Dunántúli Napló, 1983. július (40. évfolyam, 180-210. szám)

1983-07-06 / 185. szám

1983. július 6., szerda Dunántúli napló 3 Sárga zászló a hajóárbocon Szervezett megelőzés a fertőző betegségek visszaszorítására A Velencei Köztársaság idején a Keletről érkező vitorlás- hajó nem köthetett ki a városállamban. A kikötő igazgatósága 40 napig (franciául 40 — quarante, in­nen a karantén kifejezés) várakoztatta. Addig a hajó a kikötő előtt horgonyzott. így védekeztek az esetleges fertőző beteg partra szállása ellen, mert akkor — a középkorban — sejtették már, hogy a fertőző beteggel érintkezett ember nem betegszik meg azonnal, esetleg csak később. Ennek kipuhaiolására kel­lett a negyven nap. Még itt-ott tartja magát a régi szokás, hogy petróleummal kell se­gíteni a tűzgyújtást. Pécsett is így tettek, kiégett a konyha, a szoba, égett az épületszerkezet. Ha petró­leum nélkül gyújtanak be, bizonyára nem következik be a 25 ezer forint értéket elhamvasztó tüzeset. Duna- szekcsön az idős néni viszont a pet­róleumlámpát akarta meggyújtani, a lángra gyúló gyufaszál eltörött és az ágyra repült, égett az ágy. Pellér- den naposcsibéknek melegítettek infralámpával, melyet közvetlenül az alom fölé lógattak. Az alom tüzet fogott, a 200 naposcsibe elpusztult. A tüzet egyszerűbb megelőzni, mint megfékezni. S. ha mór meg­gyújtjuk a tüzet, akkor vigyáznunk kell vele, nehogy mást is elham­vasszanak a lánnok. Majson tarlót égettek, az erdőtől vagy 30 méterre megállították a lángokat, aztán az égetők egyike sokallta a védőtávol­ságot. Eav hektárnyi fenyőcsemetés látta kárát. Vásárosbécen fát ter­meltek, a visszamaradt hulladékot engedély és mindenféle óvó rend­szabály betartása nélkül meggyújtot­ták. Éqtek a gallyak, a tűz átterjedt a már kivágott 60—70 köbméternyi tűzi- és haszonfára. Pécsett a régi Pannónia szálló mellett lévő hajdani könyvesbolt kirakatát védő nádpalló gyulladt ki egyik éjszaka — feltehe­tően eldobott, ^.parázsló cigarettavég­től —, szerencsére arra ment egy locsolókocsi és a szolgálatos rend­őrök eloltották a tüzet. Nyár van: az aratás, a vakáció, a villámlások ideje, különös óva­tosságot igénylő időszak. Drávacse- pelyen lakóépületbe csapott a vil­lám, a házban 340 000 forint értékű kár keletkezett. Hiába védi villám­hárító □ misinai tv-adót, mégis bele­csapott a villám, tönkrement a fe­szültségszabályozó transzformátor. Kóróson több hat év körüli gyerek játszott gyufával az udvaron, a kis szénakazal leégett. Júniusban 41 tűzesethez vonultak ki a tűzoltók, a tűzkár megközelí­tette az 1,2 millió forintot. A túz­okok listáját a dohányzás, a szabad­ban való tüzelés vezeti, de az elekt­romos áram is 7 tűzesetet okozott. Bükkösdön a családi házat belülről festették, a bútorokat a garázsba vitték, ahol az elektromos vezeték­ben zárlat keletkezett. Meggyulladt a vezeték szigetelése, a tűz minden­re átterjedt. A frissen festett helyi­ségekbe már nemigen volt mit visszavinni, a kár 60 ezer forint. Pé­csett is hibás elektromos vezeték gulladt ki a gazdasági épületben, bc-nnégtek a csirkék és más jószá­gok, az épület is égett, a kár 80 ezer forint. M. L. Ma nemzetközi szabály sze­rint, ha a személy- és teher­szállító hajókon fertőző beteg­ségre gyanús személy van, ak­kor a kikötő előtt sárga zászlót kell felhúzni a hajóárbocra. Korszerű, világszínvonalon ál­ló oltási rendszerünkben