Dunántúli Napló, 1983. június (40. évfolyam, 150-179. szám)

1983-06-23 / 172. szám

6 Dunántúlt napló 1983. június 23., csütörtök i—Pécsiek a városért—i Pécs megőrizte önmagát, színes, sokrétű egyénisé­gét. Öntudatosan, büszkén, de bírálva értékeli a múltját, hogy biztosabb talajról lendüljön a jövő­be. Pogány Frigyes A Dunántúli Naplóban először jelentkezik a fenti címmel a Pécsi Városszépítő és Városvédő Egyesület fóruma, amit ma a tagtoborzásnak szentelünk. Na­gyon fontosnak tartjuk, hogy minél többen éljenek a belé­pés lehetőségével, mert a szé­les körű társadalmi bázis nél­kül az egyesület nem tudja eredményesen kifejteni a te­vékenységét. Ez a rovat a jövőben havon­ta egyszer fog jelentkezni. Kö­zöljük majd az egyesületi élet híreit, tájékoztatjuk a tagságot Minden esőzés után áldatlan állapot uralkodik Pécsú jhegyen, a Bor utca 39. és az ezt környező tíz ház mentén. A rosszul megépített úttest teknőszerüen felfogja a vizet, eláztatja az alatta levő épületek alagso­rát, földszintjét. Négy év óta kérnek az itt lakók orvoslást panaszukra az illetékes szervektől és szeret­nénk elvárni szomszédjaiktól is, hogy minden háznál készítsenek elvezető csatornát. Sajnos mindez ideig csak Koós Andrásék és Hazenaue( Györgyék építettek vízelvezetőt, de mások nem. Jó lenne, ha vala­mennyi szomszéd a maga területén kiépítené az elvezető csatornát, mert egy-egy telken folyómedernyi horhos keletkezik a leömlő viz után. Erb János felvétele Tetefonnát Kedvező szabályok az utazóknak Folytatjuk a válaszadást a legutóbbi telefonos fórumunkon elhangzott kérdésekre. Azoknak az olvasóinknak adunk ismét információkat, akik dr. Takács Józseftől, az IBUSZ Baranya megyei Irodájának vezetőjétől érdek­lődtek: mennyi valutát kap a turista. Május 5-én alakult meg a Pécsi Városszépítő és Város­védő Egyesület, amely most tagfelvételt hirdet. Hívunk az Egyesületbe minden pécsit és Pécsről elszármazottat, aki kész arra, hogy cselekvő mó­don vegyen részt a város szé­pítésére, értékeinek a meg­óvására irányuló sokrétű tevé­kenységben, akciókban. Az Egyesület az MSZMP Pécs városi Bizottsága Végrehajtó Bizottságának az 1978. már­cius 21 -i állásfoglalását tekinti működése alapdokumentumá­nak, az abban foglaltak szerint kívánja, kidolgozni a program­ját, amit elkészülte után a tag­ság elé terjeszt megvitatásra és elfogadásra. Az állásfoglalás Pécs városképének a javításá­ra vonatkozó célokat, feladato­kat határozza meg, s azok ter­mészetszerűen a Pécsi Város­szépítő és Városvédő Egyesü­let céljai és feladatai is. Miért kell, hogyan lehet szé­píteni Pécset? Büszkék vagyunk a városra, ami két évezred örökségét hordozza a falai kö­zött, de ezzel az örökséggel gyakran tékozlóan bánunk, köz- gondolkodásunkban nem él elég erősen a város szépsége iránti igényesség. Az egyesület egyik legfontosabb feladata ennek a felkeltése, s olyan köz­szellem megteremtése, ami el­viselhetetlenné teszi a város szép arcának a ráncosítását. Ne csak mondjuk, hogy szép a városunk, hanem minden cse­lekedetünkkel azon legyünk, hogy a szépségét megőrizzük, fokozzuk, gazdagítsuk, fgy lehe­tünk méltán büszkék a város­ra I Miért kell, hogyan lehet vé­deni Pécsett? A két évezred örökségével tékozlóan bántak az elmúlt századok, viszonylag kevés az, ami ránk maradt. E keveset épségben kell meg­őriznünk és az utódokra ha­gyományozni — ez minden pé­csi elsőrendű feladata, legyen egyszerű polgára a városnak, vagy olyan személyiség, aki­nek a főhivatása az értékek gondozása, őrzése. Sajnos nap­jainkban sem ritka, hogy régi értékek mennek veszendőbe, esnek új elképzelések áldoza­tául. Az egyesület tagjainak fontos feladata, hogy idejeko­rán felfigyeljenek az ilyen je­lenségekre és segítsenek meg­oldást találni az értékek meg­mentésére úgy, hogy a mai célok is megvalósulhassanak. Az Egyesület célja: ébren tartani és fokozni a város la­kóiban a haza- és városszere­tet érzését; megőrizni és folytat­ni haladó hagyományainkat; felkelteni a városlakókban q városszépítés iránti