Dunántúli Napló, 1983. július (40. évfolyam, 180-210. szám)

1983-07-30 / 209. szám

1983. július 30., szombat Dunántúli napló 13 Ötvenhét C-fok meleg a cserép A 39-es dandár úti hétemeleteseknél már huzamosabb ideje folyik a külső és a belső tatarozás. Egyebek között rendbe hozták a vezetékeket, kijavították az erkélyek burkolatot és teljes egésze­ben újjávarázsolják az épületek homlokzatát. Fotó: Erb János Ülést tartott a KNEB A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság pénteki ülésén össze­foglaló jelentést vitatott meg és fogadott el az általános iskolá­sok iskolai elhelyezésének és szociális ellátásuk megszerve­zésének ellenőrzéséről. Tekin­tettel a téma társadalompoliti­kai jelentőségére, a KNEB a je­lentést a Minisztertanács elé terjeszti. A testület elfogadta egy most kezdődő ellenőrzés program­ját: a népi ellenőrök széles kö­rű vizsgálattal mérik fel, hogy hol tart a gazdaságos anyag­felhasználási és technológia- korszerűsítési kormányprogram alumíniumtakarékosságra vo­natkozó feladatainak végrehaj­tása. A bizottság végezetül tájé­koztatót hallgatott meg a la­kosság fuvarigényeinek helyze­téről, az 1981-es KNEB-vizsgá- latot követő intézkedések vég­rehajtásának tapasztalatairól. Megállapították, hogy jelentő­sen bővültek a lakosság lehe­tőségei, elsősorban annak ered­ményeként, hogy a tehergép­jármű-fuvarozás önálló kisipari tevékenységként végezhető és egyes állami szállítási vállala­tok is szélesítették lakossági szolgáltatásaikat. A KNEB to­vábbi javulást elősegítő intéz­kedéseket kezdeményezett az illetékes szerveknél. Tető és kémény­Megvásárolták a francia licencet Nehéz, veszélyes munka, de el kell végezni és a Páfrány utcában* A mun­kahelyek közül a Páfrány ut­cában jártunk, ahol, miután az 1. számú épülettel elkészül­tek, most már egy hete a 3-as számú házon dolgoznak, s fé­lig ez is készen van. — Csütörtökön kellett volna jönni, persze nem lehetett tud­ni', milyen lesz az idő. Itt a te­tőtérben állandóan 40—45 fo­kos a meleg, nagyon nehezen lehet elviselni — mondják. A reggeli nyomasztó, fülledt időben négyen dolgoztak fönt: Kovács Gyula, Csapó Zoltán, Törczi István és Tasi Tibor. A legkevésbé sem lehet irigy­lésre méltónak nevezni sem a munkát, sem a munkahelyet. Csütörtökön például kitettek egy hőmérőt a cserepekre és pillanatok alatt ötvenhét fokot mutatott. Nem elég, hogy a hőség elviselhetetlen, külön kel­lemetlen, hogy a cserepek át­forrósodnak. — Van, hogy reggel hatra jövünk, van hogy hét órára, s itt vagyunk délután fél há­rom-háromig. De muszáj megcsinálni, csak meg kell nézni, milyenek voltak mór a kémények, mennyi a hibás cse­rép. Ha ezzel végeztünk, me­gyünk tovább, végig a Páfrány utcán, egészen a 21-es számig. Egy-egy épület tetőrészének a kijavítása, a kémények átépí­tésével együtt, körülbelül két és fél hetet vesz igénybe. Egyelőre ebben az utcában négyen dolgozunk, de később még jönnek mások is. A felújítások között ez a leg­piszkosabb, legnehezebb és egyben legveszélyesebb mun­ka. Ha meleg van, a hőség szinte kibírhatatlan, ha meg esik, abba kell hagyni. S a fi­zetés? Ha „nagyon megug­rik", akkor négyezerötszáz fo­rint körüli . . . D. Cs. Mulard-kacsatelep Boldogasszonyfán Á kacsamáj vetekszik a libamájjal Keresett exportcikk A Baranya megyei Baromfi- feldolgozó és -Forgalmazó Kö­zös Vállalat boldogosszonyfai telepén 1964-től ez év július elejéig pulykát neveltek. Azért hagyták abba, mert az import­lehetőségeik korlátozottak, a pulyka szülőpárokat Angliából kellett devizáért beszerezni. A boldogasszonyfai telep további sorsát az döntötte el, hogy bi­zonyos átalakítások után a mu- lard-kacsa előállításához szük­séges tiszta vonalat itt lehet el­helyezni. A külföldön keresett mulard-kacsa végtermék, me­lyet rendkívül bonyolult tenyész­tői eljárásokkal nyernek a kü­lönböző fajtájú egyedek keresz­tezéseivel. A mulard francia szó. ha magyarra lefordítjuk, a megfelelő jelentése — öszvér, így az elnevezés magában hor­dozza azt a tényt, hogy a mu­lard-kacsa tökéletes fajtahibrid. Rekonstrukció a malomiparban Teljes kapacitással őrölnek a hazai malmok; az új búza rövid ideig tartó pihentetése után hozzáláttak a termés feldolgo­zásához, a liszt készítéséhez. A búza fogadását megelőzően 76 malomban kisebb-nagyobb fel­újításra került sor, kijavították a hibákat és kicserélték egye­bek között az elhasználódott szállítószalagokat. Korábban évente 8—10 helyen volt na­gyobb rekonstrukció, ennek ke­retében a gyakran 50 évesnél is idősebb maiomépületeket építészetileg csak kisebb mér­tékben alakították át, viszont nagyobb mértékben korszerűsí­tették a gépi felszerelést. A szűkebb anyagi lehetőségek miatt a rekonstrukció üteme az idén némileg csökkent: jelen­leg három nagyobb üzemben végeznek átfogó korszerűsítő­bővítő munkálatokat. Az üzemi rekonstrukciókat azért részesítik előnyben, mert a költségek egyharmadából — feléből az új malmokhoz ha­sonló teljesítményű létesítmé­nyekhez jutnak, mivel megtaka­ríthatják a költséges építőmun­ka egy részét. Jelenleg — mivel a telep átala­kítása csak most kezdődik — a tiszta vonalat a hímesházi Petőfi Tsz-től bérelt baromfite­lepen nevelik. Ezek a jövőben Boldogasszonyfára kerülnek. Természetesen a boldogasz- szonyfai telepen nem állt meg az élet. Mintegy 23 000 külön­böző korú — a hetestől a tíz- hetesig — mulard-hibridet tar­tanak az ólakban. Ezek egy ré­széhez mór elkészültek a kifu­tók, a tocsogókat és a vízveze­tékeket még nem építették meg. A kacsatartáshoz sok víz kell. Eddig a község ivóvizéből ha­vonta 750 köbmétert használ­tak fel. Ennek a duplájára lesz eztán szükség. Ezt biztosítani tudják — a telep hatvan hek­tárnyi területén két egészséges vizű kút van, ezt állítják üzem­be egy hidroforral. A Mária Terézia korabeli kúriában he­lyet foglaló keltetőt is átalakít­ják. Ezekre a munkákra egy­millió forintot fordítanak. A kú­riát a Műemlékvédelmi Fel­ügyelőség is a gondozása alá vette: rövid időn belül külsőleg felújítják a ma még elhanya­goltnak tűnő épületet. Miért is volt szükség erre a kacsaprogramra? Ezelőtt két évvel kezdte el a Baromfifeldolgozó Vállalat a mulard-kacsákat egy francia cégtől vásárolni. Az elmúlt évek során bebizonyosodott, hogy igen keresett termék, a húsa íz. letes, nem zsíros és a mája ve­tekszik a libamájjal. Annak el­lenére, hogy devizáért vásárol­ták a szárnyasokat, hizlalásuk után jócskán hozták a hasznot. Ezér£ vetődött fel, hogy megvá­sárolják a licencet és. a jövő­ben saját telepeiken keltetik- nevelik a kacsákat. A kereszte­zésük azonban nagyon sok idő­be telik, ezért idén még 50 000 importjószágot hizlalnak. Jövőre azonban már az itt neveltek ke­rülnek a kés alá. Terveik szerint az első évben a saját szaporu­lat mintegy 200 000 darab lesz, így a három év alatt importált 115 000 darab mulard-kacsa behozatali értéke is egyrészt visszatérül. A Baranya megyei Baromfi- feldolgozó és -Forgalmazó Kö­zös Vállalat pedig bebizonyítot­ta ezzel a termékével, hogy még mindig tud újat mutatni a hazai baromfiiparon belül. Adóm Erika Tavasz óta dolgoznak a PIK szakemberei az épületek kül­ső-belső tatarozásán, a tetők fölújításán. E munkák közül a nagy hőségben a legnehe­zebb a tető helyrehozása. Bár igaz, pénteken nem volt rek- kenő hőség, nem tűzött a nap, de nyomasztó idő volt. Négy csoport dolgozik tető­javításon, a teljes felújítás az ötéves tmk-program keretében történik. Meszesen kezdték, ott tizenöt épületen újították föl a tetőt, és a kéményeket. Há­rom csoport a hagyományos tetőket javítja, egy pedig — a Váci l^ihály utcában — a bitulaxos tetőket, Ahol tema- forg kémények vannak, ott sok helyen elemcserére is szükség volt, például a Páfrány utca 1. számú háznál, amely már több mint tizenöt éves épület, és igencsak ráfért a teljes föl­újítás. Ahol szükséges, új bá­dogszegélyt, új világitóablakot szerelnek föl, a téglakéménye­ket pedig újraépítik. Őszig összesen nyolcvan ház tető­részének megújítását tervezik. Meszesen tehát már elkészült a munka, jelenleg dolgoznak Kertvárosban, a Váci Mihály Megnyílt a Gárdonyi Géza Emlékmúzeum Egerben pénteken ismét meg­nyílt a felújított Gárdonyi Géza emlékmúzeum. Az író 1897-ben vette meg az akkor még városszélinek számí­tó házat és saját igényei sze­rint átalakíttatta. Kezdetben családjával együtt itt lakott, majd később csak alkotómű­helyként használta. Itt szület­tek Gárdonyi Géza legértéke­sebb, legmáradandóbb művei. 