Dunántúli Napló, 1983. június (40. évfolyam, 150-179. szám)

1983-06-26 / 175. szám

# Vasárnapi magazin # Vasárnapi magazin Látogatóban Vincze Győzőnél Műteremtől - a tópartig „A színház egy szép, gyönyörű világ.. Pécsiek a rádióban 27-én, hétfőn 16.30-kor kez­dődik a 3. műsorban az Angol madrigálok c. összeállítás, mely­ben a Pécsi Nevelek Háza ka. marakórusa is énekel, Dobos László vezényletével, 1-én, pén­teken 23.30-kor a Kossuth-adón pedig az Olasz madrigálok cí­mű műsorban a Pécsi Tanár­képző Főiskola vegyeskarát Til. Iái Aurél vezényli. * 2-án, szombaton 11.35-kor a Petőfi rádióban Térzene Pécsett címmel a Mecseki Ércbányásza­ti Vállalat koncert-fúvószeneka. ra játszik, vezényel Apáthy Ár­pád, Sorokban Ma, vasárnap reggel 9 órá­tól kisállat-kiállítás és -vásár lesz a Közlekedési Parkban. ff 29-én, szerdán 20 órakor is­mét előadják a Ságvári Műve­lődési Házban Örkény István: Pisti a vérzivatarban c. drámá­ját. * 29-én, szerdán 20 órakor kez­dődik a Póló együttes koncertje az Ifjúsági Parkban. 1- én, pénteken 18 órától Start-napot rendeznek az Ifjú­sági Parkban, közreműködik: az STB együttes, Kaszap Tibor gi­táros-énekes és az I. Emelet együttes. * 2- án, szombaton 17 órakor kezdődnek az Orfüi hétvége rendezvényei az orfűi strandon, a Bóbita Bábszínház, Főnix bű­vész, Éles István parodista és a Spóra együttes közreműködésé­vel. Lakáskultúra A lakás, sajnos, nem mindig nyújt a benne lakóknak, s kü­lönösen a gyerekeknek kényei, met, nem segíti fejlődésüket, tartalmas életüket. Mi a meg­oldás? Erre próbál választ adni a Lakáskultúro most megjelent idei 3. száma, amely egész sor olyan g'yermekszobát ér kuc­kót mutat be, ahol a csecsemő­től az iskolásig helyét leli, jól érezheti magát a gyermek. Folytatja □ lap a minilakások sorozatát, amelyben ezúttal igen praktikusan, galériával korszerűsített és bővített kony­hát mutat be. Egy vékonypénzű pályakezdő házaspár ad taná­csot a házgyári kétszobás lakás berendezéséhez, mégpedig ol­csó, barkácsolt bútorokkal. Rossz szájíz gyötri, torkát kö­szörüli : — Háromfejű lényekkel ál­modtam az éjjel, minden zöld volt, meg sárga meg piros . . . — A képeid is ilyenek, leg­alábbis ami a színeket illeti . . . — mondom Vincze Győzőnek, de bánatosan mosolyog jelez­ve, hogy érti a viccet, csak ép­pen kedve nincs hozzá, mert a nitrohigitóból — amellyel a ké­szülő műterem padlózatát töröl, te fel - jócskán beszippantott tegnap, a levegő megszorult a beüvegezett falak között szé­dült, legyengült — felesége — Mária asszony meg szidja-kor- holja igazán vigyázhatna ma­gára. fene ezt a vegyszeres vi­lágot. A Dombay-tó keleti szegélyé­től merészen emelkedik a kis hegvoldal, a sűrű cseriék, fák között vezet fel számtalan lép­cső Vinczéék házikójához: fe­hérre vakolt - barna fabetétes — hétvégi „lak", verandával, két kisebb szobával, mögötte néhány méternyire az oldalba bevágott pince, aztán szintkü­lönbséggel két terasz, egyik fö­lött oz említett műterem. Ribiz- ke lugasra futtatott szőlő, gyö­nyörű rózsák, szilvafák, a lom­bok között alant csillan a tó­tükre, messze a párás levegőn túl a Zengő sötétzöld kúpja. Ideális hely a kánikulában fül. ladozó •városiak számára. Jóko­ra pontyokról vakargatjuk a pik­kelyt. Mária még engedélyezi a .szeletelést, de a halászlét ő főzi, szigorúan leint bennünket, bele ne szóljunk az istenért, ez már az ő dolga. Helyes. Néhány órája, hogy megér­keztünk Bikáiról az állami gaz­daság ifjúsági házában lévő műteremben töltöttünk e| egy kis időt: Toledót, Genovát idé. ző városrészek a vásznon, a többi képen — talán zömmel — már Bikáit övező dombok, erdő­foltok tavak, a földeken dolgo­zó gépek és emberek. A fest­ményekről árad a napfény, át­tetsző égbolt, a természet zöld. je, sárgája és kékje. Vincze Győző - „mellesleg” a Pécsi Nemzeti Színház műszaki osz­tályvezetője — szabadidejétől függően lakója ennek az eme­leti műteremnek. — Hogyan jutottál hozzá? — A hatvanas évek elején a megyei tanács ösztöndíj-pályá­zatot hirdetett. Választhattam, s így kerültem Bikáira, mert előtte a színházzal tájelőadást tartottunk és nagyon vonzott ez a vidék és hát maga a gazda­ság. Szorgalmas nép lakik itt: az a tempó, ahogy itt dolgoz­nak szinte magával ragadott. Jártam külföldön tc-bbször is, de ide mintha szívesebben jönnék. — Ismerik a helybeliek a ké­peidet? — A gazdaság néhány veze­tője is velünk tartott a műte­remlátogatáskor. Ök mondják, hogy a rendszeresen megrende­zett kiállításokon nemcsak „szemlélik" a képeket, hanem meg is vásárolják. Több mint húsz év, éppen elég idő arra, hogy a bikaliak magukénak vallják, „munkatársukká” fo­gadták a Pécsről kijáró festő­művészt. Ezt a kapcsolatot Vin­cze Győző is többnek tartja, mint azt, hogy néhány képét megvásárolta és kiállította egy svéd műkereskedő, hasonlókép­pen került ki az Egyesült Álla­mokba és Japánba is több mű­ve. A tó felől — ahol már KISZ- esek vertek föl vagy harminc sátrat, berendezkedve kétnapos táborozásra - vidám zsivajgás hallatszik fel és persze nóta­szó, némely fáls-banggal körít­ve. — lói érzed magad itt? — Igen, talán a megye egyetlen „szűz" vidéke ez még. Van itt egy nagyszerű hideg for­rás még az is tiszta, és a le­vegő is, nézd csak ezt a sok fenyőt . . . Feleségemmel itt töl­töttük a Szilvesztert, volt, ami­kor a karácsonyt is. — Harminchárom esztendeje kerültél Pécsre a színházhoz . . . — Véletlenül szinte. Amikor az Iparművészeti Főiskolát elvé. geztem, aztán egy évet lehúz­tam a képzőművészetin is, pil­lanatnyilag nem tudtam mit kezdjek magammal, ugyanis templomfestőnek készültem, de az ötvenes évek legelején en­nek nem volt jövője . . . — Kik voltak a mestereid? — Bortnyik Sándor, illetve a képzőművészetin Bernát Aurél és Barcsay Jenő. Szóval - hol is hagytam abba? — ja, igen! Pesten — akkor már az Opera­házban díszlettervezéssel ismer, kedtem amikor összehozott a sors Szendrő Józseffel, a Pécsi Nemzeti Színház akkori igazga­tójával. Lehívott magához és . . . itt maradtam. A színház — Vincze Győző szavaival élve — egy, szép, gyö. nyörű világ. Igaz, beosztásánál fogva a tőle meglehetősen ide­gen adminisztrációval is foglal­koznia kell, de így együtt is a szinház az élete. A nyugdíjas „kor” lassan közeleg. — A festészettől akkor sem válók meg. Vannak még ter­veim ... — A cowboy-kalapra formált szalmakalapját lehúzza a szemére, azt mondja, men­jünk hátra a hordóhoz, vigyük a kancsót, meg a poharakat, tegyük rendbe a torkunkat a halászlé előtt... Rab Ferenc Fotó: Läufer László Gondolatok A legsúlyosabb lelki be­tegség a közöny. (Alexis de Tocqueville) Ha kétségeid vannak — mondj igazat! (Twain) A biztonság — szolgaság. (Jean Rostand) * Az ellentmondások nem el­lentétes. csupán egymást kiegészítő dolgok. (Niels Bohr) Olyan szép várakat építet­tem, hogy még a romjaik­kal is megelégszem. (Jules Renard) * Judás, légy a testvérem! — mondta Káin. (Urszula Zybura) * Amikor az ember már nem kiváncsi semmire, akkor kezd öreg lenni. (Andre Siegfried) Mosolyogj, ha másért nem, a magad kedvéért! (Kredo P.) * Érjétek el. hogy a becsüle­tesség jobban kifizetődjék, ■mint a lopás, és akkor nem lesz lopás. (Konlucius) * A doktrínák legalább any- nyira megrészeaitenek, mint az alkohol. • (Sienkiewicz) * Hibáink többsége inkább megbocsátható, mint azok az eszközök, amelyekkel leplezni igyekszünk őket. (La Rochefoucauld) * Az igazi baráttal az útel­ágazásoknál találkozhatsz. (Wojtech Bartoszewski) * Gondolkodó emberként kell cselekednünk és cselekvő emberként gondolkodnunk. (Bergson) * Mindannyian olyan infor­mációkat akarunk hallani, amelyek megfelelnek a va­lóságnak, pártatlanok, tárgyszerűek, és teljesen megegyeznek a mi vélemé­nyünkkel. (Chesterton) * Milyen sok hiba születik az igazságból, ha visszaélünk vele! (Voltaire) Ne siessünk, de ne is áll­junk meg! (Goethe) Sajátságos sátrak A sátrak formája évszázado­kon keresztül alig változott. A sátorlakó ember kialakította a célszerű formákat, s azután ké­sőbb, amikor a sátor már in­kább csak a turistafelszerelés­hez tartozott, egyszerűsítették azokat, és az új követelmények, hez igyekeztek igazítani. Az volt a cél, hogy a sátor, minél köny- nyebb legyen, és minél gyor­sabban fel lehessen állítani. A második világháború után fel­lendült a tömegturizmus. A kempingben ismét megjelentek a sátrak, csakhogy céljuk, ren­deltetésük már egészen más volt, mint korábban: nem a gyalogos turista teherbíróképes, ségéhez, hanem inkább az au­tós igényeihez alkalmazkodtak. Olyan sátorra volt tehát szük­ség, amely századunk egyre in­kább elkényeztetett emberének kényelmi igényeit is ki tudja elégíteni. A sátrak formatervezése az ötvénes évek elején Ameriká­ból indult el de a divatáram­latba hamarosan Európa is be­kapcsolódott. A formatervezés nemcsak esztétikai igényeket elégített ki, hanem a célszerű­séget is figyelembe vette. A fej­lődést az új anyagok megje­lenése gyorsította. A különféle műanyagokat nagy sikerrel al. kalmazták, a fekvőhelyet ké­nyelmesebbé tette a habszi­vacs. Már a sátor súlya sem volt döntő tényező, hiszen nem háton kellett cipelni, hanem autóban szállíthatták a hely­színre vagy a táborban lehetett bérelni. Vannak azonban más rendel­tetésű sátrak is. Képünkön egy ilyet mutatunk be. Ezt például nem kempingezésre szánták, ha. nem a természeti csapások kö­vetkeztében beállt rendkívüli ál­lapot áthidalására egyfajta „menedékháznak" alakították ki. Vasárn A Csendes-óceán szigeteiről egzotikus A Fülöp-szigetekröl származó Roberto sét zenészekből és táncosokból. A táv született műsoruk igazi látványosságot igr 28-án lép fel Pécsett. Kerámiák a A kertészkedő emberek sokaság mind nagyobb és nagyobb napje inkban, különösen a hétvégi háza s a hozzájuk tartozó zöldterülete révén. A kert azonban még ne egyenlő a kerti kultúrával, ameli nek egyébként ősi hagyományi vannak világszerte, nem kévést hazánkban is. Ez általában a ke gondos elrendezését, összhangjá szépségét jelenti, de már évszázc dók óta más kiegészítőket is felt« telez, így különösen szobrokat « plasztikákat, amelyek ha nem mindig érhetők el a nagyobb töm« gek számára, de mindenképpe Részletek R. Búza Mária kiállításáról Imre, a Kertészeti Egyetem tanszék vezetője, hogy ezek a kerti kerámi ák, vázakompozíciók mintegy a tér mészet anyagi formáiként jelenne meg a növények között. Ősi törté neti formarendből táplálkozva nem csak az alkotó érzékenységét, e mi vesség művészeti tradícióit közvetí tik számunkra, hanem korszeri megformálással egyben a termé szetit is megjelenítik. Érdekességei

Next

/
Oldalképek
Tartalom