érdeklő­dést és cselekvésre serkenteni az embereket; kutatni, megőriz­ni és gyarapítani a város tör­ténelmi, régészeti és természeti értékeit. Véleménynyilvánítás­sal segíti az egyesület a vá­rosrendezési, városfejlesztési munkát, a tömegkommunikáci­ós eszközök révén ismerteti a város múltját, jelen eredmé­nyeit és a jövőre vonatkozó terveket, kezdeményezi a város, szépítésére irányuló akciókat. Az egyesület tagsága szak­osztályokban fejti majd ki a tevékenységét. Az . alapszabály szerint az egyesület kebelében várostörténeti-műemlékvédelmi, városrendezési-építészeti, ter­mészet- és környezetvédelmi (városegészségügyi), valamint propaganda és társadalmi munka szakosztály alakul, s ezeknek a célja, hogy tagjai a képzettségüknek, érdeklődé­süknek megfelelő tevékenysé­get fejtsenek ki, körültekintő javaslataikkal, önkéntes és lel­kes munkálkodásukkal járulja­nak hozzá az egyesület sikeres működéséhez. Az egyesületi tagság jogok­kal és kötelességekkel jár, eze­ket megismerhetik majd a ta­gok a részükre megküldendő alapszabályból. A kötelességek között van az, hogy aki vál­lalja az egyesületi tagságot, az tagdíjat is fizet. Ennek alsó határa felnőttkorúaknál 50, fia­talkorúaknál 10, pártoló tagok­nál (kollektívák, intézmények, vállalatok) 500 forint. A tagdíj- fizetés módjáról később tájé­koztatja a vezetőség a tagsá­got. Várjuk a pécsiek jelentkezé­sét minél nagyobb számban a Pécsi Városszépítő és Város­védő Egyesületbe. Az alábbi belépési nyilatkozatot kitöltve és kivágva a következő cím­re kell elküldeni: Pécsi Városszépitő és Városvédő Egyesület 7601 Pécs, Széchenyi tér 1. Pf. 58. Olvasóink írják Pontosabb tájékoztatást! A Pécsi Ingatlankezelő Vál­lalat Házkezelősége (V. sz.) nyilatkozatra történő felszólí­tás mellett írásos (stencil űr‘ lap) tájékoztatást adott a személyfelvonó használati díj változásával kapcsolatban. A tájékoztatás szerint: „2. A. személyfelvonó hasz­nálati díja (A. R. 9. §-ának (1) bekezdése esetében: a) felvonó használati díja személyenként . . . 15,— Ft — egy lakásban lakó családta­gonként legfeljebb . . . 60,— Ft/hó/lakás”. Mint a Hazafias Népfront Körzeti Bizottságának Érdek- képviseleti Munkabizottságá­nak vezetője kifogásolom észrevételezem az ilyen helyte­len - a jogalkalmazás jogpo­litikai elveivel nem egyező - tájékoztatást, informálást. A közölt szöveg ugyanis értel­metlen, mert ellentmondásos! Leírási hibáról van szó, amely felületesen lett ellenőrizve, így kétségek merülhetnek fel (mint bennem is volt) esetleg több ezer emberben. Jómagam megnéztem a hi­vatalos közlönyben megjelent jogszabályi szöveget, s ab­ban nem családtagonként, ha­nem családonként szó van, ez a helyes és így már egyértel­mű is . . . valuta tartható meg? Az elmúlt hónapokban több szabályozás is történt, ame­lyek általában az utazó em­berek számára kevdezöek vol­tak. így a nyugati országokba utazó turisták — a három- évenként esedékes turista út­levél birtokában — tartózko­dási költségeik fedezésére tartózkodási naponként 970 Ft-nak megfelelő valutát vált­hatnak, legfeljebb 14 napra 13 600 Ft-nak megfelelő kon­vertibilis elszámolású fizető- eszközt vásárolhatnak. 14 éven aluli gyermekek — ha a szülők valamelyikének útlevelében szerepelnek — a szülők turista kiutazási enge­délye alapján a kinttartózko­dás időtartamától függetle­nül gyermekenként 2100 Ft- nak megfelelő valutát válthat­nak. A látogató jellegű kiutazási engedéllyel rendelkezők, az út­levélben szereplő minden sze­mély részére személyenként 1980 Ft értékben kapnak valu­tát Ha valaki Jugoszlávián ke­resztül tranzit útlevéllel Bul­gáriába utazik, személyenként 600 Ft-nűk megfelelő dinárt és gépkocsijához 2600 Ft értékű konvertibilis valutát válthat üzemanyag vásárlására. Szocialista országokba piros útlevéllel utazók éves valuta­kerete 15 000 Ft értékű szocia­lista valuta. Az útlevélben szereplő gyermeket is megil­leti ez az összeg, úgy, hogy nem terheli a szülő valutake­retét. Máskülönben a szocia­lista országokban való tartóz­kodásra napi 1000 Ft értékű valuta váltható. Lengyelországba és Cseh­szlovákiába utazóknak tudni Az ÉLISZ új dolgozóinak üzenjük, hogy elsőként a művezetőjüktől kér­jenek felvilágosítást a munkaruhával kapcsolatban. A szövetkezetnél ugyanis a kollektív szerződésben ha­tározták meg, hogy kinek jár mun­karuha, illetve védőöltözék. A kol­lektív szerződésben foglaltakat pe­dig a munkaügyi tanácskozáson döntötték el a szövetkezet dolgozói, majd több példányban sokszorosí­tották a kollektíva határozatát, ami­hez az említett művezetőnél, vagy a munkaügyi osztályon bárkinek hoz­zá lehet jutni. Megjegyezzük még. a látogató? Engedély nélkül mennyi kell, hogy Lengyelországban 1—4 napig terjedő időre 1800 zlotyt, minden további napra 450 zlotyt kötelező beváltani. Gyermekek esetében 1—7 éves korig a fenti keretösszeg 50 százalékát kell kiváltani, a 7 éven felüli gyerek a felnőtt kontingenst váltja ki. Csehszlovákiába utazók ese­tében első napra 150 CSK-t, minden további napra 90 CSK-t kell kötelezően bevált­sanak. 10—15 év közötti gye­rekek a felnőtt keret 50 szá­zalékát, a 10 éven aluli gye­rekek részére nem kell köte­lező beváltást végezni.­Mindkét országban a tran­zit utasok gépkocsira oda- vissza 180-180 CSK-t, Lengyel- országban pedig napi 450 zlotyt kell beváltaniuk tartóz­kodás címén. Minden magyar állampolgár a legújabb rendelkezések ér­telmében 2000 Ft értékű nyu­gati vagy szocialista valutát tarthat magánál engedély nél­kül. A nyugati valuta kivitelé­hez külön engedély nem kell, a szocialista valuta esetében pedig az egyes szocialista or­szágok bankjegykorlátozását kell figyelembe venni. Pl. ha vclaki Csehszlovákiába utazik és maradt előző útjáról a 2000 Ft-nak megfelelő 1170 CSK-ja, csak 600 CSK-ról kaphat és kérhet kiviteli engedélyt, a többi szükséges összeget csekkben viheti csak ki. Min­den esetben a szocialista va­lutát csak kiviteli engedéllyel lehet kivinni, ezeket az enge­délyeket az utazási irodák és a bankok ajdák. Ahol kötele­ző beváltás van, ott csak a ki­váltott kötelező összegen felül le'het kérni a kiviteli engedélyt. hogy a szövetkezet minden dolgo­zójának nyújtja a munkaruhát ked­vezményesen, hogy milyen munkahe­lyeken jár védő öltözék, arra mar a szabályzat ad választ. Vk A Balaton átúszó bajnokságra készülő pécsi olvasóinknak üzenjük, hogy sajnos nem megoldható kéré­sük: a Hullámfürdőben este fél 7, a záróra után a pécsi sportolók ed­zenek, ők bérlik az uszodát. Van azonban a fürdő vezetőinek egy ja­vaslata: keressék fel a Hullámot reggel 6 órától. Varga Imre Pécs, Sarohin t. u. 67. Belépési nyilatkozat Alulírott kérem felvételemet a Pécsi Városszépitő- és Vá­rosvédő Egyesület tagjai sorába. Kijelentem, hogy az egye­sület célkitűzéseivel egyetértek, s alapszabályainak a szelle­mében akarok tevékenykedni az általam választott szakosz­tályban. Az egyesület tagsági diját befizetem, rendezvényein részt veszek. Pécs, 1983.................................................................... aláírás Név: ............................................................................................................... Születési év, hely: .................................................................................... Személyi szám: ....................................................................................... F oglalkozás: '...........................................:............................................... M unkahely címe: .................................................................................... Telefonszáma: ............................................................................................. Lakcím: .................................................................................................... T elefon: ................................................................................................ A z egyesület alábbi szakosztályában akarok tevékenyked­ni: — várostörténeti — műemlékvédelmi, — városrendezési — építészeti, — természet- és környezetvédelmi (városegészségügyi) — propaganda- és társadalmi munka (A választott szakosztály aláhúzandó). Jogi tanácsadó I Kovács T. kérdezi, hogy albér­leti szerződést mennyi időre le­het kötni? Az 1/1971. (II. 8.) Korm. sz. rendelet 104. § (1) bekezdése értelmében az albérleti szer­ződést határozatlan, vagy ha­tározott időre, illetőleg vala­mely feltétel bekövetkezéséig lehet kötni. Fel kell hívnunk olvasónk fi­gyelmét arra is, hogy az albér­leti szerződés csak akkor érvé­nyes, ha az albérletbeadás­hoz a) átmeneti lakás, vállalati bérlakás, illetőleg szolgálati la­kás esetében a lakással ren­delkező szerv, b) nem állami lakás eseté­ben pedig a bérbeadó is hoz­zájárult. Az albérleti díjat, továbbá a megfizetésének módját és ese­dékességét — külön jogsza­bályban megállapított keretek között — a felek megállapo­dása határozza meg. I H. L. kérdése, hogy az apa felesége helyett mikortól veheti igénybe a gyermekgondozási se­gélyt? A 10/1982. (IV. 16.) MT. sz. rendelet 4. §-a szerint a gyer­mek egyéves korának betölté­se után a gyermekgondozási segélyt az anya helyett a ve­le közös háztartásban élő apa is igénybe veheti, ha a gyer­mekgondozási segélyre jogo­sultság feltételeinek mindket­ten megfelelnek. I Nagy G., T. L. és B. K. a meg­állapított lakbért sokallja. Kér­désük, hova fordulhatnak sérel­mükkel? ,A jelenleg hatályos jogsza­bályi rendelkezések szerint a lakbérközléssel kapcsolatban — ideértve az 1983. január 1. és június 30. napja közötti idő­ben keletkezett lakásbérleti jog­viszony esetében a lakásbérle­ti szerződésben történt lakbér­közlést is —a bérlő a bérbe­adónál észrevételt tehet. En­nek során — a korábbi lakbér kivételével — a lakbérközlés megváltoztatását kérheti. A lakbérközléssel kapcsola- tós vita elbírálását a bérlő — a bérbeadó útján — a) tanácsi bérlakások, taná­csi házkezelési szerv által ke­zelt vállalati bérlakások, fegy­veres testületi szolgálati laká­sok és műteremlakások, továb­bá a nem állami szervek és az állampolgárok tulajdonában álló lakások, valamint a ve­gyes tulajdonban álló lakások esetében, a. lakás fekvése sze­rint illetékes tanács végrehajtó bizottsága építésügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervétől, b) a fentebb nem említett vállalati bérlakások, szolgálati lakások és műteremlakások ese­tében a lakással rendelkező szerv felügyeleti szervétől, il­letőleg fegyveres testületi szol­gálati lakások esetében az il­letékes miniszter által megha­tározott szervtől kérheti. <45/1982. (X. 7.) MT sz. r. 14. §•> Elmondjuk azt is, hogy a most hivatkozott rendelet 15. §-a szerint a bérlő az észrevé­teleit, illetőleg a kérelmét a lakbérközlés kézbesítésétől szá­mított tizenöt napon belül nyújthatja be a bérbeadóhoz! A bérlő a késedelmét alapos okból 1983. június 30. napjáig kimentheti; e határidő elmu­lasztása JOGVESZTÉSSEL JÁR! I I J. N.-né kérdése, hogy a házas- társi haszonélvezet korlátozását ' ki és mikor kérheti? Polgári Törvénykönyvünk 616. §-ában előírtak szerint a há­zastárs haszonélvezetének a korlátozását csak a leszámlá­zok kérhetik. A haszonélvezet korlátozásá­nak bármikor helye van, a kor­látozás azonban csak olyan mértékű lehet, hogy a korláto­zott haszonélvezet a házastárs szükségleteit biztosítsa. Mind a házastárs, mind az örökösök kérhetik a házastárs haszonélvezeti jogának meg­váltását. A házastárs által la­kott lakásra, az általa hasz­nált berendezési és felszere­lési tárgyakra fennálló haszon- élvezet megváltását nem lehet kérni! a vezetőség munkájáról1, rend­szeresen beszámolnak majd a szakosztályok a tevékenységük­ről és teret adunk a városszé­pítéssel, a város értékeinek a megóvásával kapcsolatos ész­revételeknek, javaslatoknak, te­hát mindánnak, ami az Egye­sület célkitűzéseivel összhang­ban van. Ebből következik, hogy e rovatot nem az egyéni sérelmek, panaszok fórumának szánjuk. A Dunántúli Napló ezen új rovata köszönti az egyesü­let tagjait és várja közreműkö­désüket a szerkesztésben. Szépítsük, védjük Pécset!

Next

/
Oldalképek
Tartalom