Dunántúli Napló, 1983. június (40. évfolyam, 150-179. szám)
1983-06-23 / 172. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XL. évfolyam, 172. szám 1983. június 23., csütörtök Ara: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Kedvező szabályok az utazóknak (6. oldal) PMSC atlétasikerek (8. oldal) » Cyermekszinjátszók (5. oldal) Városkép A pécsi Városi Tanács mai ülésén a városkép javításának az öt esztendejéről is tárgyalnak a városatyák. Ot esztendeje — 1978. március 21-én — született a pécsi városi pártvégrehajtóbizottság állásfoglalása a városkép helyzetéről, javításának a feladatairól, s ennek nyomán június 29-én dolgozta ki a saját cselekvési programját a városi tanács. Most tehát a számadáshoz érkeztünk el. Ot esztendő kis idő, nagy dolgok nyilván nem is valósulhattak még meg a városkép harmonikusabbá tételében, hiszen az építkezések java, ami e fél évtized alatt született, jórészt ennek előtte indult el a megvalósulás útján. De amiben lehetett volna, abban sem történt lépés: tömeges lakásépítésünknek egy lehangoló jelenségére gondolunk. Ebben az öt esztendőben több ezer lakás épült Lvot-Kertvárosban, mind egykaptafára gyártott térelem-loggiával, holott ennek a fontos homlokzatképző elemnek a tervezett variálgatása jelentős városképjavító tényezőként az egyhangúságot oldhatta vol. *na fel. Örvendetes azonban, hogy sok vállalat, közintézmény a magáévá tette az állásfoglalásban megfogalmazottakat, s ha most körülnézünk a városban, ennek számtalan eredményét láthatjuk. Olyanokra gondolunk, mint pl. a vasútigazgató- ság épületének a felújítása, hogy csak a legnagyobbat emeljük ki a sok közül. Ezek bizonyítják, hogy elindult egy folyamat, aminek semmiképpen sem szabad megállnia, sőt: biztatást kell adni a további kibontakoztatásra, hiszen rengeteg még a tennivaló. Szemünk láttára meztelenednek le házak és senki nincs, aki akkor nyúlna hozzájuk, amikor még három, de maximum négy jegyű számmal fejezhető ki a költség, s szinte törvényszerűen várjuk ki, amikor már öthat számjeggyel kell számolni. Ennek a halogatásnak — várakozásnak? — felmérhetetlen a városképet befolyásoló hatása. A városkép javításának az aprómunkája az, amivel leginkább adósok vagyunk mi pécsiek, valamennyien. Szemetelünk, átgázolunk a parkokon, rongáljuk a közvagyont — nem óvjuk eléggé a várost, ami az otthonunk, szőkébbre méretezett hazánk. A közgondolkodás megváltoztatására van szükség! Ebben kimagasló szerepe' lehet a Pécsi Városszépitő és Városvédő Egyesületnek, amely természetes partnere akar lenni a városkép formálásának, javi. tásának a munkájában is a várost irányitó párt- és állami szerveknek. . H. I. Ma kezdődik az országgyűlés nyári ülésszaka A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa alkotmányunk 22. paragrafusának 2. bekezdése alapján június 23-ra összehívta az országgyűlést. Legfelső törvényhozásunk napirendjén várhatóan két téma szerepel: a Minisztertanács elnökének beszámolója a kormány munkájáról és további feladatairól; a Magyar Népköz- társaság 1982. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvény, javaslat. Az alkotmány 39. paragrafusának 1. bekezdése kimondja: a minisztertanács felelős működéséért az országgyűlésnek, és tévéké nység érő I ren d szeresen beszámolni köteles a törvény- hozásnak. A testület számvetéséhez egyaránt alapúi vette az MSZMP Központi Bizottságának 1983 áprilisi határozatát, valamint társadalmi-gazdasági éle. ■ tün'k jellemzőit, a kormányzati munkában szerzett tapasztalatokat. A miniszterelnöki expozé előreláthatóan az országgyűlés élé tárja azt is: miben látja a kormány az elkövetkező évek legfontosabb tennivalóit. Zárszámadásunk — vagyis a törvényjavaslat a Népköztársaság tavalyi költségvetésének végrehajtásáról — az ülésszakot megelőző parlamenti bizottsági viták során számos elismerést kapott. Ahogy a pénzügyminiszter a terv- és költségvetési bizottság ülésén megállapította: most. az értékeléskor jóval több volt az elismerő szó, mint 1981-ben — a költségvetés elfogadásakor —, amikor lelsősofban aggodalmuknak adtok hangot a képviselők. Nem véletlenül: az 1982. évi népgazdasági terv nehéz feladatok megoldását, tűzte ki célul. így például a népgazdaság általános egyensúlyi helyzetének javítását, a külgazdasági eredmények megszilárdítását. külkereskedelmi mérlegünk pozíciójának fenntartását, az életszínvonal 1980- ra elért szintjének a megőrzését javasolta a terv. Az állami költségvetés előirányzatai e feladatokhoz igazodtak. Országunk élmúlt évi fejlődése — az irányító szervek és a vállalatok együttes erőfeszítéseinek eredményeként — ösz- szességében megfelelt a terv fő céljainak. Megőriztük fizető- képességünket, a gazdaság külső egyensúlyviszonyai javultak. A konvertibilis elszámolású külkereskedelmi mérleg javulását a belső piaci egyensúly megőrzése mellett a keresletkínálat különösebb feszültségei nélkül siketült megvalósítani. A nemzeti jövedelem nőtt, a belföldi felhasználás csökkent. Társadalmi méretekben sikerült megőrizni az elért életszínvonalat; a lakosság fogyasztása — ha csak szerény mértékben is — bővült. A bizottsági üléseken nemcsak elismerő szavak hangzottak el: jó néhány gondról is 'beszámoltak a képviselők. A csaknem félszáz felszólaló — egyebek között — szóvá tette egyes egészségügyi alapanyagok hiányát; a mezőgazdasági gépalkatrész-ellátás akadozását; a beruházási kereslet-kínálat egyensúlyának időnkénti „billenőseit”; a munkaerőnek, illetve megfelelő irányú mozgásának hiányát. Figyelemztettek a középiskolákat rövidesen elérő demográfiai hullám „foga. dósának” feladatai, a nagyobb tanácsi önállóság szükségességére és számtalan egyéb, olykor helyi, ám leggyakrabban országos jelentőségű teendőkre. Abban azonban valamennyi képviselő — és o vitákban javaslataikra válaszoló illetékes vezető — egyetértett: népgazdaságunk tavalyi fejlődésében, az állami költségvetés végrehajtásában bekövetkezett kedvező változásokat tovább kell erősíteni. Az 1983-ra kitűzött fő gazdaságpolitikai célok teljesülését számos intézkedés alapozza meg; ezeknek az intézkedéseknek következetes végrehajtása mindenkitől fegyelmezett, felelősségteljes munkát kíván, ez hozhatja me9 a v°rt eredményeket. Ülést tartott a Miniszter- tanács A Kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács szerdai ülésén tájékoztatót hallgatott meg a bolgár párt- és állami küldöttség magyarországi hivatalos, baráti látogatásáról. A Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsának tájékoztatója alapján a kormány az általános fogyasztási és értékesítési, valamint a lakás- és takarékszövetkezetek működéséről tárgyalt. Megállapította, hogy sokrétű tevékenységükkel gazdaság- és társadalompolitikai szempontból egyaránt elismerésre méltó szerepet töltenek be a falvak — különösen a kistelepülések — színvonalasabb ellátásában, jelentős mértékben hozzájárulnak az életkörülmények javításához. Felkérte a szövetkezeteket és az érdekképviseleti szerveket, hogy továbbra is fordítsanak kiemelt figyelmet a társadalompolitikai célokkal összhangban álló tevékenység fejlesztésére. A Miniszter- tanács kötelezte a minisztériumok és országos hatáskörű szervek vezetőit, valamint a tanácsokat, hogy támogassák a fogyasztási szövetkezeteket. Az ülésen megtárgyalták és elfogadták a Minisztertanács, a kormány- bizottságok, valamint a Központi Népi Ellnőrzési Bizottság 1983. II. félévi munkatervét. A kormány végül rektori felmentésről, illetve megbízatásokról határozott. Kétnapos felújítás fejeződött be tegnap Pécsett, a Pécsbányarendező-pályaudvaron: két váltál cseréltek ki, illetve új alapot készítettek és sín párokat fektettek le a vasutas szakemberek. A munka gyors befejezése és szervezett megváló sítása az építőipari vállalatok segítőkész együttműködésének és a munkába állított speciális vasúti darunak is köszönhető. Cseri László felvétele A Szakszervezetek Országos Tanácsa megvitatta a mozgalom ifjúsági munkáját Szerdán ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa. A tanácsülés résztvevői egyperces néma felállással adóztak a Márkus-hegyi bányában életüket vesztett bányászok emlékének. Ezután Földvári Aladár, a SZOT elnöke megemlékezett arról, hogy kedden Prágában megkezdődött a béke-világtalálkozó, amelyen a magyar szakszervezetek is képviseltetik magukat, hogy kifejezzék népünk szilárd békeakaratát. Első napirendi pontként a testület megvitatta a szakszervezeti mozgalom ifjúsági munkáját és továbbfejlesztésének feladatait. Sólyom Ferenc, a SZOT titr kára előadói beszédében rámutatott, hogy az ifjúság joggal várja el a szakszervezetektől érdekeinek képviseletét, védelmét, és számít arra a segítségre, amelyet a szakszervezetek a pályakezdéshez, a munkával összhangban álló bérezéshez, a közéletben és a munkahelyeken tapasztalható ellentmondások feloldásához nyújthatnak. Ilyen ellentmondás péládul az, hogy a bérben nem mindig fejeződik ki a pályakezdő fiatalok képzettsége, továbbá nem kevés problémát okoz, hogy leszűkült a fizikai dolgozók kiváló képességű gyermekei továbbtanulásának lehetősége. A továbbiakban arról szólt, hogy a dolgozó fiatalok valamennyi rétegére nagyobb gondot kell fordítaniuk a szakszervezeteknek, vagyis a szakmunkásokon kívül a segéd- és betanított munkásokra is, akiknek társadalmi hátrányuk miatt a legtöbb támogatásra van szükségük. Amikor pedig a fiatal értelmiség gondjairól van szó, az nem korlátozódhat a humán értelmiségre, hiszen a műszaki és agrár értelmiség alkotja a diplomások legnagyobb csoportját. Hasonlóképpen nagyobb figyelmet igényelnek az arányaikban növekvő alkalmazotti rétegek élet- és munkakörülményei is. Nevelési kérdésekről szólva, a SZOT titkára elmondtas hogy az ifjúság gondolkodás- és magatartásmódja alapvetően pozitív. Az általánosan megfelelő kép azonban nem feledtetheti, hogy az ifjúság egy részénél politikai közömbösség, a társadalmi és tömegszervezetek munkájától való elfordulás tapasztalható. Ennek okai sokrétűek. Számos kérdés új módon merül fel. A valóság gyakran eltér a tanultaktól. Még sok az üres járat a szocialista demokrácia intézményrendszerében, s áttekinthetetlen a fiatalok számára a túlszabáfyo- zott, gyakran bürokratikus társadalmi, gazdasági élet. Mindez tudati zavarokat okoz. Hiba volna elzárkóznunk a fiatalok kérdéseinek megválaszolása elől. El kell fogadnunk jogukét a bírálatra, s azt, hogy esetenként számunkra szokatlanul reagálnak a társadalmi valóság ellentmondásaira. Sólyom Ferenc előadói beszédét. vita követte. Felszólalt Juhász András, a KISZ KB titkára is. A tanácsülés állásfoglalást fogadott el a szakszervezeti mozgalom ifjúsági munkájának továbbfejlesztéséről. Ebben rámutatnak, hogy a fiatalok nagy többsége ma is becsületesen él, dolgozik, tanul, élet- szemlélete példamutató. Ugyanakkor e korosztálynak van egy nem számottevő töredéke, amely létszámához képest negatív hatást gyakorol c többi fiatalra, s a közvélemény előtt a valóságnál kedvezőtlenebb színben tünteti fel a fiatalságot. Végül az állásfoglalás szükségesnek tartja, hogy a szakszervezetek minden szinten fokozzák együttműködésüket az állami és társadalmi szervekkel, elsősorban a Kommunista Ifjúsági Szövetséggel, törekedve a célszerűbb munkamegosztásra. A kis volumenű üzletekért Megkezdte működését a Külkereskedelmi Minisztérium megyei megbízottja ötödikként Baranyában, megkezdte működését a Külkereskedelmi Minisztérium megyei megbízottja. Feladata, hogy elősegítse az exportra termelők körének bővítését, segítse az érdekelt termelőket és a külkereskedelmi vállalatokat az exportot akadályozó problémák feltárásában, tájékoztatást adjon megyénk üzemeinek a kivitelben való várható tendenciákról, ily módon hozzájárulva az export növeléséhez. Indulásként tegnap a megyei tanács székházában — délelőtt és délután __ tan ácskozást rendeztek, meghívó az exportban számításba jöhető baranyai ipari, mezőgazdasági vállalatok és szövetkezetek, valamint a külkereskedelmi vállalatok képviselőit. Dr. Földvári János, a Baranya megyei Tanács általános elnökhelyettese üdvözölte a tanácskozás résztvevőit, majd Deák János, a Külkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetőhelyettese körvonalazta vállalkozásuk lényegét, Őri István személyében bemutatva a minisztériumnak a megyei tanács mellett működő megbízottját. Ezt követően rögvest az érdemi munkára tértek a külkereskedelmi vállalatok képviselői, akik előzetesen listát kaptak a baranyai vállalatok és szövetkezetek exportban számításba jöhető kapacitásairól, ismertették cégük tevékenységét és azokat a lehetőségeket, melyek a kis volumenű üzletek előtt a tőkés piacokon nyitva állnak.
