Dunántúli Napló, 1983. július (40. évfolyam, 180-210. szám)
1983-07-07 / 186. szám
e Dunántúlt napló 1983. július 7., csütörtök TELEFONNÁL Devizaés vámszabályok Folytatjuk a válaszadást mindazoknak, akik legutóbbi telefonos fórumunkon az utazási előkészületekről, szabályokról érdeklődtek. Reméljük, hasznos útmutatót tudunk adni a most utazni induló olvasóinknak. A tájékoztatót Varga Imre pénzügyőr századostól, a Vám- és Pénzügyőr- parancsnokság helyettes vezetőjétől kaptuk. — Külföldre utazó magyar állampolgárok külön engedély nélkül menynyi külföldi fizetőeszközt és mennyi forintot vihetnek ki az országból? A devizaszabály értelmében a magyar állampolgárok személyenként (nincs életkorhoz kötve) 2000 forintnak megfelelő külföldi fizetőeszközt tarthatnak engedély nélkül birtokukban. Ezek a valuták külföldi . utazás esetén Magyarország területéről engedély nélkül, szabadon kivihetők. Ugyancsak kivihetnek az országból a kiutazó magyar állampolgárok engedély nélkül személyenként 200 forintot, mégpedig 50 forintnál nem nagyobb címletű bankjegyekben ésxgrmékben. — Milyen mennyiségű és értékű árut lehet kivinni engedély nélkül? — Mindenekelőtt említeném az útiholmit, A külföldre utazók az utazás céljának, időtartamának, valamint az időjárásnak megfelelő személyes használati tárgyaikat engedély nélkül vihetik magukkal. A személyes használatra szolgáló tárgyak azok a ruházati és egyéb cikkek, amelyekre az utasnak utazása során a saját részére indokoltan szüksége lehet, és amelyek ajándékozási és kereskedelmi célokat nem szolgálnak. Külön kiemelném a kivihető élelmiszerre, italra és dohányárura vonatkozó előírásokat. Ezek szerint a kiutazó magyar állampolgárok személyenként (életkorra tekintet nélkül) 5 kg élelmiszert, ezen belül 2 kg húsárut (beleértve a húskonzervet is, de a nyershús kivételével), valamint 10 dkg őrölt állapotban lévő kávét vagy neszkávét vihetnek magukkal, kakaó útiholmiként sem vihető ki az országból. Kivihető továbbá 200 db cigaretta, vagy 50 db szivar, vagy 200 g dohány, továbbá 2 liter bor és 1 liter más szeszes ital. Dohányáruk és szeszes ital kivitelére csak 16 éven felüliek jogosultak. Engedély nélkül vihető ki a járművek üzembentartásához szükséges és a járművek erre a célra szolgáló tartályaiban elhelyezett üzemanyag. Külön felhívom a figyelmet, hogy póttartályban (kannában) üzemanyagot kivinni tilos! A felsoroltakon kívül a devizajogszabály személyenként 1000 forint belföldi fogyasztói árat meg nem haladó összértékű, szokásos mennyiségű ajándéktárgyak kivitelét teszi lehetővé. Nem vihető azonban ajándék címén külföldre arany, platina, ezüst, valamint ezekből készült tárgyak, továbbá muzeális tárgyak, bélyegek és a Magyar Nemzeti Bank közleményében felsorolt egyéb áruféleségek. Ez utóbbiak körére nézve bármilyen formában tett érdeklődésre a vámszervek készséggel adnak felvilágosítást. És természetesen bármely más kérdésben is. — A behozatallal kapcsolatos szabályok változ- tak-e az utóbbi időben? — Lényegében nem változtak, inkább a kedvezmények növekedtek. A magyar állampolgárok külföldről összesen 30 000 forint belföldi forgalmi értékű árut hozhatnak be külön engedély nélkül. Ha a behozott áruk együttes belföldi forgalmi értéke a 30 000 forintot meghaladja, az ezen értékkereten felüli áruk vámkezeléséhez már a Magyar Nemzeti Bank engedélye szükséges. Nem kell vámot fizetni az utas által behozott, vagy általa külföldön feladott vámáruk után, ha azok együttes belföldi forgalmi értéke személyenként a 5000 forintot nem