Dunántúli Napló, 1983. július (40. évfolyam, 180-210. szám)

1983-07-28 / 207. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli nantö XL. évfolyam, 207. szám 1983. július 28., csütörtök Ara: 1,40 Ft U-. -7 Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Külföldi orvostanhallgatók Pécsett (3. oldal) A szerkesztőség postájából (6. oldal) A rekkenő melegben is épülnek az új lakások. (5. oldal.) Automatikus technológiai sor gyártócsarnokban Automata berendezés darabolja a nyerstéglát a Korszerűsítés a mohácsi téglagyárban Számítógép vezérli a tégla átrakását A mohácsi téglagyártásnak több mint százéves hagyomá­nyai vcnnak: 1896-ban alapí­tották, de már ezt megelőzően is volt a Duna menti városban kézi erővel történő téglakészí­tés. A századfordulón a mohá­csi volt az ország legmoder­nebb, s talán legnagyobb tég­lagyára: itt alkalmazták első­ként a Hoffmann gőzkemen­cét, kéménye ipartörténeti em­lék a mai gyár fölött. Akkori­ban egy év alatt 8 millió tég­lát és 3 millió cserepet gyár­tottak Mohácson. Kétségkívül ez a tradíció is ^szerepet játszott a döntésben, amikor 1980-ban megszületett az elhatározás: jelentős tech­nológiai rekonstrukciót hajta­nak végre a Baranya—Tolna megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat mohácsi gyárában. Más körülmények ayonban en­nél sokkal jelentősebb súllyal indokolták a felújítást: a mo­hácsi gyárban 1971 óta hasz­nálatos NDK-gyártmányú tech­nológiai sor elavult, a mostani .évtized elejére a magánerős építkezések számának növeke­désével. megnőtt az igény a korszerű hőszigetelést biztosító tégla iránt. A Téglaipari Tröszt 1981-ben a versenytárgyalások alapján az elfogadható árú és legkor­szerűbb téglagyártási techno­lógiai sort, az olasz PUTIN FRANCO cégtől rendelte meg a mohácsi gyár számára. (Meg­vette a technológia magyar al­kalmazásának jogát is.) A re­konstrukció miatt 1982 decem­berétől szünetelt a termelés a mohácsi téglagyárban. A be­ruházás 90 százalékban saját erőből valósult meg. Az épí­tésben, szerelésben a gyár dol­gozói mellett részt vettek a MOFA villanyszerelői és a mo­hácsi építő kisiparosok, vala­mint a Kelet-baranyai Vízmű­társulat dolgozói. A nyerstéglagyártás március 8-án, az égetés március 28-án kezdődött el újra, a PUTIN FRANCO technológiai sor tel­jes üzembe helyezésére június 14-én került sor. Az új techno­lógiai sorban szinte teljesen automatikusan történik a tég­la gyártása a préselőgéptől egészen az égetőkemencébői kijövő kész termékig. A fizikai munkát javarészt fotocellák, mikroprocesszorok, számítógép által irányított gépsor irányítja, különösen a beruházás máso­dik és harmadik szakaszának megvalósulása után. Augusztus 20-ig elkészül a szárító mozgatá­sának automatikus rendszere, decemberben pedig a jelenlegi legnehezebb fizikai munkát ki­váltó, számitógép által vezé­relt gép, amely a szárított tég­lát rakja át a futószalagról az égetőkemence kocsijaira. Az összesen mintegy 40 mil­lió forint értékű rekonstrukció, az új technológia haszna máris megmutatkozik: öt százalékkal, vagyis 95 százalékosra nőtt az előállított téglák minősége. A felújítás nyomán az idei évben égetett kis méretű téglából egy­ségben számítva 2 millió da­rabbal többet kell előállítania a mohácsi gyárnak, mint 1982- ben, amikor 28 800 000 darab volt a termelés. Az 1984-re szó­ló terv már 34 millió darab előállítását jelölte ki célul. Az előzetes számítások szerint a termelés jövedelmezősége 30— 50 százalékkal növekedik a mo­hácsi téglagyárban, s ez évi hatmillió forintos többlet ter­melési értéket jelent. A nehéz fizikai munkát helyettesítő technológia lehe­tővé teszi, hogy a jelenlegi 115- ről 100-ra csökkenjen a dolgo­zók létszáma. A korábbi három helyett júniustól már csak két műszakban folyik a munka a mohácsi téglagyárban, s igy is biztosított a termelés nagyobb mennyisége. D. I. A megyei tanács végrehajtó bizottsága tárgyalta Sürgősségi betegellátás Baranya megyében Ilyenkor nincs területi hovatartozás Szobintenzív részlegek Mohácson és Komién Ha életveszélyről van szó, ha gyors és szakszerű ellátást igé­nyel egy beteg állapota —bo­rul minden területi hovatarto­zás, az illetőt oda viszik, ahol az élete megmentése, az egész­sége megőrzése érdekében kel­lő ellátásban részesülhet. Saj­nos az utóbbi években meg­nőtt az azonnali beavatkozást igénylő esetek száma. Alapve­tően két oka van. Az egyik, hogy a közlekedés, az ipar, a háztartás, a mezőgazdaság gé­pesítése óhatatlanul több bal­eset forrása. Sokasodnak az olyan szív. és keringésrendszeri betegségek is, melyeknél az életbenmaradás, a felgyógyulás esélye attól függ, hogy milyen gyors és hatékony ellátásban részesül a beteg. A másik ok, hogy az orvostudomány fejlő-, désének köszönhetően az élet­funkciók ideiglenes pótlásával, gyakran a nemrég még telje­sen reménytelennek számító esetekben is vissza tudják hoz­ni az életbe a beteget, sőt az utána következő gyógykezelés­sel akár munkaképessé tudják tenni. Mindazt, ami az azonna­li beavatkozást jelenti, az egészségügy sürgősségi beteg- ellátásnak nevezi. Hogy hol tar­tunk ma Baranyában e tekin­tetben, mik az eredmények, gondok, s következő lépések, erről tanácskozott többek kö­zött tegnap a Baranya megyei Tanács végrehajtó bizottsága. Az egészségügyi osztály meg­bízott vezetője, dr. Reményi Je­nő főorvos előterjesztéséből megtudtuk, hogy a sürgősségi betegellátás összefoglaló elne­vezés. Tartalmazza mindazt a tevékenységet, ami az elsőse­gélynyújtástól a szakszerű gyógykezelésig tart. Ebben az egymásra épülő feladatsorban rendkívül nagy szerepe van az időnek is. Épp ezért húzták alá a végrehajtó bizottság tagjai a vitában azt a feladatot, hogy gondoskodni kell a biztonsá­gos és gyors segélyhívó-rend­szer megerősítéséről. Ezt rész­ben a telefonhálózat korszerű­sítésével, részben az egészség- ügyi hálózaton belül folyama­tosan fejlesztendő URH-hír- közléssel lehet megoldani. Sok szó esett arról a bizott­sági ülésen, hogy a sürgőssé­gi ellátás nem azonos a hétvé­gi betegellátással. A szombat, vasárnap gyógykezelésre szoru­lók közül érthetően szelektál­nak, azokat a betegeket ve­szik előbb kezelésbe, akiknek az életük forog kockán. Az alap­ellátás központi ügyeletéi, a járóbeteg-rendelés szervezett teamjai, az azonnali beavatko­zást követően, szükség esetén abba a kórházba, klinikára vi­tetik a beteget, melyben a gyógyulásához kellő kezelés­ben részesülhet. S ha már er­ről esett szó, hadd adjuk to­vább, amit a végrehajtó bizott­ság tagjai mondtak a megyei mentőszolgálatról. Elismeréssel szóltak a munkájukról. A men­tőseink a műszaki ellátottságu­kat tekintve országosan csak a középmezőnyben foglalnak he­lyet, viszont a feladataik nagy­sága és a gyorsaságuk szem­pontjából az elsők között van­nak. Bár a megye betegei inten­zív ellátásának bázisát a POTE intenzív osztály jelenti, ám a sürgős esetek megnyugtató fo­gadása érdekében valamennyi fekvőbeteg-intézet törekszik az intenziv illetve szubintenzív el­látás körének bővítésére. Leg­hamarabb — még ebben az évben Mohácson és Komlón — ez utóbbi a bányászok miatt is nagyon fontos — alakítják ki a hat—hat ágyas szubintenzív részlegeket. T. É. Uj OTP-fíok Szentlöríncen Dr. Szirmai Jenő, az OTP vezérigazgatója tegnap dél­után hivatalosan megnyitotta az új szentlőrinci OTP-fiókot és átadta Baranya megyének, illetve Gábor Tivadar fiókveze­tőnek. Az új létesítmény egyike az ország legmodernebb pénzin­tézeteinek. Alapterülete 194 négyzetméter, költsége két és fél millió forint. A Dél-dunán­túli Tervező Vállalatnál Nyári József mérnök, illetve Uherko- vich Ágnes belsőépítész ter­vezték és a szentlőrinci Költ­ségvetési üzem építette fel. A fiók lényeges adatai: négy esztendővel ezelőtt szűk helyi­ségben látott munkához, de betét- és hitelforgalma évről évre növekedett. Az 1979-beli 10 milliós betétállomány jelen­leg 23 millió forint. Építési kölcsönre 1979-ben 10,6 millió forintot adtak ki, s az idén csak az első fél esztendőben ugyanennyit nyújtottak. Éppen ez az erőteljes fejlődés tette indokolttá, hogy 19 másik köz­ség lakossága részére is itt le­gyen egy új OTP-fiók. Az OTP szentlőrinci fiókjának dolgozói, valamint országos és megyei vezetője az Kádár János és Alvaro Cunhal találkozája Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szer­dán a KB székházában találko­zott Alvaro Cunhallal, a Portu­gál Kommunista Párt főtitkárá­val, aki az MSZMP vendége­ként, rövid pihenés céljából tartózkodik hazánkban. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen tájékoztatták egymást pártjaik tevékenységé­ről és feladatairól. Véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet, valamint a nemeztközi kommu­nista és munkásmozgalom fon­tosabb kérdéseiről. Megerősítet­ték készségüket a két párt ha­gyományosan jó együttműködé­sének további elmélyítésére, és állást foglaltak a két nép, a két ország közötti kapcsolatok továbbfejlesztése mellett. A találkozón részt vett Horn Gyula, a KB külügyi osztályá­nak vezetője. B hét végére csökken a hőség Szerdán országszerte kániku­la volt. A kora délutáni órák­ban Sopronban mérték a leg­melegebbet, ahonnan 35 fok­ról érkezett jelentés, az ország „leghűvösebb” városa pedig Siófok volt, itt a tó 26 fokos vízének hűtő hatására „csupán” 30 fokra melegedett fel o leve­gő. Budapesten 34 fokot mutat­tak a hőmérők. Az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése szerint egyelőre nemcsak marad a ká­nikula — még fokozódik is. Csütörtökön egy-két fokkal me­legebb lesz, s növekszik a le­vegő páratartalma is, ami a szervezetnek további megterhe­lést jelent. A kánikulai fülledt­ség azonban várhatóan nem sokiág tart. Péntektől hűvösebb léghullám áramlik a Kárpát­medencébe, s a hét végére megszűnik a kánikula, 28 fok körülire csökken a hőmérséklet. Gyakran támad erős szél, és vi­harok, záporok, zivatarok kelet­keznek szerte az országban. A következő napok sem ígérnek azonban jelentős csapadékot, így tovább szomjaznak a föl­dek. A szokatlan szárazság or­szágszerte csökkentette a folyók vízszintjét, ami több helyütt ne­hezítette a teherhajózást. A MAHART a dunai forgalomban merüléskorlátozást vezetett be, ennek következtében az uszá­lyokat az Al-Dunán hegymenet­ben csak 75—80 százalékban, völgymenetben 55—60 százalék­ban, a Felső-Dunán pedig hegymenetben csak 55—60 szá­zalékban rakhatják meg. Még kedvezőtlenebb a helyzet a Ti­szán, itt a víz- és mederválto­zások, elfajulások miatt július 26-tól a szállításokat szünetel­tetik. Ugyancsak az alacsony vízállás miatt megszűnt a szál­lítás és az építőelem-rakodás a győri Duna-ógban is. » A várható további apadás miatt újabb merüléskorlátozá- sokra kerülhet sor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom