Dunántúli Napló, 1983. július (40. évfolyam, 180-210. szám)

1983-07-07 / 186. szám

e Dunántúlt napló 1983. július 7., csütörtök TELEFONNÁL Deviza­és vámszabályok Folytatjuk a válaszadást mindazoknak, akik legutóbbi telefonos fórumunkon az uta­zási előkészületekről, szabá­lyokról érdeklődtek. Reméljük, hasznos útmutatót tudunk ad­ni a most utazni induló ol­vasóinknak. A tájékoztatót Varga Imre pénzügyőr száza­dostól, a Vám- és Pénzügyőr- parancsnokság helyettes veze­tőjétől kaptuk. — Külföldre utazó ma­gyar állampolgárok kü­lön engedély nélkül meny­nyi külföldi fizetőeszközt és mennyi forintot vihet­nek ki az országból? A devizaszabály értelmében a magyar állampolgárok sze­mélyenként (nincs életkorhoz kötve) 2000 forintnak megfele­lő külföldi fizetőeszközt tart­hatnak engedély nélkül bir­tokukban. Ezek a valuták kül­földi . utazás esetén Magyaror­szág területéről engedély nél­kül, szabadon kivihetők. Ugyancsak kivihetnek az or­szágból a kiutazó magyar ál­lampolgárok engedély nélkül személyenként 200 forintot, mégpedig 50 forintnál nem na­gyobb címletű bankjegyekben ésxgrmékben. — Milyen mennyiségű és értékű árut lehet ki­vinni engedély nélkül? — Mindenekelőtt említeném az útiholmit, A külföldre uta­zók az utazás céljának, idő­tartamának, valamint az idő­járásnak megfelelő személyes használati tárgyaikat enge­dély nélkül vihetik magukkal. A személyes használatra szol­gáló tárgyak azok a ruházati és egyéb cikkek, amelyekre az utasnak utazása során a sa­ját részére indokoltan szüksé­ge lehet, és amelyek ajándé­kozási és kereskedelmi célokat nem szolgálnak. Külön kiemelném a kivihető élelmiszerre, italra és dohány­árura vonatkozó előírásokat. Ezek szerint a kiutazó magyar állampolgárok személyenként (életkorra tekintet nélkül) 5 kg élelmiszert, ezen belül 2 kg húsárut (beleértve a húskon­zervet is, de a nyershús kivé­telével), valamint 10 dkg őrölt állapotban lévő kávét vagy neszkávét vihetnek magukkal, kakaó útiholmiként sem vihe­tő ki az országból. Kivihető továbbá 200 db ci­garetta, vagy 50 db szivar, vagy 200 g dohány, továbbá 2 liter bor és 1 liter más sze­szes ital. Dohányáruk és szeszes ital kivitelére csak 16 éven fe­lüliek jogosultak. Engedély nélkül vihető ki a járművek üzembentartásához szükséges és a járművek erre a célra szolgáló tartályaiban elhelyezett üzemanyag. Külön felhívom a figyelmet, hogy póttartályban (kannában) üzemanyagot kivinni tilos! A felsoroltakon kívül a de­vizajogszabály személyenként 1000 forint belföldi fogyasztói árat meg nem haladó összér­tékű, szokásos mennyiségű ajándéktárgyak kivitelét teszi lehetővé. Nem vihető azonban ajándék címén külföldre arany, platina, ezüst, valamint ezek­ből készült tárgyak, továbbá muzeális tárgyak, bélyegek és a Magyar Nemzeti Bank köz­leményében felsorolt egyéb áruféleségek. Ez utóbbiak kö­rére nézve bármilyen formá­ban tett érdeklődésre a vám­szervek készséggel adnak fel­világosítást. És természetesen bármely más kérdésben is. — A behozatallal kap­csolatos szabályok változ- tak-e az utóbbi időben? — Lényegében nem változ­tak, inkább a kedvezmények növekedtek. A magyar állam­polgárok külföldről összesen 30 000 forint belföldi forgalmi értékű árut hozhatnak be kü­lön engedély nélkül. Ha a be­hozott áruk együttes belföldi forgalmi értéke a 30 000 fo­rintot meghaladja, az ezen értékkereten felüli áruk vámke­zeléséhez már a Magyar Nem­zeti Bank engedélye szüksé­ges. Nem kell vámot fizetni az utas által behozott, vagy ál­tala külföldön feladott vám­áruk után, ha azok együttes belföldi forgalmi értéke sze­mélyenként a 5000 forintot nem haladja meg. Ezt a vám- mentességet a 16 éven aluli és a szülők útlevelébe bejegy­zett gyermek nem veheti igény­be. A személyenkénti megál­lapított vámkedvezmény ér­tékkeretét (5000 Ft) ugyanaz­zal az áruval kapcsolatban összevontan még az együtt utazó családtagok esetében sem lehet alkalmazni (pl. 1 db 10 000 forint értékű fényképe­zőgépet egy' házaspár nem hozhat be vámmentesen). Külön fel szeretném hívni a figyelmet, hogy ún. határátlé­pési engedéllyel utazókra más — ezektől eltérő — előírások vannak érvényben. „Méltányosság** Nem járt eredménnyel a szembesítés „Megdöbbenéssel olvastam a Dunántúli Napló június 11. szá­mában a „Méltányosság" cí­mű, H. J. által írt cikket. Igaz, hogy a „postáskisasz- szonyok" ritkán találkoznak a forgalomban fogazatlan bé­lyeggel, de azt azért nem ál­lítják, hogy „ilyen bélyeg nincs”, főleg ha eléjük is te­szik. Az „ismeretterjesztő előadás” nagyon hasznos, de azért re­mélem feltételezi a cikkíró ró­lunk, hogy a Magyar Posta fel-, irattal ellátott bélyeget nem minősítjük külföldinek. A „fő- nökasszony"-ra tett megjegy­zést, hogy „Na jó, méltányos­ságból elfogadjuk!” pedig visz- szautasítom, mivel ez a kije­lentés nem hangzott el. A postai szabályzat szerint kell végezni munkánkat, mely szigorúan megköveteli, hogy a feladott küldemények átvételé­nél körültekintően járjunk el. A „méltányosság” szó nem sze­repel a szabályzat küldemé­nyekre vonatkozó utasításai­ban”. Fülöp Jenőné, a pécsi 16. sz. Postahivatal vezetője * Készséggel helyt adunk Fü­löp Jenőné postahivatalvezető válaszlevelének, azonban nem hallgathatjuk el, hogy a pa­naszával hozzánk forduló olva­sónk változatlanul kitart állás­pontja mellett: az eset megtör­tént, úgy, ahogy glosszánkban leírtuk. A helyzetet egymás je­lenlétében sem sikerült tisztáz­ni. mert ahogy a bíróságon mondanák: a szembesítés ered­ménytelen volt. így hát olva­sóink megítélésére bízzuk az állásfoglalást. Egy dolgot azonban tisztáznunk kell: nem személy szerint a 16. sz. pécsi postahivatal dolgozóival szem­ben érzünk ellenszenvet, ha­nem a közszolgáltatások gör- dülékenységét zavaró minden — apróbb vagy nagyobb — hi­bával, akadállyal szemben. Ha legközelebb a posta dolgozói fordulnak hozzánk panasszal, vagy a vitába bekapcsolódott kívülállók, készséggel állunk rendelkezésükre és nem fogjuk azt mondani, hogy „miért kell ilyen pitiáner ügyekkel foglal­kozni”. H. J. H. N. pécsi olvasónk kérdezi, lehet-e védekezni és miként a zajt okozóval szemben? Igen! Az egyes, szabálysér­tésekről szóló 19/1983. (VI. 15.) MT sz. rendelet 4. §-a szerint, aki lakott területen, az ott lévő épületben, vagy az ahhoz tartozó telken, továbbá tömegközlekedési eszközön in­dokolatlanul olyan zajt okoz, amely alkalmas arra, hogy mások nyugalmát zavarja, to­vábbá tiltott helyen zajkeltő te­vékenységet folytat, háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Aki kisipari tevékenységének gyakrolása során munkahelyé­nek (telephelyének) környeze­tében a megengedett zajter­helési vagy rezgésterhelési ha­tárértéket túllépi, ötezer forin­tig terjedő pénzbírsággal sújt­ható. Az első bekezdésben meg­határozott szabálysértés elkö­vetőjével szemben a rendőr­ség, továbbá a tanács részé­ről eljáró és erre felhatalma­zott személy, valamint védett természeti területen a termé- szevédelmi őr helyszíni bírsá­got szabhat ki. Abban az esetben, ha a zajt okozó önként nem hajlandó a zajt megszüntetni, illetve csök­kenteni, akkor ellene szabály­sértési eljárást lehet kezdemé­nyezni. Ennek eredményeként a fentebb ismertetettek szerinti bírságot lehet megállapítani. Nagy Z.-né kérdezi, hogy van-e még ötéves megszakítás a nyugdijidöknéi? Az 1975. évi II. törvény 56. § úgy rendelkezik, hogy akinek a szolgálati idejében EGYHU­ZAMBAN öt évnél hosszabb megszakítás van, a megszakí. tást megelőző szolgálati ide­jét abban az esetben lehet fi­gyelembe venni, ha a meg­szakítás után öt évj szolgálati időt szerzett. E feltétel hiányában az öt évnél hosszabb tmegszakítást megelőző szolgálati időt an­nál lehet figyelembe venni, aki a megszakítás előtt a nyugdíjjogosultsághoz szüksé­ges szolgálati időt megszerez­te és az ezt követő öt éven belül a) az öregségi nyugdíjra jo­got adó életkort betöltötte, vagy b) megrokkant és rokkantsá­ga a nyugdíj igényléséig fenn­áll. Nem számít megszakításnak az az idő, amely alatt az igénylő a) öregségi, rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíj­ban, b) 1952. január 1-ét meg­előzően legalább húsz száza­lékos, ezt követően legalább Megkérdeztük: Miért kevés a vatta? Az utóbbi időben több ol­vasónk telefonált hozzánk, hogy az üzletekből el-eltűnik az egyik alapvetően fontos egész­ségügyi cikk: a vatta. Hogy le­hetséges ez? A kérdéssel először a Bara­nya és Tolna megyei Élelmi­szer- és Vegyiárú Nagykeres­kedelmi Vállalat igazgatójá­hoz, Dudás Józsefhez fordul­tunk, akitől megtudtuk: nem kapják meg az igényelt meny- nyiséget a Rico Kötszerművek­től. A Rico Kötszerművek igazga­tójától, Homoki Ferenctól kér­deztük: Miért nem szállítanak elég vattát a kereskedelemnek? Homoki Ferenc telexen adott válasza szerint nem a Rico Kötszerművek, hanem a nyer­gesújfalui viszkózagyár a lu­das, onnan nem szállítanak elég alapanyagot a vatta gyár­tásához. A nyergesújfalui gyárból az igazgatóhelyettes, Bakos György és az értékesítési osz­tály vezetője, Tolnai István ál­lította : nem ők tehetnek róla. Már tavaly októberben értesí­tették a Rico Kötszerműveket, hogy a következő évben csök­kentik a viszkózaszál-szállítást, mivel elkerülhetetlen annak a két gépsornak a felújítása, amelyen e terméket gyártják. A Rico Kötszerművek vezető­sége ezek után pert indított a nyergesújfaluiak ellen, amelynek eredményeképpen a víszkózagyár a teljes viszkóza- szál termelését köteles a Rico- nak szállítani. Még tőkés valu­taalapot is kaptak a hiány pót­lására! Érthetetlen, hogy miért nincs elég vatta a boltokban? — mondták a nyergesújfa­luiak. — Még az így kapott összes viszkózaszál sem tesz ki ugyanis annyit, amennyi felhasználásá­val a korábbi éveknek megfe­lelő mennyiséget tudnánk gyár­tani — válaszolt ismét Homoki Ferenc __ B. Zs. Dr. Somfai Magdolna pécsi olvasónk figyelmeztetése nyomán készült felvételünk: rendezetlen képet mutat a szabadtéri színpad környéke, az Uitz Múzeum udvara. S mindez nem jó bizonyít­vány rólunk az ide látogató turistáknak, a Pécsi Nyári Színház vendégeinek. A nyári napközi első tapasztalatai A tcnév befejeztével lénye­gesen megnövekszik a gyerekek szabadideje, öröm és gond is egyben. A dolgozó szülők fel­ügyeleti gondjainak enyhítésére a céltalan, lézengő napok szí­nessé tételére szerveződnek a nyári napközis táborok. A nagy­létszámú gyereksereg szép, egészséges környezetben tölt­heti a vakáeiót. Egyike ezeknek a sikondai nyári napközis tá­bor, omelyet már az első tur­nusban közel 200 komlói gyerek vett birtokába. A reggeltől estig tartó programok keretében a tábor ingyenes fürdést és úszás­ra oktatást biztosít. (Fizetni csak az étkezés költségeit kell.) A meghívott művészek gyerekelő­adása, filmvetítés, túrák, közös doltanulások, játékok mind a szürke hétköznapok színessé té­telét szolgálják. Nagy felelősség hárul ilyen­kor azokra a nevelőkre, akik ötven százalékos munkaképes­ségcsökkenés alapján balese. ti járadékban, c) átmeneti segélyben, rend. szeres szociális járadékban vagy rendszeres szociális se­gélyben részesült, d) kórházi ápolás alatt állt, e) 1945. január 1-e és a tanácsok megalakulása között eltelt időben községi bíró volt, f) diplomáciai mentességet élvező szervnél vagy személy­nél olyan munkaviszonyban ál­lott, amelyet szolgálati időként figyelembe venni nem lehet, g) az 1952. január 1-e előtt érvényben volt jogszabályok alapján betegség esetére ön­kéntesen vagy önkéntes to- vábbfizetéssel biztosított volt, h) mezőgazdasági szövetke­zet tagja volt, i) elismerési díjat fizetett. A most nem ismertetett ese­tekben az öt évnél nagyobb megszakítás előtt szerzett szol­gálati időt nyugdíjidőként fi­gyelembe venni nem lehet. egy-egy turnusban pótszülői sze­repet vállalnak magukra hozzá­értéssel és nem kis lelkesedés­sel. A pedogógus igyekezete önmagában kevés, a szülők se­gítsége nélkülözhetetlen. Miben segíthetnek? A gyerekek tábori életre való felkészítésében, na- gobb fegyelem és önállóság megkövetelésével. Óriási hibát kövei el az cr szüjő, aki elfe­lejti a nevelőt tájékoztatni gyer­meke egészségügyi problémái­ról, rosszullétek, ájulások vár­ható valószínűségéről. Az ilyen mulasztásoknak súlyos követ­kezményei lehetnek. Nem lenne fölösleges dolog a nyári nap­közit megelőző kötelező orvosi vizsgálat, hiszen a többi tábor­ban ez már rendszeressé vált. Azért is mert nem egy-két hetet, sok esetben az egész szünetet itt töltik a gyerekek. A táboroztotó nevelők kérése, hogy ez utóbbit csak elkerül­hetetlen esetben válasszák, mert a gyerekek számára sokkal na­Abay Nemes László, a „Dar­vas 14—16 lakásszövetkezet” elnökének közérdekű bejelen­tése nyomán a Patyolat Válla­lat szolgáltatásairól megbeszé­léssorozatot kezdeményezett a körzeti népfrontbizottságunk. A pécsi Sarohin tábornok úti fiók ugyanis szalonná alakult, ahol az olcsóbb, kilósruha mo­sását, a ruha átvételét nem vállalták, csak a drágább ún. piperémosást. A lehetőségek figyelembevételével megállapo­dás született arról, hogy a szolgáltató vállalat a „háztól házig" házhoz szállítási akció­ját ki kell terjeszteni, így július 1-től december 31-ig — az gyobb élményt nyújt a nyaralás családi körben. Nagy Gáborné, komlói pedagógus A nyár kezdete óta többször olvastam már a Dunántúli Nap­lóban a fürdőzés veszélyeire fi­gyelmeztető írást. Helyeslem, hogy crz újság rendszeresen visz- szatér a könnyelmű, esetenként felelőtlen magotartás veszélyei­re, következményeire. Szeret­ném mindehhez hozzátenni, hogy különösen a gyermekekre kell vigyáznunk. Elsősorban a szülőknek, de nemcsak nekik, hanem nekünk felnőtteknek kö­zösen. Hiába szerepelnek táblá­kon a tilalmak, hiába harsogják a fürdőhelyek hangszórói a fi­gyelmeztetéseket, a bajt azok tudják megelőzni, akik a gyer­mekek közvetlen közelében tar­tózkodnak. Forrai István, pécsi szaktanár igények felmérése miatt is — ingyenes oda-vissza házhoz szállítási akciót hirdet a válla­lat Lvov-Kertváros új megren­delői részére. A 15-011 számú telefonon 7 és 14 óra között bejelentett mindenféle mosási, vegytisztításos igényt, így a ki­lós ruha mosási igényt is fel­veszik, így a megbeszélt időben ingyen elszállítják és a meg­beszélt időben visszaszállítják a ruhát. így csak a tisztítás dí­ját kell kifizetni, az oda-vissza szállítást nem. Várbíró Péter, a HNF Ivov-kertvárosi ll-es sz. körzeti bizottságának elnöke Közérdekű bejelentés nyomán Patyolat-akció a pécsi Lvov-Kertvárosban

Next

/
Oldalképek
Tartalom