Dunántúli Napló, 1983. július (40. évfolyam, 180-210. szám)

1983-07-14 / 193. szám

1983. július 14., csütörtök Dunántúli llaplo 5 Több vízi baleset Az elmúlt hét végén 34 fuldokló embert mentettek ki hazai vizeinkből, strand­jainkból. Többségüknek már csak egy-két percen múlott az élete, amely­nek megmentését számos esetben a vízi rendőrök­nek köszönhetik. Tapaszta­lat, hogy sokan elvesztik veszélyérzetüket, felelőtle­nül, kevés vízi jártassággal, csekély úszni tudással koc­káztatják önmaguk és csa­ládjuk életét. Ezt az évről évre emelkedő számú vízbe fulladások is bizonyítják. Az idén az elmúlt hét vé­géig 168-ra emelkedett a vízbe fulladtak száma. Ez csoknem 10 százalékkal több a múlt év hasonló időszakához viszonyítva. A balesetek döntő több­sége gödrökben, vadvizek­ben fordul elő. Például a hét végén Lakatos Lajos 17 éves tanuló Eperjeske kül­területén lévő kubikgödör- ben lelte halálát. Tóth Bá­lint 37 éves technológus, tyukodi lakos pedig Tisza- kórod külterületén a Tiszá­ban fürdött és a folyóba fulladt. Még a strandokon is számos alkalommal for­dul elő vízj halál: Szántói László 20 éves gépkocsive­zető Zclaegerszeg külterü­letén a gébárti-tó strand­ján fürdés közben fulladt a vízbe. A statisztika szerint a 168 vízbe fulladtból 27-en voltak 14 éven aluliak, 22- en pedig 14 és 18 év kö­zöttiek. A legutóbbi esetek egyike: a ráckevei Duna- ágba fulladt fürdés köz­ben Kácsor Zoltán 11 éves tanuló, varsádi lakos. A kispénzű fiatalok, gyerekek egyre több esetben válasz- ják strand helyett a lakó­helyükhöz legközelebb lé­vő folyót, tavat, bányagöd­röt, amelyet gyalog, vagy kerékpárral könnyűszerrel elérnek. Semmibe veszik azt a veszélyt, amelyet a vadvizek rejtenek. Sajnos sokaknak még a társuk tragédiája sem veszi el a kedvét a tiltott helyen való strandolástól. Illetékesek tájékoztatása szerint a vizek tragédiáinak vizsgálatakor a legtöbb esetben kiderül, hogy a meggondolatlan, felelőtlen magatartás italozással is párosul. Például az idei áldozatok közül 29-en sú­lyos alkoholos állapotban voltak, s közülük nem egy tizenéves fiatalkorú volt. „Kérem! Nagyon kérem! Se­gítsenek! Elvesztettem a gond­jaimra bízott vállalati kulcs­csomót! Talán ha önök... a 15-000-ben közölnék, talán elő­kerülne..,Jajj, aranyoskám! El se tudom mondani, micsoda szerencsétlenség ért: elvesztet­tem az összes spórolt pénzemet. Az áruházba indultam, és csak ott jöttem rá, hogy a táskámat a buszon felejtettem. Kérem, se­gítsenek! Szegény nyugdíjas va­gyok ... Talán ha beírnák az újságba, visszaadnák a táská­mat azok a jóemberek, akik rátaláltak.’’ Mostanában szinte naponta hívja fel valaki hason­ló kéréssel szerkesztőségünk ügyeletét. Az ügyeletes újságíró pedig tétovázik. Együtt érez ugyanis a telefonálóval — tény­leg fölér olykor egy kisebb tra­gédiával, ha valamit elvesztünk — ám mi is lenne, ha minden ilyen kérést teljesítenénk ... Hirdetési rovattá változna a 15-000. Sajnos csak tanáccsal szolgálhatunk. Talán próbál­kozzanak a talált tárgyak hi­vatalával! Ott szükségszerűen megtalálják egymást az érin­Megépül a garzonmodul Két és fél millió forintot nyert Baranya rr Ősszel rakják le az alapkövet Valamivel több mint fél év telt el azóta, ihogy a KISZ Ba­ranya megyei Bizottsága által tavaly meghirdetett újítási és ötletpályázat legsikeresebb pá­lyamunkáiról részletesen beszá­moltunk. Közöttük volt a „GE- NE-RÁCIÓ” néhány tagjának a munkája, a Garzonmodul, ami igen nagy visszhangot váltott ki a fiatalok körében. Nem is csoda, hiszen ezt az építkezési módot kifejezetten olyan fiata­lok számára találták ki, akik szeretnének magánerős lakás­építésbe belekezdeni, de any- byi pénzük pillanatnyilag nincs, hogy az egész lakást, illetve Iházat egyszerre építsék meg. Innen is a modul elnevezés, ugyanis ha valaki ezt akarja felépíteni, a tervezők olyan módszerről gondoskodtak, hogy mindenki mindig annyit épít­het, amennyit akar. Azaz, a garzonmodul épületet több fá­zisban lehet fölépíteni, több­féle technológia alkalmazható rá, s azzal a hallatlan előnnyel jár, hogy a fiataloknak, akik ebbe belevágnak, nem kell ké­sőbb máshová költözniük, ha­nem, ahogy pénzük megenge­di, fokozatosan bővíthetik to­vább a garzonmodul alapsejt­jét, s így, ezzel a módszerrel, egy idő után több mint száz négyzetméter alapterületű la­kásra is szert tehetnék. Annak idején, télen, min­denki rendkívül örült a Garzon- modul tervéneik, már csak azért is, mert a pályázat eredmény­hirdetésekor már tudták: a má- lomi területet a KISZ Baranya megyei Bizottsága megkapta erre a célra. Hogy az építkezés mégsem kezdődött el, annak több oka is volt; mindenesetre az Építésügyi Értesítő idei, már­cius 30-i számában ugyancsak olvasható volt egy pályázat. Erre a pályázatra kizárólag olyan munkákat lehetett be­nyújtani, amelyeknél megvolt a reális lehetőség az építkezés­re. Tehát megvolt a terület, megvolt a terv, s az ÉVM és az OMFB által közösen meghirde­tett pályázaton csak olyan ter­vek nyerhettek pénzügyi támo­gatást, amelyek megvalósítá­sának már eleve megvoltak a feltételei. A pályázatot olvas­va a Garzonmodült tervezők és a KISZ Baranya megyei Bi­zottsága közösen elküldték ezeket a terveket. A pályáza­ton legjobbnak bizonyult ter­veket összesen tizenötmillió forint támogatásban részesítet­ték. Mint megtudtuk, igen sok pályamunka érkezett be erre a hirdetésre, közülük csak tizen­kettőt fogadtak el. E tizenkettő között is diffe­renciálták, s két héttel ezelőtt az a döntés született, hogy a legmagasabb pénzösszeget a baranyai pályázók kapják, s ez a legnagyóbb pénzösszeg, nem kevesébb, mint két és fél mil­lió forint. Ezt az összeget a Garzonmodul tervezői és a KISZ Baranya megyei Bizottsá­ga kapták. Ez a támogatós végre lehetővé teszi, hogy a málomi építkezés valóban el­kezdődjön — az alapkövet nyár végén, ősz elején fogják elhelyezni —, s végre látha­tunk egy olyan pályázatot, ami meg is valósul, segítve ezzel a jelenleg még lakásnélküli fiatalokat. D. Cs. Pécsi diák a matematikai olimpián, Párizsban Igazi világsiker született a magyar diákok számára a párizsi matematikai diákolim­pián, és ebben szerepe van egy pécsi fiatalnak, a . Leöwey Gimnáziumban idén érettségi­zett Hetyei Gábornak is. A matematikai olimpiát az NSZK csapata nyerte, ők az első helyezettek, a második az USA, és közvetlenül e két nagyhatalom mögött ott a magyar diákcsapat. Hetyei Gábor ezen túl második he­lyezést ért el a hatfős magyar csapaton belül. A magyarok közül az egyéni versenyben egyébként négyen értek el második és ketten harmadik helyezést. Hetyei Gábor ered­Két új pécsi középület ménye azért is figyelemre méltó, mivel ő a „sima" gim­náziumi matematikát végezte. A verseny július 6—7-én zajlott. A kegyetlen hőség után esős nap köszöntött Pá­rizsra, és ez kedvezett a ver­senyzőknek. Igen nehéz fel­adatokkal kellett megbirkóz­niuk a középiskolás korosz­tályhoz tartozó fiataloknak, de mint a 11-én a Sorbonne- on megtartott .eredményhir­detés közzétette, a magyar csapat a tavalyi IV. helyről most a lll.-ra tornászta fel magát. A csapat kedden este érkezett haza, és tagjai szá­mára most, július közepén kezdődik csak meg a vakáció. Az új OTP-székház OTP-központ és szolgáltatóház Szökött pumákat keresnek Hol, mikor, milyen pénzügyeket intéznek? Ausztriában egy állatkereske­dőtől Kismarton közelében meg­szökött két puma, egy kifejlett és egy kisebb példány. A na­gyobbik ragadozót a határőrök kedden délelőtt, magyar terü­leten, Ágfalva környékén látták. A Győr-Sopron megyei Rend­őr-főkapitányság illetékesei a budapesti, veszprémi és győri állatkert vezetőivel tanácskoztak a ragadozó esetleges befogá­sáról. A szakemberek véleménye szerint az emberre is veszélyes vadat le kell