Dunántúli Napló, 1983. július (40. évfolyam, 180-210. szám)

1983-07-25 / 204. szám

NYÁRI MAGAZIN NYÁRI MAGAZIN NYÁRI MAGAZIN Épül az új hévízi gyógyüdülő ledett medencéje a gyógyászati résszel. Szállodáknál szinte el- képzelhetetlen az évi 99,8 százalékos kihasznált­ság, amivel Hévíz 1982-ben átadott SZOT Gyógyüdülője dicsekedhet. A 360 szemé­lyes gyógyüdülő halijával, játéktermeivel, éttermével, presszójával, szobáival in­kább elegáns szállodára, mintsem gyógyhelyre ha­sonlít. Berendezéseit za­lai vállalatok készítet­ték, továbbá a SZOT Észak- Dunántúli üdülési és Szana­tóriumi Igazgatóságának bri­gádjai. Az igazgatóság ve­zetője, Bálint Ferenc el­mondja, hogy a hozzájuk tartozó Zalakaroson is ugyanez a terv valósult meg az idén átadott gyógyüdülő által. Ez a hévízi objektum a gyógyászati rész elkészül­tével 1984-től szanatórium­ként fog üzemelni. Akár az igazgatóság töb­bi intézménye, ez is saját űj gyógyüdülő, épülő gyógyszálló Hévíz páratlan Jövőre kész a Hotel Aqua gyógyforrásból táplálkozik. Ezt fúrásokkal érik el, s a vízből eladnak más hévízi gyógyintézeteknek, például a Honvéd-szanatóriumnak is. Évente vizsgáltatják a gyógyvíz összetételét, és újra meg újra azt állapít­hatják meg, hogy Hévíz kincse páratlan a reumabe­tegségek gyógyítására. Az is tulajdonsága többek között a víznek, hogy megtámadja a vasat — ezért készül fa­burkolattal a gyógyüdülő most épülő medencéjének kupolája, s ezért épültek fá­ból a hévízi tó kedves régi­módi fürdőházai is. Ezek hosszú idő óta tartó rekonst­rukciója az idén fejeződik be. Hévíz jó hírére sokan ér­keznek ide gyógyulni a szomszédos országokból is. A Hotel Termál vendégei fő­leg- osztrák és nyugati turis­ták. A külföldi érdeklődésre mutat a most épülő és jövő­re elkészülő Hotel Aqua 250 ágyas szállodája is, ami osztrák kivitelben létesül. Hévíz persze elsősorban a gyógyulni vágyóké, és a SZOT által szétosztott üdü­lőjegyekkel az ország min­den részéből érkeznek ide, felerészben visszatérő pá­ciensként. Az itt üdülők 73 százaléka aktív dolgozó, a többi nyugdíjas. Parkjaival, a nagyközség sok-sok zöldjé­vel, a kiadásra váró privát szobákkal Hévíz nagyközség­hez ma is inkább fürdővá­ros név illik. A felsoroltak­hoz járul a különleges mik­roklíma is, mely a meleg víz által szinte burokként védi ezt a helyet, 8—10 nappal hozva korábbra tavasznyílást és nyárkezdetet. G. O. HDN-kiilönvonat Bajára július 30-án Várja önt a Sugovica Kedvezményes sétahajózás - Német Tibor előadóművész műsora - A Puszta Tourist és a HDN szellemi totó győztese három éjszakát tölthet el a Hotel Sugovicában A MÁV Pécsi Igazgatósága és a Dunántúli Napló szer­kesztősége ötödik HDN-nosz- talgiavonatát ezúttal július 30- án, szombaton Bajára indítja. A Hétfői Dunántúli Naplóban megjelent szelvényt kérjük ki­vágni, mely kedvezményt bizto­sít a kirándulók részére. A gő­zös vontatta szerelvény külön- vonatként indul Bajára 6 óra 35 perckor és kilenc órakor ér a Duna menti városbe. A ked­vezménnyel nem rendelkezők számára, a menettérti jegy 72 forintba, a 33 százalékos uta­zási igazolvány! felmutatása 48 forintos jegyre jogosít, míg a féláru igazolvánnyal rendelke­ző diákok 36 forintot fizetnek a retúrjegyért. A programról előzetesen a következőket: a szerelvényre kapcsolt étkezőkocsiban Német Tibor előadóművész ad műsort, miközben az utasoknak kioszt­juk azt a szellemi totót, amit a Puszta Tourist és a HDN ál­lított össze a város történeté­ről. Segítségként annyit! La­punkban, az utóbbi hónapok­ban több ízben jelentek meg írások Bajáról. A Duna árterének peremére épült város fontos átkelőhely a Sugovica kiágazásánál, melyet félkör alakban ölel át a tör­ténelmi városmag. A város szü­lötte Türr István (akinek az em­lékművéhez), amely a Duna és a Sugovica torkolatánál van platánokkal övezett sétány ve­zet. A kempingben csónakköl­csönző működik, a nemrég át­adott Hotel Sugovicában auto­mata tekepálya várja a vendé­geket, s mint ahogy Pálmai Jó­zsef, a Sugovica Hotel vezető­je felajánlotta, a Szellemi totó győztese és családja számára három éjszakára kétágyas ap- partmant biztosít a Puszta Tou­rist. Kunsági Rita, az Idegen- forgalmi Kirendeltség vezetője jóvoltából közel egyórás séta­hajózást biztosítanak a Pécsről érkező HDN-vonat utasainak. A hajó 9 óra 45 perckor indul a Sugovica-híd melletti kikötő­ből. A HDN-szelvény felmuta­tása kedvezményt biztosít az utazóknak, mint ahogy a Sugo- vicán lévő Halászcsárdába be­térő vendégek is olcsóbban ét­kezhetnek. A jellegzetes bajai halászlé és különböző haléte­lek árából tíz százalékos ár- kedvezményt ad Michler Györgyné üzletvezető. A Dunántúli Napló által, a legjobb dalosnak felajánlott díjat Gárdonyi Tamás munka­társunk adja át a szerkesztő­ség nevében, a Halászcsárda teraszán rendezendő gyermek- dclosverseny győztesének. A ,,nótafakasztó" ezúttal is Né­met Tibor előadóművész lesz, 11 órakor. Végezetül még egy informá­ció: aki ót kíván jutni, a baja- iak által Vénusz strandként is­mert partszakaszra a csator­nán, ,,Cháron" bácsi ladikja rendelkezésre áll. Az idős ba­jai hajós viszont egyúttal arra is felhívja a figyelmet, hogy a homokos part, az árnyas fák idilli környezet, ám ezt a sza­kaszt csak a kiváló úszóknak ajánlja a hirtelen mélyülő víz miatt. S. Gy. Ideggyógyásznak készült Előbbre a népszerűségi listán Beszélgetés Kovács Titusszal — Felkapottság. Mi jut eszé­be erről a szóról? — Semmi esetre sem az, omire a legtöbb ember gon­dol. Számomra sok munkát je­lent . . . Bár ez így nem egé­szen igaz. Számomra a színház, a művészet játék — kemény játék. S ak; mindezt mondja, Ko­vács Titusz. A közelmúltban a televízió jóvoltából elsősorban Mednyánszky Cézárként sokunk ismerőse lett. A vékony, magas — 181 centiméteresen 60 kilós — fiatalember a színészetnek nevezett ,,kemény játékot" há­rom éve csinálja. Eredetileg ideggyógyásznak készült. — Gimnazista koromban Csáth Gézát, József Attilát és főként Dosztojevszkijt olvastam-, rajongtam Csontváryért. Ezek az emberek mind a pszicholó­gia felé vittek, és o színházzal is az ő révükön kerültem kap­csolatba. Egyre jobban bele­mélyedtem az irodalmi alkotá­sokba, a novellák a darabok elemzésébe. Elmentem amatőr színjátszó csoportba játszani, rendeztem is. Milyen nagy do­lognak tűnik most a rendezés! Azt hiszem ma mór nem mer­ném vállalni. Egyelőre szeret­ném színészként bizonyítani — saját magamnak is —, hogy alkalmas vagyok-e egyáltalán erre a pályára. — Megkérdőjelezné ezt va­laki? — Nem is erről van szó. Hosszú lejáratú pálya a mi­énk. Vannak olyan szerepek, amelyeket az ember nyugdí­jas korában is eljátszhat. Sze­rencsém volt az első szerepeim­mel. A próbafelvételeken jó passzban voltam. Úgy érzem, a József Attila Színházban tö­Kedvezményes menettérti szelvény Felhasználható július 30-án Pécs-Baja-Pécs útvnnalnn Indulás 6 óra 35 perckor, visszaindulás 18 óra 5 perckor. Érvényes négy személyre: jegyváltáskor a szelvényt kérjük lebélyegeztetni a pécsi főpályaudvar pénztáránál vagy a MÁV pécsi menetjegyirodájában. A HDN-szelvény felmutatásával a sugovicai Halászcsárdában kedvezményt kapnak az étkezők és ugyancsak kedvezményes jegyet válthatnak a sétahajózá- son résztvevők. rőo'nek velem. Pedagógus mód­ra osztják rám Iglódiék a sze­repeket. Játszom kis szerepet, karakter szerepet, és van amikor a főszereppel én viszem a darabban a nagyobb terhet. Feltétlenül el kell mondanom, hogy két évet vidéken — egyet Debrecenben, egyet pedig Kecskeméten — töltöttem és egyáltalán nem rohantam Pest­re. Hívott egy másik szinhár is, de vidéken akartam még ma­radni. Iglódinak azért mond­tam igent, mert nálunk tulaj­donképpen újjászerveződik a színház, és én is ebben veszek részt. . A közelmúltban Kovács Ti­tusz egy kis szerepet játszott Révész György most készülő új mozi-filmjében, a Hanyatthom. lok-ban és hamarosan elkez­dik Eszmélés című önálló estjé­nek tévéfelvételét. A munka mellett van-e szabad ideje? — Mindenkinek van, ha akar. Majdnem minden nap sporto­lok, be van osztva, hogy mikor mit. Teniszezem, lovagolok és nagyon szeretek focizni. Régen aktívan atlétizáltam — futot­tam Ezenkívül színházba, moziba, koncertekre járok. — Családja van? —■ Igen. Feleségem nem szak­mabeli. Hogy ez előny vagy hátrány, ezen még nem gon­dolkodtam. Nem íhiszem, hogy szempont lenne a másik mit csinál; mi a foglalkozása. Én vele bonyolódtam érzelmi ügyekbe, őt szerettem meg. — Gy erek? — A fiam az idén tavasz- szal született. Csapó Ida Hófehér szobrok a zöldben Hová tűnt a „Három grácia"?.. Egy kiállítás dokumentumai a régi Harkányról Állok a „Harkány élete ké­pekben" c. kiállítás egyik ké­pe előtt, a Bolgár Múzeum kamaratermében. Elindulok, s vissza-visszalépek, már vagy ötötdször. Az egykorú — kina­gyított - képes levelezőlapon három csodaszép fehér nőalak domborodik elő a hajdani park dús lombozató hátteré­ből. Szomszédságában egy másik kinagyított parkrészlet­ben két újabb, s nem kevés­bé gyönyörű vonalú női akt­szobor; amott háromalakos kariatida, hatalmas virágtar­tóként. A szobrok fényezett pirogrónitból készültek, hal­lom kísérőmtől, Borsy Károly- tól. Az ő mintegy 80 ezernyi képeslapgyűjteményének több száz lapos harkányi anyagá­ból választották ki a rendezők az itt látható, századunk első felének Harkányát ábrázoló, mintegy félszázat. A legszeb­beket ki is nagyították. A kiállítás, amely nagy­szerű áttekintést ad hazánk egyik legrégebbi fürdőhelyé­nek történetéről, egy idézetet is közread. Eszerint a környék füldesura a múlt század első negyedében lecsapoltatta a környék mocsarait. „ . . . Ily csatornázáskor az árokmetszők forró melegen kiömlő vízre akadtak, a folytonozott munka közt pedig több ily forró for­rósok találtatta < . . . Ezen köz­ben egy munkás, ki lábszag­gatással küszködő gyűdi em­ber volt, e források körül dol­gozván a víz jótékony hatását érezte, minek -következtében az 1823-dik évi October hóban A három grácia fényezett pirogránit szobra. szenvedésétől tökéletesen megszabadult . . ." A többi már nagyjából is­mert. Harkány gyógyvize hí­ressé lett; csakhamar elké­szültek a tervek, 1828-ban áll a Fürdőszálló, s a park; 1840- ben már élénk a fürdőélet itt. A századfordulós Harkány képe a hetvenes években ala­kult ki. Ennek a — mai képze­letünket felülmúló — szépségét őrzik a századelős anzixok. A parkrészletek, a fedett sétány gázlámpákkal; a rózsakert, a „gyógyterem", a klasszicizáló fürdőház, a forráspavilonok, az egykorú fürdőbazár. Hová lett mindez? . . . Hová — s egyál­talán hol is állhatott — az „Ilona fürdő", a „Lujza fürdő”, a „Négyes sor" nevű platá- nos allé; a „Katica-lak,” a „Török villa”, s hová tűnt a „Harkányfürdő, Színház" fel­iratú épület 1911-ből? (Ahol alkalmi pécsi társulatok „jádz- tak" rendszeresen, fürdőidény­ben.) S hová a hatalmas gyö­nyörű park, a részletek gaz­dagságával; tervezett virág­ágyaival; tujákkal, díszcserjék­kel ékes sétányaival, szebbnél szebb hófehér szobraival? Ho­vá lett a Három grácia? . . , „Fájó szívvel gondolok a csodálatos parkra, melynek ma már híre-hamva sincsen . . . (Egy helyi lakos)" „Jó lenne, ha a képeken látott szobrok egyszer előkerülnének, s ere­deti voltukban díszítenék fel­nőtt korunkban is a parkot . . . (Egy pedagógus)" — olvasom a bejegyzések között. Bizony, jó lenne . . . Egy har­kányi, őslakos szerint nem lenne minden eredmény nél­küli, ha betekinthetnénk egyik­másik Dél-Balaton parti ma­gánvilla belső kertjébe ... Nos, mi nem kívánunk vá­daskodni, gyanúsítgatni. Nyo­mozni se a mi feladatunk. Ám, ha csupán a képeken látott négy-öt nőalak és szoborcso­port, amely ma, föltételezzük, szem elől íetjve áll valahol, előkerülne — a közjó ügyét, Harkány szépségét, jövőjét szolgálhatná. Kérjük szépen: aki hallja, adja át. . . Wallinger Endre

Next

/
Oldalképek
Tartalom