hosszú múlt után is nemrég még szere­pelt a feketehimlő elleni védő­oltás. Ma pedig az ENSZ kere­tében működő Egészségügyi Vi­lágszervezet (WHO) megállapít­hatta, hogy a világméretű ol­tások eredményeképpen az egész földön megszűnt a feke­tehimlő ragály. Fel lehetett füg­geszteni az oltásokat ellene. Az orvostudomány felfedezé­sei és elterjedésük nyomán — párosulva a tömegek kulturális színvonalának emelkedésével — néhány fertőző betegséget ha­zánkban sikerült visszaszorítani, illetve szinte megszüntetni. Hol van már a hastífusz, a kiütéses tífusz, a torokgyík (diftéria), a járványos gyermekbénulás? Számos betegségen azonban még nem lettünk úrrá, nem tudjuk bizonyossággal megelőz­ni az influenzát, a rubeolát (a terhes asszonyok magzatának veszélyeztetőjét) a skarlátot, a járványos fültőmirigy-gyulladást, a májgyulladást, a szamárköhö­gést, az úgynevezett ételmérge­zést, amely utóbbit is gyakran élő kórokozó (például szalmo­nella) okozza. Az említett fertőző betegsége­ket a kezelőorvosnak folyama­tosan, számszerűleg jelentenie kell a tanácsok egészségügyi osztályainak (azok az Egészség- ügyi Minisztériumnak). Mit csinálion azonban a csa­lád, a környezet fertőző beteg­ség gyanúja esetén addig, amíg a betegnél az elhívott orvos át­veszi a diagnózis és a gyógyí­tás felelősségét? A szűkebb környezetnek mindenesetre elő­nye az, hogy ismerheti és ren­desen ismert a fertőzésre gya­nús gyermek, felnőtt életmódját, életkörülményeit, tüneteinek előzményeit. Ezekre a tényekre később még az orvos is rákér­dez, hogy teljesebb képet ala­kíthasson ki a betegség kezde­téről. Gyakori tünet az általános közérzetzavar, amely arra utal, hogy valami szokatlan, kóros folyamat játszódik le a szerve­zetben. A borzongás, illetve a láz megjelenése már arra utal, hogy valahol a szervezetben gyulladás, illetve fertőzési folya­mat zajlik. Ha a láz nem ha­ladja meg a 37,5—38 fok Cel­sius hőmérsékletet, nem kell azonnal feltétlenül lázat csilla- pítar Ha ennél többet mér­nek, célszerű a házipatikából gyermeknek 0,1-es, felnőttnek 0,3-as Amidazophen tablettát adni (recept nélkül is kapható). Torokfájás, nátha, köhögés, zavart közérzet mellett valamely hurutos megbetegedésre gya­nús, amely természetesen lehet fertőzés következménye is. Ma már ilyenkor szinte általános szokás az esetleges lázcsillapí­tás mellé C-vitamin tablettát, meleg teát és könnyű diétát ad­ni. Az antibiotikum szükségessé­gének eldöntését az orvosra kell bízni. Hasi fájdalmak, görcsök, hő­emelkedéssel, illetve lázzal, (vagy anélkül) esetleg hányin­gerrel, olyan alarmírozó tüne­tek, amelyeknek megfejtése or­vosi feladat, hiszen vakbélgyul­ladás, vesekőroham, epekőro­ham, gyomor-, bélátfúrádás, ételmérgezés, stb. lehet a szimptómák mögött. A beteg nyugalmának biztosításával egy­idejűleg sürgősen gondoskodni kell az orvosi konzultációról. A testen jelentkező kiütések, különösen gyermekeknél, de felnőtteknél is valamely egzan- témával járó (skarlát, rubeola) fertőző betegségre hívják fel a figyelmet. Ezért lehetőség sze­rint meg kell szervezni a beteg elkülönítését a családból egy ápoló személlyel és külön evő­eszközökkel, ivópohórral, egyéb használati tárgyakkal addig is, amíg végleg eldől, milyen ki­ütéssel járó fertőző betegség­ről van szó. Feltéve, ha a bőr­kiütés egyáltalán fertőző beteg­ségtől származik, hiszen például