Tóni. Harminc ön­tettek: a feledékeny és a meg­találó, anélkül, hogy az újság százezres olvasóközönségét ter­helnénk gondjukkal. Feltéve persze, ha a megtaláló is fon­tosnak véli a talált tárgyat visz- szajuttatni tulajdonosának. Ez pedig korántsem általános — erre utal a pécsi városi ta­nács Kossuth téri ügyfélszolgá­lati irodájának talált tárgyak­ról és keresett tárgyakról veze­tett listája. Az idén eddig 47 (!) talált tárgyat szolgáltattak be hozzájuk. Noha a tárgyak sora a kulcscsomóktól a szem­üvegeken, bőrtáskákon, karórán, zsebrádión át a kerékpárokig terjed, amikor Kaponyi László- né csoportvezető megmutatja őket kiderül: többségük érték­telen, hitvány kacat. Megkopott, lyukas ernyők, egy szennyes fér­fisál, divatjamúlt női táskák — egyikük-másikuk pénztárcával, csekély pénzzel bélelve. kéntes vadász, a határőrök se­gítségével, megkezdte Ágfalva környékének átfésülését, ahol a megszökött vad feltehetően tar­tózkodik. A kóborló ragadozó rendkívül ingerlékeny, azonnal támadó állat, ezért a rendőrség kéri, hogy a kirándulók, kempinge­zők kerüljék el Ágfalva térsé­gét. A vad püskavégre kerülé­séig a mezőgazdasági és erdő­munkások is csak a veszélyhely­zetnek megfelelő védelem mel­lett dolgozhatnak. S a keresett tárgyak listájá­ról néhány: piros pénztárca, 2000 forinttal; táska bérlettel, pénzzel, kulccsal; telefonfülké­ben felejtett írógép és antenna; barna pénztárca 11 600 forint­tal; fonott vesszőkosár, igazol­vány, aranygyűrű...; tárca 1800 forinttal... — csupa ér­ték. — Nagyon sokan keresik ná­lunk elveszett holmijaikat — mondja a csoportvezető — de bizony csak töredékük talál rá itt. Ami különösen bosszantó, nem juttatják el hozzánk a meg­talált okmányokat, igazolványo­kat sem. Pedig az emberek többsége — szerencsére — nemigen tud mit kezdeni más irataival, a tulajdonosának vi­Két fontos középület készült e! Pécsett. A Rákóczi út és a Jókai utca kereszteződésében a Baranya megyei OTP 38 mil­lió forintért épített egy szép házat. Ebbei azonban laká­sok is vannak, amelyeket már el is adtak. Az épületre azért is szükség volt, mert az OTP Igazgatósága Pécsett három helyen: a Bem utcában, a Kos­suth utcában és a Doktor Sándor utcában dolgozott. Az igazgatóság sajátos jellegű munkát végez: egyfelől ellátja Pécs belvárosának ügyfélfor­galmát, másfelől pedig az szont annál több utánajárást, bosszúságot okoz a veszteség. — Végül is érdemes ide jön­ni annak, aki valamit elvesztett? — Mi csupán egy esélyt tu­dunk adni arra, hogy megke­rüljenek az elveszett holmik. Főként az olyan tárgyakat hoz­zák be, amely nem túl értékes, de feltételezik, hogy a tulajdo­nosának fontos. Olykor pedig a megtalálónak is megéri: ha egy évig nem jelentkeznek a tár­gyért, hazaviheti, s azután nyu­godtan használhatja. Azokat a tárgyakat, amelyekért senki sem jelentkezik, a Bizományi Áru­háznak adjuk el. Az értük ka­pott pénz a városi tanács kasz- száját gyarapítja. Barta Zsuzsa egész megye valamennyi OTP- fiókjának szakmai irányítását, ellenőrzését végzi. Körülbelül a hó végén adják át az új épü­letet. Ezzel felszabadul a Kos­suth utcai OTP irodák emeleti része, s azokat ismét meg­kapja a Baranya megyei Levél­tár. Alsó részén lesz minden szombaton az OTP ügyelet, amikor háromnegyed nyolctól tizenegyig várják az ügyfeleket, információnyújtás, betétbefize­tés és betétkifizetés végett. Az említett új épületben pedig a betét, csekk és KST, továb­bá a valuta és deviza, majd az egyéni hitel, aztán a hosz- szúlejáratú hitel, építési köl­csön, a lakásértékesítés, végül tanácsi beruházások osztálya lesz. Az ügyfeleket hétfőtől pén­tekig minden reggel háromne­gyed nyolctól fogadják, hét­főn 17, kedden, szerdán, csü­törtökön 16.30 és pénteken 15.30 óráig. Szombaton ez az épület zárva tart. A postai, át­utalási betét és a számlake­zelés nyár végétől a Bem ut­cában lesz. A hét elején átadták a pé­csi nyugat-mecseki szolgáltató­ház kulcsait, az ABC kivételé­vel. Az utóbbi üzletben ugyanis még armatúrákat szerelnek. A szolgáltatóház 24 millió fo­rintért épült fel. A benne lé­vő ABC-áruház alapterülete 788, a gyógyszertáré 227, az orvosi rendelőé 220, a villamos­gépjavítóé 118, a patyolaté 88, a fodrász—órás és szabó üzlet alapterülete pedig együt­tesen 234 négyzetméter. Az épületben megkezdődött a hiánypótlás. Talált tárgyak hivatala A kulcscsomótól a 11600 forintig Pécsi utcák - híres emberek A nemzet csalogánya Hetvenöt évvel ezelőtt, 1908- ban ünnepelte színpadi pálya- futásána|k ötvenedik évfordu­lóját a „nemzet csalogánya”: Blaha Lujza. Színészvér csör­gedezett ereiben. Édesapja, Reindl Sándor, a szabadság- harc végigküzdése után Várai néven színész lett, s édesanyja is e pályát választotta. A korán árvaságra jutott leánykát a Kö. lesi színészcsalád vette párt­fogásba, s nyolcévesen már Kölesi Lujza néven szerepelt a győri színpadon­Amikor 1865-ben Szabadkán játszott, az ottani ezred kato­nai karmestere, Blaha János, felismerte tehetségét, koloratúr énekesnővé képezte, s nőül vette. Lujza hálából halhatat­lanná tette férje nevét. Előbb Debrecenben lesz a közönség kedvence, majd 1871. ben megözvegyülve Budapestre kerül a Nemzeti Színházhoz, ahol opera-, operettszövegek­ben éppúgy sikert arat, mint a népszínművekben. Az 1875-ben fölépült Népszínháznak az ő egyénisége adott létjogosult­ságot, s főleg Tóth Ede (A fa­lu rossza) és Csepreghy Ferenc (A sárga csikó, A piros bugyel- láris) darabjaiban vívta ki ma­gának a „nemzet csalogánya" nevet. Az 1926-ban, 76 évesen a Nemzeti Színház örökös tagja­ként elhunyt művésznő egyéni­sége nek fő ereje: a játékos­sággal vegyülő érzelmesség. a kellemes egyszerűség, kedves­ség volt. A sötét tónusú dara­bok túlestek tehetségének tér­hódításain. Beszédében, hang­hordozásában, az érzelmek, hangulatok természetes, közvet­len kifejezésében utolérhetet­lennek bizonyult. A hetvenes években még erősen németül beszélő főváros lakossága Bla­ha Lujza kedvéért szívesen járt el a magyar színházba, s az ő varázslatos egyéniségének hatása a Népszínházát a pesti német színház versenytársává avatta. Bécsibe is eljutott vonzó egyé­niségének híre-neve. Ezért a Népszínház együttesét vendég- szereplésre Bécsbe hívták, s a Theater an der Wien színpadán adták elő Tóth Ede, Csepreghy, Csíky színműveit. Cenner Mi­hály az Új Tükörben (27. szám) hasonmásban közli a szerep­lésüket hirdető, bécsi színházi plakátot, s föleleveníti azt a többször közölt, de mégsem eléggé ismert történetet, amely egymagában is alkalmas vol­na arra, hogy Blaha Lujza ne­vét a színháztörténelem meg­őrizze. Az történt ugyanis, hogy ti­zenhárom közös hadseregben szolgáló katona Galíciában föl­lázadt az embertelen bánás­mód ellen, s a hadbíróság ha­lálra ítélte őket. Az elítéltek kegyelemért folyamodtak a csá­szárihoz éppen akkor, amikor Blaiháék Bécsben szerepeltek. A színtársulat értesülve az ítélet­ről, minden reménye Blaha Luj­zában összpontosult. Amiskor a művésznő megtudta, hogy az udvari páholyban Ferenc József is megjelent, a második felvo­nás elején előre szaladt a szín­padon a díszpáholyig, letérdelt a császár elé, és összetett kéz­zel, könnyezve énékelte el a saját maga áltál rögtönzött dalt: De szeretnék a császárral beszélni, Kérő szóval kegyes szívét elérni, Felséges úr, tudom nagy a hatalmad, Kegyelmezz meg tizenhárom magyarnak! A magyarul nem értő kö­zönség is megérezte az eset rendkívüli voltát, minden szem a császár személyére szegező- dött. s miután Ferenc Józseffel megértették a szokatlan módon előterjesztett kegyelmi kérelmet, a császár intett a még mindig térdelő színművésznőnek: kéré­se meghallgatásra talált. Mindez száz évvel ezelőtt történt. Dr. Tóth István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom