Dunántúli Napló, 1983. június (40. évfolyam, 150-179. szám)
1983-06-15 / 164. szám
e Dunántúli napló 1983. június 15., szerda Meződy Ö. István balatoni álmai „A Tihany szónak varázsa van a magyar nyelvben és a köztudatban is. Aki hallja vagy kimondja, álmodozni kezd nyárról, boldogságról, szabadságról ... de fölötlenek benne nagy költők sorai és a gyermekkorban' hallott legendák is .. . Meződy ö. István könyvéből árad a dolgozó, az alkotó, az otthont és környezetet teremtő ember történelmi energiája" — írja egyebek közt Boldizsár Iván Meződy ö. István Tihany című fotókönyvének bevezetőjében. Sorait a hely iránti szeretet fűti és a csodálkozás, az elismerés, hogy a varázslatot sikerült megörökíteni az objektív segítségével. rött, Budapesten, Balatonfüre- den, Párizsban, Bodreaux-ban — ez utóbbi város díszpolgárává is választotta. A Nemzetközi Fotóművész Szövetség EFIAP címmel kitüntetett tagja. A kiállítások mellett művészi pályájának jelentős állomásai a fotóalbumok. Könyvet készített a Szigetközről, a Kisalföldről, Győrről, Sopronról és egy közös kiadású osztrák- magyar—szlovák fotóalbumnak is ő volt a magyar alkotója. Könyvei számos szakmai (kiadói, és nyomdai) dijat nyertek. A fotózás mesterségbeli rejtelmeiről kissé tartózkodóan beszél. Nem mintha olyan titkai volnának, amelyeket nem Tihanyi parasztház Mi'a titka? — Győrben élek, a Tervező Vállalatnál dolgozom — mondja Meződy ö. István —, ahol feladatom az általunk tervezett, kivitelezett épületekről művészi színvonalú dokumentumfotók készítése. Az év nagy részét családunkkal és barátainkkal már évtizedek óta Tihanyban töltjük. Szeretjük Tihanyt, mert hozzá fogható nincs a világon. Itt mindent megtalálni, ami szép és kellemes: ideális klíma, műemlékek, gyümölcsösök, jól megművelt szőlők, vizek, nádasok, sziklák, erdők, napfény. És egy olyan tudatos törekvés a táj megóvására, amilyet másutt ritkán tapasztalni. Meződy ö. István harminc éve fotózik. Kiállítása volt Győszívesen oszt meg másokkal, hiszen a technikai fogások, eljárások magas színvonalú ismerete és művelése szakmai minimumnak számít —ami másokkal megoszthatatlan, az a tehetség ösztöne és érzékenysége. — A kiadók polcain sorban állnak megjelenésre váró fotóalbumok — mondja Meződy. - De reménye csak.annak lehet, amelyik más, mint a többi, amelyik az egyéni látásmód többletét tartalmazza. Ezt megtalálni és kitalálni a fotós dolga. Egyszer Párizsba nem vittem mást, csak teleob- jektívet, mintegy kényszerítve magamat, hogy azon keresztül lássam a várost. Sikeres kiállítás jött létre belőle. Képeimbe gyakran erőteljesen beavatkozom. Virágokat, köveket, hajókat, villanyoszlopokat tüntetek el vagy montírozok bele a képbe, ha a ritmus vagy a mondanivaló úgy kívánja. Sokan nem értenek egyet ezzel. De ha a festőművésznek szabad nem „egy az egyben" másolni a valóságot, miért ne tehetném meg én is? Ffiszen már senki sem vitatja, hogy a fotó művészet. — Sok idegenforgalmi kiadványban látjuk a képeit. .. — Igen, nagy élvezettel végzem ezt a munkát. Svéd, nyugatnémet mintára a BIB, a KPM Ütinform és az Országos Idegenforgalmi Hivatal megbízásából az Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat úgynevezett útvonal-bédekkereket készít. Ebben is jelentek meg fotóim. Elkészült már az M 1-es és az E 96-os úté és a Duna-kanyar útikalauza. Ezek a zsebkönyv formátumú kiadványok a legszükségesebb közlekedési tudnivalókat közük a hazai és külföldi turistákkal (hat nyelven adták ki), információkat az útvonal mentén fekvő falvak, városok táji, történelmi, művészettörténeti, néprajzi érdekességeiről és természetesen a szálláshelyekről, az étkezési, sportolási, üdülési lehetőségekről. A füzeteket színes fotók illusztrálják.- Min dolgozik most?- Régi tervem, hogy Győr belvárosáról csináljak egy újabb könyvet: három éve fotózom már az ódon utcákat, házakat. És persze, itt van a nagy szerelem, a Balaton. Boldizsár Ivánnal Bolaton-könyvre készülünk.- A Balatonról annyi fotóalbum jelent már meg . . . — Ahogy két ujjlenyomat sem egyforma, nincs két egyforma fotó sem. A mi könyvünknek lesz újdonsága - nemcsak a vágásban, szerkesztésben (ezt én magam végzem), hanem tartalmában is. A Balaton szép télen, tavasz- szal, ősszel, de nyáron az igazi. A mi könyvünkben nem lesz más évszak, csak a nyár. A nyár, amely fényes, forró és érzéki. Meződy ö. István megnyerte A Balaton és az idegenforgalom című pályázat két első díját, a fotó illetve a diapozi- lív-kategóriában. Gárdonyi T. I50 éves ismertetés Pécsről E lap hasábjain ismertettem három évvel ezelőtt egy 1833-as cikket a Társalkodó hasábjairól (Villány rövid leírása — DN 1981. ápr. 16.), s ott jegyeztem meg, hogy ,,Ki tudja, hány hasonló apróbb-nagyobb érdekességeket tartalmazó cikk lappang régi folyóiratok, hiriapok hasábjain!”? A reformkor egyik fontos folyóirata volt a Társalkodó, melynek II. évfolyamában érdekes híradást olvashatunk Pécsről is (1833: 221—222 _ sajnos, a szerző neve nélkül I). Az alábbiakban teljes terjedelemben közlöm a szöveget részben képen, részben betűhív másolatban: * TÁRSALKODÓ. 50 szám Pest, július’ 13dikán 1833. •P K C S. (Leri'lliircdrfk Jnn. 25ktfrűi 1833.) „Aluszfok-c ti Pécsiek, vagy meghaltatok?“ igy- irsz utolsó leveledben. „Minden tájról örvendetes hírek, hazánk’ polgári mindenütt ebiednek, Unnak nyelve a1 déli Slavnniában szintúgy, mint nz éjszaki- tót vidékeken kedvcltetik ’s ájioltatik; mindenült casinók , oltásé társaságok állíttatnak, tcnijiloniok ’s épületek emeltetnek; csatornák ásat- nak , kártékony folyók rakonczáztalnak ’s eligazíthatnak ; szóval: a’ hazában mindenütt’s mindenfelől n‘ nemzeti ipar, csinosnlás és mivelődés örömhírei ; ’s rólatok.és városinkról, mintha egy másik világ’rejtett szigetében laknátok, sőt minthanemis volnátok, olly annyira mit sem hallhatni!“ F.Uép irsz utolsó leveledben ‘s meg kell vallanom: nem helytelenek szemrehányásid. De hogy nii-is vagyunk ‘s élünk, még jiedlg előre haladva élünk , ezennel meglátod. Fő trmplomunk^külsó ojittatása és díszesílése megtörtént, ’s n* több év óta tarló költséges munka által a’ régi goth köntösbűi egészen római idomzn- tuvá nlnkílatott, de bel ékesítését ezentúl is, mihelyt jövedelmei engedik , emelni fogják. E’ szüntelen csinosgntásbu! származhatott vidéki parasztinknak ama’ véleményük: hogy e’ szentegyháznak soha sem szabad elkészülnie. A’ templom’ kilátását elfedő vaskos és magas őrtorony a" kerítvény-hás- tyokkal együtt lerontatoft, clópiaczának földe majd hat láb mélységnyire lehordatott , inelly által a" templom előbbi rcjtekeztéhől kiesen tűnik szembe. A‘ régi belvárt ’s így a’ templomot is környező mély sánrzok betöltőitek, a’ bástya’ omlndványikól származott halmok eltéríttettek ’s hol előbb tövis és bojtorján)' növekedett, kígyók 's békák tanyáztok, oda most egy szép ’s alkalmas sétahely van ültetve, inelly számos hazai's külföldi fa-csemete— h virágokkal diszlik. Es ezt n.m. b. Szepesy Ignácz megyés puskiik' 'bőkezűségének 's m. St. Quentin gencr. elintézésinek köszönjük , ki városunk’ szép- ságit czélzó fáradhatlnn liuzgóságárnl és szíves nynjnsságávnl annyim lekötő mindnyájunkat magához , hogy lehetetlen volt bánaton illetődén nélkül (a képen olvasható szöveg folytatása) egyházat, melly előbb raktár gyanánt használtatván szerfölött mocskos állapotban volt, kitisztogatták, négyszegű fejér márvánnyal kirakták, oltárral, mellynek képe 500 ezüst forint vala, kemény fapadokkal felékesítették, sok változatú orgonája pedig e' napokban készül- el; — a' tornyokba négy harang öntetett, mellyek öszvesen annyi fontot nyomnak, mennyi az évszám, meliyben készültek (1832). Különös figyelmet érdemel ezen uj lyceumban a’ phy- sikai museum, melly igen számos és költséges 's legújabb physikai 's mechanikai eszkö- zire ’s készületire nézve minden hozzá értő ’s látogatótul hazánkban legelsőnek ismértetik. — Ezeken túl Pécs még egy olly intézettel-is dicsekszik, melly hazánkban mindeddig 's talán még igen sokáig-is egyetlen egy maradand. Köz panasz t. i. hogy parasztink durvák, tudatlanok 's műveletlenek 's mind a’ törvényhozó test mind egyes tudósink egyet-értőleg vallják, hogy ezt a' faiusi tanítók’ tudatlanságának, hivat125 éve született Cigány származású muzsikusaink koronázatlan királya, a most százhuszonöt éve született, és immár nyolcvan esztendeje halott Dankó Pista is így, Pistaként vonult be nemcsak zene-, de bátran mondhatjuk egész művelődéstörténetünkbe is. 1858. június 13-án látta meg a napvilágot a Szeged környéki Szatymazon. A későbbi nótaszerző alig tizenöt évesen már prímási rangban állt saját bandája élén Szatymazon. Hogy mily tűzzel és érzéssel kezelhette a vonót, arra abból következtethetünk, hogy hamarosan bekerült Szegedre, ott is a híres-neves Kass kávéházba. Ebben a tükrös, füstös, márDankó Pista, a nótakirály ványasztalos iddogáló és társalkodó teremben csinálta meg a szerencséjét: itt lett a kottát nem ismerő cigánylegényből Dankó Pista, a nótakirály. Akkoriban a Kassban gyűltek össze délutánonként, esténként a Szegedi Napló munkatársai, akik előbb fölfigyeltek a sötét bőrű muzsikus szépséges játékára, majd pedig nótaszövegeket kezdtek írni neki. Mindenekelőtt Pósa Lajos költötte tucatszám e verseket, de segített jól csengő rímeket keresni Gárdonyi Géza, sőt alkalmasint Mikszáth Kálmán is. Az igazi nagy komponistasiker nem is maradt el. Amikor az Új Idők 1895-ben dalpályázatot hirdetett, annak első dí: jót — s azzal együtt a tekintélyes összegnek számító háromszáz koronát — Dankó Pista nyerte el, mégpedig a Zúg a szélvész, háborog a Balaton című szerzeményével. Még egy rövidke év, és a hajdani kis szatymazi prímást Budapest közönsége ünnepli. 1896-ban szerződtették, és attól kezdve a Duna partján zengeti el a zömükben a Tisza mellett komponált dalokat. Eltörött a hegedűm, vagy a Most van a nap lemenőben, a Nem jó, nem jó minden este a fonóba eljárni kezdetűeket. Az 1800-as évek legvégén, az 1900-as évek legelején már az egész ország Dankó-nótá- kat zeng. Az ő melódiáit dalolja Blaha Lujza ugyanúgy, mint a falusi kocsmák kapatos népe. Közben pedig a színházak cirádás falai közé is bekerül, hiszen sorra írja — azaz, hogy mások tolla alá diktálja — A zsöllérleány, a Szegény Laci, A leányasszony, a Rebeka, a Gyi- mesi vadvirág, A halász szeretője című daljátékainak zenéjét. Mindemellett népszínművekhez is komponál betétdalokat, például a Cigányszerelemhez 1898-ban. Négyszáz dala maradt fenn. S e négyszáz dalnak köszönhetően kiteljesedett egy olyan Dankó-legenda, amelyhez hasonló kevés muzsikust övez. Szeged városától 1910-ben síremléket, 1912-ben pedig szobrot kapott. Ez a közismert Dankó-szobor — Margó Ede melankolikus szépségű alkotása — a lehető legméltóbb helyre, a Kass (később Hungária) Szálló elé került. A. L. érzettünk , midőn felsőbb rendelések’ következeiben tőlünk eltávoznia ’s lakhelye't Sz. Fehérvárra ten- nie kelle. Nem említem az ujdon készült roppant városházat, de nem hallgathatom-el a’ püspöki nyilvá- nyos könyvtár’ uj épületet, inellyet finom ízléssel ’s teteméé költséggel alnpjaibul emelt-föl fentisz- tclt Püspökünk- A’ könyvtár felső emeletét fog- laljn-cl ’s különösen két tágos teremet a’halhatatlan emlékezetű Kiírná György pécsi püspök’ könyvtara tölt-bc, közöttük az azoknál még tágasb olvasó-szoba, meliyben számos külföldi ’s csaknem minden hazai újság ’s folyó-irás püspöki költségen megszerezve mindig készen áll az olvasók’ ’g tanulni kívánók’ szarnám. E’ tágas olvasó-terembe szándékozik püspökünk tulajdpn válogatott könyvtárát ’s az eddig-is saját költségin»’ könyvtár’számára vett njabb munkákat helyzeni V közhaszon végett nyilvnnyossá tenni. Itt lakik a’ könyvtár’ őrc-is négy theologini tanítóval. Ugyan ezen épületben földszint egyéb alknlmatosságokon kívül van még két iskola-is a’ tlieologiai leczkék’ számára. A’ fő utczának 'külső végén áll az eltörlött Pauli- nusok’ nagy ’monostora ’s mellette a’ rézfedelű ’s gazdagon aranyzott kót-tornyu templom. Előbb kaszárnya gyanánt használták , későbben pedig ns. Baranya vármegye vevé-meg a* Kamarától tulnjdon házává szándékozván fordítani nz.t; de mivel 6l!y elhagyatott ’s romlott állapotban volt, hogy annak hclyrchozatása szerfölött sokba került volna, elhatároztatott nyilványos árverés’ utján eladatása. Megértvén pedig a' ns. megye buzgó Püspökünk’ vevő ’s belé az általa alapított lyceumot helyeztetni kívánó szándékát, minden árverés nélkül 35 ezerfr. váltóban ncmes-lelkiilcg általengedé. Mindezek a’ múlt évi májusban történtek. Az egyezés után azonnal az épület’ helyrehozatásához fogtak ’s mindenféle mesterember’ és számos munkás’ csiiggedetlen gyorsasága által annyira vivék, hogy e’ folyó iskolai esztendőben a’philosophiai leczkék már benne tartathattak ; ebben fognak lenni a’ tőr vény iek-is, valamint mind a’ két tudománykar’ tanítóinak lakhelye. A’ monostorhoz rngasztott igen csinos islotíl taljokra ügyetlen létöknek, szóval: neveltetésük’ hijányának kell leginkább tulajdonítani. De mindezek csak puszta ’s üres hangok ’s a’ magyar nagylelkűségnek minden hangos hirdetési ’s harsány magasztalási mellett sem találkoztak, kiknek eszökbe jutna olly intézeteket állítani, mellyenben a’ falusi tanítók hivataljokra az ehez szükséges előisméretek ’s tudományok által készíttetnének. Püspökünk’ atyai gondoskodása ide-is kiterjedt. Már 1832nek elején megyéjében kihirdeté, hogy május’ Isőjén egy illy intézetet nyitand-fel ’s az ebben megjelenésre mind a’ tanítókat, mind pedig ezek’ segédeit a’ lelki pásztorok által serkenté. Mivel pedig ez Intézet hazánkban uj, nem lesz fölösleg a’ tudománysort, mellyre taníttatnak, följegyezni. A’ leczkék kezdődnek máj. Isőjén ’s folytatja sept. fogytáig 4 tanító illy renddel: Hétfőn és szerdán reggeli 8 órátul 1 Óig a’ hittudomány; délután 3tál 4ig jul. közepéig a testi nevelés (educatio physica hominis). E’ három részre osztva: Physiologic, vagy az ép emberi test és tagok’ tsmé- rete, Diaetetika és Gimnastika, az utolsó három hónapban pedig a’ lelki nevelés (Paedago- gia sublimior), Jankó János ur pécsi megyebeli pap által elő- odva. — Kedden és csütörtökön 8tól 1 Óig a’ tanitásmód (methodus docendi) és a’ magyar nyelvtudomány váltva; délután 3tól 4ig a’ gondolat- és i rá s b e I i számvetés tanittatik Mend- lik István úrtól. Pénteken és szombaton az említett órákban: a’ figurális és gregoriánus (gergely pápai) éneklésmódot, orgonálást és Gene- ral-Bas-t tanítja Siegvart Ignácz ur, pécs megyebeli pap. Mindennap 4től 5ig délután a’ Kalligraphiát, Orthographiát és Stylographiát tanítja Lusztig Ignácz ur. — A’ tudományok magyar nyelven adotnak-elő, de megengedtetik német nyelven- is a’ tanítványoknak felelni. Két próbatétel van, egyik junius végén, a másik, a’ fő, September’ vég napjoiban a’ n(agy). m(éltósógú). Alapító’ előülése alatt. A’ múlt 1832ben 25 tanítvány volt, az idén 42en iraták- be magokat. — Hol illyetén, a’ tudományos művelődést, élelmességet, szóval a’ közjót előmozdító intézetek díszlenek ’s naponként nagyobb virágzásra jőnek, ott a’ csinosulás- ’s műveltségben hátramaradóstul nem tarthatni; nem, főkép ha majd a’ mindezeket ápolva pártoló szellem közdivatuvá leend az egyházi ’s világi va- gyonosbak közt; — ezt magad- is elhiszed. Mind ezek után talán mentek leszünk korholá- sidtól. Isten veled. * A fenti levél- (pontosabban: válaszlevél-) formájú leírás, amely ismereteinket sok új részlettel gazdagító tudósítás a 150 év előtti Pécsről, képet ad az akkori városrendezési módokról, a (bel)város akkori állapotáról és mára műemléki együttessé nyilvánított objektumairól, bepillantást enged az oktatás és a közművelődés reformkori állapotába, megvilágítja a muzeális értékű könyv- és mechanikai gyűjtemények helyzetét, a tanítóképzés (pon. tosabban a pedagógus tovább, képzés!) és a zenei nevelés akkor; állapotát. Remélhetőleg további hasonlókra is bukkanunk városunk történetének azon időszakaiból, amelyekre a képes ábrázolások még ritkaságszámba mennek. Mándoki László Ifjú zenészek a Dankó-szobor előtt
