Dunántúli Napló, 1983. július (40. évfolyam, 180-210. szám)
1983-07-04 / 183. szám
A fejfájás Jópontja Gyógyító Hí Megalapozatlan bizalmatlanság A közelmúltban rendezték meg Szófiában az akupunktúrával foglalkozó o-rvosok világ- kongresszusát. Hazánkat — többek között — a Kaposváron élő dr. Marton Sándor nyugalmazott főorvos képviselte. A magyar résztvevőik saját kutatási és gyakorlati eredményeikről számolhattak be a konferencián. A hetvenéves orvost az akupunktúráról, arról a gyógyítási módról kérdeztük, amelyet még mindig bizonyos misztikum, megalapozatlan félelem, bizalmatlanság vesz kerül. — A tűszúrásos gyógyítás egyike a helyi érzéstelenítési módoknak? — Azt hiszem, Magyarországon dr. Szabó Józsefet lehet az akupunktúra atyjának tekinteni. Tőle kaptam az első könyveket, és az ő segítségével jutottam ki Kínába, amely köztudottan az akupunktúra őshazája. Jó- héhány műtétet láttam, ahol valóban érzéstelenítésre használták. Például olyan pajzsmi- rigyműtéteket, amelynél egy fájdalomcsillapító gyógyszeren kívül csak a csuklóban forgatott tű volt az érzéstelenítő, és a beteg jól érezte magát. Az orvossal a műtét alatti beszélgetését magnószalagon őrzöm . . . Természetesen nemcsak ez a tűszúráso: gyógymód egyetlen felhasználási területe. Számos betegség gyógyításánál lehet eredményesen alkalmazni. — Ön miiyen betegségeket gyógyít vele? — Elsősorban reumatológus- nak valilom magam; a derékfájáson, a porckorongsérven kívül a lábfájdalmakat, az ízületi gyulladásokat, de eredményesen kezelem például a gyomorfekélyt is. — Ne haragudjon a laikus kérdésért: ilyenkor hova szúrja a tűt? — Ez az, amit nagyon kell tudni! A kínaiak, és az akupunktúrát továbbfejlesztő orvosok pontosan feltérképezték az emberi testet, és úgynevezett okupunktúrás pontokat találtak, ahol azok az idegek vannak, amik kapcsolatban állnak bizonyos testrészekkel. A gyomorfájásnak ilyen jó pontja a térd alatt helyezkedik el, ez az úgynevezett cu-szan-li pont, (ami — nem biztos, hogy szó szerint így hangzik kínai nyelven — három mérföldet, vagy három falut jelent). Ha a katonának ezt a pontját megszúrják, akkor három falun is végigfut fáradtság nélkül . . . Ugyanígy a fejHo az „egy pénzért több ruhát" után nem kérdőjel, hanem fekiáltójel lenne, akkor a fölhívást jól sikerült reklámnak könyvelhetné el az üzlet, amelyik így akarna minél több vásárlót toborozni. Csakhogy ezúttal nem ilyesmiről van szó ... Ha önnek butikja lenne, vajon hogyan fogadná, ha a karácsonyra vásárolt ruhát valami kifogással húsvétkor vinnék vissza, s követelnék érte a vételárat? S vajon mit szólna ehhez olyan valaki, aki áruházban vagy más állami üzletben dolgozik? Nem látszik túlzottan valószínűnek, hogy a fél éve használt holmit visszavásárolnák. Pedig mostanában elharapódzott egy új „divat", mégpedig azóta, mióta egyre több maaántulajdonú butik nyílt. Igen „leleményes” ötlet született meg és terjed el a vásárlók — szerencsére még — szűkebb körében. Vesznek egy ruhát, hogy az előbbi n<s|rlánál maradjunk, karácsony előtt, majd úgy tavasz felé a téli holmit visszaviszik valamilyen reklamációval, s követelik az árát. Mindezt több hónapi használat után. S ahogy nekünk