Dunántúli Napló, 1983. július (40. évfolyam, 180-210. szám)

1983-07-17 / 196. szám

e napszámosa iändor A Bűn és bünhődés vizsgálóbírójaként rendkívülivé szélesedett, Mozarttól Wag­nerig, az olasz, az orosz operákon át ko­runk zenéjéig. — Különös élmény volt Wagner világa, először a pásztorfiüt énekeltem a Trisztán és Izoldában, aztán jött Dávid A nürn­bergi mesterdalnokokból, Mime A Rajna kincsében, a Siegfriedben, Loge A Rajna kincsében. Igen közel állt hozzám Heródes a Salomé- ban, Anja Siljával, Leonie Rysanekkel is éne. keltem, Tito Gobbi Verdi és Puccini ope­ráiban volt partnerem, Mario del Mona­co oldalán pedig az Otelló Jágója vol­tam. A magyar szerzők is felfedezték Palcsó Sándorban az ideális interpretátort, aki jellegzetes orgánumával, jeles énekbeli és beszédtechnikai készségével népszerűsít­heti a modern zenét. — így váltam az új magyar zene nap­számosává. Szerettem Kodály zenéjét, és különösen Szokola; Sándor Hamlet című operáját. Lucifert énekeltem Az ember tragédiájában, a vizsgálóbírót a Bűn és bűnhődésben, Petrovics, Ránki, Balassa, Ribáry, Durkó, Gyulai Gaál és még szá­mos magyar szerző művében álltam ki a dobogóra. A Liszt-dijas, Érdemes és Kiváló Mű­vész a könnyebb zene régióiban is kedvelt. Operettekben, és a magyar népzene tol­mácsolójaként gyakran lehet hallani, lát­ni a rádió és televízió műsorokban. — Bár hivatalosan nyugdíjba vonultam, de nem búcsúztam el a zenei élettől, 25 esztendeig jó barátságban voltam a pub. likummal, a szakmával, és ezt a szolgála. tot szívesen vállalom tovább Erdősi Mária nenekiilnek vatagokban antilopnak A hatva- mielőtt az □ rosítós ezt ny év alatt és gyárvi- a — még cecses anti­tervszerűtlen aztán meg- *t. Most a rtban avat­or a férjemhez, de még előtte be kell ugranom a varró- nömhöz is! — öt kiló krumplit kellene vennem, de lélek, hogy nem birom el — mondja egy öregasszony az üzletben. — Dehogynem — nyugtatja meg az eladó — olyan ügyesen mérem, hogy biztosan el tudja vinni. Barlangok titkai nyomában A barlangkutatás, barlang­feltárás különleges elméleti, gyakorlati ismereteket és fel­szerelést követel. A barlangjá­ró legfontosabb felszerelési tárgya a megfelelő világítási eszköz, hiszen e nélkül egy lépést sem lehet tenni. Nagy jelentősége van a célszerűen megválasztott ruhának, láb­belinek és fejfedőnek is. A barlangkutatás és barlangjárás egyik alapvető feltétele a jó tájékozódás. A barlangásznak természetesen mind elméletileg, mind gyakorlatilag felkészült­nek kell lennie. Tisztában kell lennie a barlangokkal foglal­kozó tudomány — a speleoló- "gia — alapjaival, ugyanakkor a megfelelő fizikai 'adottságok mellett alapos jártassággal kell rendelkeznie a sziklamá­szás technikájában, a kötélke­zelés valamennyi fogásában is. A barlangász előtt egyik legnehezebb ckadály a szifon (amikor a barlang mennyezete a víz színe alá hajlik). Ilyenkor és a barlang mennyezete kö­zött lérjfés keletkezzék. Ha erre nincs lehetőség, csak alá­merüléssel lehet átjutni a szi­fonon. (Mindig kötélbiztosítás­sal!). A rövidebb szifonok visszatartott levegővel is át­úszhatok, a hosszabbak, vagy a még ismeretlenek felderíté­séhez azonban oxigénes vagy sűrített levegős légzőkészülékkel kell nekiindulni. Képünkön könnyűbűvár fel­szereléssel. egy szifonon átju­tott barlangkutatókat látha­tunk, búvártelefonnal, nagy erejű fényforrással is felszerel­ve. Pécsiek, baranyaiak a rádióban és a tévében kozik J?e az állatok érdeké­ben a Nemzetközi Vadvé­delmi Alap, és tenyésztési programot hivott életre a fogságban tartott antilopok számára. Ez az utolsó két­ségbeesett kísérlet, mert senki sem tudja, vajon ezek az állatok egyáltalán sza­porodnak-e a fogságban, s ha később kikerülnek a szabad vadászterületre, életben maradnak-e. — Ha van hét darab krumplid és azt hat ember kö­zött akarod elosz­tani, mit csinálsz? — Tört krumplit, tanitó néni ké­rem. * — Kit visznek el a mentők? — Trabi kot, a harmadik emelet­ről. — Mr történt vele? — Megverte a feleségét.. . * — Szeretnél egy öcsikéi, kisliam? — Igen, de csak akkor, ha a papája fagy/a/fos lesz. Pécsi és baranyai nevekkel több népzenei műsorban is találkozhatunk ezen a héten. Szerdán, július 20-án a Kossuth Rádióban 10.50-kor kez­dődő Népdalok cimü műsorban Pászti Miklós Szebényi népdalok feldolgozása is elhangzik. A mű énekszólóit Tihanyi József adja elő. Ugyancsak az ö előadásában hall­hatunk csütörtökön 13.30-kor, (Kos­suth) a Daloló muzsikáló tájak műsorban két hajdúsági juhásznótát; továbbá a szombat délelőtti 9.10- kor kezdődő Szines népi muzsika adásban ugyancsak két népdalfel­dolgozásban Kocsár Miklós Két al­földi pásztordal és Grabócz Miklós Bakonyi bányászdalok müveiben éne­kel szólót Tihanyi József pécsi pe­dagógus és népdalénekes. Szerdán, július 20-án a Kossuth Rádióban hangzik el 18.01-kor Far­kas Ferenc Tisza partján cimü ve- gyeskaii kantátája. Az Állami Né­pi Együttes kórusát és a MAV-szim- fónikus zenekart Breitner Tamás ve­zényli. Ezen a napon a Petőfi Rádió 14.35-kor kezdődő fúvószenekari hangversenyén a Pécsi Zeneművé­szeti Főiskola és Szakközépiskola Fúvószenekara játszik Neumayer Ká­roly vezénylésével. Bartók Este a székelyeknél; Rimszkij Korszakov Klarinétverseny (szólista: Várnai Beáta) ; Bach Air valamint Beetho­ven Egmont nyitány cimü közismert müveinek fúvószenekari átiratait hall­hatjuk. A Kossuth Rádió július 21-i, 15.20- kor kezdődő Kóruspódiumán a pécsi ErkeJ Ferenc női kar is énekel Ker­tész Attila vezénylésével; orgonán közreműködik Halász Ágnes. A már említett szombati Szines népi muzsika adásban elhangzik a mohácsi Bojtár László feldolgozása is: a Bújdosó betyár dalai. (Bojtor Imre énekel: a kamarazenekart Nagy Ferenc vezényli). A Petőfi Rádió Szombat délelőtt cimü adásában Holakovszky Istvánnak Villányi pincék cimmel készített riportmüsora is hall­ható. (Az adás 10 órakor kezdődik.) Vasárnap, július 24-én a Kossuth- adón 9 órakor zenés irodalmi ma­gazinműsor kezdődik Tövisek és vi­rágok cimmel, amelyben Csorba Győző müveiből is hallhatunk Ba­rátságtalan versek cimmel. A nagy triász Rejtvényünk megfejtésével az ókori görög színjátszás klasszi­kus drámaíró triászának nevét kapják. VÍZSZINTES: 1. Könnyű lovas kocsi. 8. Betegesen rögeszmés. 15. A triász egyik tagja. 17. Egyszerűsített könyvelés. 18. Tiszteletbeli — rövidítve. 19. Idégen férfinév. 20. „ . . . Ilon­ka" (Vörösmarty). 21. Nyomkod. 22. Elemér egynemű betűi. 24. Csiralevél. 26. Kicsinyítő képző. 28. A „Dióbél királyfi" írója. 29. Igen kemény indiai fa. 30. Hasítja. 32. Princípium. 33. Gö. 34. Nyomdai munka. 35. A tantól vegyjele. 36. ... Dolu- hanova. világhírű szovjet-c-r- mény énekesnő. 38. „Egy szó, mint..." 39. Hangtalan tűz! 40. A triász irodalmi munkássá­gának gyümölcse. 41. A 26. számú párja. 43. Becenév. 44. ....... a levelem Balog Máriá­nak . .(műdal). 45. Indulat­szó. 46. Szerepet formál. 49. Sz intén. 50. Juh. 51........... én” (Gerardy). 52. „A tiszta ész kri­tikája" írója. 54. Mond. 55. ........acta”. 56. Csendes. 58. Ta lponálló. 59. Szór. 61. Ten­geri ragadozó. 62. Régi súly­mérték. 64. Kiejtett betű. 65. Ájul. 67. A triász második tag­ja. 70. Afrika-kutató, utónevé­nek kezdőbetűjével. 71. A fény, a gyógyítás, a költészet és a jóslás istene a görög mitoló­giában. FÜGGŐLEGES: 1. Ady End­re verse. 2.. A rózsahimlő köz- használatú orvosj neve. 3. Je­gyez. 4. A középkori spanyol költészet hőse. 5. A totóban is szereplő olasz labdarúgó-csa­pat. 6. Fájdalom. 7. Mint az 55. számú sor. 8. Táplálkozik. 9. ülőbútor. 10. Romlott tojás. 11. Latin és. 12. Ürmérték rö­vidítése. 13. Örökkévalóság. 14. Gyümölcs. 16. Világtáj. 23. In­doklás. 24. Tagadás. 25. Bű­vös ige az Ezeregyéjszakában. 27. A trió harmadik tagja. (Zárt betű: K.) 29. Nem ép. 30. Sok. 31. Anonymus szerint a 7 vezér egyike. 33. Kossuth-dijas költő, utónevének kezdőbetűjé­vel. 34. Aszal. 36. Pillanatra elakadva megrázkódik. 37. Ré­gi török tiszti rang. 38 . . . Lanka. 42. „Az istenek . . ." (H. S. Wells regénye). 45. Basszus szerep Bellini: Norma című operájában. 47. Annyi mint — rövidítve. 48. Nyáron a meleg, télen a hideg ellen véd. 50. Kergeti. 52. Dunán­túli folyó. 53. Nagyközség rö­vidítése. 56. „. . . háború (Schubert opera). 57. Kiskgbát. 60. Évszak. 61. Csuka egynemű betűi. 62. Eltulajdonít. 63. Te­lelő egynemű betűi. 66. A pin­cébe. 68. Abban az esetben. 69. Mértani testek alkotója. E. B. Beküldendő: vízszintes 15., 40., 67. és függőleges sorok he­lyes megfejtése, legkésőbb július 25-én (hétfő) déli 12 órá­ig beérkezőleg, LEVELEZŐLA­PON 7601 Pf.: 134.t Dunántúli Napló Szerkesztősége, Pécs, Hunyadi út 11. címre. A július 3-i lapban közölt rejtvény megfejtése: Rácegres- puszta, Illyés Gyula. Dolgozz, munkálj. A szép, a jó, a hasz­nos. Mihelyt elkészül, az élet­hez áll. Könyvjutalmat nyertek: Ba­logh Antalné, Pécs, Etelka u. 10., Bakó Ferenc, Jedlik A. u. 3., Csőmé Edit, Drávaszabolcs, Kun B. u. 11., Gondos István. Töttös, Rákóczi u. 9., Szabó Je­nő, Siklós, Hajdú I. ü. 1 b. A könyveket postán küldjük Félő, hogy a mai ifjú kö­zönségnek Popeye neve már alig mond valamit. Legfeljebb arra a bizonyos kis dalocská­ra emlékeztetnek, amelyik ar­ról tájékoztat az illető úriem­ber tetemes spenót-fogyasztá­sáról hírhedt, híres ... A pom­pás rajzfilmhős mostanában világszerte új reneszánszát éli, elsősorban a televíziók műso­raiban, no meg a filmen is. Az amerikai Robert Altman, akinek nemrég mutatták be nálunk az Esküvők című sza­tíráját, ismét feldolgozta az örökzöld témát — méghozza ezúttal első ízben nem rajzfil­men, hanem élő színészekkel . . Popeye, aki ötvenedik szüle­tésnapját ünnepli mostanában - ebben a formában is eljut hozzánk, ugyanis a MOKÉP megvette Altman legújabb filmjét. Popeye-t tehát végre az if­jabb nézőtábor is szívébe zár­hatja. Sikere majdnem biztos­ra vehető, hiszen ki tud ellen­állni egy olyan pajzán tenge­résznek, aki bátran megtesz mindenf, ami korunkban tilos, ráadásul szemtelenül őszinte is, csöppet sem zavartatja ma­gát, ha igazságok kimondásá­ról van szó, s a tapintat egy­általán nem tartozik erényei közé. A filmművészet történe­tének első számú „ellenhőse", aki a spenóton edzette izmait, 1929-ben született a New York Evening Standard című űjság hasábjain. Atyja Chrisler Se­gal számtalan kalandban me­sélte el hőse .határtalan von­zódását a spenót iránt„ s ezek a filmek, a harmincas évek­ben népszerűségükben vete­kedtek Walt Disney produk* ciáival. Popeye és menyasszo­nya, Olive ugyanúgy a pub­likum kedvencei közé tartozott, mint Miki egér, vagy Donald kacsa. Aztán teltek-múltak az évek - és a nagysikerű MASH, a Nashville, a Kvintet, a Bu­táié Bili és az indiánok rende­zője, Robert Altman újból megszerezte a megfilmesítés jogát. Három éve látott neki a munkának. Elsősorban a két főszereplő megtalálása okozott nagy nehézséget, hiszen olyan figurák újraalkotásáról volt szó, akiket mindenki legalább olyan jól ismer, mint nálunk Lúdas Matyit ... A címszerep­re Robin Williamst szerződtet­te, akit ugyan meglehetősen névtelen színésznek tartottak, de aki aztán mégis ideális Popeyenek bizonyult, főleg miután elkészült a speciális maszk. Hetekig átlőtték a szak­emberek például a nevezetes tengerész muszklijának formá­ját, alakját, mig végül kitalál­tak egy sajátos műanyag és gumi keverékéből gyúrt proté­zist (műkart), amelyről termé­szetesen nem hiányozhattak a tetovált vasmacskák sem . . . Olive, a baljós menyasszony alakját Shelley Duvall öltötte magára. A legnehezebb szá­mára — a hősnő jellegzetes járásának megtanulása volt, ugyanis a csábos ara kissé bi­zonytalanul lépdelt a világban, noha 42-es szandálban közle­kedett . . . A legújabb - nálunk is be­mutatásra váró - Popeye-film ellen az volt a legnagyobb ki­fogás, hogy hőse nem eszik elegendő spenótot, ami min­den bizonnyal azzal az immár tudományos felismeréssel in­dokolható, hogy valaha kissé túlbecsülték a főzelék tápér­tékét. Popeye korábban a spe- nót-mitosza volt. Nos, Robert Altman filmjében Popeye még­sem árulja el ezt a tisztes „energiaforrást", annál is in­kább, mert a film bemutató­jával szinte egyidejűleg a texa­si farmerek hálójuk és elisme­résük jeleként felavatták Po­peye életnagyságú köztéri szobrát. így hát nyugodtak le­hetők Popeye — és a spenót — marad. Nemlaha György Rádió mellett... Ne neveljenek, kérem... Valamikor régen — a jóég tudja hány esztendeje — részt vettem egy gyűlésen, ahol egyik kereskedelmi dolgo­zó (boltvezető) lelkesen sorolva a kollektíva érdemeit, többek között bejelentette: „A vásárlók nevelésében is komoly eredmé­nyeket értünk el!" Meg is tapsol­ták. Ahogy ez illik. Ez még ab­ban az időben történt, amikor — hogy mást ne mondjak — üzemi röpgyűléseken a dolgo­zók még azt is megköszönték az államnak és az állam egy­személyi vezetőjének hogy la­kást kaptak . . . Nem tudom milyen „neve­lési módszert" alkalmaztak a kereskedelmi berkekben, de hogy ez jelszóként akkoriban élt és virult, arra még hatá­rozottan emlékszem. Azóta sok­sok év telt el és merem hinni, hogy ma már egyetlen keres­kedelmi kollektíva sem „tűzi ki célul” a vásárló részére nagyon is megalázó — és nevetséges — nevelés „kérdését". Hogy mindez mégis eszembe jutott, az egy rövidke műsornak kö­szönhető: A rádió külföldi tu­dósítói a hétvégi bevásárlások­ról, szokásokról számoltak be a hallgatóknak, illetve, egy hazai riport is kapcsolódott a témához. Nézzük először a pesti ri­portert. Szakember mondja el neki, hogy a pénteki nyújtott nyitvatartási idő igazolta az elképzeléseket, vagyis a nép nagyjából már ezen a napon igyekszik beszerezni a hétvégi élelmet, következésképpen a szombati roham már szelídebb. A riporter ekkor felveti a kér­dést: mi lenne, ha szombaton is zárva tartanának az üzletek? A szakember elzárkózott et­től a megoldástól és jómagam is azt mondom: nagy baj len­ne. Nem tudom, hogy a ripor­ter kollégám mennyire járatos bevásárlási ügyekben, ő ma­ga. iárja e végig a boltokat, vagy éppen a felesége, eset­leg a mama, vagy a kereszt­anyja veszi meg számára a te­jet és a húst: ötlete, merő tá­jékozatlanságát bizonyítja. Ugyanis: pénteken nem lehet k é t napra tejterméket felhal­mozni, mert megromlik az amúgy sem mindig friss porté­ka. Aztán: a pénteki munkaidő után hazatérő háziasszony, vogy férj, vagy agglegény többnyire már csak húsfecniket talál a pultokon, kivéve a na­gyobi} élelmiszeráruházakat. Mondjuk. Aztán: a péntek' zöldség szombatra-vasárnapra elfonnyad, akár csak a% gyü­mölcs, amelyből péntek estére szintén nincs választék. Melles­leg: hirdetik lapunkban, hogy 8 forintért „szedd és vidd" a barackot, de a boltokban rneg mindig nincs sárgabarack, ho­lott annyi termett, akár Dunát rekeszthetének vele. . . Végül pedia: azért "in a szabad­szombat — többek között — hogy az ember lebonyolítsa ezt az amúgyis költséges hétvégi játékát, hozzáteszem: korán reggel persze, mert a késő dél­előtti órákban már kiürülnek a pultok és zöldséges-gyümölcsös gondolák. A rádió kitűnő külföldi tudó­sítója, Szécsi Éva ezzel kezdte tudósítását: „A francia keres­kedők a vásárlót nem neve- I i k, hanem kiszolgál­ják .........És hozzáteszi: a fran­ci a háziasszony nem szalad a tévéhez, rádióhoz, újsághoz, kenyér, zöldség vagy tejügyben. Természetesnek veszi, hogy a boltban mindenkor megkap­hatja. Anélkül, hogv őt nevel­nék. A műsorban idézték egy amerikai újságíró csodálkozó felkiáltását magyarországi út­ja alkalmából: „Nálatok éj­szaka és vasárnap egyetlen élelmiszerbolt sincs nyitva?!" Nos, nincs. Mondjuk, talán nem is kell. Elég ha szombaton is nyitva tartanak rövid időre: de a fáss árura akkor is joggal tart igényt a vásárló. Rab Ferenc Popeye, a szupersztár

Next

/
Oldalképek
Tartalom