Dunántúli Napló, 1983. július (40. évfolyam, 180-210. szám)
1983-07-23 / 202. szám
Az utóbbi években kialakult helyzet tűrhetetlen Időről időre hányingert keltő bűz terjeng Pécs fölött. Az orrfacsaró szag hol a délutáni, hol az esti órákban hol késő éjjel hullámszerűen áramlik Pécs fő. lőtt. Hiába zárunk be ajtót-ab- lakot, a lakásokba így is beszivárog. • Évekkel ezelőtt felelős vezetők azt ígérték: rövid időn belül megszüntetik a bűzforrást. Részmegoldások — Legalább tízéves probléma — mondja Hernády Alajos, a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője. — A közvetlen ok: mind a mai napig megoldatlan a szennyvíziszap kezelése, ugyanis megfelelő technológiai berendézések hiánya miatt nincs kirothasztva. Az egész problémakörhöz átfogóan kellett volna annak idején hozzányúlni. A hetvenes évek közepe óta szinte szélmalomharcot folytatunk annak érdekében, hogy Pécs Közelében Pellérd térségében megépüljön a minden tekintetben megfelelő szennyvíztelep, de a tervezési stádiumon még ma sem léptünk túl. Évek óta hangsúlyoztuk, hogy a részmegoldások csak toldozást-foldozást jelentenek, amit viszont némely szakemberek úgy állítottak be, hogy a gondok megszűnnek. Ez nem volt korrekt dolog a lakosság tájékoztatása szempontjából. A Megyeri úti szennyvíz- telepen két esztendővel ezelőtt ugyan felszámolták az addig bűzlő iszaptavakat, azóta az erőművi valamikori zagykazettákra kerül a centrifugált iszap. Nem tartjuk megnyugtatónak a helyzetet. — Miért? — A legutóbbi ellenőrzés során már kilátásba helyeztük a büntetést, mert nem takarták kellőképpen tőzeggel az iszapot, nem tartották be a kezelési előírásokat. A Baranya megyei Talajerőgazdálkodási Vállalat és a Pécsi Vízmű felelős a technológiai fegyelem lazaságaiért. A tőzeggel kevert centrifugált iszap értékesítése is napi probléma. Többezer tonna fekáltrágya van elterítve a zagykazettán, amit el kellene hordani . . . Nem kel! a trágya? Könczöl László, a Baranya megyei Talajerőgazdálkodási Vállalat főmérnöke elhárítja a felelősséget, mikor azt kérdem tőle, miért nem léptek eddig előrébb. — Mi nem vállalhatjuk át a város és a Pécsi Vízmű gondjait. Nem téhetünk arról, hogy c mezőgazdasági üzemeknek nincs szükségük a tőzeges fekál. trágyára. Eddig mintegy tízezer tonna centrifugált iszap került a zagykazettára. A Vízművel való megállapodás szerint 1986-ig takarjuk a területet, de ha nem lesz szükség a trágyára, három év múlva visszaadjuk a zagykazettákat. — Hány üzemet kerestek meg, és mikor az értékesítéssel kapcsolatban? — Huszonnégy tsz-hez, illetve gadzasághoz fordultunk levélben a közelmúltban de eddig csak az abaligetiek mutattak érdeklődést a fekáltrágya iránt. Magasnak tartják az árat, amit 145 forintban.állapítottunk meg tonnánként, ötven forintért talán átvennék. De mi fizessük rá a szállítási költségek miatt? Ezt nem vállalhatjuk. Szűk a telep A Megyeri úti szennyvíztelep bővítése — alapberendezései 1936 óta működnek — napi negyvenezer köbméter szennyvíz feldolgozása a iközélmúlt- ban fejeződött be. Az úgynevezett „O" ütem beruházása 180 millió forintba került. De ezzel nem oldódtak meg a gondok, mert a telepre napi átlagban ötven-ötvenötezer köbméter szennyvíz érkezik. Annak egy részét feldolgozatlanul továbbra is kieresztik a telepről. 4. HÉTVÉGE Bűz a város fölölt Átfogó és gyors megoldást sürgetnek Pécs szennyvízgondjai — Túl vontatottan haladnak a munkák az iszapfeldolgozó körül — A város a központi szervek támogatását kéri A pécsi granulálóüzem gyártó csarnoka Fotó: Maletics A Pécsi Hőerőmű valamikori zagytavára telepített iszapcent- rifúga állomás és a granuláló üzemszerű működése a jelenlegi helyzetben egyszerűen megkérdőjelezhető. A helyszínen járva láttuk: a négy centrifuga közül mindössze kettő működc-tt. Az egyik berendezés a Budapesti Vegyipari Gépgyárban van javításon, a másik a közelmúltban hibásodott meg. Ilyen helyzetben fenntartással fogadom a Vízmű főmérnökének tájékoztatását, miszerint az ide nyomatott és naponta képződő 250—300 köbméter iszapmennyiség víztelenítését elgyőzik. — Egyáltalán nem vagyunk elégedettek a Budapest] Vegyipari Gépgyár szervizelési és javítómunkájával — mondja Hainess Jenő, a Pécsi Vízmű főmérnöke. — Elhanyagolták e megbízást, legutóbb már a pártvezetés segítségét kértük. Az NSZK-beli TCW cég által szállított granuláló szerelési munkái 1981-ben befejeződtek, de végső soron tavaly ősz óta áll. Eddig arra sem volt lehetőségünk, hogy 48 órán át működtessük és meggyőződjünk arról, képes-e a kemence órán. ként 330 kilogramm centrifugált iszapból a víz elpárologtatósára. Az égőfej pakurára való átállítása megtörtént, de az automatikával most is bajok vannak. Várjuk a szerelőket .., Hallgatom a főmérnököt, s eszembe jut, vajon miért maradt el annak idején — ha már ide telepítették a centrifúgaál. lomást és a granulálót — a füstgáz-égető. Kétlem, ha beindul a granuláló és a levegőbe eresztik az iszapszárításkor felszabaduló gőzöket, hogy a környezet és a város levegője tiszta marad. S kétségeim vannak afelől is, mivel az anaerob iszaprothasztók még nem készültek el a centrifúgaállomás tőszomszédságában, hogy a téchnológiaj sorból a jövő őszig hiányzó berendezés nélkül a bűz megszűnik. Solti Dezső, a Vízmű igazgatója és a főmérnök állítja: nem a vízmű hibáztatható elsősorban a bűz miatt. Megbetegedések? — A pécsi víz kémiai és bak- teorológiai szennyezettsége oly magas fokú, hogy a IV. kategóriába kellett sorolnunk — kezdj a beszélgetést dr. Steinei József, a Baranya megyei KÖJÁL osztályvezető főorvosa. — Ezért valóban nem csupán o Pécsi Vízmű a felelős. Említhetném a Baranya megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalatot és a Bőrgyárat is annak ellenére, hogy saját ipari szennyvíztelepet működtet. — Felelősségre vontak-e már vállalatokat azért, mert Pécsett ilyen egészségtelen a levegő? — Nem. A közegészségügy mint szakhatóság működik. Ez a Vízügyre tartozik. — Mi az igazság abból, hogy bizonyos légúti megbetegedések összefüggésbe hozhatók a bűzzel, a városba ékelődött szenyvízteleppel? — Ezt így nem lehet egyértelműen kimondani! Egyelőre szakmai körökben is vitáznak arról, hogy a Mikobaktérium Xenopi megjelenése egyenes következménye-e az említett problémáknak. — Tudomásom szerint az elmúlt években a témával foglalkozó tüdőgyógyászok többszáz vizsgálatot végeztek. Kizárható-e az összefüggés? — Elképzelhető, hogy nem. Kétmilliárd forint A pécs] szennyvízgondok jó ismerője Czente Gyula Pécs város Tanácsának elnöke. Többek között azért is, mert e téma hosszú évek óta állandóan napirenden szerepel. A következőkben fogalmazta meg véleményét: — Pécs város lakossága a felszabadulás óta megkétsze- reződc-tt, különösen az utóbbi évtizedben nőtt jelentősen — s ez önmagában is nagy feladatokat ró a városra. A szennyvíztelep gondjai egy a sok közül, amivel foglalkozunk, és mindjárt hadd tegyem hozzá: e téma különösen hangsúlyos számunkra. Annál is inkább, mert tudjuk; megoldása elodázhatatlan! Az anyagi lehetőségeink behatároltak. Bár olyan helyzetben volnánk a fejlesztési forrásokat illetően hogy többet áldozhatnánk a. régóta tervezett, nagykapacitású telep mielőbbi beruházására! Pécs szennyvízfeldolgozási gondjai véglegesen csak akkor oldódnak meg. ha Pellérd térségében megépül az új telep. — Ebben a tervidőszakban megközelítőleg félmilliá'rd forintot költünk a szennyvíz-feldolgozási technológia fejlesztésére, amit az OMFB is támogat anyagilag. De ez a félmillióid forint nem jelenti a végleges megoldást. — A 6. ötéves tervben megépül az új szennyvíztelep l/A. üteme, mely negyedmilliárd forintba kerül. A 240 000 köbméter kapacitású telep három ütemben létesül, ehhez több tervidőszakra van szükség. A beruházás legalább kétmilliárd forintot igényel, önerőből képtelenek vagyunk megépíteni, nincs elegendő pénzünk. Ezért a város vezetése a kormányzati szervek támogatását kéri annak érdekében, hogy a pécsi szennyvíztelep központi beruházásból —- Országos Vízügyi Hivatal — valósuljon meg. Segítséget kérünk A magunk részéről is tűrhetetlennek tartjuk azt a helyzetet, amely az utóbbi években kialakult —, veszi át a szót dr. Petőházi Szilveszter, az MSZMP Pécs városi Bizottságának titkára. — Szó esett már a Baranya megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalatról és a Bőrgyárról, amelyek több esetben nem tartották be a technológiai előírásokat. Ez is jelentősen közrejátszik abban a szakhatóságok szerint, hogy Pécs bizonyos körzeteiben rendszeresen jelentkezik a bűz. Ezúttal is kérjük az említett üzemek vezetőit, hogy akadályozzák meg a környezet- és levegőszennyezést! — Pécs vízellátásának gondjai megoldásában az utóbbi időben nagy erőfeszítéseket tett a vízmű, a tanács, melyhez az országos vízügyi szervek és a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság is segítséget nyújtott. A továbbiakban is a támogatásukat kérjük a pécsi szennyvíztelep beruházásának megvalósítását illetően. A probléma végleges megoldását mi is abban látjuk, ha közbenjárá. sukra a kormányzati szervektől segítséget kapna a baranyai megyeszékhely. Salamon G/ula Munkában a csontozószalag a Húsipari Vállalatnál Fotó: Maletics Nagyjavítás és korszerűsítés Hétfőtől leáll a pécsi vágóhíd Uj bőrfejtőgépek, vegyszeres forrázás 1600 sertés naponta Most félpercenként szállítja az emelő a levágott sertéseket. A szalag továbbgördül velük, már bent forognak a forrázóban, s míg egynek az útját nyomon követi a tekintet, az előző már bőr nélkül, félbevágva sorol az előhűtők felé. .. Ez a felgyorsult tempó számokban is kifejezhető. Tavaly egész évben 304 000 sertést vágtak a Baranya megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat pécsi vágóhídján. Idénre 330 000-et terveztek, de az első félévben 201 000-et vágtak, vagyis az év végéig minden bizonnyal 380—390 000-re emelkedik ez a tervezett szám. Ez egyben azt jelenti, hogy az év elejétől folyamatosan nőtt a napi vágásszám, s ma eléri, sőt esetenként meghaladja az 1600-at. Jövőre még tovább akarnak lépni, de ehhez előbb néhány változtatásra is szükség van. —- A háztáji gazdaságokban változatlanul nagy a sertéshizlalási kedv. Ahhoz, hogy ez így maradjon, garantálnunk kell az átvételi — mondja Brun József igazgató. — Ezért szükséges ezt a vágóvonalsebességet tartanunk. Ha a 380—390 000 sertést levágjuk az idén, akkor meghaladjuk a vágóhíd elméleti kapacitását, az évi 370 000 darabot. Jövőre pedig 400—410 000 sertés vágását tervezzük. Azért, hogy mindezt teljesíteni tudják, hétfőtől kezdődően két hétre leáll a vágóhíd. A szokásos karbantartási munkák mellett most lényegesebb változtatásokat is beütemeztek. Az egyik ilyen: új bőrfejtőgépek beállítása, melyek révén nemcsak időt nyernek a technológiai folyamat egy szakaszában, hanem iobb bőrminőséget és a bőrfejtés fizikai munkájának megkönnyítését is remélik tőlük. A másik, hogy vegyszerezett — az emberi szervezetre ártalmatlan —- vízzel forrázzák majd a sertéseket, s ezzel lényegesen csökkentik az utótisztítási munkákat. — Többet dolgozunk, többet is keresünk — mondja Bo- hata István, a délelőttös műszak művezetője. — Ezen a héten biztos elérjük a napi 1650-es vágást. A leállás alatti változtatásoktól sokat várunk. A napokban három kolléga utazik a zalaegerszegiekhez. Beállnak a szalag mellé, így ismerkednek a bőrfejtőgépekkel. Itthon ők tanítanak be minket. Annak ellenére, hogy augusztus 8-ig egyetlen sertést és marhát sem vágnak a pécsi vágóhídon, a munka megy tovább. Bár az exporttervek teljesítésével nagyon jól állnak — időarányos a tőkés, a teljes évre szólót elküldték már a szocialista országoknak — változatlanul eleget tesznek a külföldi igényeknek. A társ húsipari vállalatok gondoskodnak arról, hogy ez idő alatt is legyen mit feldolgozniuk és küldeniük a megrendelőiknek. Ök fogadják a baranyai állattartók leszerződött sertéseit, marháit. A szállításukról a baranyai vállalat gondoskodott. A baranyai fogyasztóknak is ezek a társvállalatok adnak a leállás idején tőkehúst. A készítmény előállító üzemrész viszont a két hét alatt is dolgozik, vagyis ezekből nem lesz szükség kölcsönre. Ha már a készítményeknél tartunk, hadd mondjuk el, hogy a vállalat a jövőben többet és többfélét akar gyártani. Elsősorban az olcsóbb hurkafélék választékát akarja bővíteni, de az őszi BNV-n már meg akar jelenni a diétás család hét tagjával, és tervezi a szárazáruk készítését. A PIV-en már be is mutatta a baranyai paprikás szalámit, illetve a jugoszláv mintára ízesített kulent és bulent. A szárazáru-gyártáshoz többek között klímaberendezéseket kell a vállalatnak vásárolnia, ezért várhatóan a jövő év első felében jelennek meg ezek a termékek a hazai boltokban. Ha az említett szalámifélék készítéséhez szükséges változtatásokon túljutnak, akkor egyben azt is elmondhatják, hogy befejeződött a jelenleg folyó rekonstrukció harmadik üteme. Ám ahogy ezzel végeznek, kezdődik az újabb nagyszabású munka, a vágóhíd 220—> 250 millió forintos rekonstrukciója, ami 1985 végéig tart. Ezután olyan — tartósabb utaztatásra, tárolásra is alkalmas — termékeket állíthgt elő a Baranya megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat, amelyek a nyugati exportskálát is bővíthetik. T. É.
