Dunántúli Napló, 1983. július (40. évfolyam, 180-210. szám)
1983-07-15 / 194. szám
6 Dunántúli napló 1983. július 15., péntek Van-e „káposzta- háború" a termelők ésa ZÖLDÉRT között? Az igazgató válasza cikkünkre A Dunántúli Napló 1983. jú_ lius 5-i számában megjelent „Káposztáháború" című cikkel kapcsolatban kívánom véleményemet kifejteni. Vállalatunk évek óta összességében és rendszeresen eleget tesz szerződéses kötelezett, ségeinek, átvette és átveszi a termelőktől az árut. Az elmúlt években néhány esetben előfordult, hogy kereslet hiánya miatt a termelőknél leírtuk az árut, és kártérítést fizettünk. Ebben az évben vállalatunknak ilyen igényt a termelők még nem jelentettek. Magyarázatot érdemel, hogy „késve és leértékelve” veszi ,ót a ZÖLDÉRT az árut. Itt arról van szó, hogy a termelői ütemezés tényét és fogalmát nem értelmezik megfelelően. Ez utóbbi ugyanis olyan kereskedelemtechnikai szükségszerűség, ami a napi fizetőképes kereslet és a viszonylagosan rapszodikus tér. melői szállítások között képes összhangot teremteni, az árak mellett biztosítja a folyamatos ellátást és a kevésbé ingadozó termelői árakat. Régi, és félő — soha el nem múló — témakör a zöldségkereskedelem kapcsán az árrés nagyságának vitatémája. Elsősorban a terme, lök körében találkoztunk olyan véleménnyel, amit a cikk is kifejt: sokallják az árrést. Ezzel szemben vállalatunk állítja, hogy az árrés és árpolitikája alapvetően reális, és közgazdaság! szükségességen alapulEnnék alátámasztására néhány tény: 1983 első öt hónapjában az elmúlt évi 36 százalékkal szemben 35 százaték volt a zöldség-gyümölcs nagykereskedelmi üzemág árrése. (Egyébként ez évi szinten 27 százalék körül fog alakulni.) Ugyanebben az időszakban a fogyasztói árindex 97 százalék, ra alakult. Minden évben munkánk fontos része a költségracionalizálási intézkedési tervek kidolgozása és végrehajtása- A fenti — véleményünk sze. rint önmagukban is meggyőző erejű — tények mellett ki kell fejtenünk, hogy a zöldségkereskedelem az átlagosnál nagyobb költségigényű tevékenység. Drága és egyre többe kerül a szállítás, a tárolás, és a ko- missiózás, de csak kiragadott példaként állítva, milliókat emészt fel évente a forgalmazás göngyölegszükségletének biztosítása is. Nem olcsó az sem, hogy az ellátás színvonalának biztosítósa érdekében kis tételek kiszállítását is elvállaljuk. Ebből következik, hogy ismételten kifejtve — az ésszerű es legmesszebbmenőkig takarékos költséggazdálkodás mellett, va. lamint — csökkenő — nem normatív támogatás felhasználásá. val is csupán egy-két százalék nyereséget tud realizálni vállalatunk a zöldség-gyümölcs for. galmazásából. Vállalatunk legnagyobb és közvetlen gondja az alaprentabilitás biztosítása Ehhez általában és összességében szüksége^ a fogyasztói ódból számítva 40—60 százaié, kos egyedi árrések kialakítása, de ez közel sem jelenti azt, hogy „dupla haszonnal ad túi a portékán” a ZÖLDÉRT. A szederkényi tsz kertészetének esete. Ezt a halódó kertészetet évek óta azzal tartottuk életben, hogy a leggazdaságosabb termelési lehetőséget, a szűkre szabott export fejes- káposztatermelést szerződtünk a tsz-szel. A szederkényi tsz ez évi kalkulált vesztesége sajnálatos, de vállalatunk árpolitiká. jóval nem összefüggő tény. Ezt a káposztát ugyanis — több éves gyakorlatnak megfelelően — exportra szerződtük és o HU.NGAROFUCT árkialakító szerepe érvényesült- A HUN- GAROFUCT-nak viszont május közepén nehézségei voltak: c tőkés piac nem fogadta el, hogy hazánkban — elsősorbar időjárási okokból — 2—3 héttel előbb, és egyszerre nagy tömegben lett szállítható a káposzta: tehát itt arról van szó hogy a külpiac negatív hatásc érvényesült közvetlenül a termelőre. Vállalatunknak az volt a sze. repe ebben a témában, hogy az exportkivitel húzódása éí elmaradása miatt belső piacot keresett a káposztának az áru. mentés érdekében. Ebben az időszakban — az exportkimaradás országos jellegéből