Dunántúli Napló, 1983. június (40. évfolyam, 150-179. szám)
1983-06-10 / 159. szám
6 Dunántúli napló 1983. június 10., péntek Szőlőtermesztés korszerűen (12.) Többletértékesítési prémium A szőlőt pusztító állati kártevők elleni védekezés egyre nagyobb gondot okoz a kister- mesztőknek is, annak ellenére, hogy ma sokkal több nagyhatású szer áll rendelkezésünkre, mint korábban. Amíg az 1950-es években ezeke^ a kártevőket két-három védekezéssel sikerült visszaszorítani, addig ma 4-5 esetben is szükséges ellenük permetezni, ha a nagyobb veszteséget el akarjuk kerülni. A sajátos ellentmondás kialakulásának több oka van, amelyek közül csak egyet említek: a széles hatás- spektrumú védőszerek nemcsak a szőlő kártevőit, hanem a hasznos rovarokat, sőt a magasabb rendű állatokat (pl. madarakat) is pusztítják. Az állati kártevők tömeges fellépésére száraz, meleg időjárású években, enyhe tél után számíthatunk. A nagyszámú kártevők közül csak néhány bemutatására vállalkozhatok, azokra, amelyék leküzdésére Baranyában különösen nagy figyelmet kell fordítanunk. Atkák Jelenleg már többféle atka károsítja szőlőskertjeinket. Valamennyi egyidejűleg ritkán van jelen, bár erre is több példa található. Szőlőlevélatka: • Általában az új telepítésű szőlő veszélyes kártevője. A fertőzött tőkék hajtásai rosszul fejlődnek, rövid szárlagúak, „bokrosodóak”. A kanálszerűén zsugorodott leveleken áteső fényben sok apró, sárgás vagy színtelen, sugaras ' szívásnyom látható. A levelek színén barnás elszíneződés észlelhető. Évente több nemzedéke .van. Szőlőgubacsatka: A szőlő levelét károsítja. Jelenlétét a levél színén lévő kidudorodások árulják el. A levél fonákján sűrű szőrzet fejlődik, amely kezdetben fehér, később liláspirosas, majd el- barnul. A fehér nemezes bevonat alapján gyakran összetévesztik a peronoszpórával. A megkülönböztetés egyszerű: a peronoszpórától fertőzött levél színén hólyagszerű kidudoro- dás soha nem jelenik még. Évente 6-7 nemzedéke alakulhat ki, és a fiatal leveleket támadja. 7 akácsatkák: Szőlőinkben a gyümölcsfa- és a kétfoltos takácsatkafaj fordul elő a leggyakrabban. A fakadás után a kikelj lárvák a fiatal szőlőhajtások szárán, levelein és a fürtkezdeményeken szívogatnak. Hatására helyi szövetbarnulások és elhalások alakulnak ki. Erős fertőzés esetén a foltocskák lassan egybefolynak, és a nyár végére a levél elszárad és idő előtt hullani kezd. Ennek következtében a hajtások növekedése megszűnik, a fürtök nem érnek be és a következő tavaszon a tőke gyengébben hajt. A fajtól és az időjárástól függően évente 5—15 nemzedékük is lehet. Védekezés: Az egyes atkafajok imágó vagy tojás alakban a szőlő rügyeiben, a tőke kéregrepedéseiben, az elágazásokban, a kéreg alatt, a lehullott leveleken és a talaj felső rétegeiben is telelhetnek. A fertőzés mértékéről télen végzett rügyboncolással győződhetünk meg. Kutatóállomásunk munkatársai A szőlő növény védelme Szilágyi Imre és Márffy Sándor 50 sertést hizlal Ócsárdon egy elhagyott, bérelt gazdasági épületben. Sertés-csúcs 390000 hízott sertéssel számol a Baranya megyei Állatforgalmi Vállalat—Egy forint időszaki felár január-februárban — Garantált vágójuhárak — Gazdasági társaság húsmarha-előállításra 1970-től télen, illetve kora tavasszal a metszési bemutatók és egyéb szakmai rendezvényeken tájékoztatást adnak az atkafertőzés nagyságáról, hogy a termesztők időben fel tudjanak készülni a védekezésre. 1982—83. év telén Dél-Dunán- túl térségében a rügyekben és környékükön soha nem tapasztalt mértékű atkafertőzést észleltünk. (Előzmény: száraz, meleg ősz, enyhe tél.) Erről a nagyüzemek vezetőit és a kis- termesztőket egyaránt tájékoztattuk. Ahol a jelzésnek megfelelően idejében .megtették a szükséges intézkedéséket, ott a kártevőt sikerült visszaszorítani. Azokban a szőlőskertekben viszont, amelyekben a védekezés elmaradt, vagy a szükségesnél később kezdődött, jelentős termésveszteség következett be. Még szerencse, hogy a tavasz nyárias meleget hozott, amely gyors hajtásfejlődést eredményezett és ennek következtében az atkák kártétele aránylag kisebb lett, mint amilyen hűvös tavaszon szokott lenni. Hűvös tavasz, az elhúzódó fakadás esetén ugyanis az atkák kártétele fokozott. Ilyen’ években a gyengén növő, apró levelű hajtást látva a gazdák nemegyszer azt gondolják, hogy a rendellenes növekedés azért állt elő, mert a hajtás „megfázott". Az ok legtöbbször az atkák nagy egyedszáma és szívogatásuk- kal gátolják a hajtások fejlődését. A rövidcsapos metszésű tőkéken az atkafertőzés gyakran lényegesen nagyobb, mint a szálvesszős metszésűeken. A fajták sem azonos mértékben szenvednek az atkáktól: pl. a Csaba gyöngye, o Chasselas, a Rizlingszilváni, a Muscat ot- tonel, a Zala gyöngye, az Olasz rizling és az Oportó fajták tőkéin évről évre erősebb atkafértőzés észlelhető. A szőlőt károsító atkák leküzdésére legkedvezőbb feltétel április, május hónapokban kínálkozik. Erősebb fertőzés esetén kora tavaszi kiegészítő permetezésekre is szükség van. Az elsőre metszés után, de még rügyfakadás előtt (pl. Neopol 5%, Bórium- poliszulfid 45%. féli higítású mészkénlé), a másodikra pedig kisleveles hajtáskorban (3-4 cm-es hossz) kerüljön sor (Bi 58 0,15%) bőséges léhasználattal. Ezt a permetezést egy hét múlva célszerű megismételni. A további permetezések a peronoszpóra elleni védekezéssel egyidejűleg végezhetők, ha indokolt. Száraz, meleg őszön — mint pl. az 1982-es volj — a korai fajtákon szüret* után, szeptember végén vagy október elején is szükség lehet atkaölő szerrel egy kiegészítő permetezésre. Ezzel elejét vehetnénk a nagy egyed- szám kialakulásának. Ilyen védekezést pl. a Csaba gyöngye, Chasselas, Rizlingszilváni, Zaia gyöngye és az Oportó fajtákon célszerű elvégezni. Az atkák elleni védekezéskor különösen szükség van a szerrotációra (a permetszerek váltogatása) a folyamatosan kialakuló rezisztencia miatt. javasolt védőszerek Neopol, Báriumpoliszulfid 45, mészkénlé. Vegetációban Bi 58 EC, Unifosz 50 EC, Mitac 20 WC, Pol Akaritox, Rospin 25 EC. A lisztharmat elleni szerek többségének atkagyérítő hatása van. Szőlőmolyok Évről évre valamennyi szőlő- ültetvényben megjelennek és károsítanak. Tarka és a nyerges szőlőmoly egyaránt veszélyezteti a termést. A két faj előfordulási arányát az időjárási tényezők szabályozzák: a tarka szőlőmoly a meleg, a nyerges pedig a hűvös időjárást kedveli. Káfképük azonos, életmódjuk is hasonló. A kárt a szőlőmolyok lárvái okozzák. Az első nemzedékük májusban, június elején a fürtkezdeményeket, a virágzó fürtöket támadja meg. A bimbókat a hernyók lerágják és összeszövik. A kocsány átrá- gásával a fürt egy részének pusztulását is okozhatják. Ez a nemzedék gazdasági veszteségeket csak akkor okoz, ha igen nagy egyedszámban károsít (a fürtökben egynél több helyen góc található). Az első nemzedék legtöbbször azért nem vezet nagyobb terméscsökkenéshez, mivel a szőlő a bagyó- szám-csökkenést bizonyos határok között a bogyósúly növekedésével ellensúlyozni tudja. Sokkal veszélyesebb a molyok második, illetve a tarka szőlőmoly esetében a megjelenő harmadik nemzedék. A második nemzedék lárvái legtöbbször júliusban, a harmadik nemzedéké pedig szeptemberben a fürtökön több-kevesebb bogyót megrágnak. A szőlőbogyó meg- rágásóval utat nyitnak a Botrytis megtelepedéséhez. A Botrytis által okozott rothadási kár sokszorosa lehet a szőlőmoiyok közvetlen kártételének. Ezért rendkívül veszélyes a molyok által okozott bogyósérülés. Mindkét faj a tőkék repedéseiben, a kéreg alatt vagy a támaszrendszeren báb alakban telel. Védekezés: A szőlőmolyok elleni vegyszeres védekezés akkor a legeredményesebb, ha a védőszereket a szőlőtőkékre akkor juttatjuk ki, amikor a hernyók a tojásokból még nem keltek ki. Ezt úgy tudjuk elérni, ha a lepkék rajzásdinamikáját pontosan figyeljük és a hernyók tömeges megjelenése előtt a szükséges permetezést elvégezzük. A rajzás megfigyelésére fénycsapdákat és szexfero- mon-csapdákat alkalmaznak. A csapdákkal szerzett adatok birtokában a biológiai terminusok (a tojásrakás dinamizmusa, a tojásállapot stb.) könnyen megállapíthatók és ezek alapján a védekezések optimális időpontban elvégezhetők. A károkozók leküzdéséhez a MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ és a Baranya megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás rendszeresen előrejelzést ad. A védekezések időpontja az egyes molynemzedékek megjelenését figyelembe véve átlagos időjárású években leginkább májusra, júliusra és szeptemberre esik. Különösen nagy figyelmet kell fordítani a második és a harmadik nemzedék kártételének megelőzésére. Az illatos szőlőfajtákon (pl. Irsai Olivér, Rizlingszilváni, Chardonnay, Muscat ottonel, Medoc noir), gyakoribb és súlyosabb a szőlőmolyok kártevése, mint a többi fajtán. Az Oportó fajtán is évről évre kiemelkedően nagy fertőzést észlelünk. Ez összefügghet a fajta fokozott érzékenységével, de azzal is, hogy ezen a fajtán a növényvédelmet — a korai érés és szüret miatt — már augusztus első felében abbahagyják. javasolt védőszerek: Bi 58 EC, Unifosz 50 EC, Ditrifon 50 WP, Fiiból E, Unitron 40 EC, Sinora- tox 40 EC, Nogos 50 EC, Decis 2,5 EC. A felsorolásból kitűnik, hogy több szer az atkák ellen is hatásos. Ezért, ha a szőlős- kertben atkakórtételt is észlelünk, akkor a moly ellen is Bi 58 EC vagy Unifosz 50 EC alkalmazását javaslom. Szőlőilonca Kártétele tcvasszal jelentkezik. A fiatal hernyók a megduzzadt rügyekbe furakodnak, azokat kiodvasítják. Fakadás után a fiatal leveleket, hajtásokat károsítják és a fürtkezdeményekben is tekintélyes kárt okozhatnak. Egynemzedékű kártevő. Az utóbbi években rendszeresen Villány térségében jelentkezik és károsítja a szőlőskerteket. Védekezés: A rügyfakadástól a virágzásig tartó időszakban a szőlőmolyok ellen felsorolt szerek alkalmazását javaslom. Elsősorban a korán érő fajták szőlőbogyóit károsítják. A megtámadott fürtből nagyon sokszor csak a. bogyóhéj és a kocsány marad meg. Védekezés: Kártételük nehezen hárítható el. A környékben fellelhető darázsfészkeket kell elpusztítani. Ezt a műveletet az esti órákban végezzék. A darazsak kártétele úgy is csökkenthető, ha a veszélyeztetett tőkék közelében cukros folyadékkal félig töltött, vékony nyakú csalogató edényeket raknak ki. Két hét múlva: A szőlő növény - védelme III. Az akció sikere minden várakozást felülmúlt. Tízmillió forint prémiumot fizetett ki az Allatforgalmi és Húsipari Vállalat 32 000 sertésért. Ennyivel több hízót adtak el a Baranya megyei nagyüzemek és kistermelők az év első négy hónapjában az idén, mint tavaly. A többletértékesítési akció a mohácsi tsz-nek 938 000, a vajszlóinak 925 000, a vémén- dinek 735 000 forintot jelentett, a vállalatnak pedig több sertést és azt, hogy kapacitását egyenletesebben tudta kihasználni. Baranyában még sosem volt ennyi sertés, mint most — mondotta a vállalat megbízot- tainak tegnapi értekezletén Tóth Gyula főosztályvezető. — A termelőszövetkezetben az állomány meghaladja a 150 000- et. Ez 8500-zal több, mint egy évvel ezelőtt. Rendkívül dinamikus a fejlődés a kistermelőknél. öt év alatt 120 000-ről 180 000-re nőtt a Húsipari Vállalatnak eladott hússertések száma. Március 31-én 241 800 sertés volt a kistermelők tulajdonában, 27 500-zal több, mint egy évvel ezelőtt. Ma Baranyában félmillió sertés van és 44 000 koca. Áprilisban és májusban 11 000-rel több sertést kínáltak felvásárlásra, mint amennyit jeleztek. Az átvéiel késett, a súlyhaladott sertések költség- térítését a vállalat vállalta. Kifizetik az árjegyzék szerinti árat és a 125—130 kg közötti sertéseknél 200, a 130—135 kg -közöttieknél 300 forint költség- térítést. Május végéig 160 000 sertést vett át a vállalat, várható, hogy az évi felvásárlás eléri a 390 000-et. A napokban megkezdik a szerződéskötéseket 1984-re. A kistermelők minden sertés után, amit január—februárban szerződésre átadnak 1 forint időszaki felárat kapnak. Megmarad a többletértékesítési prémium 1984 első negyedévére a nagyüzemi és a kisüzemi sertések után együtte- | sen. Ami eltér az ideitől: a pénz a nagyüzemet illeti. A nagyüzemeket vemhes koca előállításra is ösztönözni kívánják. 300 forint időszaki előállítási felárat fizetnek minden kéthónapos vemhes .kocáért az év első négy hónapjában. További 300 forint jár a nagyüzemnek, ha a korábbihoz képest január—áprilisban több vemhes kocát ad. A szerződéseket változatlan feltételek, tehát a jelenlegi alap- és felárak mellett azért kötik most, hogy a termelők megismerhessék a feltételeket, tudjanak felkészülni takarmánnyal és alapanyaggal. Mivel ennyi koca még sosem volt, várható, hogy ősszel sok lesz a malac. A malackínálat levezetését is szolgálja ez a korai szerződéskötés. Fenntartják a vemhes koca akciót. Az első öt hónapban 872 kocát helyeztek ki, további 652-re van igény. Az integráció keretében 14 termelő 181 kocát és 9 kant vett át, s a vállalat május végén 936 malacot vásárolt vissza. A malacért az első félévben 58, a másodikban 50 forintot fizetnek kilogrammonként. Az akciót folytatják. Az idén 30 000 vágómarhát kívánnak felvásárolni. Ez kevesebb, mint a. tavalyi tény, de ennek sincs még meg a fedezete. A tehénállomány ugyanis a tsz-ekben is, a kistermelőknél is csökken. A kistermelőknél először esett 10 000 aló. A visszaesés ellensúlyozására a Húsipari Vállalat gazdasági társaságot hoz létre. Ba- ranyahidvéq, Drávafok, Sellye, Bogád, Véménd és Dunaszek- cső 300-as húsmarha állományt fog tartani. A Bikali Állami Gazdaság is 300-zal növeli Limousin tenyészetét. 12 termelőszövetkezettel exportárualapbővítési felár fizetésében állapodtak meg a tehén- állomány növelése ellenében. Élőexportra 5100 hízómarha kerül az első félévben, ezek 57 százaléka magyartarka. Az Olaszországba és Libanonba kerülő Limousin—Charolais és magyartarka keresztezésű állatok után 2500 az export felár április 1-től, egyéb magyartarka bikák utón 1200, minden másfajta bika után 1000, üsző után 800 forint. Az első negyedévre előrehozott vágóbikák után további 1000 forintot fizettek. Jövőre is több exportmarhára lesz szükség az első negyedévben, ezért a felárakon felül további 500 forintot fizetnek élőexportra kerülő marhák után. * Újból fellendült a vágójuh export. Az első öt hónapban 13 000-et vettek. 80 százalékkal többet, mint amire számítottak. Az 1984-es első negyedévi garantált árakat már most közölték. A teiesbárányt 85, a könnyű kosokat 70 forintos kilónkénti áron veszik át. A jerkék ára, ha 24—27 kilósok, 65, ha' 27—30 kilósak, akkor 60 forint. Kedvező piac esetén utánfizetésre is lehet számítani, s ez 3—10 forint volt az első negyedévben. (Dr. Diófási Lajos) A gazdasági visszaesés ellenére nincs értékesítési- gond a nyúlnál. Magyar- ország 12—13 millió nyulat el tud adni. A világpiaci ár 2,40 dollár, vagy 3500 líra kilónként. Az export 78 százaléka a Terimpexen keresztül történik. 22 százalékát a Hungarocoop bonyolítja le. Olaszországon kívül Franciaország, Svájc, Belgium és az NSZK jelent piacot. A képen Czigler Andrásné (Basamalom) tenyésztő 36 anyát tart.
