Dunántúli Napló, 1983. június (40. évfolyam, 150-179. szám)

1983-06-05 / 154. szám

Vasárnapi magazin © Vasárnapi magazin tképek jai Környezetképek címmel Budapest sem vett értékeire hívják fel a láto- y május 24-én nyílt meg a Fényes stából losmegállókról című sorozatából A Hernádi-Jancsó páros irányításával Nagyvázsonyi játékok Ke r észt r ö j t y én y A „csavargó liba” Megadóan hallgattak ma­gyarok és törökök, kurucok és labancok, tisztek, legények, lo­vasok, talpasok. Kinizsi Pál sem emelgette legendás ma­lomkövét. A balesetvédelmi ok­tatás alól senki sem vonhatja ki magát, A próbáknak, majd a színpompás, a látványos játé­koknak ez elengedhetetlen előfeltétele. Nagyvázsonyban készülnek az idei lovasjátékokra. Abban a Nagyvázsonyban, amelynek történelmében fellelni a játé­kok valóságtöredékeit. Mátyás király híres vezére, Kinizsi Pál a monda szerint malomkő-tál­cán kínált frissítővel hívta fel magára a vadászó nagy király figyelmét. Sok csatában győ­zött, jutalmul több várat ka­pott, köztük - a korabeli fel­jegyzések szerint 1472-ben — Vázsonykő várát, tartozékaival együtt. A mai Nagyvázsony helyén a rómaiak idejében az itt el­vezető hadiút mentén település volt, amit számos lelet és fel­iratos kő is bizonyít. A község nevét első birtokosairól, a Váson-Vázsony nemzetségtől kapta. Vagy jó kétszáz évig birtokolták, míg g település egy rokon, vagy éppenséggel leszármazott, Vesen elnevezésű család kezébe került. E család utolsó férfi sarja Mátyás király római küldetésében hunyt el, s így került Nagyvázsony, leg­híresebb urának, Kinizsi Pál­nak a kezébe. A sok csatát megélt v°r a XV—XVI. század­ban épült ki, magán viselve a középkori várépitések min­den jellegzetességét. Bár erőd­dé - fekvése miatt - sohasem vált, de megvédte urát a rajta­ütésszerű támadásoktól. A vár­ról tartották szemmel a Budá­ról induló, majd itt kétfelé — a dalmát tengerpartra és Ta­polcára, Nagykanizsára - ágazó, vivő fontos utat. A csaták múltával a várat a Zichyek — akik egy igen szép kastélyt is megépítettek a kö­zelben — kiadták pálinkafőz- dének. Emiatt gyakori volt a tűz. Annyira azonban sohasem égett le a vár, hogy a múlt feltámasztásának is kialudja­nak az hamvai. A felszabadu­lás után 1954-ben a Veszprém Nemcsak Csehszlovákiában, hanem a KGST-tagországokban is egyedülálló a szlovákiai kór­ház, ahol a pozsonyi egészség- ügyi felvilágosító intézet javas­latára 1978-ban televíziós stú­diót szereltek fel, amely rögtön meg is kezdte a kísérleti adást. A műsor, amely elsősorban a megyei Idegenforgalmi Hivatal javaslatára meg is kezdődött a vár helyreállítása. Hat évig tartott a munka, s befejezésé­vel szinte nyomban birtokba vették a kirándulók, a turisták, a várak iránt érdeklődő hazai­ak és külföldiek. Ez az érdek­lődés és a Nagyvázsonyhoz fűződő történelmi emlékek ad­ták az öteletet a lovasjátékok megrendezéséhez. Az első nagyvázsonyi lovas­játékokat — ugyancsak a Veszprém megyei Idegenfor­galmi Hivatal kezdeményezésé­re és gondozásában - 1962- ben rendezték. Ez a rendez­vény csak egynapos volt, de így is igen nagy sikert aratott. A következő évben már három­napos rendezvénysorozattá te­rebélyesedett a kosztümös múltidézés különféle bemu­tatókkal, ügyességi lovasverse­nyekkel kiegészítve. Tíz éve kétévenként rendezik meg, mind több érdeklődőt, láto­gatót vonzva. A hivatal nem tekinti üzleti vállalkozásnak a játékokat, inkább egyfajta kul­turális missziónak, hiszen ha­sonló jellegű kosztümös játé­kot nem sokat rendeznek Euró­pában. Természetesen mindent elkövetnek annak érdekében, hogy például a mostani játé­kok megrendezésének