elmondták, az arrogáns fönepés után sokszor célt is értek a reklamálók, végül is visz- szakapták a pénzt. Lehetett hát ugyanazért a pénzért új ruhát venni. Ugyanez megismétlődött a tavasszal vásárolt ruhával akkor, amikor váratlanul nagy meleg lett. Ekkor jött rá az illető, hogy a ruha felső része szűk . . . Nem is egy, három rendelet is foglalkozik a vásárlói reklamációkkal: lehet a ruhát kicserélni, értékcsökkentéssel adni, kijavítani, sót előfordulhat, hogy vissza is kell venni. Csakhogy nincs benne a rendeletekben, hogy mennyi időn belül lehet visszavásóroltatni a ruhát. A KISOSZ tájékoztatása szerint pénzt visszakövetelni csak reális időn belül lehet, általában az első mosás vagy kezelés után, de ez. a „reális" idő nemigen haladhatja meg az egy hónapot. Sok fórumon foglalkoznak a fogyasztói érdekvédelemmel, ám a fogyasztó sem eshet át a ló túlsó oldalára! A pénz ilyenfajta forgatása, bár nem ügyetlen, de jogtalan. D. Cs. fájásnak is megvan a maga jó pontja a kézen, a hüvelyk és mutató ujj 'között. Ennék a pontnak — a hegopontnak — a 'kezelésével nagyon eredményesen gyógyítom a fejfájást.. . — Mi a szerepe a tűszúrásnak? — Az akupunktúrás pontok ingerlésének hatására az agyban olyan anyagok szabdulnak fel, amelyek az idegsejtek közötti átvitelt végzik. Nagyon érdekes, hogy egyik-másik a morfiumhoz hasonló 'hatást vált ki . . . Fontos 'azonban: az akupunktúra mindenképpen kiegészítő mód, ugyanakkor csak a körülmények gondos feltárása után, lehet alkalmazni. S. M. Üuegkiällitäs Az üvegipari Művek salgótarjáni öblösüveggyárának kiállítása nyílt meg ma Bonyhádon a Vörösmarty Mihály városi Művelődési Központban. A július 28-ig tartó tárlaton a kétezerötszáz dolgozót foglalkoztató és évenként nyolcezer fajta üvegárut megformáló gyár változatos termékeit mutatják be. Köztük a külföldön, távoli világrészeken is híressé vált vázáit, csillárjait, csiszolt és festett üvegeit, művészi tárgyait, egészség- ügyi, laboratóriumi, háztartási, vendéglátóipari üvegtárgyait. Szemlére teszik azokat a folklorisz- tikus és más modern mintájú üvegáruikat is, amelyekkel a sokféle országban rendszeresített magyar hetek bemutatóin is részt vesznek.- B. L. Monoklik, lorgnonok, csíptetek GO- Szemiveggyűjteiény Rikkancsok voltunk a Balaton-parton Ebből sem marad... fi) Hétfőn mindent elolvas(ná)nak — írni még csak könnyű az újságot, de eladni, az ám a nehéz! — mondta egy ismerősöm, merthogy az újságírók mindig elégedetlenek a példányszámmal. A múlt heti HDN például 72 ezer példányban jelent meg, s ebből alig ezer jutott a Bala- ton-partra: éhből Fonyódra 400, Siófokra 200. Ennél többet is megvesznek a parton — vélekedtünk K. F. kollegámmal, annál is inkább, mert kaptunk észrevételeket, hogy a Dunántúli Napló mellett a Hétfői Dunántúli Napló is hiánycikknek számít az üdülőhelyeken. A HDN különben úgy jut el a Balaton-partra, hogy vasárnap éjfélkor, amikor a nyomdagép elkezdi ontani a példányokat, a szerkesztőséq valamely gépkocsi-tulajdonos tagja felveszi a pécsi nyomdában az üdülőhelyekre címzett zsákokat, benne a lapokat, hogy azokat fél háromig a Siófokon várakozó postavagonhoz Juttassa: a hajnali vonatból osztják aztán tovább a lapot. Múlt hétfőn amikor alig több mint ezer HDN-t „hívtak le” a Balaton-partra, mint alkalmi árusok kértünk plusz kétszáz példányt — ezek árusítását kilenc óra után kezdtük a fonyód- ligeti úttörőtábor mellett. — Hétfői a Dunántúli Napló, itt a Hétfői! . . . hangomat rekedtesre „vettem", olyanra, melyre emlékeztem diákkorom nagy rikkancsai nyomán. Az ABC környékén nyomban elkelt húsz példánv — újságospavilon nincs a közelben —, az utolsó harminc példányon pedig fél kettőkor adtunk túl a keszthelyi strandon, amelynek bejáratánál Egy mániákus maharadzsa... Tigris a Vörös Könyvben Egy tigrisbőr is árverésre került az idei pécsi kisállatkiállításon és -vásáron, s el is kelt 10 500 forintért, mint arról a HDN legutóbbi számában tudósítottunk. Tulajdonképpen áron alul cserélt gazdát. Alighanem csak azért kerülhetett árverésre, mert állatkertben elhuHolt példányé volt, s nem vadászzsákmány. A tigrisnek ugyanis minden alfaja ott van már a Nemzetközi Természetvédő Egyesület által a kipusztulással fenyegetett állatfajokról folyamatosan vezetett listán, a Vörös Könyvben (Red Data Book). Több ország — elsősorban a Szovjetunió és India — rezervátumokban próbál megfelelő életteret és biztonságot teremteni a megmaradt tigrisállománynak. így is kérdéses: nem túl későn születtek ezek az intézkedések? A századfordulón a becslések szerint még 100 000 tigris élt Ázsiában, Anatóliától a Csendes-óceánig. Ma legfeljebb ha 4000. Indiában 80 évvel ezelőtt még 4000 tigris élt, egy tíz, évvel ezelőtti tigris- népszámlálás szerint már- csak 1830. Ez alig valamivel több, mint amennyit egykor egy mániákus vadásznak bizonyuló maharadzsa lőtt ki saját kezűleg: 1300 példányt... De nemcsak a tigrisekről van szó. A védett állatokkal, illetve a bőrükkel folytatott kereskedelem virágkorát éli Nyugaton: évente több milliárd dolláros forgalomról beszélhetünk. Annak ellenére, hogy alig egy évtizede 59 állam csatlakozott a veszélyeztetett állatfajokkal való kereskedelmet korlátozni, tiltani szándékozó washingtoni természetvédelmi egyezményhez, egy-egy évben legálisan vagy fekete piacon például legalább 700 tonna afrikai elefántcsont, kétmillió krokodilbőr és félmilliónyi védett macskaféléktől származó bőr kerül forgalomba. Aligha kétséges: mégiscsak az ember a legveszedelmesebb — s legkönnyelműbb! — ragadozó a Földön . .. D. I. van ugyan pavilon, de HDN-t nem kap árusa a Keszthelyre érkező 70-ből ... No, először is az anyagi mérleg: a kétszáz példány után kereken hetven forint jutalékot kaptunk a postától, s összejött 53 forint 80 fillér borravaló. A 2,20 forint árú HDN-ért általában 2,50-et, 3 forintot adtak az emberek. Ugyan egy negyed- naoi rikkancsság nem elegendő mélvebb következtetések levonására, kollegámmal megállapítottuk^ borravaló nagyságából arra is lehet következtetni, ki milyen munkával keresi fizetését. A bélatelepi bónyászüdü- lőben többnyire kiszámolták a 2,20-at, a maszek zöldséges nem kért vissza az öt forintból .. . A férfiak a sportszolengekre haraptak jobban, a nők az aerobic-ra ... A tartósan sörözők nem vesznek újságot, a napon aszalódók annál inkább .. . Amíg von kiolvasatlan újság a strandolóknál addig nem vesznek úiat. de délidőben, amikor már félredobták a reggel megvett lapokat, kapva kapnak az újabb olvasnivalón . .. Mondja is kollégám, a Balaton-parton még a Filatéliai Szemlét is eladná a horgászoknak, különösen, ha nem jön a kapás . . . Tudni kell, melyik strandra kik járnak, volt olyan ugyanis, ahol magyart nem találtunk, csak a kabinosok között... a lengyelék meg igazán nem HDN-t olvasni jöttek a partra. Átlagban 10 percet töltöttünk egy-egy helyen, vasúti átjárók környékén, élelmiszerboltok bejáratánál, s talán nem eredmény nélkül: kétszázzal többen jutottak hozzá lapunkhoz, amelyből egyébként ma kétezer jut el a balatoni nyaralókhoz . . . Reméljük, ebből sem marad egy sem az árusoknál. B. L. Ritka és drága hobby a szemüveggyűjtés, ugyanis nehéz hozzájutni a gyűjtendő tárgyhoz, akár régi vagy új az. A keretek például öröklődnek családon belül. A nyeles lorgnont, mint ereklyét őrzik, főként az arony és ezüst bevonata miatt. A pécsi vásárban egy törött szemüvegért 300—500 forintot is elkérnek. Divatba jöttek a régi gyártmányok. Az idősebbeknek a 40— 50-es évek félholdkeretű, míg a fiataloknak a 30—40-es évek kerek üveqű, rugós szárú szemüvege kell. A muzeális értékű keretek, csiszolt üvegek legfeljebb a hajdani látszerészek hagyatékából szerezhetők be. Gyulai György 37 éves pécsi lótszerész másfél évtized alatt csaknem száz darabból álló gyűiteményt alakított ki. (A fajtaszám meghaladja a hetvenet.) Saját szemüvegjeit is eltette, hisz évtizedek múlva mindegyik ritkaságnak számít majd. Az Or''T'?T Vállaló1 pécsi, 82-es számú boltjának vezetője a Szemüvegtörténet című tantárgyat tanította hosszú időn át és a szemléltetés végett gyűjteni kezdte egyebek között a szemüvegláncokat, a monokli tartozékát, p bársonyszalagot, az előállítással foglalkozó egykori írásokat. Kollekciója alapján a századfordulótól napjainkig nyomon követhető a magyar és a német szemüveggyártás. Láthatjuk a Zeiss Művek, a Rodenstock és a Rathenov cég legszebb termékeit a házi ösz- szeállításban. Különféle ezüst alkatrészek, hajszálvékony nemesfém- és félrecsapható keretek, alig két centi átmérőjű, leheletkönnyű üvegek, dioptriásra csiszolt kirakatüveg-darabkák sorakoznak a finoman kibélelt kartondobozokban. Érdekesek a rugózó csíptetők, a szempilla nagyságához igazított monoklik, a könyvlapon tolt olvasógömbök. a félszeműek által használt fordítható keretek. Mind a régmúlt korok látszerei, kecses, miniatűr alkotások. A leggazdagabb anyag a hgr- mincas évekből származik. A legrégibb a 19—20. század fordulóján 'készült, ebből a típusból a weimári Liszt-házban is őriznek egyet. Észrevehető, hogy az utóbbi egy-két évtizedben a szemüveq mindinkább divatcikk is. Míq korábban a barna, fekete és vízszínű keret volt az uralkodó, add’n naoiainkban teljes a színskála. A keretek formája pediq most már szinte egzotikus. A pécsi gyűjtő gyártástörténeti érdekességeit már bemutatták az OFOTÉRT Vállalat és a Lótszerész Szövetség által szervezett szemüvegtörténeti kiállításon. Gyűjtési szenvedélyével egyedülállónak számít megyénkben. Gyűjteményét az OFOTÉRT oktatási kabinetjének ajánlotta fel. Csuti i. tietföi □ Egy pénzért, több ruhát?
