Dunántúli Napló, 1983. június (40. évfolyam, 150-179. szám)
1983-06-17 / 166. szám
1983. június 17., péntek Dunántúli napló 7 Adatok a baranyai iparoktatás történetéhez TANULÓ LEVÉL noncökról és oktatásukról. Minden olyan településen, ahol legalább 50 tanonc dolgozott, az elemi iskolákra ráépülve, annak tanerőivel és eszközeivel tanonciskolát, tanfölyamot kellett nyitni. A szorgalmi időszakot 10 hónapban állapították meg. Heti két munkanapon 4 órát az általános ismeretek tan. tárgyaira, vasárnap 3 órát rajztan u las ra fordítottak, 1 óra vallásoktatásra lett felhasználva. A 3 évfolyamos tanonciskolába 12 éves kortól iratkozhattak be az ipart tanulni szándékozók. Botrányában gyorsan reagáltak az ipartörvényre, hisz 1884- ben Mohácson és Mágocson, 1885-ben Németbólyban, Siklóson és Pécsett nyílt tanonciskola, majd 1887-oen Mágocson külön agyagipari iskola kezdte meg működését. Külön kell megemlítenünk, hogy 1885-ben Zsolnay Vilmos gyárában, saját költségén, saját szakmunkás, utánpótlásának biztosítása céljából szervezett ipariskolát. Az írni-olvasni nem tudó fiatalok száma az 1890-es évekre rohamosan csökkent. Élesen vetődött fel a kőműves-, kőfaragó- és ácsipatrosok szakmai utánpótlásának kérdése is. Milyen utat kellett annak végigjárnia, aki e szakmákban kívánt mester lenni? Jobb esetben az elemi A tanoncok iskolarendszerű oktatásának megindulása a rajziskolák felállításához vezet, hető vissza, amit még íl. József rendelt el. Pécsett az iparban foglalkoztatott fiatalok rajzoktatása 1791 őszén indult meg. A tanítás két óra keretében, többnyire vasárnap délelőtt folyt. A megvalósítás nem ment könnyen. A céhek sok esetben nem tartották indokoltnak a rajztanulást, ezért a helytartó- tanács büntetést helyezett kilátásba. Pécsett 1846. november 1-én két osztállyal megnyitotta kapuit az ipartanoda, amit később négyosztályossá fejlesztettek. Igazgatója Kunszt Tamás lett. A céhek, ahol csak lehetett, gátolták a tanoncok iskolai kötelezettségével járó feladatok elvégzését. Az ipartanoda . igazgatói tisztét 1860-ban Szauter Antal kapta meg, aki nagy energiával vetette magát munkába. Az igazgató javasol, ta a beíratási pénz végleges eltörlését, a tanárak évi egy összegben való díjazását. és kérte a városi tanácsot, hogy a tanoncokat lássa el tankc-ny- vekkel, írópapírral és egyéb tanszerekkel, ez az oktatást is eredményesebbé tehetné. Szomorúan állapította meg, hogy a belépő tanoncok közül 50—60 sem írni, sem olvasni nem tud. Ez a szám a beiratkozottaknak mintegy felét tette ki. Az 1860- as évek végére az ipartanoda válságos helyzetbe került. Az anyagi gondokon túl tanonc- nak csak azokat a gyermekeket adták, akik az elemi oktatás során rendkívül gyenge tanulmányi előmenetelről adtaik tanúbizonyságot. A vidékiek nagy része még olvasni sem tudott. Több céh a tanoncokat engedély nélkül tette legénnyé, sokan katonák lettek, voltak olya. nők, akik egyszerűen megszöktek. A kontárkodás jelentős méreteket öltött. Sok mással együtt ez vezetett az_1872-es ipartörvényhez amely az iparszabadság hirdetése mellett nem tett rendet az iparoktatás területén sem. A céhek megszűntek, helyükbe ipartársulatok léptek. Ezek önkéntes egyesülések voltak, s mint ilyenek támogatták tanulóik képzését. De épp az önkéntesség elvéből adódik, hogy a céhek igen szigorú, zárt szervezeti keretéből kilépők az ipar. társulaton belül nem tudhattak fegyelmet teremteni az oktatás területén sem. Az ipartanodában az egyes osztályok látogatási aránya minimálisra csökkent, a foglalkozásokat 4—5 fő kísérte figyelemmel. A gyermekek az esti órákra vagy el sem jártak, vagy ha részt vettek raj. ta, az egész napi munkától fáradtan nem lehettek képesek az oktatást figyelemmel kísérni. Az 1884-es ipartörvény szabályozta a kézműipar gyakorlását, ipartestületek alakítását rendelte el, intézkedett a taRöntgengép-alkatrészek próbagyártását kezdték meg a szalántai Hunyadi Termelőszövetkezet vaskapui precíziós öntödéjében, a budapesti Medicor gyár részére ötszázezer forint értékben. Képünkön: az első mintadarabok. Fotó: Läufer László I övöre, 1984-ben lesz annak száz éve, hogy Magyarorszá- ^ gon az ipartörvény értelmében felállították az ipariskolákat. Több pécsi szakmunkásképző intézet az iskola történetének feldolgozásával készül az évfordulóra, keresve a múltbeli gyökereket. A Baranya megyei Levéltárral szemben támasztott ilyen irányú igények nagyok. A megye iparoktatásáról szóló vázlatos áttekintést segítségül szánjuk azoknak a pedagógusoknak, akik a témával a közelgő évforduló kapcsán foglalkoznak. kás-mozgaiom legalitása tette lehetővé a Szocialista Ifjúmunkások baranyai Szövetsége első kongresszusának összehívását. A kongresszus ,,gazdasági har. curfk" cím alatt követelte a ta- nonckérdés végleges és emberséges rendezését, a 8 órás munkaidő bevezetését, a vasárnapi pihenőnapot, az éjszakai mun. ka eltörlését, a tanoncok egészségi állapotának rendszeres és iskola elvégzése után a fiatal beszegődött egy mesterhez ta- noncnak, aho'l 2—3 évig inkább napszámos lehetett. Mint segéd később aztán a gyakorlatban is képezhette magát, de mivel a mesterséggel kapcsolatos követelmények megnőttek, a gyakorlat elméleti ismeretek nélkül nem sokat ért. Nem sokat ért, mert tanonc karában a jelölt írt, olvasott, egy kicsit osztott, szorzott, összeadott és kivont, rajzórákon egyenes és görbe vonalakat húzott, s ha a tanító figyelembe vette jövendő mesterségét, ezekből egy ház, vagy híd alakult. A segédévek eltelte után a fiatal mester akart fenni, de a mestervizsgáló bizottság hiába kérdezte tőle, mit tud az oszlopokról, a falkötésekről, a boltozatokról, a lépcsőkről, a tetőszerkezetekről, a különféle szerkezeteik ellenállási képességéről azok kiszámításának módjáról. Tehát a tan. terv egy optimális cél szellemé, ben született, de nem valószínű, hogy a vizsgákon vissza is kérdezték. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 1893-ban a tanonciskoláik szervezetét és tan. tervét abban a reményben változtatta meg, hogy csökkenteni tudja nehézségeiket. Jelentős intézkedésnek minősíthető, hogy a munkaadó nem volt kénytelen összes tanoncát egyszerre és egyidőben nélkülözni. A 19. század végén lassú, de érezhető fejlődés figyelhető meg a baranyai ipariskolák oktatási színvonalában. A korábban hangoztatott panaszok egyre ritkábban kerültek napirendre. Az iskolarendszerű képzés mellett 1898-ban új tanfolyamok indultak a megye területén, mint elektrotechnikai, kazánfűtői és gépkezelői. Lépések történtek a női iparoktatás területén is. A századfordulón tovább szélesült a baranyai tanonciskolák hálózata. Pécsvárad, Szentlő- irinc, Sellye, Dunaszekcső és Villány adtak otthont ennek az iskolatípusnak. Bővült a tananyag is. A fémipari szakiskola 1912-ben nyitotta meg kapuit. Több tanfolyamot indítottak útjára: kazánkezelői, stabil gőzkezelő, gyenge áramú elektrotechnikai, építőipari, lakatosi, gőzíokomobil- és cséplőkezelő, rajz, szobafestő és mázoló, dinamó és gépkezelő, cipész, szabó és gázmotorkezelő. Az 1918—1921 közötti antant-szerb megszállás sajátos vonást adott a pécsi—baranyai tanoncoktatásnak. Az ifjúmuningyenes ellenőrzését, a testi fenyítés betiltását, kizárólag szakmunka végeztetését. E kérdéssel foglalkozott a helyi szociáldemokrata párt lapja is, megállapította, hogy a kaszár. nyai nevelőmód, a pofozás, a verés, az egyéb hajcsáreszközök, a napi 10—12 órás munka rendszeres Pécsett is. A városban a tanoncokkal szembeni szokásokat egyenesen tanonc- tenyésztésnek nevezte. A megszállás alatt vetődött fel egy ifjúm unkás-iskola létrehozásának gondolata, amelynek elkészített tanterve szocialista szellemet, a Tanácsköztársaság oktatáspolitikájának törekvéseit tükrözi. A két világháború közötti ba_ ranyai iparoktatásra az ellentmondások jellemzőek. Az 1884- es ipartörvényt 1922-ben módo. sították, ami a tanoncok számára annyit jelentett, hogy a városnak kellett az oktatásukkal kapcsolatos fenntartási költségeket átvenni. Volt olyan tanév, amelyben az óraadó tanárok 7 hónapi rábeszélés után vállaltak oktatást. Hiány mutatkozott taneszközökben, olyannyira, hogy pl. az egyik osztályban, ahol a tanulók létszáma 30—35 fő között mozgott, csak 3 olvasókönyvet tudtak biztosítani. Az iparosok nem tulajdonítottak jelentőséget az oktatásnak. Előrelépést jelentett az 1929-ben létrehozott szakirányú ipariskola. Megépítését már 1916-ban elhatározták, de a szükséges anyagi fedezétet 1925-től biztosította a minisztérium és a városi tanács. Itt az oktotós szakmák szerint folyt, a tanulók fegyelme, szorgalma, előmenetele javult. A gyakorlati szakoktatást óraadóként iparos- mesterek végezték. Ezentúl szá. mos továbbképző tanfolyamot is indítottak. A tanoncoktatás Baranyában nyomon követhető története nemcsak az iparoktatás, hanem az iparfejlődés, sőt szélesöbb értelemben a munkásosztály története szempontjából is számos tanulsággal gazdagíthatja mindazokat, akik nyitott szemmel tanulmányozzák a korabeli dokumentumokat. Feldolgozni tehát e gazdag múlt minden elérhető tárgyi emlékét nevelési szempontból is sok hasznot ígér, néhány jelenben élő tendencia esetében pedig a forrás megismerését jelentheti. BARANYA VARMEGYEBEN SZABAD KIRÁLYI péts varossaban lakozo maät* .... r Yj, ,, . Miieteknek, hag* men U-v«fänlw4*iä ** «í?*« ***** hm «fmégivu mm.» u««I»4o. íá»l«™l. »“**"“*• “ *7* . te«;. mm>. « ilktean l»««, «' * «"«■=««’ Crihaek tbtgt* tótén, Tí>áká«y * ^au-muA . Maw-k okAcrt «teI «ctete MM* «I tett .• « Ctchatebca a«*** tteí CMU W tev»«k, Uk. *«. tert«* ^ CM testete., £Um .........teX tetec, P«Mk- »•* S T.kte «.CM. T*M» tetetek« tette.Kei. r... Vteteíte. .s *"<•«*«*» im*« •>««« C*th Alt* M««*r . „ ér4* f** Mutv \ 4 Motrr*1 A pécsi vargacéh tanulólevele a múlt századból Megelőzni a gyermekbaleseteket Kelemen Feri Kairóban nyert nemzetközi kerékpár kupát és Simon Ági, aki hasonló versenyre készül az NDK-ba Fotó: Proksza L. Közlekedésre nevelés az általános iskolában Gyermekbalesetek. — Tragikus kicsengésű ez a szó. Még megrózóbb, ha azt is tudjuk, hogy évről évre emelkedő számot kell elkönyvelnünk. Megakadályozhatjuk-e a tragédiát? A Köztársaság téri Általános Iskolában két éve .nem fordult elő közlekedési baleset. Az iskolavezetés kiemelten fontos feladatának tekinti a közlekedésre nevelést. — Célunk az, hogy minden tanulónk elsajátítsa és gyakorolja a közlekedési ismereteket. Ennek érdekében nem sajnáljuk az anyagi támogatást sem — mondja az iskola igazgatója, Mosgai Miklós. Szíjártó Ferenc testnevelő tanár fogja össze, irányítja a tennivalókat. Ő vezeti a tantervben előírt közlekedési órákat, s ő válogatja ki jó pedagógiai érzékkel a tehetséges tanulókat is, akiknek a képességeit a szakkörben fejleszti, majd versenyekre viszi őket. — Mi adta az indítékot ehhez a munkához? — 1973-ban egy rollerező elsős kislányt elütött egy autó. Gerinctörést és súlyos belső sérüléseket szenvedett. Én vittem be napontai az iskolába. A megrázó élmény elgondolkodtatott: talán megelőzhető lett volna. — Milyen eredményeket értek el a versenyeken? — Az utolsó tíz évben kivétel nélkül minden évben két-három tanulónk részt vett a Nemzetközi Iskolakupa országos döntőjén. Többször voltunk országos harmadikak. De ilyen sikert, mint az idén, még sohasem értünk el. Csapatban or» szágos elsők, egyéniben Kelemen Ferenc, 8. osztályos tanulónk országos bajnok lett, és a Kairóban megrendezett Nemzetközi Iskolakupa döntőjén — a magyar válogatott tagjaként — a világverseny győztese lett. Hasonlóan kiemelkedő eredményt ért el Simon Ágnes, nyolcadikos kislány is. Ö az országos döntőn negyedik lett. így, mint a magyar válogatott tagja, Júliusban Karl-Marx- Stadtba utazik, hogy részt vegyen a KGST-országok kerékpáros kupaversenyén, — Milyen eredményre számit? — Mivel Ági is tehetséges, ügyes, okos, remélem, ő is dicsőséget fog szerezni Magyar- országnak. — Mit jelentenek az ön számára ezek a sikerek? — Úgy érzem, ez sok-sok éves munkámnak betetőzése. Most, hogy hamarosan nyugdíjba megyek, jóleső érzéssel nyugtázhatom, nem volt hiábavaló a fáradozásom. — Milyen támogatásban, elismerésben részesült? — Az iskola igazgatójának, Mosgai Miklósnak, sokat köszönhetek. Az ő támogatása sokat lendített munkámon, a nevelőket is aktivizálta. Ilyen sikert csak jó, kiegyensúlyozott, nyugodt légkörű tantestületben lehet elérni. Nagy segítséget adott a Megyei Közlekedésbiztonsági Tanács Gyimesi János alezredes vezetésével. Ök tesztlapokat, szakkönyveket, felszerelést, kerékpárokat, seqédmo„torkerékpárt adtak. Ezúton is köszönjük. Szíjártó Ferenc négy évtizedes munkájának elismerése, hogy rendelkezik a belügy-, a honvédelmi, a művelődési miniszter, a KISZ KB és az Üttö- rőszövetség magas kitüntetéseivel. Hegyi Etelka Pályázat Újításokat keresünk megvalósításra A Pannónia Műszaki-Fejlesztő Agrárinnovációs Közös Vállalat az országban felhalmozódott és eddig még nem hasznosított szellemi termékek felkutatására és értékesítésére pályázatot hirdetett, Az ötletek, újítások és találmányok-szabadalmak témakörökbe beérkező munkák közül szakmai zsűri választja ki és díjazza a legjobb, leggözdaságosabban megvalósíthatókat, valamint a legtöbb értékelhető pályamunkát beküldő pályázókat. A pályázat valódi hasznát a díjazott és nem díjazott pályamunkák megvalósítása eredményezi. A pályázókkal kötött hasznosítási szerződések alapján a Pannónia gyártót és piacot keres. A legjobb pályamunkák finanszírozását — kedvező piaci kilátások esetén — az Innovációs Alap vállalta. A pályázók tetszőleges témában és korlátlan számú pályaművel vehetnek részt. A vállalati újítási előadók jelentkezését is várják, hiszen a náluk összegyűlt és eddig még nem hasznosított újítások benevezésével saját munkájukat könnyítik meg. A Pannónia ugyanis a beküldött munkákat nyilvántartja, és ajánlja a gyártók, illetve a felhasználók felé. A pályamunkák adatait természetesen titkosan kezelik, és azok a rendeletben előírt védettséget élvezik. A Pannónia reméli, hogy július végéig nagy mennyiségű értékelhető és főleg hasznosítható munka érkezik be.