haladja meg. Ezt a vám- mentességet a 16 éven aluli és a szülők útlevelébe bejegyzett gyermek nem veheti igénybe. A személyenkénti megállapított vámkedvezmény értékkeretét (5000 Ft) ugyanazzal az áruval kapcsolatban összevontan még az együtt utazó családtagok esetében sem lehet alkalmazni (pl. 1 db 10 000 forint értékű fényképezőgépet egy' házaspár nem hozhat be vámmentesen). Külön fel szeretném hívni a figyelmet, hogy ún. határátlépési engedéllyel utazókra más — ezektől eltérő — előírások vannak érvényben. „Méltányosság** Nem járt eredménnyel a szembesítés „Megdöbbenéssel olvastam a Dunántúli Napló június 11. számában a „Méltányosság" című, H. J. által írt cikket. Igaz, hogy a „postáskisasz- szonyok" ritkán találkoznak a forgalomban fogazatlan bélyeggel, de azt azért nem állítják, hogy „ilyen bélyeg nincs”, főleg ha eléjük is teszik. Az „ismeretterjesztő előadás” nagyon hasznos, de azért remélem feltételezi a cikkíró rólunk, hogy a Magyar Posta fel-, irattal ellátott bélyeget nem minősítjük külföldinek. A „fő- nökasszony"-ra tett megjegyzést, hogy „Na jó, méltányosságból elfogadjuk!” pedig visz- szautasítom, mivel ez a kijelentés nem hangzott el. A postai szabályzat szerint kell végezni munkánkat, mely szigorúan megköveteli, hogy a feladott küldemények átvételénél körültekintően járjunk el. A „méltányosság” szó nem szerepel a szabályzat küldeményekre vonatkozó utasításaiban”. Fülöp Jenőné, a pécsi 16. sz. Postahivatal vezetője * Készséggel helyt adunk Fülöp Jenőné postahivatalvezető válaszlevelének, azonban nem hallgathatjuk el, hogy a panaszával hozzánk forduló olvasónk változatlanul kitart álláspontja mellett: az eset megtörtént, úgy, ahogy glosszánkban leírtuk. A helyzetet egymás jelenlétében sem sikerült tisztázni. mert ahogy a bíróságon mondanák: a szembesítés eredménytelen volt. így hát olvasóink megítélésére bízzuk az állásfoglalást. Egy dolgot azonban tisztáznunk kell: nem személy szerint a 16. sz. pécsi postahivatal dolgozóival szemben érzünk ellenszenvet, hanem a közszolgáltatások gör- dülékenységét zavaró minden — apróbb vagy nagyobb — hibával, akadállyal szemben. Ha legközelebb a posta dolgozói fordulnak hozzánk panasszal, vagy a vitába bekapcsolódott kívülállók, készséggel állunk rendelkezésükre és nem fogjuk azt mondani, hogy „miért kell ilyen pitiáner ügyekkel foglalkozni”. H. J. H. N. pécsi olvasónk kérdezi, lehet-e védekezni és miként a zajt okozóval szemben? Igen! Az egyes, szabálysértésekről szóló 19/1983. (VI. 15.) MT sz. rendelet 4. §-a szerint, aki lakott területen, az ott lévő épületben, vagy az ahhoz tartozó telken, továbbá tömegközlekedési eszközön indokolatlanul olyan zajt okoz, amely alkalmas arra, hogy mások nyugalmát zavarja, továbbá tiltott helyen zajkeltő tevékenységet folytat, háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Aki kisipari tevékenységének gyakrolása során munkahelyének (telephelyének) környezetében a megengedett zajterhelési vagy rezgésterhelési határértéket túllépi, ötezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Az első bekezdésben meghatározott szabálysértés elkövetőjével szemben a rendőrség, továbbá a tanács részéről eljáró és erre felhatalmazott személy, valamint védett természeti területen a termé- szevédelmi őr helyszíni bírságot szabhat ki. Abban az esetben, ha a zajt okozó önként nem hajlandó a zajt megszüntetni, illetve csökkenteni, akkor ellene szabálysértési eljárást lehet kezdeményezni. Ennek eredményeként a fentebb ismertetettek szerinti bírságot lehet megállapítani. Nagy Z.-né kérdezi, hogy van-e még ötéves megszakítás a nyugdijidöknéi? Az 1975. évi II. törvény 56. § úgy rendelkezik, hogy akinek a szolgálati idejében EGYHUZAMBAN öt évnél hosszabb megszakítás van, a megszakí. tást megelőző szolgálati idejét abban az esetben lehet figyelembe venni, ha a megszakítás után öt évj szolgálati időt szerzett. E feltétel hiányában az öt évnél hosszabb tmegszakítást megelőző szolgálati időt annál lehet figyelembe venni, aki a megszakítás előtt a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati időt megszerezte és az ezt követő öt éven belül a) az öregségi nyugdíjra jogot adó életkort betöltötte, vagy b) megrokkant és rokkantsága a nyugdíj igényléséig fennáll. Nem számít megszakításnak az az idő, amely alatt az igénylő a) öregségi, rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjban, b) 1952. január 1-ét megelőzően legalább húsz százalékos, ezt követően legalább Megkérdeztük: Miért kevés a vatta? Az utóbbi időben több olvasónk telefonált hozzánk, hogy az üzletekből el-eltűnik az egyik alapvetően fontos egészségügyi cikk: a vatta. Hogy lehetséges ez? A kérdéssel először a Baranya és Tolna megyei Élelmiszer- és Vegyiárú Nagykereskedelmi Vállalat igazgatójához, Dudás Józsefhez fordultunk, akitől megtudtuk: nem kapják meg az igényelt meny- nyiséget a Rico Kötszerművektől. A Rico Kötszerművek igazgatójától, Homoki Ferenctól kérdeztük: Miért nem szállítanak elég vattát a kereskedelemnek? Homoki Ferenc telexen adott válasza szerint nem a Rico Kötszerművek, hanem a nyergesújfalui viszkózagyár a ludas, onnan nem szállítanak elég alapanyagot a vatta gyártásához. A nyergesújfalui gyárból az igazgatóhelyettes, Bakos György és az értékesítési osztály vezetője, Tolnai István állította : nem ők tehetnek róla. Már tavaly októberben értesítették a Rico Kötszerműveket, hogy a következő évben csökkentik a viszkózaszál-szállítást, mivel elkerülhetetlen annak a két gépsornak a felújítása, amelyen e terméket gyártják. A Rico Kötszerművek vezetősége ezek után pert indított a nyergesújfaluiak ellen, amelynek eredményeképpen a víszkózagyár a teljes viszkóza- szál termelését köteles a Rico- nak szállítani. Még tőkés valutaalapot is kaptak a hiány pótlására! Érthetetlen, hogy miért nincs elég vatta a boltokban? — mondták a nyergesújfaluiak. — Még az így kapott összes viszkózaszál sem tesz ki ugyanis annyit, amennyi felhasználásával a korábbi éveknek megfelelő mennyiséget tudnánk gyártani — válaszolt ismét Homoki Ferenc __ B. Zs. Dr. Somfai Magdolna pécsi olvasónk figyelmeztetése nyomán készült felvételünk: rendezetlen képet mutat a szabadtéri színpad környéke, az Uitz Múzeum udvara. S mindez nem jó bizonyítvány rólunk az ide látogató turistáknak, a Pécsi Nyári Színház vendégeinek. A nyári napközi első tapasztalatai A tcnév befejeztével lényegesen megnövekszik a gyerekek szabadideje, öröm és gond is egyben. A dolgozó szülők felügyeleti gondjainak enyhítésére a céltalan, lézengő napok színessé tételére szerveződnek a nyári napközis táborok. A nagylétszámú gyereksereg szép, egészséges környezetben töltheti a vakáeiót. Egyike ezeknek a sikondai nyári napközis tábor, omelyet már az első turnusban közel 200 komlói gyerek vett birtokába. A reggeltől estig tartó programok keretében a tábor ingyenes fürdést és úszásra oktatást biztosít. (Fizetni csak az étkezés költségeit kell.) A meghívott művészek gyerekelőadása, filmvetítés, túrák, közös doltanulások, játékok mind a szürke hétköznapok színessé tételét szolgálják. Nagy felelősség hárul ilyenkor azokra a nevelőkre, akik ötven százalékos munkaképességcsökkenés alapján balese. ti járadékban, c) átmeneti segélyben, rend. szeres szociális járadékban vagy rendszeres szociális segélyben részesült, d) kórházi ápolás alatt állt, e) 1945. január 1-e és a tanácsok megalakulása között eltelt időben községi bíró volt, f) diplomáciai mentességet élvező szervnél vagy személynél olyan munkaviszonyban állott, amelyet szolgálati időként figyelembe venni nem lehet, g) az 1952. január 1-e előtt érvényben volt jogszabályok alapján betegség esetére önkéntesen vagy önkéntes to- vábbfizetéssel biztosított volt, h) mezőgazdasági szövetkezet tagja volt, i) elismerési díjat fizetett. A most nem ismertetett esetekben az öt évnél nagyobb megszakítás előtt szerzett szolgálati időt nyugdíjidőként figyelembe venni nem lehet. egy-egy turnusban pótszülői szerepet vállalnak magukra hozzáértéssel és nem kis lelkesedéssel. A pedogógus igyekezete önmagában kevés, a szülők segítsége nélkülözhetetlen. Miben segíthetnek? A gyerekek tábori életre való felkészítésében, na- gobb fegyelem és önállóság megkövetelésével. Óriási hibát kövei el az cr szüjő, aki elfelejti a nevelőt tájékoztatni gyermeke egészségügyi problémáiról, rosszullétek, ájulások várható valószínűségéről. Az ilyen mulasztásoknak súlyos következményei lehetnek. Nem lenne fölösleges dolog a nyári napközit megelőző kötelező orvosi vizsgálat, hiszen a többi táborban ez már rendszeressé vált. Azért is mert nem egy-két hetet, sok esetben az egész szünetet itt töltik a gyerekek. A táboroztotó nevelők kérése, hogy ez utóbbit csak elkerülhetetlen esetben válasszák, mert a gyerekek számára sokkal naAbay Nemes László, a „Darvas 14—16 lakásszövetkezet” elnökének közérdekű bejelentése nyomán a Patyolat Vállalat szolgáltatásairól megbeszéléssorozatot kezdeményezett a körzeti népfrontbizottságunk. A pécsi Sarohin tábornok úti fiók ugyanis szalonná alakult, ahol az olcsóbb, kilósruha mosását, a ruha átvételét nem vállalták, csak a drágább ún. piperémosást. A lehetőségek figyelembevételével megállapodás született arról, hogy a szolgáltató vállalat a „háztól házig" házhoz szállítási akcióját ki kell terjeszteni, így július 1-től december 31-ig — az gyobb élményt nyújt a nyaralás családi körben. Nagy Gáborné, komlói pedagógus A nyár kezdete óta többször olvastam már a Dunántúli Naplóban a fürdőzés veszélyeire figyelmeztető írást. Helyeslem, hogy crz újság rendszeresen visz- szatér a könnyelmű, esetenként felelőtlen magotartás veszélyeire, következményeire. Szeretném mindehhez hozzátenni, hogy különösen a gyermekekre kell vigyáznunk. Elsősorban a szülőknek, de nemcsak nekik, hanem nekünk felnőtteknek közösen. Hiába szerepelnek táblákon a tilalmak, hiába harsogják a fürdőhelyek hangszórói a figyelmeztetéseket, a bajt azok tudják megelőzni, akik a gyermekek közvetlen közelében tartózkodnak. Forrai István, pécsi szaktanár igények felmérése miatt is — ingyenes oda-vissza házhoz szállítási akciót hirdet a vállalat Lvov-Kertváros új megrendelői részére. A 15-011 számú telefonon 7 és 14 óra között bejelentett mindenféle mosási, vegytisztításos igényt, így a kilós ruha mosási igényt is felveszik, így a megbeszélt időben ingyen elszállítják és a megbeszélt időben visszaszállítják a ruhát. így csak a tisztítás díját kell kifizetni, az oda-vissza szállítást nem. Várbíró Péter, a HNF Ivov-kertvárosi ll-es sz. körzeti bizottságának elnöke Közérdekű bejelentés nyomán Patyolat-akció a pécsi Lvov-Kertvárosban