Dunántúli Napló, 1983. június (40. évfolyam, 150-179. szám)

1983-06-21 / 170. szám

1983. június 21., kedd

Dunántúli napló

3

Tégla, tetőcserép, ajtó és ablak külföldről

A fogyasztók tanácsának legutóbbi ülésén kérdést intéztek Szederkényi Györgyhöz, a Dél-dunántúli Tüzép Vállalat keres- kereskedelmi igazgatóhelyetteséhez: véleménye

szerint az építőanyagellátás hátráltatja-e a magánerős építkezést? A szakember válasza: Igen!

Az építőanyagipar hátránya mind nagyobb. Hosszú évek óta panaszkodnak az építtetők: rengeteg a hiánycikk. Igaz, vannak, akik azt állítják, hogy van építőanyag elég, csak a kereskedelem elosztási rendszere a ludas. Ne áltassuk magunkat! Az építőanyagiparra és kereskedelemre is a hiány- gazdálkodás, az elosztá- sos elv a jellemző.

Szederkényi Györgyöt, a három megyét — Baranyát, So- mogyot és Tolnát — ellátó Tüzép kereskedelmi igazgató- helyettesét hallgatom:

— Az elmúlt év első öt hónapjához képest az idei hasonló időszakban 18—20 százalékkal több anyagot tudtunk beszerezni. Míg a iközületi vásárlás a tavalyi alatt maradt a lakossági forgalom 27,7 százalékkal növekedett. A szövetkezeti épí- tőanyagáirusitó telepek is több árut kaptak tőlünk, mint az előző időszakban. Forgalmunk a tavalyihoz 160 millió forinttal nőtt. A jelenleginél is lényegesen többel tudnánk eladni, ha volna. Sajnos, sokan távoznak telepeinkről üres kézzel, elégedetlenül, mondhatnám csalódottan.

— Mi az, amiből elégséges a kínálatuk?

— Cementből január végétől egy hónapon át engedményes vásárt hirdettünk. Ellátási nehézségünk ez évben nem volt. Június végéig szeretnénk feltölteni raktárainkat cementtel, hogy miire a BCM megkezdi az exportálást, biztosíthassuk a szükséges mennyiséget. Mész- hidrátból is elegendőt és jó minőségűt ad a BCM. Kedvező a csempe- és a padlóburkolólap ellátás. A hazai termékeken kivül Csehszlovákiából 30 000 és Jugoszláviából 50 000 négyzetméternyit importáltunk, ami —1 csempének, padlóburkolólapnak egyaránt alkalmas. Ezekből mennyiségi gondunk nincs, a választékkal mi sem vagyunk elégedettek.

— A többi építési anyagra ezek szerint inkább jellemző a nincs, mint a van?

— Sajnos. A falazóanyagok közül legkritikusabb a tég la - ellátás mennyiségben és választékban. Hiába kértünk, éves szinten 10 millió kisméretű egységnek megfelelő falazóanyag hiányzik a telepeinken. Kevés a kisméretű, nem elegendő a kisméretűt válaszfalként pótló, és kevés a hőtakarékos tégla. Enyhíti a gondokat, hogy még ez évben 2 mii- • lió kisméretűt helyettesítő lyukacsos téglát hozunk be Jugoszláviából. A tavalyinál 24 százalékkal többet adtunk el, mégis hiánycikk a tégla.

— Sokan reklamálnak: gyenge a cserépellátás.

— Tavaly 12 millió darabot adtunk el, mégis hiánycikk volt. Ez évre a hazai ipar 7,2 miLlióra szerződött velünk. A hiányt jugoszláv és osztrák cse. repekkel igyekszünk pótolni. Az' Osijek Export-Import céggel a 2,7 millió darabra érvényes szerződésünk nyomán már érkeznek a szállítmányok. Június elején újabb szerződést kötöttünk velük: Október végéig még 2,2 millió jó minőségű, piros, színtartó cserepet szállítanak. Tárgyalunk velük félmillió hód. farkú cserép megvételéről is. Az osztrák cégtől 240 000 barna és piros betoncserepet várunk.

— Nem emeli jelentősen az import cserép az építkezési költségeket?

Nagy a hiány az építőipari faanyagokból a TÜZÉP Megyeri úti telepén

Építsünk lakást, de miből?

Az ösztönzés erősödik, az anyagellátás pedig egyre szegényesebb

Cement, mészhldrát, csempe és padló* burkoló lap van elegendő

— A jugoszláv és az osztrák cserépnek négyzetméterenként 200 forint ikc-rüli az ára, ez majd duplája a hazainak. De például a békéscsabai mázas cserép — ami általában hiánycikk — a pécsi vevőnek fuvarköltséggel együtt így is belekerül négyzetmétere 170 forintba. Augusztusra, szeptemberre a jugoszláv szállítmányokkal normalizálódik a cserépellátás. Nyergesújfalusi palával jól állunk, a tavalyi hasonló időszakhoz képest 120 000 négyzetméterrel többet kaptunk és adtunk is el. További mennyiséget ígérnek a III— IV. negyedévre, főleg színes terméket, ha megszerzik a nyugati festékanyagot. A tető- héjazati anyagok közül a hullámpala ügyében javulás nem várható.

— A vasbeton gerenda hiánya is nagyban hátráltatja az építkezéseket.

— Bár növekvő a forgalma, mégis szinte állandó jellegű hiánycikk. Különösen a vevők által mind jobban keresett E- gerendából az igényünknél 100—150 000 folyóméterrel kevesebb szállítására kötöttek velünk szerződést. A többnyire csak daruval mozgatható FF, G. GM vasbetongerenda és a PS panel sem keresett. Az építkezők rájöttek: a házilagos kivitelezés legjobb anyaga az E-gerenda. Azt keresik — több. nyire hiába.

— A faárukból legszerényebb a kínálatuk.

— Pedig másfélezer köbméterrel többet adtunk el. A vá- lasztékgondok miatt mégis nagyon sok magánépíttetőnek megy el a kedve. Az egy collos és egyéb vastagságú méretekből még úgy ahogyan van, de a kétcollos fenyő fűrészáru teljes mértékben hiánycikk. A tetőszerkezeti anyagok közül a gömbfa, a faragott fa, az állványfa és a fűrészelt gerenda kínálatunk nem kielégítő az import beérkezések választéki összetétele miatt.

Ablakokból a tavalyinál négy a fél ezerrel többet forgalmaztunk, mégis gyenge az ellátás. Tavaly a 26 telepünkön még hétezer darab volt a készletünk, jelenleg mindössze két és fél

ezer, ajtóból a tavalyi fele, valamivel több, mint nyolcezer a telepeink készlete. Legalább 25—30 fajta választék kellene ajtóból, ablakból. A harmadik negyedévben várható csehszlovák és jugoszláv ablak valamelyest enyhíti a hiányt. Bajáiról újdonságként 13 000 Duna- therm hőszigetelt üveggel éllátott ablakot várunk. A tetőtérbeépítésekhez Jugoszláviából 1600 tetősíkba építhető ablakkal bővítjük a választékot az Osijek Export-Import cég segit. ségével. A legnagyobb szállítónk, az ÉPFA és a helyiipari üzemek is alapanyaghiánnyal küzdenek. Ajtóból jugoszláv és román importot várunk.

Hogy az építkezőket a kád, szerelvény, víz, fűtés, radiátor, fűtésberendezés és sokféle más anyag időszakos, vagy rendszeres hiánya hogyan érinti? — Aki belevágott, az naponta újabb nyűgöt vesz a nyakába. Mind nagyobb az ösztönzés és a késztetés a magánerős építkezésekre, az anyagellátás viszont egyre szegényesebb. Lépnie kell a hazai kereskedelemnek, de elsősorban a hazai iparnak. A Tüzép anyagbiztosítási szerződése ugyan garancia, de nem mindenkor biztosítja a vevő ütemezése szerint a kért anyagot. A telepek igyekeznek az általuk vállalt határidőket betartani.

Az biztos, hogy aki anyagiakkal és idegekkel is bírja, az másfél-két év alatt felépítheti családi otthonát.

Murányi László

a tanulmányaikat 1983. évben befejező fiatalok számára

MOHÁCSI

MUNKALEHETŐSÉGEK

Szakmunkásképző iskolát végzettek közül: a Mohácsi Farostlemezgyár felvesz géplakatosokat, villanyszerelőket, autószerelőket, havi 2800—3000 forintért. Az ÉPGÉP mohácsi gyára felvesz szerkezetlakatosokat, fényfestőket, havi 2500— 2800 forintért. Mohács-Margit- taszigeti Dunavölgye tsz keres mezőgazdasági gépszerelőt, havi 2500—3000 forintért. A Megyeszer mohácsi gyára felvesz lakatosokat, havi 2700— 3200 forintért. A Baranya megyei Sütőipari Vállalat mohácsi üzeme felvesz táblamunkásokat havi 3500—5000 forintért. Mohácsi Építőipari Szövetkezet felvesz kőműveseket, ácsokat, festőket, asztalosokat, havi 2800 forintért. DÉDÁSZ felvesz villanyszerelőket havi 3000 —3200 forintért (továbbtanulási lehetőséget biztosít). Szék- és Kárpitösipari Vállalat mohácsi gyára felvesz asztalosokat, havi 3000—3500 forintért. A mohácsi Városgazdálkodási Vállalat felvesz kőműveseket, ácsokat, bádogosokat, havi 2500—3000 forintért. Mohácsi Könnyűipari Vállalat felvesz varrónőket, havi 2000—3000 forintért. Mohácsi Új Barázda Tsz. felvesz gépi fejőket, havi 3500—4000 forintért.

Szakiskolát végzettek közül:

a Móhácsi városi Tanács V. B. Kórház Rendelőintézet felvesz ápolónőket, havi 2000—3000 forintért.

Felsőfokú (nem egyetemi) végzettségűek közül: felvesz a Pécsi Geodéziai és Térképészeti Vállalat műszaki ügyintézőt, havi 2800—3300 forintért. Mohácsi Farostlemezgyár felvesz üzemeltetésvezetőt, havi 3000 forintért. A mohácsi Új Barázda tsz. felvesz kereskedelmi vezetőt, havi 4500—5000 forintért. A mohácsi TEMA- FORG Vállalat felvesz technológust, havi 3500 forintért. A Mohácsi Farostlemezgyár felvesz vegyipari gépészeti üzemmérnököt, gépészmérnököt, faipari mérnököt, építőipari üzemmérnököt, vizügvi üzemmérnököt. havi 3000 forintért.

MOHÁCSI JÁRÁS MUNKALEHETŐSÉGEI

Az általános iskola 8. osztályát végzettek számára kinál állást a Pécsi Kesztyű- és Bőrdíszmű Szövetkezet, havi 1500 —2500 forintért. A Carbon Könnyűipari Vállalat felvesz textil-konfekcionálókat, havi 1500—2000 fori ntért.

Gimnáziumot végzettek közül: A Baranya megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat felvesz molnár betanított munkásokat, havi 3000—3400 forintért és egy adminisztrátort, havi 2500—2700 forintért.

Szakmunkásképzési célú szakközépiskolát végzettek közül felvesz molnár szakmunkásokat a Baranya megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat, havi 3200—3600 forintért.

Technikusképzési célú szak- középiskolát végzettek közül

felvesz a Mezőgép egy technológust, havi 2500 forintért.

Szakmunkásképző iskolát végzettek közül: a szederkényi Karasica Gyöngye Tsz felvesz juhászokat, havi 4000—5000 forintért, szarvasmarha-gondozókat, havi 3300—4500 forintért, szőlőtermesztőket, havi 2500— 3500 forintért, gépjárműszerelőket, havi 2700—3500 forintért. A lippói Béke Őre Tsz felvesz vízvezeték-szerelőt, 12 forintos órabérrel. Bólyi Kossuth Tsz felvesz mezőgazda- sági gépszerelőket, esztergályosokat, havi 2800—3300 forintért. A dunaszekcsői Duna Gyöngye Tsz felvesz mezőgazdasági gépszerelőket, ácsokat, sertéstenyésztőket, havi 2500 forintért. A Bólyi Mezőgazda- sági Kombinát felvesz húsipari szakmunkásokat, lótenyésztőket, mezőgazdasági gépszerelőket, havi 2500—2800 forintért. Szekszárdi Szabó Szövetkezet felvesz gépi varrókat, havi 2000—3600 forintért. A Baranya megyei Tejipari Vállalat felvesz villanyszerelőt, havi 3000 forintért. A Mohácsi Köny- nyűipari Vállalat felvesz varrókat, havi 2000—3000 forintért. A Cserkúti Mezőgép felvesz elektromos ívhegesztőket, havi 3000 forintért. Geresdlaki Dózsa Tsz. felvesz mezőgazdasági gépészt, havi 2200—3500 forintért.

Szakiskolát végzettek közül

keres szarvasmarha-gondozót a geresdlaki Dózsa Tsz havi 3200—5200 forintért.

Felsőfokú (nem egyetemi) végzettségűek közül: a geresdlaki tsz felvesz állattenyésztési ágazatvezetőt, számításviteli szervezőt, üzemgazdászt, havi 4000—7500 forintért. A Baranya megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat felvesz technológust, 3200—3700 forintért. A Bólyi Mezőgazdasági Kombinát felvesz állattenyésztési üzemmérnököket, havi 2700—2900 forintért.

Egyetemet véazettek közül: a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát felvesz közgazdászt, mező- gazdasági mérnököket, erdőmérnököt és programozó matematikust, 2800—3200 forintig.

OWfe a tavalyi Körültehin»*bb légi növény- esetből vedelem — minimális kar

Nagy bánata volt tavaly ilyenkor több mezőgazdasági üzemünknek, s ezernél is több háztáji gazdának és kiskert- tulajdonosnak. A nagyüzemi búzatáblákon vegyszeres gyomirtást végző repülőgépek és helikopterek okozták a bajt, a vegyszert elsodorta a szél és az tönretette az érzékeny növényi kultúrákat. Emiatt az Állami Biztosító a károsult nagyüzemeknek 6 millió forintot, 1250 háztáji termelőnek és kiskert-tulajdonosnak 3 millió forintot fizetett ki- Vajon az idén megismétlődött-e a tavalyi eset? örömmel nyugtázhatjuk, hogy nem, az Állami Biztosítóhoz mindössze néhány tucatnyi kórbejelentés érkezett, köszönhetően a nagyobb odafigyelés, nek, a közös erőfeszítéseknek.

Okulva a tavalyi eseten, a Baranya megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás, az Állami Biztosító, a Baranya megyei Tanács, a MÉM repülőgépes szolgálatának szakemberei még az év elején tanácskoztak, ennek eredményeként a szolgálat felhívta brigádjai, a pilóták figyelmét, a- vegyszeres gyomirtást a legnagyobb körültekintéssel és lehetőleg akkor végezzék, amikor a légköri viszonyok a legkedvezőbbek, a legkisebb az elsodródás veszélye. Ez most így is történt, az időjárás és a pilóták jóvoltából. (Az időjárás meghatározó körülmény, tavaly a légi növényvédők április helyett májusban tudtak csak felszállni, a károk fő okozója főként ez a kényszerűség volt).

De nemcsak a pilótákon múlik. A Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás szakemberei és más megyei szaktekintélyek már évek óta szorgalmazzák, a gazdaságok mindenkor fontolják meg a vegyszeres gyomirtást, csínján a herbicidekkel. Előzőleg mindenképpen meg 'kell győződni, a búzák közt van-e annyi gyom, amiért szűk. séges riadót fújni. A gyomfelvételezéshez az állomás meszszemenő segítséget nyújt, számítógép segítségével gyors értékelést végez, s tanácsot ad, kell-e a vegyszer. Munkálkodásuk eredményeként az idén a megyében 4300 hektárnyi terület maradt ki a vegyszeres gyomirtásból, ami a 60 ezer hektárnyi búzaterület 7—8 százaléka. ám — dr. Reisinger Péter, az állomás főmérnöke szerint — még ennél is többet lehetett volna elhagyni. Jó példaként a tavalyi egyik nagy károkozót, a pécs-reménypusz- tai termelőszövetkezetet említette, a búzák gyomosodását táblánként szemrevételezték, s veszély nélkül jelentős területen hagyták el a repülőgépes vegyszerezést.

Az előrelépésre másfajta megoldások is reményt adnak. Az állomás és a nagyüzemi gazdaságok szakemberei kísér, letekbe kezdtek, a tavaszi helyett megpróbálkoztak a búzák őszi vegyszeres gyomirtásával. A villányi termelőszövetkezetben az elmúlt év őszén 100

hektárnyi terület növényvédelmét végezték így el. a kísérlet sikeresnek bizonyult. Ezen őszszel használható szereket és hatásukat bemutatták a közelmúltban Bolyban tartott búza- kemizálási és fajtabemutatón is, a megoldást illetően egyetlen lényeges fenntartás volt, sajnos ezék a — külföldi: amerikai, NSZK-beli. s újabban a Budapesti Vegyiművek által gyártott — gyomirtószerek meglehetősen drágák. Ugyanakkor bíztató kísérletek folynak bizonyos, az elszóródást gátló ada. lékanyagok felhasználásával is, az adalékkal a vegyszer gyorsabban ér földet, az elsodródás veszélye kisebb.

A néhány tucatnyi kárbejelentés az idén Boly körzetéből érkezett, rosszul jelölték kj a gépek leszálló pályáját, túl közel a község határához, a károsodást a kiskertekben a repülőgép törzséről levált vegy- szer-cseppek okozták.

Miklósvári Zoltán