Dunántúli Napló, 1983. július (40. évfolyam, 180-210. szám)

1983-07-15 / 194. szám

6 Dunántúli napló 1983. július 15., péntek Van-e „káposzta- háború" a termelők ésa ZÖLDÉRT között? Az igazgató válasza cikkünkre A Dunántúli Napló 1983. jú_ lius 5-i számában megjelent „Káposztáháború" című cikkel kapcsolatban kívánom vélemé­nyemet kifejteni. Vállalatunk évek óta összes­ségében és rendszeresen ele­get tesz szerződéses kötelezett, ségeinek, átvette és átveszi a termelőktől az árut. Az elmúlt években néhány esetben elő­fordult, hogy kereslet hiánya miatt a termelőknél leírtuk az árut, és kártérítést fizettünk. Ebben az évben vállalatunk­nak ilyen igényt a termelők még nem jelentettek. Magya­rázatot érdemel, hogy „késve és leértékelve” veszi ,ót a ZÖLDÉRT az árut. Itt arról van szó, hogy a termelői ütemezés tényét és fogalmát nem értel­mezik megfelelően. Ez utóbbi ugyanis olyan kereskedelem­technikai szükségszerűség, ami a napi fizetőképes kereslet és a viszonylagosan rapszodikus tér. melői szállítások között képes összhangot teremteni, az árak mellett biztosítja a folyamatos ellátást és a kevésbé ingadozó termelői árakat. Régi, és félő — soha el nem múló — téma­kör a zöldségkereskedelem kapcsán az árrés nagyságának vitatémája. Elsősorban a terme, lök körében találkoztunk olyan véleménnyel, amit a cikk is ki­fejt: sokallják az árrést. Ezzel szemben vállalatunk állítja, hogy az árrés és árpolitikája alapvetően reális, és közgazda­ság! szükségességen alapul­Ennék alátámasztására né­hány tény: 1983 első öt hó­napjában az elmúlt évi 36 szá­zalékkal szemben 35 százaték volt a zöldség-gyümölcs nagy­kereskedelmi üzemág árrése. (Egyébként ez évi szinten 27 százalék körül fog alakulni.) Ugyanebben az időszakban a fogyasztói árindex 97 százalék, ra alakult. Minden évben mun­kánk fontos része a költség­racionalizálási intézkedési ter­vek kidolgozása és végrehajtá­sa- A fenti — véleményünk sze. rint önmagukban is meggyőző erejű — tények mellett ki kell fejtenünk, hogy a zöldségke­reskedelem az átlagosnál na­gyobb költségigényű tevékeny­ség. Drága és egyre többe kerül a szállítás, a tárolás, és a ko- missiózás, de csak kiragadott példaként állítva, milliókat emészt fel évente a forgalma­zás göngyölegszükségletének biztosítása is. Nem olcsó az sem, hogy az ellátás színvona­lának biztosítósa érdekében kis tételek kiszállítását is elvállal­juk. Ebből következik, hogy ismé­telten kifejtve — az ésszerű es legmesszebbmenőkig takarékos költséggazdálkodás mellett, va. lamint — csökkenő — nem nor­matív támogatás felhasználásá. val is csupán egy-két százalék nyereséget tud realizálni válla­latunk a zöldség-gyümölcs for. galmazásából. Vállalatunk leg­nagyobb és közvetlen gondja az alaprentabilitás biztosítása Ehhez általában és összessé­gében szüksége^ a fogyasztói ódból számítva 40—60 százaié, kos egyedi árrések kialakítása, de ez közel sem jelenti azt, hogy „dupla haszonnal ad túi a portékán” a ZÖLDÉRT. A szederkényi tsz kertésze­tének esete. Ezt a halódó ker­tészetet évek óta azzal tartot­tuk életben, hogy a leggazda­ságosabb termelési lehetőséget, a szűkre szabott export fejes- káposztatermelést szerződtünk a tsz-szel. A szederkényi tsz ez évi kalkulált vesztesége sajná­latos, de vállalatunk árpolitiká. jóval nem összefüggő tény. Ezt a káposztát ugyanis — több éves gyakorlatnak megfelelően — exportra szerződtük és o HU.NGAROFUCT árkialakító szerepe érvényesült- A HUN- GAROFUCT-nak viszont május közepén nehézségei voltak: c tőkés piac nem fogadta el, hogy hazánkban — elsősorbar időjárási okokból — 2—3 héttel előbb, és egyszerre nagy tö­megben lett szállítható a ká­poszta: tehát itt arról van szó hogy a külpiac negatív hatásc érvényesült közvetlenül a ter­melőre. Vállalatunknak az volt a sze. repe ebben a témában, hogy az exportkivitel húzódása éí elmaradása miatt belső piacot keresett a káposztának az áru. mentés érdekében. Ebben az időszakban — az exportkimaradás országos jel­legéből adódóan — a belföld, piac csak rendkívül nyomott árakon tette lehetővé az érté­kesítést, ami a gazdaságosság csökkenését okozta. A Szigetvári Áfész kisterme­lőitől május hónapban 3 hétig vállalatunk nem vette át a ká­posztát- A tények ezzel szem­ben: május hónapban csupán két esetben, 26-án 5 mázsa, 30-án 10 mázsa káposztát aján­lott fel az Afész, amit vállala­tunk át is vett. Befejezésül megfogalmazzuk a legfontosabb .részét vélemé­nyünknek: semmilyen „háború" nincs a termelők és a ZÖLDÉRT között, hanem összeköt bennün­ket napi munkánk és o közös cél, az áruellátás javítása. Ez akkor is igaz, ha a fokozódó versenyhelyzet, a nehezedő piaci viszonyok között eseten­ként élesebben és újabb for­mákban jelentkeznek az érdek- viszonyok. Fodor Imre igazgató r 25 éves a juhászat a SZAG-ban lilenzív tartás- jó jövedelmezőség Növény­védelem Az uborkát, tököt és a sárgadinnyét lisztharmat ellen ajánlatos permetez­ni. A felhasználható sze­rek közül az Afugan, Chi- noin Fundazol 50 WP, Ka- rathane vagy a Microthiol Special permetezését java­soljuk. A levéltetvek jelenleg tömegesen előfordulnak különböző kertészeti növé­nyeinken. Az élelmezés- és munkaegészségügyi vára­kozási idő figyelembevé­telével válasszuk ki a meg­felelő növényvédő szert vá­sárláskor. A burgonyabogár máso­dik nemzedékének boga­rai a hét végén már is­mét jelentkeznek. A bur­gonyabogár elleni szereket már most ajánlatos besze­rezni. Felhívjuk a termelők figyelmét, hogy az alkal­mazható szerek rendsze­rint csak a lárvákat pusz­títják eredményesen. Azok a termelők, akik már a bo­garak megjelenésekor megkezdik a védekezést, számítsanak arra, hogy a védekezéseket meg kell is­mételni. A felhasználható szerek közül a Safidon 40 WP, Ditrifon 50 WP vagy Sevin 85 WP perme­tezését javasoljuk. A szőlőmoly tömegesen és folyamatosan rajzik, ezért az ez után végzendő valamennyi szőlő permete­zéskor moly elleni szert is keverjünk a permetlébe. Szőlőben továbbra is a lisztharmat jelenti a fő ve­szélyt. A peronoszpóra el­len a réz hatóanyagú sze­rek alkalmazására aján­latos áttérni. Dr. Frank József A juhásznak manapság ép­pen hogy nem megy jól a dol­ga - de azért vannak, akik hívek a népdalhoz: a Sziget­vári Állami Gazdaság idén 25 éves juhászata például kiemel­kedő évet zárt tavaly. Kasó József, az állami gaz­daság igazgatója ugyan mond­ja, hogy tavalyt nem lehet alapul venni még náluk sem,, átlagosan jó, ha 6-9 százalék között van a jövedelmezőség, meg hát azt is vegyük számí­tásba, hogy nem minden juhá­szat „termel" tenyésző nyagot, mert náluk az is alaposan ja­vít a jövedelmezőségen. Tény, ami tény, hogy a Szi­getvári Állami Gazdaságban még a nehéz években is fizet a juh: szaporulatával, gyapjú­jával egyaránt - ezt a kiváló genetikai színvonal, és az in­tenzív tartás eredményezi. — Közismert a birkáról, hogy minden mezőgazdasági hulla­dékot hasznosít, sokan ezért sajnálják tőle az abrakot - mondja Szeghy Sándor, az ál­lattenyésztési főágazat vezető­je. — Nos, mi alaposan abra- koltatjuk is a juhokat, de meg­éri, igy leiz kiváló az állo­mány. . Tisztelettel szólnak a gazda­ság mostani vezetői az akko­riakról, akik meghonosították ezen a tájon a juhászatot, Fi­scher Elemér egykori föagro- nómusról, Ravasz Ferenc nyug­díjas igazgatóról és Takács Alfréd volt üzemegységvezető­ről. Érdemük annál is inkább nagy, mert a háború előtt a gróf is kísérletezett birkatar­tással, de vele szemben még igazolódott a hagyomány, hogy nem szereti a birka a mély- fakvésű területeket. Mára megszerette, s a ke- selőci major hodályaiban 400- 450 anya ellik egyidőben, min­dig a piaci keresletnek meg­felelően. Mert irányított a megtermékenyítés, s ez is nye­reségjavító, hiszen egyszerre azonos korú bárányok százait kínálják a vevőknek. Kis Péter ágazatvezető nyolc ember munkáját irányítja, ők állítják elő a' juhászat ötmilli­ós termelési összértékének a javát - merthogy beszámítódik ide a nagy mennyiségű takar­mány is, amit nem ők, hanem a gazdaság más tájain állíta­nak elő. Ö egyébként a leg­fiatalabb ágazatvezetők egyi­ke, bár maszekban néki a disz­nók kedvesebbek: jobban fi­zetnek.- Nincs sok gond a juhok­kal, csak tartani kell az itt ki­alakított szokásokat — mondja. - Rendszeres az egészségügyi ellátás, a takarmányozás, az állomány figyelése, s a gene­tikai eredmények gyors beve­zetése. Igy lehet jó és gazda­ságos juhászatot tartani. B. L. Már megkezdték a munkát a KEV dolgozói: ötcentiméteres aszfaltréteget boritanok a társa­dalmi munkával megépített útalapra Mecseknádasd, Ófalu, Óbánya Utat építettek, javítottak társadalmi munkában öt centiméteres aszfaltbur­kolatot kap Mecseknádasd és két társközsége: Ófalu és Óbá­nya mindazon utcákba, ahová megfelelő alapot építenek jú­lius közepéig, amikor is kivo­nulnak a Közúti Építő Vállalat útépítői — így döntött az idén tavasszal a Baranya megyei Tanács. Mecseknádasd lakos­sága nem tétlenkedett; falu­gyűlést hívtak össze, ahol úgy határoztak: új útalapot építe­nek több kilométernyi szaka­szon társadalmi munkával. Utcagyűléseken beszélték meg a konkrét tennivalókat: ki mikor, hol, mit dolgozik, s ha­marosan hozzáláttak a munká­hoz. Két hónapon át dolgo­zott az utcákon a községek ap­raja nagyja, s ennek során Mé. cseknádasdon meghosszabbí­tották a Felszabadulás útját, kikövezték a Rókavölgyi utat. Ófaluban több mint három kilométeres úthálózatot építet­tek, köves, úttá varázsolták a Petőfi, a Rákóczi, a Zrínyi, a Liszt Ferenc, a Kossuth Lajos és a Meszesvölgyi utakat. Óbányán a meglévő utak javításához szerveztek társa­dalmi munkát. A kéthónapos útépítés befe- jeződött, ma már a KÉV gépéi, munkásai dolgoznak Mecsek­nádasd, Ófalu és Őbánya ut­cáin. A.T.ALTUNYW: Katasztrófák elleni harc Könyv­ismertetés A 2041/1974. Mt. szá­mú határozat a polgári vé­delem részére meghatároz­za az elemi csapások, az ipari és egyéb katasztrófák elhárításában való közre­működést. A természeti csapások — árvíz, földren­gés, tűzvész, járványok, vi­harok többnyire váratlanul jelentkeznek nagy károkat okozva emberéletben és anyagi javakban. Egyes esetekben maguk az em­berek idézik elő a kataszt­rófát és ezeket ipari bal­esetnek nevezik. Az elemi csapásokkal szembeni küzdelem igen bonyolult és életveszélyes tevékenységet igényel. Ez a küzdelem az emberektől bátorságot, szervezettséget és fegyelmet követel. Magyarország területe szerencsére nem tartozik az aktív geológiai és idő­járási zónába, ezért ha­zánkban ritkán fordul elő nagy területre kiterjedő pusztító katasztrófa. Helyi jellegű, kis területre kiter­jedő természeti katasztrófa azonban minden időszak­ban kialakulhat, amely esetleg nagyobb lakott te­rületet is veszélyeztethet. A technika rohamos fej­lődése létrehozta a nagy gyárakat és azokban ve­szélyes (mérgező, gyúlé­kony, robbanó) mértékű anyagmennyiség van fel­halmozva. A veszélyes anyagok tárolása, szállítá­sa közben is kialakulhat veszélyhelyzet. Mint látjuk, a veszélyhely­zet napjaink kísérőjelensé­ge. A polgári védelem szak­alakulataiba beosztott dol­gozók együtt élnek és dol­goznak a veszéllyel. Szak­értelmükre, bátorságukra minden körülmények között szükség van. Meg kell ta­nulni a veszély fölötti ural­mat. A. T. Altunyin: „Kataszt­rófák elleni harc” c. köny­ve igen nagy hiányt pótol, hiszen sokoldalúan és rész­letesen ismerteti a külön­böző veszélyhelyzeteket. A napokban megjelent könyv nagy • előnye, hogy nem csak figyelmeztet a veszé­lyekre, hanem megmutatja a védekezés módjait. Tu­dományos pontossággal elemzi az egyes kataszt­rófa jellegű történéseket és az ellene való védeke­zés módjait, sőt a megelő­zés egyes alternatíváit is elemzi. A szovjet szerző elsősor­ban hazája katasztrófáit mutatja be, de a könyvet haszonnal forgathatja min­denki, akinek munkája az emberi élet mentése és ve­le együtt az anyagi javak védelme. Ezúton ajánljuk a köny­vet szíves- figyelmébe első­sorban a polgári védelem rendszerében dolgozó akti­vistáknak, de bárkinek, aki érdeklődik az újdonság iránt. Szabó László őrnagy

Next

/
Oldalképek
Tartalom