allergiás oka is lehet. Baranya megye és Pécs vá­ros földrajzi adottságai miatt speciális helyzetben van az or­szág más megyéihez viszonyítva. A dunai hajózás határállomása Mohács, egyre növekvő hajó- forgalommal. A megnövekedett idegenforgalomnak két határ- átkelőhelye is van a megyében. E bevezető után jogosan me­rül fel a kérdés: hogyan kap­csolódik mindez az egészség- ügyi polgári védelmi feladatok­hoz? Vegyszer- és ételmérgezések, a különböző fertőző megbete­gedések, járványok jelentkezése papjaink aktuális problémái. Ma is fennáll az úgynevezett karantén betegségek (kolera, pestis stb.) behurcolásának le­hetősége hazánkba. Ezért szük­séges, hogy a polgári védelem keretében szervezett, kiképzett egészségügyi hálózata legyen az országnak és Baranya megyé­nek. É szervezetbe nemcsak az egészségügyi dolgozók tartoz­nak, hanem minden állampol­gárnak van feladata és köteles­sége a saját munkahelyén, kö­zösségében és családjában. Télen-nyáron, éjjel-nappal ügyelet a meteorológiai állomáson Kozvetltnil segítik a vállalatok mátkáját A napfénytartammérő üveg. gömbje maga mögé vetíti a nap összegyűjtött sugarait, amely kiégeti a fókuszába he­lyezett papírcsíkot. Ahogy a nap halad az égen, fényének pörknyoma is félkört ír le a pa­píron. A pörkvonal hézagai jel. zik a borús időt. Kis, sárga, lapostetős ház a Pécsről Pogányba vezető műút jobb oldalán elterülő kukorica- tábla közepén: a 12-942-es számú meteorológiai állomás. Egyike annak az egész Földre — szárazföldre és óceánra, sőt még az űrre is — kiterjedő meteorológiai állomás-hálózat­nak, amelyek méréseit össze­gezve, elemezve készülnek el a helyi és nagy területekre kiter­jedő időjárásjelentések, prognó­zisok, amelyek adatokat szol­gáltatnak az időjárási ténye­zőket felhasználó ezernyi tudo­mányos kutatásnak. Az udvaron fehérre festett készülékek, a tetőn lengő-forgó szerkezet. Ezek azok az eszkö­zök, amelyekkel mérik a le­vegő és a talaj hőmérsékletét, a napfénytartamot, a felhőze­tet, az esőt, a havat, a ködöt, a zúzmarát, a levegő páratar­talmát, nyomását, a szélirányt, szélerősséget. A legtöbb készü­lékhez írószerkezet is csatlako­zik, és folyamatosan regisztrál­ja az adatokat. Az itt dolgo­zóknak a műszerek beállítása, az adatok leolvasása, lejegy­zése, kódolása, továbbítása a feladata. Az adatok többségét óránként kell — éjjel-nappal, télen-nyóron — URH-rádión át közölniük- a budapesti központ­tal. A pontosság számukra el­engedhetetlen követelmény. Ha egy-egy műszert véletlenül pon­tatlanul olvasnának le, könyör­telenül kimutatja a hibát az a számítógép, amelybe az összes hazai állomás adatait betáp­lálják. E szüntelen munkát — Fe- renczi Sándor óllomásvezető irányításával — öten végzik. A napi adatokat tartalmazó lis­táról kitöltenek egy havi ösz- szesitő táblázatot, és úgyneve­zett zsebkönyvet, amelybe a napi átlagadótokat és a szélső értékeket Írják be. Ezek alap­ján tudják aztán szükség ese­tén percek alatt összehasonlíta­ni a különböző időszakok idő­járását. A napi adatokat tar­talmazó kartonokat végül Bu­dapestre küldik, ahol archívum­ban őrzik meg. Számos Baranya megyei in­tézmény, vállalat igényli ugyan, is segítségüket, amelyeknek szerződés alapján speciális idő­járási adatokat szolgáltatnak. Ezek között első helyen a rend­őrség, tűzoltóság és az Állami Biztosító szerepel, amelyek a balesetek, tűzesetek körülmé­nyeit tudják adataik révén tisz­tázni. A PcTÁV az állomás előrejelzései alapján időben tud alkalmazkodni a hőmér­sékletváltozásokhoz. De meg­rendelőik között szerepel a Me­cseki Ércbányósza'i Vállalat is... A mezőqazdasógi üzemek közül csak néhány igényli az állo­más szolgáltatásait, pedig a napi egy adat havi 410, két adat 550, három adat 700, ennél több ódat 820 forintos költsége valószínűleg nekik is megtérülne. A Mecseki Szénbányák Válla­lat az országos központtól kap­ja rendszeresen az időjárási adatokat — a légnyomás vál­tozásai ugyanis erősen befolyá­solják a metánveszélyt. Az állomás dolgozói azonban olyan tevékenységet is felvállal­Teodolittal figyelik a percenként 200 métert emelkedő, hidro­génnel töltött léggömb útját. Stopperrel mérik azt az időt, amíg eltűnik a felhők között, s ebből számítják ki a felhők ma. gasságát. A léggömb útjának függőlegestől eltérő szöge a magassági szelek irányát, ere­jét mutatja. A képen a műszert Ferenczi Sándor állomásvezetö állítja be. lak, amely sem a munkaköri leírásukban, sem szerződések­ben nem szerepel: a lakosság­nak adott információk. Az ér­deklődőknek — bármily kevés szabad idejük marad is két mű­szerleolvasási periódus között — mindig készséggel és türe­lemmel válaszolnak. Barta Zsuzsa Egy motoros kálváriája Sztankov Stefan pécsi ze­netanár, 1983 márciusának egyik napján szabályosan ha­ladt néhány hónapja vásá­rolt ETZ—MZ 250-es típusú motorkerékpárján Pécsett a Szálai András úton. A Sza­badság út—Szálai András út kereszteződésébe érve egy Dacia hajtott eléje, melynek vezetője a Stop táblát figyel­men kívül hagyta. Összeüt­köztek, a motoros súlyosan megsérült, s a motorkerékpár is összetört. Sztankov Stefant a mentők kórházba szállítot­ták, a motort pedig autó­mentővel hazavitték. A moto­ros két hétig feküdt a kór­házban, s miután kiengedték, akkor kezdett el foglalkozni a motorjával. S ekkor kez­dődött a kálvária . . . SZTANKOV STEFAN: Felkerestem az Állami Biz­tosító megyei gépjárműkár­rendezési fiókját, ahol közöl­ték, hogy a kárt csak a mo­torszervizben állapíthatják meg. A motort kivittük a VILLGÉP Diósi úti motorszer­vizbe, ahol a kárfelvétel után elmondták, hogy alkatrész- hiány miatt több hónapig nem tudják megjavítani, s csak a szabadban van lehető­ségük tárolni. A motor 2 hó­napig volt a szervizben, köz­ben a rozsda is megtámad­ta. alkatrész nem érkezett, ezért úgy döntöttem, hogy hazaviszem. Ezek a szállítási költségek szűkén számolva is elérték az 1200 forintot. — Azt is furcsállom, hogy a biztosító szakembere nem az ETZ—MZ 250-es motor árát vette alapul a kárfelvé­telnél, hanem egy korábbi típust. Amikor én vettem a motort, akkor 22 900 forintba került — a biztosító pedig ki tudja miért 18 600 forinttal számolt. Azt sem értem, hogy a biztosító miért nem rendel­kezik alkatrészjegvzékkel. A szerviz 13 500 forintért ja­vítaná meg a motoromat — ha volna alkatrész. De nincs, s ki tudja meddig nem lesz. Ezért én azt kértem a bizto­sítótól, hogy egy új motor- kerékpár árát fizesse ki ne­kem. S arról még nem is be­széltem, hogy a motorom ga­ranciális, s lassan a jótállás is lejár . . . Nem értem az egészet! A miértekre az illetékesnél kerestünk választ. DR. SZAFFIÁN BÉLA, a biztosító gépjármű kárren­dezési fiókjának vezetője: — A motort meg kellett bontani ahhoz, hogy a kár­felvételt megcsináljuk, ezért kértük ügyfelünket arra, hogy szállítsa vissza a szervizbe, hisz erre a lakásán nem lett volna lehetőség. Az igazolt szállítási költségeit kifizetjük. A munkatársam valóban egy korábbi motortípus árjegyzé­két vette alaoul azért, mert erről az újabb típusról még nincs árjegyzékünk, mert csak néhány hónapja kapható ná­lunk. Megjegyzem, hogy a kereskedelmet is megkerestük árjegyzékért, de sehol nem tudtak adni. Ez a kárfelvétel azonban csupán azt volt hi­vatva eldönteni, hogy gaz­daságos-e a javítás. Ahhoz, hogy totálkárosnak vehessünk egy járművet, a javítási költ­ségeknek meg kell közetíte- niök a jármű káridőponti ér­tékét. Mi a kalkulált javí­tási költséget, mely 11 500— 13 500 forint, kifizetjük. Arra nincs lehetőségünk, hogy ezt a motort visszavegyük, s egy újnak az árát fizessük ki, hisz a motor mindenképpen gazdaságosan javítható. Az alkatrészhiány miatt a bizto­sító nem tud felelősséget vál­lalni, mert mi pénzintézet vagyunk. BALOGH ISTVÁN, a VILLGÉP motorszervizének vezetője: — Április 11-én a hiányzó alkatrészeket megrendeltük a RAMOVILL-től 10 napon belüli szállítással. Erre leküldték al­katrészeket, de sajnos egy korábbi típusba valókat. Visszaküldtük, s megrendel­tük az ETZ—MZ 250-es típus­hoz az alkatrészeket. Ez egy hónapja történt . . . — Hogyhogy rosszat küld­tek? — Mi rontottuk el sajnos a megrendelést, egy korábbi tí­pust irtunk a jegyzékre. RAMOVILL, SZŰCS SÁNDOR áruforgalmi ügyintéző: — Megkaptuk a második megrendelést, az alkatrészek megvannak (I), csak érte kel­lene jönni a szövetkezettől. — Önök értesítették a pé­csi VILLGÉP-et? — Erre nincs lehetőségünk. De ha megtenné, kérem, hívja fel a szervizt, hogy jöhetnek az alkatrészért. Telefon a szerviz vezető­jének, BALOGH ISTVÁNNAK, aki csodálkozik, hogy miért nem küldték az alkatészt, ha megvan. Néhány óra múlva hívnak telefonon, a vonalban TAVASZI JANOS, a VILLGÉP anyagosztályának vezetője: — A RAMOVILL a vállalko­zási szerződés értelmében köteles lett volna elküldeni a szervizbe az alkarészeket. En­nek ellenére a héten az egyik anyagbeszerzőnk felmegy Budapestre. Alig egy héttel később meakeres Sztankov St-fan, s közli, hogy az anyagbeszerző csak az alkatrészek egy ré­szét tudta elhozni Budapest­ről, mert nem volt meg va­lamennyi! Annak ellenére, hoay néhány napja a RAMO- VILL-nál azt nyilatkozták, hogy az alkatrészek megvannak . . . Ki érti ezt? * Hogy Sztankov Stefan a baleset óta eltelt mintegy három hónap alatt mennyit rohangált, bosszankodott, ar­ról azt hiszem felesleges ké­pet festeni. Miért természetes nálunk, hogy az embereknek iyen kálvárián kelt végig- menniök? Azt hiszem a cé­geknek van okuk tanulni eb­ből az esetből . . . Roszprim Nándor Nívódíj táncosoknak A Szövetkezeti Néptáncosok V. pécsi találkozója alkalmával o szakmai verseny során, a pé­csi KISZÖV néptáncegyüttese kiemelt nívódíjban részesült. A zsűri nívódíjat adományozott az OKISZ Erkel Ferenc művész- együttes tánckarának, a csong­rádi Alföld nevű táncegyüttes­nek és a nagykátai Tápiómente szövetkeze i együttesnek. A Néoművelési Intézet külön- díját kaota a martonvásári Szásszorszép táncegyüttes. A pécsi KfSZÖV néptánc­együttese ez alkalommal, telje­sítménye alapján egyben úgy­nevezett Arany II. minősítést ka­pott. Az elismeréseket Pécsett szombaton adták át.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom