Dunántúli Napló, 1983. június (40. évfolyam, 150-179. szám)

1983-06-22 / 171. szám

1983. június 22., szerda Dunántúlt napló 5 Beszámoló taggyűlések után Hatékonyabb végrehajtást! Hétfő óta aratási ügyelet! A kiadós eső — átmenetileg — szünetelteti az árpa aratását, kedvez viszont a búzának. Ké­pünkön: bevetésre készen állnak az egyházaskazári termelőszövetkezet gépei Magyaregregy ha­tárában. . Cseri László felvétele Péter-Pálkor kezdődhet a háza betakarítása Színjátszó fesztivál UHU A Mátészalkai Kukkantó szinjátszócsoport Gyermekek, írók, rendezők Ha a tizenkettedik órában is, mégis jókor jött a mezőgazda­ságnak a júniusi eső: a Bara­nyában lehullott, átlagosan 32 milliméter csapadék. Az árpa betakarítását átmenetileg meg­akasztotta ugyan,_ de annál jobban jött a kukoricának, a (még kint lévő) pillangósok­nak, s ami a legfontosabb: a búzának is életmentő volt, job­ban teltek a szemek, jelentő­sen javultak tehát a termés- kilátások. Az árpa aratása a befejezésé­hez közeledik: a vetésterület 6C százalékát jelentő* 8 ezer hektárról takarították be ed­dig. Teljesen elkészült az ár­pával a majsi, reménypusztai, kovácshidai, villányi és nagy- peterdi tsz és a Bátyi Mező­gazdái ági Kombinát; több-ke­vesebb még lábon van belőle a szigetvári járásban (500 hek­tár Mozsgón), és megyénk északi területein (Bikái). Az eddig beérkezett jelentések 62 mázsa, illetve 44 mázsa kö­zötti hektáronkénti hozamok­ról számolnak be. Az árpa betakarítása persze csak bemelegítésnek tekinthe­tő a búzaaratáshoz. Az idén ez korábban kezdődhet meg mint tavaly: a megye déli területein — várhatóan Majs, Lippó határában — talán már a jövő hét első napjaiban vág­ni kezdik a kenyérnek valót. Ha az időjárás nem szól köz­be, az idei aratás 15 munka­napnál többet nem vesz igény­be — kivéve azt a 20—25 ter­melőszövetkezetet, ahol ennél tovább húzódik. Már a múlt héten megkez­dődtek — és legkésőbb csü­törtökre befejeződnek — a gazdaságoknál a gépszemlék, melyek eredményeként Bara­A monodráma a színész mennybemenetele lehet. Ez a nagy öröm születik az egysze­mélyes drámák előadásain — ha az előadás sikerül. Hiszen a színész egyedül van a szín­padon, nincsen társa, aki visz- szajátssza a labdát o drámai gondolatok labdajátékai során. De ha a fizikailag egyedül ját­szó művész játékával szinte az ellenfeleit is behozza a szín­padra, s felmutatja azok szemé­lyiségét, a velük vívott harcát, akkor a színészet csodájával pszichológiai értelemben mé­giscsak láttatja őket, s ai játék drámává nőhet. Siklóson hétfőn este — a megújcló ottani művelődési élet első markáns jeleképpen — Székely János: Dózsa című mo- nodrámóját játszotta így el Bes­senyei Ferenc. A „Caligula helytartójá"-nak írója újrafo­galmazta Dózsát, és a remény­nyában mintegy 500 kombájn várja majd az indítást. A szem­lék eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy a legfontosabb erőgépekkel nem lesz baj az idén. Lássuk mindezt kissé részle­tesebben ! A jelek szerint jó állapotban várják az aratást az NSZK-beli és amerikai, valamint a szovjet gyártmányú kombájnok, illetve traktorok. Alkq^részellátottsá- guk is megfelelő. Ugyanez, sajnos, továbbra sem mondha­tó el az NDK-beli kombájnok­ról — az E—512-esről és 516-osról —, bár az idén ezek­hez valamivel több alkatrész érkezett, mint korábban. A Baranya megyei Agroker 6 millió rubel értékű kombájnal­katrészre jelentette be igényét az NDK-beli gyártóknál, eb­ből 4 