adódóan — a belföld, piac csak rendkívül nyomott árakon tette lehetővé az értékesítést, ami a gazdaságosság csökkenését okozta. A Szigetvári Áfész kistermelőitől május hónapban 3 hétig vállalatunk nem vette át a káposztát- A tények ezzel szemben: május hónapban csupán két esetben, 26-án 5 mázsa, 30-án 10 mázsa káposztát ajánlott fel az Afész, amit vállalatunk át is vett. Befejezésül megfogalmazzuk a legfontosabb .részét véleményünknek: semmilyen „háború" nincs a termelők és a ZÖLDÉRT között, hanem összeköt bennünket napi munkánk és o közös cél, az áruellátás javítása. Ez akkor is igaz, ha a fokozódó versenyhelyzet, a nehezedő piaci viszonyok között esetenként élesebben és újabb formákban jelentkeznek az érdek- viszonyok. Fodor Imre igazgató r 25 éves a juhászat a SZAG-ban lilenzív tartás- jó jövedelmezőség Növényvédelem Az uborkát, tököt és a sárgadinnyét lisztharmat ellen ajánlatos permetezni. A felhasználható szerek közül az Afugan, Chi- noin Fundazol 50 WP, Ka- rathane vagy a Microthiol Special permetezését javasoljuk. A levéltetvek jelenleg tömegesen előfordulnak különböző kertészeti növényeinken. Az élelmezés- és munkaegészségügyi várakozási idő figyelembevételével válasszuk ki a megfelelő növényvédő szert vásárláskor. A burgonyabogár második nemzedékének bogarai a hét végén már ismét jelentkeznek. A burgonyabogár elleni szereket már most ajánlatos beszerezni. Felhívjuk a termelők figyelmét, hogy az alkalmazható szerek rendszerint csak a lárvákat pusztítják eredményesen. Azok a termelők, akik már a bogarak megjelenésekor megkezdik a védekezést, számítsanak arra, hogy a védekezéseket meg kell ismételni. A felhasználható szerek közül a Safidon 40 WP, Ditrifon 50 WP vagy Sevin 85 WP permetezését javasoljuk. A szőlőmoly tömegesen és folyamatosan rajzik, ezért az ez után végzendő valamennyi szőlő permetezéskor moly elleni szert is keverjünk a permetlébe. Szőlőben továbbra is a lisztharmat jelenti a fő veszélyt. A peronoszpóra ellen a réz hatóanyagú szerek alkalmazására ajánlatos áttérni. Dr. Frank József A juhásznak manapság éppen hogy nem megy jól a dolga - de azért vannak, akik hívek a népdalhoz: a Szigetvári Állami Gazdaság idén 25 éves juhászata például kiemelkedő évet zárt tavaly. Kasó József, az állami gazdaság igazgatója ugyan mondja, hogy tavalyt nem lehet alapul venni még náluk sem,, átlagosan jó, ha 6-9 százalék között van a jövedelmezőség, meg hát azt is vegyük számításba, hogy nem minden juhászat „termel" tenyésző nyagot, mert náluk az is alaposan javít a jövedelmezőségen. Tény, ami tény, hogy a Szigetvári Állami Gazdaságban még a nehéz években is fizet a juh: szaporulatával, gyapjújával egyaránt - ezt a kiváló genetikai színvonal, és az intenzív tartás eredményezi. — Közismert a birkáról, hogy minden mezőgazdasági hulladékot hasznosít, sokan ezért sajnálják tőle az abrakot - mondja Szeghy Sándor, az állattenyésztési főágazat vezetője. — Nos, mi alaposan abra- koltatjuk is a juhokat, de megéri, igy leiz kiváló az állomány. . Tisztelettel szólnak a gazdaság mostani vezetői az akkoriakról, akik meghonosították ezen a tájon a juhászatot, Fischer Elemér egykori föagro- nómusról, Ravasz Ferenc nyugdíjas igazgatóról és Takács Alfréd volt üzemegységvezetőről. Érdemük annál is inkább nagy, mert a háború előtt a gróf is kísérletezett birkatartással, de vele szemben még igazolódott a hagyomány, hogy nem szereti a birka a mély- fakvésű területeket. Mára megszerette, s a ke- selőci major hodályaiban 400- 450 anya ellik egyidőben, mindig a piaci keresletnek megfelelően. Mert irányított a megtermékenyítés, s ez is nyereségjavító, hiszen egyszerre azonos korú bárányok százait kínálják a vevőknek. Kis Péter ágazatvezető nyolc ember munkáját irányítja, ők állítják elő a' juhászat ötmilliós termelési összértékének a javát - merthogy beszámítódik ide a nagy mennyiségű takarmány is, amit nem ők, hanem a gazdaság más tájain állítanak elő. Ö egyébként a legfiatalabb ágazatvezetők egyike, bár maszekban néki a disznók kedvesebbek: jobban fizetnek.- Nincs sok gond a juhokkal, csak tartani kell az itt kialakított szokásokat — mondja. - Rendszeres az egészségügyi ellátás, a takarmányozás, az állomány figyelése, s a genetikai eredmények gyors bevezetése. Igy lehet jó és gazdaságos juhászatot tartani. B. L. Már megkezdték a munkát a KEV dolgozói: ötcentiméteres aszfaltréteget boritanok a társadalmi munkával megépített útalapra Mecseknádasd, Ófalu, Óbánya Utat építettek, javítottak társadalmi munkában öt centiméteres aszfaltburkolatot kap Mecseknádasd és két társközsége: Ófalu és Óbánya mindazon utcákba, ahová megfelelő alapot építenek július közepéig, amikor is kivonulnak a Közúti Építő Vállalat útépítői — így döntött az idén tavasszal a Baranya megyei Tanács. Mecseknádasd lakossága nem tétlenkedett; falugyűlést hívtak össze, ahol úgy határoztak: új útalapot építenek több kilométernyi szakaszon társadalmi munkával. Utcagyűléseken beszélték meg a konkrét tennivalókat: ki mikor, hol, mit dolgozik, s hamarosan hozzáláttak a munkához. Két hónapon át dolgozott az utcákon a községek apraja nagyja, s ennek során Mé. cseknádasdon meghosszabbították a Felszabadulás útját, kikövezték a Rókavölgyi utat. Ófaluban több mint három kilométeres úthálózatot építettek, köves, úttá varázsolták a Petőfi, a Rákóczi, a Zrínyi, a Liszt Ferenc, a Kossuth Lajos és a Meszesvölgyi utakat. Óbányán a meglévő utak javításához szerveztek társadalmi munkát. A kéthónapos útépítés befe- jeződött, ma már a KÉV gépéi, munkásai dolgoznak Mecseknádasd, Ófalu és Őbánya utcáin. A.T.ALTUNYW: Katasztrófák elleni harc Könyvismertetés A 2041/1974. Mt. számú határozat a polgári védelem részére meghatározza az elemi csapások, az ipari és egyéb katasztrófák elhárításában való közreműködést. A természeti csapások — árvíz, földrengés, tűzvész, járványok, viharok többnyire váratlanul jelentkeznek nagy károkat okozva emberéletben és anyagi javakban. Egyes esetekben maguk az emberek idézik elő a katasztrófát és ezeket ipari balesetnek nevezik. Az elemi csapásokkal szembeni küzdelem igen bonyolult és életveszélyes tevékenységet igényel. Ez a küzdelem az emberektől bátorságot, szervezettséget és fegyelmet követel. Magyarország területe szerencsére nem tartozik az aktív geológiai és időjárási zónába, ezért hazánkban ritkán fordul elő nagy területre kiterjedő pusztító katasztrófa. Helyi jellegű, kis területre kiterjedő természeti katasztrófa azonban minden időszakban kialakulhat, amely esetleg nagyobb lakott területet is veszélyeztethet. A technika rohamos fejlődése létrehozta a nagy gyárakat és azokban veszélyes (mérgező, gyúlékony, robbanó) mértékű anyagmennyiség van felhalmozva. A veszélyes anyagok tárolása, szállítása közben is kialakulhat veszélyhelyzet. Mint látjuk, a veszélyhelyzet napjaink kísérőjelensége. A polgári védelem szakalakulataiba beosztott dolgozók együtt élnek és dolgoznak a veszéllyel. Szakértelmükre, bátorságukra minden körülmények között szükség van. Meg kell tanulni a veszély fölötti uralmat. A. T. Altunyin: „Katasztrófák elleni harc” c. könyve igen nagy hiányt pótol, hiszen sokoldalúan és részletesen ismerteti a különböző veszélyhelyzeteket. A napokban megjelent könyv nagy • előnye, hogy nem csak figyelmeztet a veszélyekre, hanem megmutatja a védekezés módjait. Tudományos pontossággal elemzi az egyes katasztrófa jellegű történéseket és az ellene való védekezés módjait, sőt a megelőzés egyes alternatíváit is elemzi. A szovjet szerző elsősorban hazája katasztrófáit mutatja be, de a könyvet haszonnal forgathatja mindenki, akinek munkája az emberi élet mentése és vele együtt az anyagi javak védelme. Ezúton ajánljuk a könyvet szíves- figyelmébe elsősorban a polgári védelem rendszerében dolgozó aktivistáknak, de bárkinek, aki érdeklődik az újdonság iránt. Szabó László őrnagy