1922-ben bekövetkezett halála után a házat gyakran keresték fel az író tisztelői. A városi ta­nács 1952-ben emlékmúzeumot hozott létre az épületben, de ezt 1981-ben be kellett zárni a ház állagának megromlása mi­att. A felújítást az Egri Épületkar­bantartó Szövetkezet végezte, az író híres könyvtárának ér­tékes darabjait pedig az Orszá­gos Széchényi Könyvtár szak­emberei óvták meg a pusztu­lástól. Rendbehozták a ház bú­torzatát, berendezési tárgyait is. A Gárdonyi Emlékmúzeum hétfő kivételével mindennap 9—17 óráig látogatható. felújítás a PIK-házakon Filmjegyzet Volt jobb A hírnév kötelez. De nemcsak a hírnév: a terjedelem is. A filmrendezőnek például nagyjá­ból százperces szórakoztató fil­met kell készítenie — ennyi a szokásos műsoridő —, az új­ságírónak pedig erről a filmről 50 sort kell — ennyi fér egy hasábba — írnia. Mindkettőhöz szükséges valami ötlet, s ezt tudni kell nyújtani a megfelelő hosszúságig. De csak addig. Alapötletem hogy ti. ilyen szempontból összevessem a fii. met ás a róla szóló jegyzetet, nem mondható túlságosan ere. detinek. Dehát Claude Zidi rendező ötlete sem tüntetett új­donságával. A Gyanútlan gya­kornok c. film arról szól, hogy hogy egy, a banditák elleni harcban meghalt rendőr bu­gyuta gyermeke atyja végaka­ratának megfelelően és a tisz­teletre méltó testület által tá­mogatva kegyeleti okokból ma­ga is rendőr lesz, és természe­tesen rengeteg ostobaságot kö­vet el. Kollégái például bűnö­zőnek nézik s megpofozzák, al­kalmat adva a tapasztalatszer­zésre a francia rendőrség mo­ráljáról. Szerepel a filmben ter­mészetesen egy nő is, termé­szetesen újságíró, aki leleplező riportot akar készíteni a brutá­lis és a nevetségességig ostoba rendőrség munkájáról. Ez a kiindulási helyzet, s idáig minden rendben van — érdeklődünk is, nevetünk is. Né. ha azonban káprázik a sze­münk és az agyunk: mintha már láttuk volna ezt-azt a jele­netet valahol. Egy másik film­ben: ahol egy bugyuta rendőr stb. Amit vagy Zidi rendezett vagy valaki más. Mindegy az idő múlik. Ahogyan a hasáb is telik, ha. én például elkezdek azon elmélkedni, hogy a közhit szerint nyáron az emberek szó­rakozni szeretnek, nagyokat ne­vetni, s nem világmegváltó gon. dolatokkal találkozni a mozi nézőterén. Ezért aztán olyan fil­meket kell nekik adni — mond­ják a forgalmazók — amelyek könnyűek, habosak, nevettetők, az sem baj, ha ismétlik önma­guk vagy mások sablonjait. Másfelől azonban az is igaz, hogy a valóban jó filmek, ha gondolatilag magvasak, s fő­ként, ha szakmailag-művészileg kifogástalanul vannak megold­va, és megérintenek bennünk valami mélyebb réteget, mely a mindenáron való szórakozni vá­gyás rétege alatt helyezkedik el, nos, akkor az ily nehéz — és a forgalmazók által őszre-tél- re tartogatott — művek is sikert tudnak elérni. Érdekes: mintha erről olvastam volna már vala­hol. Mintha én írtam volna. De lehet, hogy más. Időközben a cselekmény a moziban tovalendült: a pipo- gya rendőr megismerkedik az egész kapitányság által üldö­zött gengszterrel, és végtelen naivságában maga hozza és vi­sz; a gengszter üzenet' ''égül furfangosságban mind« k túl­tesz, az újságírónőt r tgmenti a banda fogságából — s rövi­desen egymásba szeretnek. Nicsak, mondja a rendező, amikor a vágóasztal számláló­jára esett a tekintet: megvan a száz perc. Kiírhatjuk, hogy Fine. Előbb azonban a stáblista: a rendőrt Calouche, a banditát Depardieu játszotta. Tele a ha­sáb is_ mehetünk haza. Volt jobb, mondja a néző, és ugyan­erre gondol a szerkesztő is. G. T.

Next

/
Oldalképek
Tartalom