Dunántúli Napló, 1983. július (40. évfolyam, 180-210. szám)

1983-07-27 / 206. szám

1983. július 27., szerda Dunántúli napló 5 A népi fafaragók örökében Csorba Tivadar avatja az üdülő mellett állított szobrot Vállalati intézkedések az építkezők ellátásának javítására Az építőanyagipari vállala­tok az első félévben az elő­irányzottnál 84 millió téglával és 3 millió égetett cseréppel többet adtak át a kereskede­lemnek, a magánépítkezők igé­nyeit azonban így sem tudták kielégíteni. Az akadozó ellá­tást csak részben javította, hogy a tárcához tartozó válla­latok május—június hónapok­ban — amikor a legnagyobb volt az építkezők igénye — 410 többletműszakot szervez­tek. Az építőanyagipari vállala­tok idei terveik kialakításakor számoltak a lakosság igényei­nek növekedésével, ami azon­ban néhány termék iránt a vártnál nagyobb mértékben emelkedett — a tanácsok a tavalyinál háromszor több épí­tési engedélyt adtak ki. A vál­lalatok a termelés fokozására elsősorban szervezési intézke­désekkel készültek fel, kisebb kapacitásnövelő gépi beruhá­zásra csak néhány gyár anyagi lehetősége futotta. Egyebek mellett jó előre megszervezték az esedékes nagyjavításokat, ezzel is csökkentve a berende­zések emiatt kiesett munkaide­jét. A kereslet néhány termék­ből előre nem látott nagyará­nyú növekedése miatt év köz­ben további intézkedések vál­tak szükségessé. A Beton- és Vasbetonipari Művek új szolgáltatással segí­ti a magánépítkezőket; az ed­digiektől eltérően nemcsak vasbetongerendákat, hanem előregyártott vasszerelési ele­meket és kevert betont is szál­lít. Napköszöntő Szatyor Győző szobrának avatása Néhány hete áll már a kert­városi Diana téren Szatyor Győző egy alkotása, fából ké­szült kettős szobra, melyen két forma találkozik s egészíti ki egymást. Tegnap délelőtt a pécsi SZOT-üdülő melletti kis dombon avatta fel Csorba Ti­vadar, Pécs város Tanácsa mű­velődési osztályvezetője Sza­tyor Győző „Napköszöntő” cí­mű szobrát. Ebben is a tölgy volt a művész anyaga, s itt is két elem együttes jelenlétéről van szó. A kétszínűre pácolt fa alakításával az egyik, a- sö- tétebbik forma körülöleli a má­sikat. A szobor valóban a fel­kelő napot köszönti, kelet felé néz a város felett, s tövéből gyönyörű kilátás nyílik a Me- csek-oldalra és Pécsre. Bizony­nyal kedvelt pihenőhelye lesz ez a pont is a pécsieknek és az idelátogatóknak. Csorba Tivadar szoboravató beszédében kiemelte, milyen nagy munkabírással alkotja meg Szatyor Győző szobrait, fafaragásokkal kialakított ját­szótereit, melyekből több is el­készült Pécsett. A fával dol­gozó művész munkájához az ihletet az ormánsági szülő­földből meríti, szülőfalujából, Bogdásáról és a bognár elő­döktől örökölt hagyományok­ból, falusi mesterektől eltanult fogásokból. A népművészet, a népi fafaragás hiteles és ma­gas színvonalú továbbélteté- séért kapta Szatyor Győző 1977-ben a Népművészet Ifjú Mestere címet. Vállalása, hogy népi örökségünket mai mo­dern környezetünkben is éltet­hetjük, s ezt — mint például a kertváros; lakótelepet — ezek gz ősi formák, anyagok csak gazdagíthatják. Feloldja a betontömbök merevségét a Diana térj szobor Läufer László felvételei Ingolstadtól Silistráig A nemzetközi Duna- túra Mohácson Alig két óra alatt hatalmas sátorváros nőtt tegnap délután Mohácson a Duna-parti tölté­sen. Magyarországon az utol­só állomására érkezett a júni­us 25-én az NSZK-beli Ingol- stadtról rajtolt nemzetközi Du- na-túra mezőnye, hogy ma folytassák útjukat a bulgáriai Silistráig, ahova augusztus 28- ra tervezik az érkezést. A már XXVIII. alkalommal megrende­zett túrára 250-en rajtoltak Ingolstadtnál, pontosabban 249-en, ugyanis az idei év „ügyeletes” rekordere a 62 éves budapesti kazánkovács Békefi Sándor a 70 kilométerrel távo­labbi Ulmból indult, hogy még ezen pluszra si rátegyen 350 kilométert a Duna-deltában. Vagyis Békefi Sándor nem ke­vesebb, mint 420 kilométerrel toldja meg a túra 2080 kilo­méteres távját. A két hónapon át vándorló vízi karavánban az idei rendező magyarok vannak a legna­gyobb létszámmal. Holnaptól azonban már csak 37-en foly­tatják útjukat Jugoszláviában, a többiek visszatérnek ottho­nukba, közöttük a túra legfia­talabb résztvevője is, a két­hónapos Pelsőczi Tibor. Az NSZK-s, NDK-s, osztrák, cseü- sifovák, lengyel, magyar, ju­goszláv, bolgár, holland, sváj­ci, valamint egy USA és chilei kettős állampolgárságú 450 fős mezőny legidősebb résztve­vőjének címéért viszont két 80 éves nyugatnémet férfi ver­seng. Nevüket csupán azért A siklósi malomban A hengerpadoknál ellenőrzik a készülő liszt minőségét a siklósi malomban Jó minőségű az új búza A siklósi malomban minden csendes — legalábbis majd­nem minden. E csaknem szenzációnak számitó közléshez egy másik megszorítás is kívánkozik: az üzembe a heti karbantartási napon érkezünk. A malom őrlörészében taka­rítanak, ám ez természetesen cseppet sem akadályozza a bú­za átvételét, sem pedig a takarmányszállitást. A húszmázsás mérleg előtt éppen a kovácshidai Búzaka­lász Tsz teherkocsijáról kerül le a búza —i pontosabban egy csövön át viszi fel a tartályos mérlegre egy serleges felvonó. Veldi Antal átvevőraktáros el­mondja: napi 10—13 vagon bú. zát vesznek át a környékbeli szövetkezetektől, a munka folya­matos, reggel héttől este hétig tart. Mivel a malom körzete a szomszédos Nagyharsánytól Vajszlóig, Sellyéig tart, nem nem árulták el, mivel szerintük ezen elmet az idén 20. alka­lommal túrán elindult, ám be­tegsége miatt Linzből haza­utazott 82 éves Fritz Meier nyugatnémet társuk érdemelte ki. A 450 fős mezőny — ame­lyik Győrtől Budapestig 800-as •hoznak rögtön minden ter­ményt a malomba, a búza egy részét előbb raktárakban he­lyezik el. Az új búzát őrlés előtt néhány napig egyébként is pi­hentetni kell, csak az jelen­tene kivételt, ha túlságosan nedves termény érkezne, erre azonban eddig nem akadt pél­da. A baranyai malmok egyéb­ként máris őrlik az új búzát is, meg a régit is — a siklósi ma­lomban viszont már kizárólag újat őrölnek. A malmosok véle­volt — tegnap búcsúestet tar­tott Mohácson. Ma ugyanis már csak 210-en folytatják út­jukat a bulgáriai Silistráig, il­letve 33-an — közöttük a 62 éves Békefi Sándorral tovább o Duna-deltáig. K. L. Fotó: Schindl József ménye szerint általában jók, acélosak a búzák, s ezt a sik­lósi sütőüzem is megerősítette. Már két hete az új búzából sü­tik a kenyeret Siklóson. Kontár Ferencné laboráns, a legfrissebb minőségvizsgálati eredményekről tájékoztat: — Folyamatosan készülnek a tárolt tételek vizsgálati eredmé­nyei. Egyelőre csak az úgyneve­zett fizikai jellemzőkről tudok véglegeset mondani, mert a beltartalmi vizsgálatok hossza- dalmasabbak. Néhány ered­mény: a kovácshidaiak MV—8- asának hektolitersúlya 80—83, igen jó, a búza tiszta volt, víz­tartalma is megfelelő. A dráva- szabolcsiak és a beremendiek Róna—2-esére nagyjából ugyan, ez jellemző, az egyházasharasz- tiak „GK—Szeged”-je viszont gyengébb: Ihektolitersúlya 78,55, és sajnos, agyonszárítva érke­zett. Kicsit túlszárították búzái, kát az újpetreiek is, de minősé­gük igen jó, megközelíti a 82-t. Az első beltartalomvizsgálatí eredmény is megérkezett: a ko­vácshidai búzának 28,5 a sikér­tartalma, vagyis jó közepes. Lőrincz József, a Gabonafor- golmi és Malomipari Vállalat csoportvezetője szerint ezek az adatok nagyjából a megyei ál. talános képet is tükrözik. A bú­za a malmokba, tárolókba ál­talában szép tisztán érkezik a hektói itersúly-átlag többnyire meghaladja a nyolcvanat, s a lúlszárításra vagy a túlzott nedvességre egyelőre kevés a példa. A jelek szerint a túlzott szárítás a nagyobb veszély: a hő bontja, rugalmatlanná 'teszi a siker finom kémiai kötéseit, rontja a mag minőségét. Varga J. Folyóiratszemle Önkormányzat a gyakorlatban A TÁRSADALMI SZEMLE ke- rekasztal-beszélgetést szerve­zett a szerkesztőségben a ta­nácsi gazdálkodás és helyi önállóság témakörében, mely­nek anyagát júliusi számában közli. A vitában részt vett Bu­da Gábor, a Minisztertanács tanácsi hivatala elnökhelyet­tese, Devcsics Miklós, Nógrád megye tanácselnöke, Miskó István, Tiszakécske tanácselnö­ke, dr. Raft Miklós, a Minisz­tertanács Titkárságának veze­tője, dr. Takács Lőrinc, Gyula város tanácselnöke, dr. Vere- béfyi Imre, az Államigazgatá­si Szervezési Intézet igazgató­ja, dr. Wiener György, az Ál­lamigazgatási Szervezési Inté­zet tudományos munkatársa, dr. Cravero György, az Orszá­gos Tervhivatal elnökhelyettese és dr. Dányi Pál, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára. A kerekasztal-beszélgetés té­mái között olyan fontos kérdé­sek szerepeltek, mint a taná­csi gazdálkodási önállóság helyzete, a tanácsi ' bevételek összetétele és szerepe a gaz­dálkodás jelenlegi rendszeré­ben, a felsőbb szintű támoga­tási rendszer tapasztalatai. A téma iránt érdeklődőknek bizonyára tanulságos a beszél­getés anyagának elolvasása, megismerkedés azokkal a gon­dolatokkal, melyeket a tárgyalt kérdésekkel kapcsolatban, me­gyénk vonatkozásában dr. Dá­nyi Pál elvtárs fejtett ki. A beszélgetésből, csak utal­ni szeretnénk a vitavezető Bu­da Gábor néhány összegző megállapítására. Többek kö­zött arra hívja fel a figyel­met, hogy a tanácsi gazdálko­dás lehetőségei csak a nép­gazdaság mozgástendenciái­val összhangban vizsgálhatók. A nemzeti jövedelem összege, növekedési üteme mind a sze­mélyes, mind a társadalmi kö­zös fogyasztást körülhatárolja. „ ... semmiképpen sem viszi előre az ügyet, nem mozgósítja cselekvő öntevékenységre a helyi szerveket az a gyakorlat, amely mindent szájba akar rágni, részleteiben meg akarja határozni, hogy azzal a kicsi pénzzel mi legyen" — állapítja meg. Fontosnak tartja, hogy a tanácsok ma sokkal inkább aknázzák ki azokat a lehető­ségeket, amelyek az intézmé­nyi hozzájárulásban, a lakos­sági adókban, vagy az olyan új formákban rejlenek, mint a kisvállalkozások, amelyek fel­tehetően ugyancsak kínálnak lehetőséget a következő idő­szakban. Kifejtette véleményét az ún. „megyecentrikus” szem­lélettel kapcsolatban is, vala­mint a gazdasági koordináció­ról, a lakossági tehervállalás­ról. Megfontolandónak tartja —' a mai községfejlesztési hoz­zájárulás helyett — tól-ig-os rendszerrel egy szélesebb kö­rű településfejlesztési hozzájá­rulás, településenként és tele­pülésen belül is differenciált bevezetését. A térbeli eltérése­ket, a társadalmi és gazdasá­gi adottságokat azonban fel­tétlenül figyelembe kell sze­rinte venni. Nem szabad elfe­ledkezni arról sem, hangoztat­ja, hogy az állampolgár mér­legeli érdekeit, lehetőségeit*'“ és csak ezek alapján kész ál­dozatvállalásra, de ugyanak­kor a döntésben is részt akar vertni, de ezt kívánja a szocia­lista demokrácia megvalósítá­sa is. M. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom