette- sitést — a szerződésben megjelölt termék helyett más primőráru átadását — a szerződés teljesítésének tekinthetjük. Hozzájárulok ahhoz is, hogy a szabálytalan szerződéskötés eseteiben -, ha a szabálytalan szerződés a lentiek szerint teljesült — a termelőt a támogatás visszafizetésének kötelezettsége alól mentesítsék. A minisztériqmi állásfoglalást követően o siklósi áfész értesítette az illetékes tanácsokat, hogy az érintett kistermelőknél az állami támogatás behajtását függesz- sze fel a teljesítések újbóli kiszámításáig. A támogatást csak azoknak a kistermelőknek kell visszafizetni, akik a fentebb említett feltételeknek sem tettek eleget. Nyolc hónapja indult a baksai integráció 3800 hízott sertés 123 gazdától 3800 sertést szállít le ebben az évben háztáji integrációja keretében a baksai termelő- szövetkezet, s ezen felül még 2000-et a hagyományos háztáji formában. 128 partnerük van. Hat közülük százat, vagy ennél több sertést hizlal: Ugri Mihály és Tóth Géza Tésenvből, Herke József Ócsárdról, Kollár Ferenc- né Boksáról, Dohoczky Lajos Szalántóról és Ormondi Ferenc Drávaszerdahelyről. Tízen adnak 80-nól többet: Hamas Gyula és Egerszegi Antal Okorvölgy, Csontos István és Tóth Jenő Máriagyűd, Szabó István Keresztespuszta, Márta Benjamin Kovácshida, Lőwinger Mátyás Csarnóta, Dienes Béla Baksa, Horváth György Téseny és Rap István Szentka- talin. Ö jövőre 240-et akar hizlalni. Az 50-esek csoportjába kilencen tartoznak — csupán Goiéból négyen. A tsz 800 Ft-ot ad a malacvásárláshoz — most 700—1000 forint a malacár — és 4 mázsa tápot előlegez. 40 kilogramm malactápot 657 forintért és 360 kg süldőtápot 577 forintért mázsáját. A malactápot a szerződéskötést követően három napon belül kiszállítjuk, utána két részletben a süldőtápot. Amikor fogytán van, szól a gazda, és viszik a takarmányt. A tsz hetenként egyszer szállít hízókat a vágóhídra. Szolgáltatásaiért 1,20 forintot kap sertéskilogrammonként. Tavaly novemberben kezdték az akciót, nyolc hónapja tehát a nulláról indultak. Májusban voltak az első leadások. Általában nagyon jók a tapasztalataik. Júliusban már a jövő évre kötik a szerződéseket. Az alapár 34 Ft, ehhez 0,50 Ft nagyüzemi és 1,5—2—2,50 Ft/kg szerződéses felár jár attól függően, kinek hány éves szerződése van. S aki január—áprilisban szállít, további 1 Ft-ot kap kilónként. Herke József hízói
