Dunántúli Napló, 1983. június (40. évfolyam, 150-179. szám)

1983-06-06 / 155. szám

Napenergiás kísérleti lakótelep Dalolva — a halaiba A Balaton: veszélyes Egy nap 105 mentés A Balatonnak — és álta­lában a fürdőszezonrtak — minden évben megvannak az áldozatai. Legtöbbször a fe­lületesség, a felelőtlenség, a víz kellő ismeretének a hiá­nya a tragédia okozója, és — de sokszor volt pedig már figyelmeztető jel — az alko­hol. A"máit évben a víziren­dészet 186 esetben mentett a Balatonból. Ebből 105 egy napon, a július 4-i, emléke­zetes, hatalmas viharban volt. Az 1982-es szezonnak 32 halálos áldozata volt, kö­zöttük az a férfi is, aki fel­öltözve, kezében egy üveg borral hadonászva, vidáman dalolva ment a vízbe. Többé élve nem látták . . . — Rengeteg gondunk van a széllovasokkal — hallottuk Sztranyák József rendőr al­ezredestől, az alosztály veze­tőjétől. — Mint minden tech. nikai sport, ez is magas szin­tű felkészültséget igényel, s ennek nincsen minden széllo­vas a birtokában. Ez mellé járul, hogy nem ismeiik kel­lően a Balatont sem, s — egyértelmű felelőtlenség — nem veszik komolyan a vihai- jelzéseket. Egyébként nekünk az óránkénti 30—40 kilomé­teres szél okozza a legtöbb gondot: ekkor még nincsen figyelmeztető jelzés, de a könnyű vízijárművek, a kisebb csónakok, matracok, tutajok már sodródnak . . . A szélviszonyok egyébként is különlegesek lehetnek a Balatonon. Veszélyes vízről van szó ezt a vízirendőrök mindenkinél jobban tudják, nagyon is megalapozott a fi­gyelmeztetésük, amikor — három nyelven — arra kérik a fürdőzőket, menjenek a partra. Ha az északi oldal hegyein átbukott már a feke­te felhő, pillanatokon belül a déli oldalra zúdul a vihar, fütyül a szél. Ráadásul a Balaton hullámai rövidek, mé­terenként követik egymást, könnyen borítják a vízijármű­veket. Jóllehet: a vízirendőrök nagy felkészültséggel, gya­korlattal és energiáikat nem kímélve vigyázzák a Balato-. non nyaralókat, mindenütt nem lehetnek ott. Túl azon­ban azon, hogy motorcsónak­jaikkal sűrűn megjelennek, tanácsokat adnak, egyéb mó­don is igyekeznék segíteni a magyar tenger mellé érkezők­nek. A vizen is vannak köz­lekedési szabályok, egyebek között ezekre is felhívja a figyelmet az a kiadvány, amit egy-egy évben 60—70 000 ember kezébe adnak: tartsák be az előírásokat. A szezon kezdete előtt az üdülőveze­tőket is tájékoztatják: milyen tanácsokat adjanak vendé­geiknek, ha a vízbe mennek. És mégis: ebben az évben már öt halottja van a Bala­tonnak .. M. A. Napelemes fűtési és vizmeiegitési módszert alkalmaznak Balaton­almádiban is, az Auróra szálló épülő uszodájában. A főszezonra átadják az új 25 méteres medencecsarnokot és a 40 egységből álló napelemrendszert. A képen: csempézik az új 25 méteres uszodát. Sorozatban gyártják a napkollektorokat A napkollektorok gyártása ma már egyszerű. Erről győződ­tem meg a napokban Barcson, az Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalat üzemében, ahol nem egészen egy éve sorozatban gyártják ezeket az ügyes szerkezeteket. Kecskés László föüzemvezetö elmondta, hogy a kísérletezés éveiben sikerült ki­alakítaniuk egy korszerűnek számító technológiát és a kezdeti magas árat is elfogadhatóra mérsékelték. A Barcson készülő napkollek­torokat a MÜÁRT kereskedelmi vállalat forgalmazza, nagy té­telben. Kis tételekben magán- megrendelők a kollektorokat Barcson is beszerezhetik. A hét­végi házak, családi házak nap- kollektoros használati meleg­vízellátása alighanem hamaro­san nemcsak divat, hanem úgy­mond: státuszszimbólum is lesz. Bár maga a napkollektoros te­tőburkolat nem kerül többe, mint 02 ugyanakkora méretű hagyományos tető. Az árakat egyelőre maga a rendszer —, amely a kollektorokon kívül egy vezérlő automatikából, szivaty- tyúból, tágulási tartályból, szo- lármodulból, szolárboylerből és a vezetékrendszerből áll — tart­ja kissé magasan. így egy csa­ládi ház napenergia-hasznosító rendszere jelenleg mintegy 150 ezer, egy hétvégi házé pedig 70-75 ezer forintba kerül. Rauch János igazgató el­mondta, hogy intenzív tárgya­lásokat folytatnak az OTP-vel és az energiafelügyelettel a magánépíttetők hitellel és do­tációval történő támogatása ér­dekében. Debrecenben - kísér­leti jelleggel - lakótelepi szin­ten is kipróbálnak egy 130 kol­lektorból álló rendszert. Ezzel biztosítják a nyári időszakban a melegvizet. Ha a kísérlet po­zitív végeredménnyel jár, for­dulat állhat be az egész lakó­telepi melegvízellátásban. A pozitív eredmény kulcsa a költ­ségmegtérülési idő. Ha ez ked­vező lenne, elképesztő mennyi­ségű (még nem számították ki) olajat, és egyéb energiahordo­zót lehetne megtakarítani. A barcsi technológiát számos más területen is kipróbálták már. Egy somogyi kísérleti ser­téstelepen például napkollek­torokkal állítják elő a teljes melegvízszükségletet. Mint a múlt heti HDN-ben írtuk, Orfűn is felbukkantak már a napkol­lektorok. A barcsi Vörös Csil­lag tsz szociális épületeinek melegvízellátását nyáron egy 50 kollektoros rendszer látja el. Éppen ottjártamkor hagyták ab­ba az olajtüzelést. Naponta 800 liter olaj megtakarítá­sa .. .? Aligha lehet kis dolog. Az automatika lehetővé teszi, hogy kedvezőtlen időjárás ese­tén a kívánt hőfok elérése ér­dekében az olajfűtés is „be­segítsen". A rendszer egyelőre használati melegvizet ad, de padlófűtésre, radiótoros fűtésre is alkalmas. A jövője? Szinte beláthatatlan perspektívájú. A barcsi ÉSZKV idén 2500 nap- kollektort gyárt és ebből várha­tóan egy darab sem marad. Az érdeklődés ugyanis máris óriási. B. K. Rókavár a bel­városban Talán a mérgezett tojás segítene — Nagy rókatánc lehetett itt az éjjel — mondja Czepl Mi­hály püspöki kertész, a kis konyhakertre mutatva. A sár- garépaágyás, a bab, az epres, a hagyma jelentős része árul­kodik a rókák hancúrozásáról. Az idős kertész kapával igyek­szik eltüntetni a nyomokat. A kitört, vastagabb babszárakat félredobja. Az ásatások, a vár­fal helyreállítás miatt mind ki­sebbre zsugorodik a pécsi bel­város hajdan legszebb, leg­gondozottabb parkja, a püs­pökkert. Az elhanyagolt bozó­tos, a roskatag házak kitűnő rejtekhelyét kínálnak a rókák­nak. A jelzések és a helyszínen látható nyomok egyértelművé teszik, háborítatlan nyugalmat élveznek a belváros legna­gyobb rókavárának lakói, a ra­vaszdi négylábúak. — Láttam, hogy a macska mellől a róka ellopta mind a négy kölyköt. Találtam szétté­pett macskatetemet is a bokor tövében — mondja a kertész. — Itt a lakhelyük, innen járnak szanaszét kóborolni, élelmet keresni a rókák, láttam, hogy o Kodály úton kukák mellett kotorásztak, sétáltak az utcá­kon. A püspöki kertben ásatáso­kat végzők egyike, Jung László is többször látott már rókát a kertben, a kőtár tetején, a ros­kadozó épület árkában. Szabó Imrével, a pécsi állat­egészségügyi telep vezetőjével barangolunk a püspökkert bo­zótjában. A legfelső szintre, a várfalhoz vezető lépcsőn ga­lambtollak. Mindenütt sűrű nö­vényzet, csend, szinte háborí­tatlan nyugalom. — Ennél nyugodtabb helye az eredőben sincs a rókának, mint itt. A belváros szívében biztonságos lak- és búvóhelyet találtak. Csapdával nem sokra mennénk, az altatópuskával sem — összegez Szabó Imre. Nem véletlenül tartják a ró­kát ravasz állatnak. Ilyen, eny- nyi rejtekhelyét kínáló rókavár­ban szinte lehetetlen a kifüstö­lésükre gondolni. Az altatópus­ka lövedéke izombénító szer, fél órán belül hat. Ha egy-egy rókát ki is lőne az injekciós tűvel, az eltűnne valamelyik le­járatban és békésen kialudna a bénító hatást. Talán a mér­gezett tojás segítene .. . A veszettséget a rókák ter­jesztik. Ki tudja, mikor lesznek veszélyesek az emberre a bel­városban, kedvenc vadászterü­letükön? A püspökkerti búvó­helyükön rókacsaládok élnek háborítatlan nyugalomban. Dr. Zelles Mária, a KÖJÁL városi főorvosa aggodalmamra közli: — Nem tudtunk eddig a bel­városi rókavárról. Intézkedünk a felszámolására. M. L. A nyári színház idején Kirakat­verseny Pécsett Különös kísérőzenéje lesz — ha szabad így fogalmazni — az idei Pécsi Nyári Színháznak, a Magyar Reklámszövetség Ba­ranya megyei Szervezete a szín­házi programhoz kapcsolódóan kirakatversenyt rendez a keres­kedelmi vállalatok dekoratőrei részére. A kirakaeversenyre június 23- tól július 11-ig kerül sor, az ünnepélyes díjkiosztást a ren­dezvénysorozat nyitó napján, június 23-án tartják. A verseny díjazására a Pécsi Nyári Szín­ház Igazgatósága 5000 forintot, a Magyar Reklám Szövetség 3000 forintos különdíjat ajánlott fel. A nevezési díj kirakatonként 500 forint, amit a verseny ren­dezősége díjak formájában ki­ad. Nevezni a Magyar Reklám­szövetség Baranya megyei Szer­vezeténél lehet, a cím: 7621 Pécs, Kossuth L. u. 3. A téma- választás egyeztetésére a Cent­rum Dekor-nál Horváth Antal áll rendelkezésre, telefonja: 20-006. UétföiO Az öntőmester Szobrok viaszveszejtéses eljárással A szobrász szereti, ha az ujjlenyomatai is ott vannak a bronz­öntvényen. A felületnek lehe­letfinomnak, légiesnek, lírai­nak kell lennie. Hogy érhető ez el? Csak kevesen tudják, pedig az eljárás már a klasz- szikus görög—római szobrá­szat gyakorlatában is min­dennapos volt, A szobrász ál­tal elkészített gipszmintát képlékeny szilikongumival ve­szik körül. Ha ez a — legap­róbb részleteket is visszaadó — anyag megköt, lefejtik. Er­re kerül a viasz. Amikor ez már két-három centiméter vastag, ezt is kifejtik a gu­miból és hűtőszekrénybe te­szik. öntés előtt a viaszmin­tát megfelelő beömlőrend­szerrel és „légzőkkel” látják el, majd téglaőrlemény és gipsz keverékébe ágyazzák. Ezt a szárítás és végül az öntés — látszólag egysze­rű — valójában bonyolult fo­lyamata követi. És végül .. . Felbontják, majd leverik a formát a kész öntvényről. — Milyen érzés kinyitni a formát? — kérdezem Balogh Imre öntőmestertől, akinek a munkáját részben Pellérden, a pécsi Vasas KTSZ öntödé­jében, részben Pécsbányate- lepen, az ottani kísérleti mű­helyben tekintem meg. — Szinte a körmét rágja az ember... Ilyenkor elfelejt reggelizni, elfelejt minden egyebet, csak a szobor jöjjön elő végre már. Én általában előre tudom, milyen lesz az öntvény. Ha bugyborog a bronz, amikor öntöm, akkor tudom, hogy valami- baj van. Vizes a forma ... Ha nyugod­tan viselkedik a fém, akkor bízhatunk a sikerben. Lever­jük a formát, és . . . meglá­tom, mi lett a — csaknem egyheti — munkám eredmé­nye. A kisebb hibákat persze ki lehet javítani, ha viszont például hiányzik a portré fü­le, vagy az orra . .. Akkor se- lejtet csináltunk. — Hogyan lett színesfém- öntő? — 1959-ben Vácon tettem szakmunkásvizsgát. Külön­féle helyeken dolgoztam, 1964-ben Budapesten mes­tervizsgát tettem. Ettől kezdve foglalkozom színesfémöntés­sel, eredetileg ugyanis vas­öntő voltam. A színesfémön­tés valamivel bonyolultabb a vasöntésnél. A pécsi Vasas KTSZ pel lérd i öntödéjében ipari hasznosítású színesfém­öntvényeket állítunk elő. — ön azonban mást is csinál. . . — Igen. Amikor Amerigo Tot Pécsett járt és felvette az itteni szobrászokkal a kap­csolatot, én is bekerültem ab­ba a csapatba, amelyik az­tán 1980-ban ösztöndíjjal Rómában járt, hogy ott Fran­cesco Bruni öntőmester mű­helyében a viaszveszejtéses szoboröntés technológiáját tanulmányozza. Sajnos egy kicsit drága eljárás ez. Egy életnagyságú portréfej kiön­tése ezzel az eljárással gaz­daságosan mintegy 14 ezer forintért készíthető el. Szá­mos művésznek öntöttem már szobrot. Mindenekelőtt Trischler Ferenc munkáinak voltam a „kivitelezője". Mind­ezt persze művezetői munkám mellett csinálom. — És a jövő? A szakma jövőjéről kissé keserűen beszél. Nincs után­pótlás, kevés a bér, kevés az igazán jó szakember. .. — Én nagyon szeretem a munkámat — mondja. — Kü­lönösen a szoboröntést. A jö­vőben is szeretném ezt csi­nálni. Csak ezt... Hiszen én ennél szebbet képzelni sem tudok magamnak. Bebesi Károly Balogh Imre üntőmester Trischler Ferenc Dimitrov-portréjával Innen járnak kóborolni, élelmet keresni

Next

/
Oldalképek
Tartalom