Dunántúli Napló, 1983. június (40. évfolyam, 150-179. szám)

1983-06-04 / 153. szám

1983. június 4., szombat Dunántúli Tlaplo 13 fl környezetvédelmi világnap megyei ünnepsége Siklésnn Tábor ­fizsesszkedvelöknek Vasárnap: dzsembori A belső munkálatokat végzik a BÉV szakemberei a pécsi jogász­kollégium épületén. Fotó: Proksza László A BÉV ez év novemberében átadja az új létesítményt Az egyetemisták jövő ősszel költözhetnek Több mint két esztendeje épül Pécsett, a Balokány-liget- ben a jogászkollégium. Az öt­száz egyetemistát befogadó új létesítmény mielőbbi haszná­latba vételét alig várják a diá­kok. Annál is inkább, mert négy helyen laknak városszer­te: a Rákóczi úton, Vasason, a Madách Imre utcában, illet­ve átmenetileg a Pollack Mi­hály Műszaki Főiskola kollé­giumában. Az IMS-technológiával ké­szülő és több mint ötszáz jo­gászhallgatónak otthont nyújtó létesítmény átadását ez év no­vember végére ígéri a Baranya megyei Állami Építőipari Vál­lalat, a generál kivitelező. A százötvenmillió forintos beru­házás költségei magában fog­lalják a berendezést is, amely­hez kétszintes konyha, illetve étterem tartozik. Tegnap, mi­kor a helyszínen jártunk, Krasz Péter, a BÉV művezetője el­mondta, hogy nincs különösebb akadálya a szerződésben vál­lalt határidő tartásának. Az építők is átérzik azt a gondot, ami évtizedek óta a JPTE problémája. A Rákóczi úti kollégiumban száz, Vasa­son hatvan, a Madách Imre utcai panelházban — lakáson­ként 10—12 diák lakik —gon­dolom nem szükséges különö­sebben ecsetelni az ezzel járó konfliktusokat. Holtmann Adóm és brigádja az étterem tőszomszédságában a szellőzést biztosító elszívó­rendszer földmunkáit végzi. A brigádvezető, aki több mint harminc esztendeje van a BÉV- nél, fölkísér a leendő étterem­be, ahol kőművesek dolgoznak. Közben megjegyzi, hogy a jövő hét elejétől újabb brigádok érkeznek, hogy mielőbb befe­jezzék a szállodarendszerű lak­részek vakolását. A szekciókban eltolt —négy- és ötemeletes — két tömb egy-egy „lakosztályában" há­rom szoba lesz, melyekhez kö­zös fürdőszoba és mellékhelyi­ség tartozik. Az előszobákban hamarosan megkezdik a szek­rények beépítését. Az építke­zésen tegnap is több brigád dolgozott, így a központifűtés- szerelők, folyik a vízvezeték­rendszer bekötése és az alsó szinteken már csak a kapcso­lókat és konnektorokat kell el­helyezni a villanyszerelőknek, a vakolást és festést követően. A környezet egyelőre olyan, mint a csatatér, a területet át­szelő árkok, a felvonulási épü­letek vigasztalan látványt nyúj­tanak. Ám, a kollégium keleti oldalán kialakítandó gépkocsi­parkoló csak a burkolásra vár, és a BÉV mélyépítő részlegé­nek brigádja megkezdte a jo­gászkollégium területén az út építését. S. Gy. Erb János felvétele Dzsessztábor nyílt tegnap délután Sikondán. Újdonság ez, pedig gombamódra szapo­rodnak hazánkban a közműve­lődési, művészeti táborok. A dzsessz-zene művelőinek már szerveztek tanulási, továbbkép­zési alkalmakat, de a közönség számára még nem. Eddig. Mert most a Baranya megyei KISZ- bizottság, a Megyei Művelődé­si Központ és a pécsi Ifjúsági Ház meghirdette, hogy minden érdeklődőt szívesen lát, és el­méleti előadások, gyakorlati bemutatók segítségével beveze­ti a dzsesszmuzsika élvezetének rejtelmeibe. Mindegyiket a ha­Kollégium a pécsi jogászoknak zai dzsesszélet ismert egyéni­ségei vállalták és rangos, nép­szerű együttesek. Tasnádi Péter, a megyei KISZ-bizottság titkára nyitotta meg a programot, majd Túri Gábor, a Hajdú-Bihar megyei Napló munkatársa, dzsessz- szakíró tartott bevezetőt A dzsessz helye a zene világában címmel. Ezután különböző szek­ciókban folytatta munkáját az a hetven fiatal, (többnyire diák, népművelő), akik az ország minden részéből érkeztek Si- kondára. Az első szekcióban általános dzsessz-történet hallható (elő­adó Béke Árpád, a Kanizsa együttes vezetője, a második­ban a Népzene és a dzsessz kapcsolatáról beszél Binder Károly, a Binder Quartett ve zetője, a harmadikban Molnár Gyula, a Szegedi Molnár Di­xieland Band vezetője a rag- time-ról és a dixielandről tart előadást, a negyedikben a „dzsessz-rock sztorit" mondja el Deseő Csaba, az ötödikben az európai és a magyar dzsessz jellegzetességeit vázolja Si­mon Géza Gábor dzsessz-tör- ténész. Tegnap este Deseő Csaba lemez-, videó-, és filmbemuta­tót tartott, a Szegedi Molnár együttes és a Komlói Spirituálé együttes Komlón tartott kon­certet. Ma este a táborban lesz hangverseny, vasárnap este 7- kor pedig a pécsi szabadtéri színpadon: az említetteken kí­vül közreműködik még a Masi­na és a Szekszárdi Dzsessz­együttes. G. T. Köszönet a pedagógusoknak Az iskolában végzett oktató- nevelő munka mellett rendkívül sokat tesznek pedagógusaink a tanulók iskolán kívül végzett hasznos tevékenységéért, ké­pességeik kibontakozásáért. Ezzel a plusz munkával egy­szersmind óriási segítséget ad-- nak a KISZ által kitűzött célok megvalósításához. Az elmúlt évben határozta meg a KISZ' Központi Bizott­sága a javaslatokat a tizen­éves diákfiatalok mozgalmi te­vékenységének továbbfejlesz­tésére, és az 1983-as évet egy­úttal diákévvé nyilvánította. A KISZ-bizottságok ennek szelle­mében több újszerű, a diákok érdeklődésére számot tartó programot ajánlottak. Baranya megye és Pécs városa jelentős szerepet vállalt az idei orszá­gos rendezvényeken, melyeken igen sikeresen szerepeltek me­gyénk fiataljai. Baranyai siker született a Show-hajtás a jé­gen című összetett jégsportver­senyen, a baranyaiak nyerték el a Sopianae országos diák­napok fesztiváldíját, és jól sze­repeltek diákjaink Siklóson, a diákpolitikusok országos ve­télkedőjén. A szervezők és a diákok jelenleg az országjáró diákok megyei és országos ta­lálkozójára készülnek. Mindezekkel a megmozdulá­sokkal pezsgőbbé, színesebbé vált a diákélet, és ebben a ki­bontakozásban oroszlánrészt vállaltak a pedagógusok. Ott voltak a helyi, megyei és or­szágos rendezvények előkészí­tésében és lebonyolításában. Ök készítették fel a tanulókat a különböző versenyekre, segí­tették, támogatták a KISZ- alapszervezetek munkáját. A pedagógusnap alkalmából a KISZ Baranya megyei Bizott­sága megköszöni ezt az áldo­zatos munkát, továbbra is kéri a pedagógusok együttműködé­sét, hiszen az nélkülözhetetlen a KISZ céljainak megvalósítá­sához. Kovács Dezső, a KISZ Baranya megyei Bizottságának első titkára Fiatalok a műszaki haladásért Véget ért az FMKT és FAI- tagok továbbképző tábora Balatonienyvesen Mintegy száz fiatal baranyai mérnök, mezőgazdász vett részt a héten Balatonfenyvesen azon az egyhetes továbbképzésen, melyet a KISZ megyei bizott­sága rendezett számukra a mű­szaki haladás legkülönfélébb szakmai, szervezeti és mozgal­mi kérdéseiről. A tavalyi ha­sonló rendezvényhez képest az arcok több mint fele „új” volt, ez azonban jót jelez: az FMKT- és FAT-szervezetek meg­újulási készségét, képességét. Az már inkább el- és meggon- dolkoztató, hogy ez a viszony­lag nem nagy létszám csak a legjelentősebb, legnagyobb üzemeket képviseli, azokat, ahol a mozgalom már teret, jelentőséget kapott. Az egyhetes program vala­mennyi előadása megvalósult és jól sikerült; egy-egy különö­sen érdekes, izgalmas kérdés­ről nemegyszer az éjszakai órákig tartott a vita. Tegnap, az utolsó napon — többek között — Aladics Sándor, a KISZ Központi Bizottságának munkatársa beszélt a KISZ sze­repéről a műszaki fejlesztés se­gítésében, dr. Heim György, a Baranya megyei Tanács ipa­ri osztályának vezetője, az Ipar- jogvédelmi Egyesület megyei szervezetének elnöke pedig az újításokkal kapcsolatos jogsza­bályok kedvező — mégpedig elsősorban az újítóknak s a mozgalomnak kedvező — meg­változásáról szólt. Ez az FMKT- és FAT-tagok számára többek közt azért is fontos, mert lo­gikus és célszerű lenne, ha e szervezetek az újítások elbírá-' lásában is képviselnék a fiata­lok érdekeit. A különféle ter­melési mozgalmak között pe­dig egyébként is hasznos lenne közös alapot teremteni. V. J. A konferencia résztvevői a siklósi vár bástya-teraszán. „Az emberrel az emberért" Tíz évvel ezelőtt, először Stockholmban ült össze a kör­nyezetvédelmi világ kong resszus. A környezetvédelem történeté­ben fontos dátum ez: 1972. jú­nius 5-e volt akkor, s attól az évtől kezdve Magyarországon is minden júniusban megünnepel­jük ezt. A környezetvédelmi vi­lágnapról országosan egyéb­ként június 1-én emlékeztek meg. tegnap a megyei ünnep­ségre került sor a siklósi várban. Visszatérve egy kicsit a tíz év­vel ezelőtti stockholmi világ- konferenciára. annak célja — ahogy azt Fábos Pál, a HNF siklósi városi-járási titkára megnyitójában, és Szarka Ár­pád, a Siklós városi Tanács el­nöke ünnepi beszédében el­mondta — az volt, hogy föl­tárja az ember természeti kör­nyezetét fenyegető veszélyeket, s olyan alpelveket fogalmazzon meg, melyek betartásával lehe­tővé válik a környezet rohamos pusztulásának megállítása. De nemcsak a természet megőrzé­sét, hanem természeti értékeink fejlesztését, a társadalmi hala­dás természeti kereteinek biz­tosítását is leszögezték. Ahogy azt Szarka Árpád elmondta. —• A konferencia legfonto­sabb időt álló okmánya a Nyi­latkozat az elvekről. Ez huszon­hat alapelvet tartalmaz; ezek­ből kiderül, hogy a dokumen­tum milyen átfogóan értelmezi az ember természeti környeze­tének hasznosítását, fejleszté­sét, és védelmét. Hazánkban az elmúlt évtized­ben igen nagy előrelépés tör­tént a környezetvédelem terü­letén, persze azt azért nem le­het állítani, hogy minden rend­ben van és mindent megoldot­tunk. Ami a jogszabályalkotást illeti, a legnagyobb előrelépés 1976-ban történt, amikor az or­szággyűlés megalkotta a kör­nyezetvédelmi törvényt. Kiemel­kedő jelentőségű az országos környezetvédelmi koncepció és követelményrendszer kidolgozá­sa, s az erről intézkedő minisz­tertanácsi határozat. Ez a do­kumentum Magyarországon időtávlat nélkül — de mond­hatnánk, hogy körülbelül az ez- redfordulóiq — megszabja a környezetvédelmi politika fő iránvát. A Hazafias Népfront vál'alkozott Magyarországon a társadalmi tudat formálására, a felvilágosításra és a teendők meohatározására. Meaalakult a HNF OT Környezetvédelmi Bi­zottsága is, amely már évekkel ezelőtt konkrét cselekvési prog­ramot tudott adni. A környezet- védelemben feladatunk nem könnyű: eay ellentmondást kell feloldanunk; „az emberért az ember ellen” helyett ,,az em­berért az emberrel" jelszót kell valós tartalommal meqtölte- nünk; s ma már nvilvánvaló, honv a környezetvédelem prob­lémáit csak állami eszközökkel nem lebet megoldani. Az általános tájékoztató után a Siklós városi Tanács elnöke értékelte a környezetvédelem­ben Siklóson elért eredménye­ket, s kitért a város gondjaira, feladataira is. Ezután Mészáros József, a HNF Baranya meqyei Bizottsága mellett működő kör­nyezetvédelmi munkabizottság elnöke kitüntetéseket adott át. A Hazafias Népfront Országos Titkársága kitüntetését „A kör­nyezetünk védelméért és fej­lesztéséért” járó kitüntető jel­vényt kapta Harmath Antal, a környezetvédelmi munkabizott­ság tagja és Draskovics Pál, ugyancsak a bizottság tagja és a HNF dunaszekcsői Bizottsá­gának alelnöke. D. Cs. Mélyponton Mélyebbre aligha süllyedhet a heti filmbemutatók színvona­la ebben az évben: A karatézó Cobra visszatér-t. Azaz, álljunk csak meg . .. Nem, nem arról van szó, hogy eme japán film mégis bírna valamely értékkel. (Nem művészeti értékkel, áh, beér­nénk az időeltöltés jelentékte­len pozitívumaival is: de A ka­ratézó Cobra ^jsszatér élvezete hasonlatos a viccbéli Ariszti­déhez, aki úgy élvezett, hogy téglával kalapálta a kezét, s az élvezetet az jelentette, ami­kor mellé ütött.) De van némi tanulsága en­nek a filmnek, csak nem ben­ne, hanem mellette kell keres­gélni. Az emberek ugyanis (még a filmjegyzetírók is) azért mennek moziba, hogy egy jót szórakozzanak, kelle­mesen kikapcsolódjanak. Nomármost. Min is szeretünk mostanában kikapcsolódni, szórakozni: csupa olyan dolgon, amin a mozin kívül eszünkbe sem jut­na. Tegyük fel, mozi után ha­zafelé baktatunk kedvesünkkel, és észrevesszük, hogy néhány gyanús alak ólálkodik mögöt­tünk. Most néztük meg a kara­tézó Cobrát, jó| szórakoztunk, hogy hogyan karatézik egy­mást hülyére, de legalábbis hullára a pozitív és a negatív hősök. Az lenne tehát a logi­kus, hogy ami a moziban oly jól szórakoztatott, és kikap­csolt, az most a való életben is megtörténjen. Azt kellene tehát tennünk, hogy néhány jó| irányzott ütéssel és pofon­nal a járda szélére stócoljuk fel a sötét alakokat, hogy a járőrnek már csak össze kelled- jen szednie őket (hadd szóra­kozzanak ők is). Ezzel szemben meggyorsítjuk lépteinket, s eredeti szándé­kainktól eltérően nem egy sö­tét utcácskába vezetjük ked­vesünket, hogy összehasonlít­suk idomait a főhősnőével, ha­nem inkább a kivilágított főut­ca közepén sietünk hazafelé. Bezzeg a nézőtéren nagy le­gények (a nőneműek: nagy­legények) voltunk, a Cobra he­lyébe képzeltük magunkat, ez­által mi pofoztunk másokat. Márpedig régi igazság, egé­szen más dolog pofozónak, mint pofozottnak lenni. A mostanság vészesen elsza­porodott kalandfilmek (még a jobbak is), tulajdonképpen erre az „alapigazságra" épül­nek, ezért, hogy a hőssel köny- nyen azonosulunk, így igazsá­gosan osztogathatjuk a pofo­nokat. Lőhetünk le másokat, vághatunk csákányt felebará­tunk hátába. Ez a japán film oly rossz, hogy — nem takarván pergő ritmus, könnyen követhető, mégis izgalmas, fordulatos cselekmény — pőrén áll előt­tünk az alaphelyzet. S ha már e kettő közül kell választani, nyilván mindenki a pofozó sze­repét vállalja. A hazug alternatíva csak a moziban benn érvényes, az élet egyetlen dologra redukálja: az utcán ballagó már méltán hi­heti, hogy mindenki őt akarja pofozni ezután. Ólálkodó ala­kok, másnap a munkahelyi fő­nök, a bolti eladó, s lassan­ként kedvesétől is elhúzódik, hátha még az is. A hőssel való azonosulás ugyanis csak a vé­ge feliratig lehetséges — köz­ben kondicionálják lelkünket az élet pofonjaihoz: potenciá­lis nyuszik mennek hazafelé. Némelyik még oroszlánnak hinné magát, önbizalmát meg­erősíti a sarki kocsmában. B. L.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom