Dunántúli Napló, 1983. június (40. évfolyam, 150-179. szám)

1983-06-11 / 160. szám

2 Dunántúli flaplo 1983. június 11.. szombat A szocialista kultúra és a béke elválaszthatatlan Beszélgetés Georgi Jordanovval, a Bolgár Kommunista Párt Politikai Bizottsága póttagjával, a minisztertanács elnökhelyettesével A hazánk és Bulgária között hosszú ideje eredményesen fejlődő kétoldalú kapcsolatokban jelentős szerepet tölt be a kulturális együttműködés, amely az utóbbi esztendőkben kü­lönösen előnyösnek mutatkozott számos tapasztalat kicserélé­sében. Erről nyilatkozott Szófiában Georgi Jordanov, a Bol­gár Kommunista Párt Politika; Bizottságának póttagja, a mi­nisztertanács elnökhelyettese, a kulturális bizottság elnöke dr. Lökös Zoltánnak, a Központi Sajtószolgálat főszerkesztő­jének, akit hivatalában fogadott, és válaszolt a kérdéseire. A beszélgetésnek időszerűséget adott az a tény, hogy má­jus 25—27. között rendezték meg a bolgár kultúra IV. kong­resszusát, amelyen az ország minden részéből választott kül­döttek jelentek meg. Az első kérdés arra vonatko­zott, hogy miként értékeli e kongresszus jelentőségét. Mint mondotta: igen fontos eseményt jelentett ez a ta­nácskozás a bolgár társadalmi életben. A nagy érdeklődést a fejlett szocializmus építésében a kultúrának betöltött növekvő szerepe, a mai emberekre ki­fejtett sokoldalú hatása indo­kolja. Az előző kongresszus óta eltelt évek — a BKP törté­nelmi jelentőségű 1956-os áp­rilisi plénuma után — az el­múlt évtizedekben a leggyü­mölcsözőbbeknek bizonyultak. A szocialista irodalom és mű­vészet magas színvonalú mű­alkotásokkal gazdagodott, so­kasodtak az eredmények az össznépi esztétikai nevelés te­rületén, a szocialista életmód kialakításában. A kultúránk még nagyobb népszerűséget és megbecsülést nyerj a világban is. A kongresszuson a mai szellemi fejlődésnek egy sor cktuális kérdését vitatták meg. Hangsúlyozták a művészeknek azt a felelősségét, hogy a szo­cialista- korunk lényegébe szőtt jelenségeket és tenden­ciákat feltárja, elítélje mind­azt, ami a társadalmi-gazda­sági haladást gátolja. A mű­vészeti folyamatok óriási szere­pet -töltenek be a társadalmi jelenünk fejlődésében, a nép életében. Ezért ma a szocialis­ta-realista művészetre, a mai hős arculatának feltárására tesszük a hangsúlyt. — Hogyan segíti ezt elő a bolgár kulturális élet irányítá­sa? — A hazai szellemi folyama­tok vezetésének sajátos mo­delljét alkalmazzuk. A legfőbb elv a régi népi hagyományok élő tükröződése, amelyek a szocializmusban a fejlődés leg­kedvezőbb feltételeit találták. Kiépült az állami-társadalmi szervek széles hálózata. A kul­túra minden szférájában de­centralizáció valósul meg, ami a kultúra reális demokratizá­lásának eredménye a fejlett szocialista társadalom viszo­nyai között. A kongresszus po­zitívan értékelte az eddigi eredményeket és a figyelmet minden alkotó ember, alkotó kollektíva szerepének és fele­lősségének fokozására irányí­totta. Előtérbe került a kultu­rális élet irányításának társa­dalmi jellege, ami ázt jelenti, hogy mind több funkciót vesz­nek át a megyei és községi kulturális tanácsok. Mind aktí­vabban kapcsolódnak be a szellemi folyamatok irányításá­ba az alkotók és a társadalmi élet képviselői is. Megvalósul a kultúra, tudomány és közok­tatás közötti integráció. Követ­kezetesen és a kultúra sajá­tosságait figyelembe véve al­kalmazzák a gazdasági meg­közelítést a szellemi életben. — Mit jelent ez a nemzetközi kulturális kapcsolatokban? — A nemzetközi kultúrpoliti­ka a Bolgár Népköztársaság kormányának, a Bolgár Kom­munista Párt békeszerető kül­politikájának elválaszthatatlan része. Kulturális kapcsolatokat 132 országgal tartunk fenn. A kulturális csere legfőbb része a Szovjetunióval és a többi szo­cialista országgal valósul meg. A kommunista célok és eszmék lelkesítő azonossága, az esz­mék politikai egysége, a nem­zeti értékek és a népi hagyo­mányok kölcsönös tiszteletben tartósa, a testvéri kultúrák kö­zött mind jobban mélyülő kap­csolatok új jelenséget szülnek meg a nemzetközi életben: a világ szocialista kultúráját. Ez a kultúra a megvalósult szo­cializmus országainak kultúrá­ja, amelynek saját gazdasági alapja van, a szocialista aaz- dasági integrációban, a KGST keretében, saját politikai bázi­sa a kommunista pártjaink le­nini politikájában, a nemzet­közi küzdőtéren kifejtett akció­egységükben. A jövőben is to­vább bővítjük a testvéri orszá­gokkal folytatott ilyen irányú együttműködést is, amely a vi­lágbéke és a haladás fő tá­masza. A kongresszuson ma­gasra értékelték a balkáni és a fejlődő államokkal fejlesztett kulturális kapcsolatainkat is. A jelenlegi feszült és kiéleződött nemzetközi helyzetben is — amely az imperializmus és mindenekelőtt az USA admi­nisztrációjának legreakciósabb körei agresszív tevékenységé­nek eredménye — továbbfoly­tatjuk a többi népekkel fenn­tartott kölcsönös megértés po­litikáját és a széles körű szel­lemi párbeszédet. A bolgár művészi és alkotó értelmiség mély meggyőződéssel és elha­tározottsággal támogatja a Szovjetunió békés kezdeménye­zéseit a fegyverkezési verseny fékezésére, a lefegyverzésre és arra, hogy lemondjanak a nuk­leáris fegyverekről. A mi ha­tározott álláspontunk kifeje­zésre jutott a kongresszus nyi­latkozatában is, ami megin­gathatatlanul és kategorikusan kifejezi kívánságunkat, az egész bolgár nép akaratával való teljes összhangban, hogy a fegyverkezési verseny meg­szüntetéséért, a nukleáris ve­szély elhárításáért, a világ bé­kéjéért és biztonságáért har­colunk. A bolgár szocialista kultúra alkotói és vezetői szív­vel és lélekkel támogatják Ju- rij Andropov elvtársnak azt a felhívását, hogy ne engedjünk sem kicsi, sem nagy, sem kor­látozott, sem pedig totális nukleáris háborút. A kultúra nem háborút és nem agresz- sziót, hanem szépséget és ha­ladást szül. A kultúra az em­berszerető építők műve. Az élet bebizonyította: a szocia­lista kultúra és a béke elvá­laszthatatlanok. — Néhány éve jelentős prog­ramot logadtak el önöknél az esztétikai nevelésről. Ez az or­szágos program a megvalósítás milyen szakaszánál tart? — A bolgár kultúra nagy eredményei, nemzetközi tekin­télye elválaszthatatlanul kap­csolódik a felejthetetlen Lud­milla Zsivkova nevéhez, múl­hatatlan alkotásához. Az ő műve az össznépi esztétikai nevelésre vonatkozó program is. A fejlett szocialista társa­dalom gyors ütemű felépítését szorgalmazó párthatározatok szellemében a kultúra leqfőbb célja a nép alkotó erejét, a szocialista személyiség sokol­dalú és harmonikus fejlődését ösztönzi. Az országos esztéti­kai nevelési program fontos oldala kortársaink alkotó tevé­kenységének célirányos vizsgá­lata, mint az össznépi esztéti­kai nevelés területe. A tudo­mányos kutatások alapján konkrét intézkedéseket teszünk arra, hogy a kultúra mind aktí­vabban hatoljon be a terme­lésbe és az élet minden terü­letére, a családi és személyi viszonyok szférájába, a munka és a környezet esztétizációja érdekében. Új módszereket al­kalmazunk a szabadidőnek, a szocialista személyiség leana- gyobb kincsének vizsgálatánál és értékelésénél. Az esztétikai neveléssel kapcsolatosan újabb feladatokat tűztünk ki a töme­ges információ eszközei elé. Külön figyelmet fordítunk a művelődési és nevelő intézmé­nyek aktivizálására, a műked­velő és alkotó jellegük kiala­kítására, megszilárdítására. Azt is jelenti ez, hogy tervszerű te­vékenységet fejtünk ki az új nemzedék tehetségének, adott­ságainak továbbfejlesztésére, ösztönzésére, “már a legkisebb korú gyerekeknél is. — Nevelőszerepben bizonyá­ra fontos helyet foglal el a he­lyes történelmi szemlélet, a ha­zafias nevelés is. Az 1981-ben a bolgár államalapítás 1300. évfordulójáról megemlékező széles körű ünnepségek hogyan segítettek hozzá ehhez? — A szocialista hazafiság és internacionalizmus szellemétől áthatva az ünnep fellendítette a dolgozó emberek hazaszere­tő érzéseit, mozgósította erő­feszítéseit a XII. pártkongresz- szus határozatainak megvalósí­tása érdekében. A jubileumot nem egyszeri ünnepi aktusként folytattuk le, hanem folyamatos és célirányos eszmei-politikai nevelő tevékenységként. Mind­azt, amit a kultúra, a tudomány és oktatás területén tettünk a jubileum tiszteletére, hozzájárult államunk 13 évszázados tör­ténetében kialakult forradalmi, haladó és demokratikus hagyo­mányai, eszméi megbecsülésé­hez. Ez időben több magas színvonalú, magas tudományos és társadalmi értékű műalkotás született. Több új tudományos munka jelent meg. Közülük különös figyelmet érdemel a több kötetes Bulgária történe­te című sorozat. Sikerrel zárult le a nemzetközi bulgarisztikai kongresszus. A bolgár film­gyártás nagyszerű filmeket al­kotott. Többszáz kiállítást ren­deztek, külön adások voltak a rádióban és a televízióban. Magasra kell értékelnünk Bul­gária 1300. évfordulójának tiszteletére megvalósított nagy­méretű építészeti programot is. Az újabb alkotások egész so­ra a művészet eszközével ösz- szeforrasztja a haladó múltat a szocialista mával, a törté­nelmi folyamat lényegét a ko­runk eszmei-művészeti dimen­zióival. Ezért az irodalom, a színművészet, a film-, zene-, építő- és plasztikus művészet alkotásainak sora a nép széles rétegéhez jutott el. Igaz, hogy most különös hangsúlyt szocia­lista jelenünk, a ma hőseinek igazságos és célirányos ábrá­zolására helyezünk. Ez viszont nem jelenti azt, hogy a törté­nelmi témát lebecsüljük, hogy nem értékeljük kellőképpen o múlt eseményeinek és személyi­ségeinek szentelt tudományos és művészeti kutatások jelen­tőségét. Számunkra idegen mind az örögségünk iránti kri­tika nélküli közeledés, mind pedig a nihilizmus, az inter­nacionalizmus lebecsülése, a fölényes kozmopolita és osz­tályfeletti szemlélete a törté­nelemnek. — Bennünket különösen ér­dekel, hogyan értékeli a ma­gyar-bolgár kapcsolatok fej­lődését a kultúra területén? — Messze, a múlt századai­ba nyúlnak vissza e barátság gyökerei. Különös virágzást ért el a szocialista építés legutób­bi évtizedeiben, főként az 1979-ben aláirt újabb kultu­rális egyezmény járult jelentő­sen hozzá kulturális kapcsola­taink továbbfejlesztéséhez, el­mélyítéséhez, gazdagításához. A testvéri együttműködés fej­lesztéséhez kiemelkedően já­rul hozzá a közeli napokban a Todor Zsivkov elvtárs, a Bol­gár Kommunista Párt főtitkára és a Bolgár Népköztársaság államtanácsának elnöke által vezetett párt- és kormánykül­döttség hivatalos baráti láto­gatása Magyarországon. A két ország közötti kulturális kap­csolatok újabb, magasabb sza­kaszban- járnak. A bolgár és a magyar irodalom, valamint művészet legértékesebb művei mindinkább közismertté válnak a két országban. Egy sor bol­gár és magyar szakember kap­ta meg itt és ott a képzettsé­gét. Most a tapasztalatcseré­nek és a szellemi értékek köl­csönös megismerésének még hatékonyabb formáit és eszkö­zeit kell megtalálnunk a két nép elmélyültebb megismeré­sének érdekében. A bolgár­magyar együttműködés szférá­jában sokkal aktívabban kell felhasználni a tömeginformá­ciót. Ez különösképpen a rádió és televízió útján lehetséges. Megvan a módja, hogy még magasabb szinten szervezzük meg a rendezvényeinket, ame­lyek teljes körűen feltárják szellemi életünk sikereit. Hasz­nos kölcsönös kezdeményezé­seket indíthatnánk a film- és színművészet, a képzőművé­szet és a zeneművészet, az építőművészet és a műkedve­lés területén. Még jobban ki lehet szélesíteni a két testvé­ri országban működő alkotó szövetségek kapcsolatait. Az idei budapesti szófiai napok ilyen szellemben a két nép kö­zötti testvériség ünnepei vol­tak. örülünk annak, hogy a budapestiek szeretettel fogad­ták az ezzel kapcsolatos ren­dezvények és kezdeményezések sokaságát. Egyúttal a két fő­város között állandóan erősödő kapcsolat, a barátság ünnepei belefonódnak abba a gyönyö­rű hagyományba, amelyet a testvérvárosok, testvérmegyék lakói alakítottak ki. Jelenleg 11 megye és 3 város tart fenn sokrétű hasznos és ered­ményes kapcsolatokat. Üdvö­zöljük az együttműködésnek ezen formáit, mint a szocialis­ta Bulgária és szocialista Ma­gyarország barátságának és egységének kifejezését. A mi minden oldalú kapcsolataink a békét és a haladást szol­gálják, az igazi testvériség példájaként igazolják a szocia­lista internacionalizmus törhe­tetlen életképességét. Üdvözlő távirat Losoncz; Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban üdvözöl­te II. Erzsébet angol királynőt születésnapja alkalmából.-f PÁRIZS: Pénteken délután - a tervezetthez képest kétórás késéssel - véget ért a NATO- tanács kétnapos párizsi ülés­szaka. A tanácskozáson részt vevő külügyminiszterek, mint várható volt, megismételték a hadügyminiszterek múltheti brüsszeli ülésén elfogadott ál­láspontot, amely szerint a NATO-országok kormányai ra­gaszkodnak a rakétatelepités megkezdéséhez, ha a genii tárgyalások nem vezetnek eredményre. Az ülésen megvi­tatták a kelet-nyugati gazda­sági kapcsolatok kérdését is. • Hollai Imre Athénban Hollai Imre, az ENSZ-közgyű- lés 37. ülésszakának elnöke a görög kormány meghívására június 9—10-én látogatást tett Athénban, ahol fogadta And- reasz Papandreu miniszerelnök és megbeszélést folytatott Ka- rolosz Papuliasz külügyi állam­titkárral az ENSZ-közgyűlés munkáját érintő kérdésekről. + PÁRIZS: Mitterrand elnök csütörtökön este vacsorát adott a NATO-tanács ülésszakán részt vevő külügyminiszterek tisztele­tére. Az elnök a vacsorán mon­dott pohárköszöntőjében kije­lentette: a genfi tárgyalások sikerét kívánja, de nega. hiszi, hogy az eddig előterjesztett ja­vaslatok alapján decemberig eredményre vezetnek a tárgya­lások; így elkerülhetetlennek látszik az amerikai rakéták te­lepítése. Magyar felszólalás Az ENSZ fejlesztési program­ja (UNDP) kormányzó tanácsá­nak csütörtöki ülésén felszólalt Rácz Pál nagykövet, Magyar- ország állandó ENSZ-képvise- lője. Elismeréssel szólt a szerve­zet és Magyarország közötti pozitív kapcsolatokról, s hang­súlyozta a program fontossá­gát a nemzetközi gazdasági fejlődés előrevitelében. Rámu­tatott, hogy Magyarország ak­tívan részt vesz mind a két-,, mind a sokoldalú fejlesztési kapcsolatokban. Kiemelte az önkéntesség és az egyetemle­gesség alapelvének fontosságát az UNDP munkájában. Rácz Pál szólt arról, hogy növelni kell az Afrikai Egység­szervezet által elismert felsza­badító mozgalmak és a palesz­tin nép részére nyújtott tech­nikai segélyeket, és állást fog­lalt a program tevékenységét elvi alapon szabályozó 1970. évi konszenzus mellett, illetve az azt gyöngíteni célzó törek­vésekkel szemben. LAPZÁRTA A Diósgyőr labdarúgó szak­osztályának vezetőségi ülésén megállapodtak dr. Puskás La­jos vezető edzővel, hogy a jú­nius 30-án lejáró szerződését nem újítják meg. A Diósgyőr új szakvezetője július 1-től Fe­kete Ferenc lesz, segítőtársa pe­dig Kovács Pál. Mindketten a klub korábbi játékosai. Diós­győrött úgy tudják, hogy dr. Puskás Lajos Csepelre tart. A lidicei vértanúk emlékére rendezett nemzetközi kerékpá­ros verseny első szakaszát tel­jesítette a mezőny. Ezen, és az egész versenyen, hét nem­zet 135 kerekese próbálja ki tudását. Az első szakaszt, amely 108 kilométert jelentett, a ma­gyar Jenei nyerte 2:29,05 órás idővel. Ugyanezt az időt érte el a második helyezett csehszlo­vák Mraz, illetve a harmadik szovjet Ivanov. * Pénteken délután az Ú. Dó­zsa margitszigeti teniszstadi­onjában gyér érdeklődés mel­lett megkezdődött a Maqyar- ország—Zimbabwe Davis Kupa mérkőzés, az európai „B" zó­nában a legjobb négy közé kerülésért. Elsőként a 35 éves Machán Róbert és a zimbab­weiek legjobbjának tartott 29 éves Haroon Ismail lépett sa­lakra. Küzdelmük három és fél óráig tartott, Machán már 2-0- ra vezeteti, de fokozatosan el­fáradt, és végül 5 játszmában vesztett.’ Haroon Ismail—Ma­chán Róbert 1:6, 2:6, 8:6, 6:4, 6:0. Machán vesztes mérkőzése után — mint már annyiszor — ismét Taróczyra várt a javítás, s a magyar éljátékos most sem okozott csalódást. Taróczy Ba- lázs-Philip Tuckness 6-4, 6-2, 6-0. Az első nap után a Davis Kupa zóna-negyeddöntő állá­sa: Magyarország-Zimbabwe 1-1. Mérlegképes szakképesítéssel gépi könyvelőt és gyakorlattal rendelkező képesített könyvelőt azonnali belépéssel FELVESZÜNK JELENTKEZÉS: AGROKER, PÉCS, MEGYERI ÜT 64. HÍRADÁSTECHNIKAI KÉSZÜLÉKEK, HÁZTARTÁSI GÉPEK gyors, pontos javítása helyszínen és szervizeinkben: PÉCS, Ybl Miklós u. 3. 13-336, Diana tér 22. 13-339, Fekete Gyémánt t. 16. 13-338. Peruban a rendkívüli állapot bevezetése óta fokozták a rendőri ellenőrző akciókat. Képünkön: egy Lima és Ayacucho között köz­lekedő autóbuszon folyik az iratok ellenőrzése. ». —

Next

/
Oldalképek
Tartalom