több millió forintos kiadása meg­térüljön. Az előzetes jelentke­zések, jegyigénylések bizta­tóak. A háromnapos, auguszus 5- én, 6-án és 7-én rendezendő történelmi karnevál nagy fel- készültséget igényel a szerve­zőktől és rendezőktől, akik­nek az élén a nemzetközi hírű Jancsó Miklós—Hernádi Gyula páros áll. Az idei nagyvázsonyi lovasjátékok forgatókönyvének megírására és a rendezésre ezúttal ők vállalkoztak. A gazdag program feszített munkát igényel valamennyi résztvevőtől, akiknek többsége most is amatőr, A háromnapos, rendkívül gazdag és változatos program fő attrakciója lesz a bajvívás. Páncélos lovagok élesben küz­denek majd egymással, a me­gyei idegenforgclmi hivatal a győztesnek harmincezer fo­rint jutalmat aiánlott fel. Andrássy Antal bejáró és a fekvőbetegeknek a legfontosabb higiéniai elvek megismertetése egészségügyi tanácsadás, napi másfél—két órán keresztül. A páciensek azokat a műsorokat kedvelik a legjobban, amelyekben saját orvosaik és ápolónőik „szere-' pelnek”. A cseh * népnyelv nevezte így Jaroslav Haseket, a cseh iro­dalom legkiválóbb szatirikusát, a prágai bohémet, a Svejk cí­mű antimilitarista regény író­ját, aki 100 éve — 1883. április 30-án született. Hasek egyik úti­rajzában így ír magyarországi élményeiről: Tovább, tovább a napsütötte pályán / Rákos, Aszód, Hatvan az útirány ... Az idé­zett sorok folytatása a rejtvény vízszintes 1., 42., a függőleges 31. és 13. sorában szerepel. VÍZSZINTES: 1. Az idézet első ré­sze (zárt betűk: S, N). 13. Város az NDK-ban, híres képtára a Zwin­ger. 14. A lehetőségek közül a legszerényebbet véve. 15. Alma . . . ; Kazahsztán fővárosa. 16. Régi orosz hosszmérték. 18. A tantál vegyjele. 19. Sajtdarab I 20. Faluvégi 21. Esetleg. 22. ... du Gard; Nobel­dijas francia regényíró (Roger). 24. Három latinul. 26. A hegy leve. 27. Santa . . . ; kikötőváros Argentíná­ban. 28. A New York-i operaház rövidített neve. 29. Szervezetünkben serkentő és szabályozó szerepe van. 31. Egykori váltságdíj. 33. Jövendő­mondó. 35. Tölgyfa angolul (OAK). 36. Dunántúli borvidék (—'). 37. Névelő. 39. Ételízesítő. 40. Becé­zett Rudolf. 42. Az idézet második része (zárt betű: K). 44. Legfőbb tudományos testületünk névbetűi. 45. A háború istene. 45. Külföldi bírók hivatali öltözete. 48. Louis d' . . . ; egykori francia aranypénz. 49. Szo­morkás hangulata. 50. Tisztelt cím! 52. Több magyar és francia király uralkodott e néven. 54. Az USA űr­kutatási hivatala. 56. Becézett orosz férfinév. 59. Mátra . . . ; magaslati üdülőhely. 60. Nemi jellege. 62. Ókori római hármasfogat. 64. Régi magyar - méltóság (fordítva). 65. Ka­szálni kezdi 66. Ez a vadász vad­orzó. 69. Az afrikai cecelégy által terjesztett fertőző betegség. 72. Csajkovszkij operája. 73. Olasz vá­ros Lombardiában. 74. Szakadék­völgy a Visegrádi-hegységben. 75. Kisebb földbirtok, major. FÜGGŐLEGES: 1. Toscanini sze­mélyneve. 2. Tenger angolul. 3. Egyforma betűk. 4. Arra a helyre. 5. Rendező, érdemes művész (Fri­gyes). 6. Gottwaldov cseh város ko­rábbi neve, 1949-ig. 7. É. N., ahogy kiejtjük. 8. A dugó egynemű be­tűi. 9. Pogánylázadásként ismert, 1045. évi felkelés vezetője. 10. Ka­tonai riadó. 11. A liba mondja. 12. Háry János rangja. 13. Az idézet negyedik sora (zárt betű: A). 17. Ragadós föld. 22. Megállapítja a súlyát. 23. Tápláló ital. 25. Hiva­tali munkahely. 26. Hízelgő kije­lentés. 27. Kisebb angol földbirtok. 30. Frisskeletű. 31. Az idézet har­madik sora (zárt betű: S). 32. . . . du Midi; zsilipes rendszerű csa­torna Franciaországban. 34. Tertgeri Vészjel. 36. A sósav tulajdonsága. 38. Romániai város, gimnáziumának tanulója volt Ady Endre. 41. Elin­duláskor adott tanács. 42. alkoss, gyarapíts; s a haza fényre derül!" (Kölcsey). 43. Országos Tervhivatal. 45. A tehét hangja. 47. Női név. 49. A rendkívüli nagy erő jelzője lehet. 51. Szaporodásra ké­pes sejt a magban. 53. Amerikai mikrobiológus, a gyermekbénulás el­leni küzdelem eredményes kutatója. 55. A sonka szélei. 57. A posztó része! 50. ... provocateur; beug­rató titkos rendőrkém. 61. Angyal­rang. 63. A puska tusa. 67. Buda­pesti ruhagyár névbetűi. 68. A ge­nitivus rövidítése. 70. A vízszintes 73. számú sor közepe. 71. A feje tetejére. H. J. * Beküldendő: a vízszintes 1., 42., és a függőleges 31., valamint 13. számú sorok megfejtése, legkésőbb június 13-án (hétfő) déli 12 óráig beérkezőleg, LEVELEZŐLAPON 7601 Pf.: 134, Dunántúli Napló Szerkesz­tősége, Pécs, Hunyadi út 11 címre. A május 22-i lapban közölt rejt­vény megfejtése: Tündérek — Az istenek alkonya — A bolygó hol­landi — Parsifal. Könyvjutalmat nyertek: Bencze Györgyné, Pécs, Kodály Zoltán u. 15/A.; Bosznay Tibor, Komló, Fürst S. u. 17.; Dobay Balázs, Pécs, Bajcsy-Zsilinszky u. 2.; Jolántai Ist­ván, Pécs, Eszék u. 5.; Pál Károly­né, Gölte, Árpád u. 36. A könyveket postán küldjük el. Vadászható vadfajaink május, június hónapban hozzák napvi. lágra, vagy keltik ki utódaikat. Ez meghatározza az éves álló-' mányszint kialakulását. A vad. gazdának most a legnagyobb feladata, a szaporulat megvé­dése, mind a nagyvadnál, a borjak és gidák szemmel tar­tása, mind az apróvadnál a fészekaljak megmentése, vala­mint a kikelt fácáncsibék ál­landó felügyelete. A termő üzemekkel való együttműködés folyamán meg kell előzni azokat a gépi ké­miai és egyéb erőművi beható, sokat, amelyek a vad szaporu­latában károsodást okoznak. A hivatásos vadászok ezidő- ben mindennapi feladata a duvadgyérítés. A kártevők és ragadozók mellett legnagyobb ellenségei a vadszaporulatnak a mezőn élő kóbor kutyák és kóbor macskák. Az utóbbi idő­ben ezek száma túlzottan meg. növekedett. így van mit tenni ezen a téren vadászainknak. A kártevők fegyveres irtása a ká­rosítok és ragadozók ritkításá­nak legközismertebb és legel­terjedtebb módja. A jó vadász ezzel nemcsak a haszonvad el. íenségeinek számát csökkenti, hanem egyúttal vadászképes­ségeit is tökéletesíti. Közismert, hogy szőrmés és szárnyas kár­tevők egyaránt kiváló érzék­szervekkel rendelkeznek, ame­lyeknek a kijátszása a legtöbb esetben komoly próbája a va­dász felkészültségének. Emel­lett természetüknek és szoká­saiknak alapos ismerete szük­séges a kártevők eredményes vadászatához. Ez fordítva is igaz, a kártevők gyakori vadá­szatával csiszolódnak ki a va­dászokban az értékes vadász erények. A gyakorlott vadász megta­nulja, hogy melyik vadat hol keresse. Ismeri a nyomok olva­sását, tud következtetni a ter­mészetben észlelhető különfé­le jelekből, amelyek igen sok tanulságos adattal szolgálnak, a nyitott szemmel járó vadász­nak. Az így szerzett ismeretek és azok alkalmazása a vad­gazdaság termésének aratásá­nál, vagyis a hasznos vad el­ejtésénél, valamint a gyomir­tásnál, a kártevők ritkításánál egyaránt meghozzák a kívánt eredményt. A ragadozók vadászata vagyis lőfegyverrel való ritkítá­suk minden időben igen jelen­tős vadvédelmi teendő. Mégis ez időszakban a tavasz végén és nyár elején, amikor az utód­nevelés folyik, fokozottabban kell szorgalmazni a kártevők vadászatát, mert ahol ezt nem végzik el, aggasztóan emelked­nek kártételeik. Fácántelepek környékén az állati kártevők ritkításának cél. jóból a csapdázást kell alkal­mazni kiegészítő duvadgyérí- tésnek mivel a kártevők kár­okozásukkal ezeken a területe­ken a legérzékenyebb veszte­séget okozhatják. A csapdákat úgy kell elhelyezni, hogy minél jobb eredményre számíthas­sunk, és a csapdázásban jár­tas vadásztársakat, kell a napi ellenőrzésre beosztani. Ez nem csak a szakmai jártasság ér­dekében fontos, hanem hogy a csapdákba belekerült, de eset­leg még élő kártevőt minél hamarabb megválthassuk szen­vedésétől. A kártevők szakszerű apasz- tásával egyenes arányban nö­velni tudjuk a hasznos vadfajok szaporulatát, amely elenged­hetetlenül szükséges vadászati lehetőségeink biztosítására. Farkas János megyei fővadász Rádió mellett... Jöjjön be az irodába? A riporternő szívós elha­tározással fogott hozzá a rádióhoz beérkezett panasz kivizsgálásához, olyan nemes konoksággal, mint ahogy a panasztevő T. F. bányala­katos is végigjárta az észak­magyarországi “bányaüzem különböző fórumait észrevé­teleivel. ám nem sok ered­ménnyel. Hova forduljon hát? A mikrofonba elmondotta a következőket. Gyakran hiányoznak külön, böző típusú szerszámok, vil­láskulcs (kulcsok) a raktár­ból» Nem most, már régóta. De mert a lakatosnak a vil­láskulcs — főleg géplakatos, nak! — olyan alapszerszáma, mint a kalapács vagy a re­szelő, kénytelen volt a ha­zulról behozott sajátját hasz­nálnia. T. F. azt is el panaszolta, hogy a bányaüzem fürdőjét hetven-nyolcvan főre építet­ték valamikor, de ma már százhatvanan tülekednek mű­szak végeztével a zuhanyok alatt, mert sürgeti őket az idő is, hiszen délután fél há­romkor indulnak haza a munkásjáratak ... A védőru­hákkal is gond van, T. F. például nemegyszer felemás gumicsizmában dolgozik, né. ha meg oly szakadtak, hogy szégyen fölhúzni, az esetle­ges sérülésekről nem is be­szélve. A bányalakatos ki­jelentette: mindezt közölte a vezetőkkel taggyűlésen, terme, lési tanácskozáson és min­denütt ahol szót kapott, de a helyzet változatlan. A ri­porternő — már-már kétel­kedett a nagyon is nyilván­való panaszok hitelességé­ben — ezért T. F. több mun­katársát is meghallgatta. Igazolták a bányalakatos ál­lítását: pontról pontra a tiszta valóságot mondotta. A riporternő ezufán meg­hallgatta az üzem vezetőiét: korrektül elismerte a hibákat, de elmondotta azt is, nehéz helyzetben vannak, az üzem csak szinttartásra kap éven­te bizonyos összeget és eb­ből — például fürdő építé­sére — egy fillér sem jut. A szakszervezeti titkár is nyilatkozott. Eképpen: „Ne­kem akkor tűnt fel T. F., ez a kitűnő szakmunkás, amikor alig hogy idekerült hozzánk, az első taggyűlésen bátran felvetette a hiányosságo­kat... Akkor én félre is hív­tam és közöltem vele: a jö­vőben bátran jöjjön be hoz­zám és mondja el az észre­vételeit, bármiről, amit csak tapasztal az üzemben ...” Mit gondolnak: bement a szakszervezeti titkár irodájá. ba a bányalakatos? Nem ment be. Gondolom azért, mer azt tartotta: ő nem spicli, ami siráma van, azt elmondja a kol­lektíva előtt, vagy in­kább nem szól egy szót sem. De ő szólt. Úgy érez­te, a közös gondok felvetése a közösségre tartozik, és nem négyszemközti sumák dumára. A szakszervezeti tit­kár öryendezett, amikor „fel­fedezte” a bátor kiállású la­katost az üzemi gyűlésen, de az elhangzott kritikán mit sem változtatott saját hatás­körében. Pedig a szakszer­vezetet képviseli az üzemben. Van — vagyis lehetne — szava. Bármennyire is szorít — anyagilag — a cipő, de hogy a munkás elvégezhesse a munkáját ahhoz szerszám kell. És védőruha. És — ez esetben. — zuhanyozó is, amiből meleg víz folyik. Ezt egy irodából olyan nehéz fel­ismerni? __) Rab Ferenc T elevíziós stúdió a kórházban • Védjük meg a hasznos vadak szaporulatát!

Next

/
Oldalképek
Tartalom