milliós tételre kopott visszaigazolást, aminek eddig a fele érkezett meg, de a töb­bi is várható. Korlátlanul kap­hatók például ékszíjak, kalász­emelők, gumiköpenyek, pótko­csialkatrészek, különféle bálá­zóeszközök, fóliák, ponyvák, zsákok. Felkészültek a termelési rendszerek is: a BKR és az IKR baranyai képviseleteinél egyaránt megfelelő alkatrész- ellátásról számoltak be. Mint már korábban közöl­tük, tegnaptól az aratás befe­jezéséig — hétköznap 7—19, szombaton 7—17, vasárnap 7—13 óráig — aratási ügye­letet tart az Agroker, a BKR és az Agroszer pécsi kirendeltsé­ge, rendkívül sürgős esetben az ügyeleti idő után is. A „for­ró drót” számai az említés sor­rendjében: 12-227, 12-414, 12-504. Varga J. télén áldozatvállalás hősi ere­jét írta meg, veretes szép köl­tészettel. Mítosz-szegény vilá­gunk számára emberközelbe hozta a Dózsai-mítoszt, s ettől lett a dráma szívet szorítóan realista. Székely János a kilátástalon áldozatvállalás fontosságáról írott Dózsa-drómáját 1968-ban az amerikai Alen Ginsberg: üvöltés című beatnik könyve el­lenpontjának tartotta. Egy rög­eszme genézise című esszékö­tetében. Az üvöltés-beli fáj­dalmas széthullás helyett az emberi tartás fájdalmait, erejét játszotta el Bessenyei Ferenc. Sik Ferenc érzékletes rendezésé­ben és Szen/átius Tibor egysze­rű, de kiáltó fadíszletei között gondolattüzeket foglalt egyet­len nyolcvan perdes gondolat­tömbbe. Földessy Dénes Az országos gyermekszínját­szó fesztivál első napján, hét­főn este megkezdődtek a be­mutatók, és nyomukban a vi­ták is. A zsűri szakemberei és a csoportvezető tanárok, a gyermekszinjátszás teoretikusai és gyakorlati művelői között számos elvi és módszertani kérdésben van nézetkülönbség — s ez nem is baj, mert az ennek nyomán keletkező esz­mecsere előre viheti a mozga­lom ügyét. Ilyen már-már klasszikus vitatéma: 'mennyire lehet produkciót számonkérni a gyermekektől, illetve: meny­nyire adhatja önmagát, saját érzéseit, játékait a színpadon a gyermekszereplő. Ismét szó­ba került — új változatban — a csoportvezető-rendező peda­gógus esztétikai és pedagó­giai felelőssége: ha a színját­szó együttes olyan gondolatot, eszmét akar közvetíteni közön­ségének, amelyet (esetleg élet­kori sajátosságainál fogva) nem ért, amellyel nem tud azonosulni, akkor a közönség­től való eltávolodást kockáz­tatja. A hajósi és zalaegersze­gi bemutatók adtak erre ala­pot. Kedden a Nevelési Központ­ban és az Ifjúsági Házban folytatódtak a bemutatók. A leggyakrabban választott té­ma az iskola, a szülő-diák, pedagógus-diák kapcsolat, a kcmaszszerelem, az úttörőélet. Általában helyzetjátékok vol­tak ezek: saját szerzemények, amelyeken meglátszott a sze­replők tevékeny, alkotó közre­működése. Az eddigi bemu­tatók közül a sellyei, békés­csabai, mátészalkai gyermekek vállalkozását említsük meg jó példaként. Másrészt a derecs- keiekét, amely az ízlés és a mértéktartás hiányáról tanús­kodott ebben a témakörben. A szülőföldjük népdalait, Elég csak néhány címszavat felsorolni a sok közül, hogy je­lezzük az alsófakú tanintézetek előtt álló gondokat: a demog­ráfiai hullám az általános is­kolákban van; a tantestületek­ben több mint kilencven száza­lék a nők aránya; szinte nincs tantárgy, ahol ne lett volna re­form; általánossá lett az ötna­pos tanítás ... Ezekről és más kérdésekről is szóltak a pedagógus párt- alapszervezetek beszámoló tag­gyűlései, melyek nemrég zárul, tak le, s melyek tapasztalatai­ról hétfőn tanácskozott az MSZMP pécsi Alsófokú Oktatá­si Intézmények végrehajtó bi­zottsága Takács Géza titkár ve­zetésével. A paksi általános iskolások „A bajusz" című előadásának részlete gyermekjátékait gyűjtötték cso­korba a szigligeti és az osto- rosi fiúk, lányok - utóbbiak nagyobb sikerrel. Általában az látszik — bái aligha az egyedül üdvözítő megoldás -, hogy ha író által megírt tör­ténetre támaszkodhat a ren­dező, kellő felkészültség és gyakorlat segítségével többet ki tud hozni csoportjából, a csokvoományiak Benedek And­rás Pünkösdi királyné című népi mesejátékát, a győriek és a nagybajomiak egy-egy Lázár Ervin-mesét választottak nyers­anyagul. De persze, a bármily nemes irodalmi anyag önma­gában nem elegendő: a pak­siak Arany János Bajusz című költeményével a várakozás olatt maradtak - elegendő rendezői ötlet híján. G. T A végrehajtó bizottság kriti­kusan állapította meg, hogy a beszámoló taggyűlések általá­ban megelégedtek az elért eredmények méltatásával, s a szükségesnél kisebb számban történt meg, hogy a múlt évet mérlegre rakva kritikus és ön­kritikus elemzés után konkrét feladatokat határozzanak meg a pártalapszervezetek. Pécs város területéről egy óvodai és húsz általános isko­lai alapszervezet tartozik az Alsófokú Oktatási Intézmények Pártbizottsága irányítása alá — e számokból is látható, sok helyütt több iskola és az óvo­dák mindegyike tartozik egy- egy pártalapszervezethez. Ez némiképpen a szervezettséget is jellemzi — nem véletlen te­hát, hogy sok helyütt nagyobb gondot kell fordítani a párt-- építési feladatokra. Nem kö­zömbös ugyanis, hogy meny­nyi a tudatos, elkötelezett pe­dagógus, aki a szakági ismere­tek átadása mellett a tudomá­nyos világnézet alapjait is» ké­pes a gyerekekkel megismer­tetni. Hogy egyre több az ilyen pedagógus száma, azt az utóbbi évek javuló ideológiai tevékenysége is bizonyítja: az általános iskolák pártoktatási rendezvényein ugyanis általá­nosan többen .„végeznek”, mint ahányon elkezdték a tan­év elején: sokan csatlakoznak önként a jó előadások, az élénk vitaszellem hatására. A végrehajtó bizottság mind­amellett minden pártalapszer- vezet feladatának jelölte meg, hogy az érvényben lévő, fel­sőbb szintű, s saját hatáskör­ben hozott határozatokat kö­vetkezetesen hajtsák végre, s hatékonyabban ellenőrizzék az állami feladatok végrehajtását is. B. L. Ki a szabadba! Nyári programok a Do-Zso szervezésében A pécsi Doktor Sándor—Zsol- nay Művelődési Központban a „ki a szabadba!” jelszóval szervezték a nyári programot. Ennek egyik része a Rózsakert­ben szerdánként rendezett köny. nyűzenei program: koncertek és diszkó. A FORMIX után ma este a M. C. alor együttes mu­tatkozik be, majd a 30 évesek klubja és a Magyar Táncház, az Old Star’s és a The Pertő következik. A Do-Zso részt vesz — a Me­cseki KuJtúrparkkal, az Út­törőházzal1 és a városi könyv­tárral együtt — a fehérhegyi és pellérdi napközis táborok közművelődési programjában is. Az idén harmadszor nyelvi táborba viszik a középiskolá­sokat: június 27-től a siófoki Perczel Mór Gimnáziumban an. goi, orosz és német nyelvű csoportok részesülnek intenzív képzésben a két megyei tanács támogatásával: még Hódme­zővásárhelyről is volt jelentke­ző. A gazdag programból emel­jük még ki a Guzsalyas kör táborozását a magyarlukafai tájházban július végén a Ne takarj, Kővári című vidám mű­sort a városkörnyéki falvakban: Kővágószőlősön, Abaligeten, Görcsönyben és Kozármisleny- ben. A nyáron is működnek a peremkerületi klubok: a hirdi. nagyárpádi, patacsi nyugdíjas- klubok várják törzsvendégeiket — egyebek között harkányi, siklósi kirándulásra is. G. T. Monodráma Siklóson Székely János: Dózsa Folyóiratszemle Pártélet A PÁRTÉLET júniusi száma összeállítást közöl a tanulóif­júság eszmei-világnézeti neve­lésének néhány aktuális kérdé­séről. Az első írás a párttag kö­zépiskolásokkal foglalkozik. Ti­zenhárom év telt el az MSZMP X. kongresszusa óta, amely felhívta a figyelmet a tizen­évesek közötti kommunista ne­velőmunka fontosságára és 18 évre szállította le a tagfel: vételi korhatárt. A 18. életévet a fiatalok elég nagy hányada középiskolai tanulóként éri el. A X. kongresszus határo­zata őket is érintette, s egyút­tal az iskolai pártszervezetek számára feladatul szabta a céltudatos párttaggá nevelés munkát körükben. Ehhez min­denekelőtt az adott alapot, hogy a szocialista fejlődés eredményeként ebben a kor­osztályban is megnőtt a poli­tikai érdeklődés, általában fel­gyorsult a , fiatalok „érése", s így indokolttá vált, hogy a párttagságra alkalmasnak mu- tatkozók előtt az állampolgár­sági nagykorúság elérésekor megnyíljanak a párt kapui. A folyóirat szerkesztősége a fő­város II. kerületi pártbizottsá­gán kerekasztal-beszélgetés keretében tekintette át, hogyan segítik elő ezeknek a fiatalok­nak a párthoz vezető út meg­találását, milyen politikai és eszmei nevelőmunka folyik en­nek érdekében, hogyan vállal­nak ebből feladatot a kommu­nista tanárok, az iskolai párt- veZetőség? A beszélgetésen ki­fejtette véleményét, elmondta tapasztalatait a kerületi párt­bizottság titkára, iskolaigazga­tó, párttag, tanár és több fia­tal is. Kleizer Flórián, a győri tan­intézetek pártbizottságának tit­kára írásában a tanulóifjúság eszmei-világnézeti nevelésében az iskola, a család és a munkahely együttműködésének fontosságával és a városi ta­pasztalatokkal foglalkozik. Utalva a Központi Bizottság 1983 áprilisi ülésére, mely újólag megerősítette, hogy az iskolának és az ifjúsággal fog­lalkozó valamennyi intézmény­nek, szervezetnek közös fel­adata a fiatalok világ­nézeti-politikai nevelése, a szocializmust építő társadal­munkba való zavartalan be­illeszkedés segítése, elsősor­ban arra hívja fel a figyelmet, hogy ennek sikeres megvaló­sítása fontos feladat az isko­lai pártszervezeteknek. Utal arra, hogy a győri tanintézeti pártszervezetek az utóbbi idő­ben fokozódó figyelmet fordí­tanak munkájukban e terület­re. Nagy jelentőséget tulajdo­nít az iskola és a család együttműködésének, melynek számos, jó formája alakult már eddig is ki. Legnagyobb ha­tásúnak a családlátogatást tartja, de fontosnak tartja a szülői értekezleteket, a tanári fogadóórákat, az iskolai nyílt napokat, tanintézeti ünnepsége­ket, rendezvényeket is. Ismerte­ti, hogy épült ki a városban az a másik fontos együttműködés, mely az iskolák és az üzemek vezetése közötti politikai szer­ződés keretében bontakozott ki, s már eddig is jelentős ered­ményekhez vezetett. Az úttörőmozgalom ez év­ben rendezni meg az úttörőve­zetők Vili. országos konferen­ciáját. Azt megelőzően, s majd a tanácskozáson is fontos fel­adat e korosztály nevelésével összefüggő feladatok áttekinté­se, kijelölése. Somos Ágnes, o Pajtás újság főszerkesztőjé­nek írása az úttörők nevelésé­nek néhány kérdését, módsze­reit, lehetőségeit fogja át. , M. E.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom