Dunántúli Napló, 1983. május (40. évfolyam, 119-149. szám)
1983-05-09 / 127. szám
Árpád fejedelem arcában Feszty Árpádéra ismerünk Nyolcadik éve restaurálják „A magyarok bejövetelét” Ópusztaszeren épül a körcsarnok - ott fejeződik be a körkép felújítása A fehér lovon ülő Árpád fejedelem arcában Feszty Árpádéra ismerhetünk, amint széttekint a megtalált hazán. Szűcs Árpád festőművész, a szegedi Móra Ferenc Múzeum főrestaurátora az elmúlt nyolc esztendőben, amióta Szegedre került a hányatott sorsú Feszty- körkép, ki tudja hány százszor nézte végig az 1800 négyzet- méteres (115 méter hosszú, 15 méter magas) magyarok bejövetelének mindért. darabját. Mint mondja: seprűvel, drótkefével kellett megtisztítani, aztán konzerválni, majd kivasalni. A Műanyagipari Kutató Intézet szakemberei találták ki a tartószerkezetet, hogy ne hordó- sodjon. Az üvegszálas, bordákkal erősített műanyaglapok viszonylag könnyűek, húzási szilárdságuk erősebb az acélnál, rugalmasak, nem vetemednek. Néhány milliméter különleges szivacslap biztosítja, hogy nem idegenedik el a vászontól sem. Az átépítés alatt levő szegedi színház zsinórpadlásán hegymászók segítségével két darabot felfüggesztettek. Sikerrel, nem hasasodott ki a körkép . . . Szűcs Árpád éppen harminc éve él Szegeden, a Feszty-kör- kép restaurálási munkálatainak szervezése, irányítása minden bizonnyal egy évtizedet köt le életéből. Némi melankóliát érzek hangjában, amikor azt mondja, egy festőművész számára a restaurálás olyan, mint amikor a hóhért tojásfestéssel bízzák meg. Négy éve, amikor először találkoztunk, bizakodóbb volt, akkor még abban reménykedett, hogy mostanra már Ópusztaszeren bemutathatják a közönségnek a művet. Novák István építésztervező elképzelései alapján most épül, az egykori Tisza-mederben ki□Hétfői alakult katlanban a kör alakú épület, ahol más kisebb kiállítások mellett bemutatják a Feszty-körképet, valószínűleg 1984 tavaszán. A kép restaurálása ott fejeződik be, ott egészítik ki a hiányzó részeket. Feszty Árpád 1891-ben határozta el Párizsban, hogy a De- taille és Neuville napóleoni csatát ábrázoló körkép mintájára megfesti az özönvizet. Felesége, Laborfalvy Jókai Róza elájult, amikor a Belgiumból érkezett vásznat felfüggesztve meglátta. Apósa, Jókai Mór, ösztönzésére azonban inkább a magyarok bejövetelét festette meg. A festő a munkácsi völgyben hónapokon keresztül készült: vázlatokat készített, Kis- Ázsiából ruhákat, fegyvereket, festményeket hozatott. Vasúti síneken gördülő, több emeletes munkaállványon kezdődött a munka. Feszty először az eget festette meg, ott voltak körülötte kortársai, tanítványai is. Az aranyló dombokat . Med- nyánszky, az előtér útjait Miha- lik, a lovas rohamot Újvári, a halottakat Jókai Rózsa festette, míg a fő figurákat természetesen Feszty. Jókai és a színészbarátok anekdotákkal, Lányi Géza és Dankó Pista muzsikaszóval tartotta fenn a munkakedvet. Végül is a kép csak a millenniumi ünnepségek után készült el, a budapesti bombázásókig valóságos zarándokhellyé vált a városligeti csarnok. A londoni világkiállítás egyik legnagyszerűbb látványossága volt. A háború után a műre hányatott sors várt, csaknem feledésbe merült, míg 1975-ben hihetetlenül megrongált, hiányos állapotban Szegedre nem szállították. A magyarok bejövetelének restaurálása hasonló méretű munka, mint amilyenre kilenc- venkét esztendeje Feszty vállalkozott, jövő nyáron talán mi is megcsodálhatjuk a restaurátorok sziszifuszi erőfeszítései nyomán újjászületett, lenyűgöző képet. Lombosi Jenő A KAPOSVÁRI RUHAGYÁR pályázatot hirdet kereskedelmi osztályvezetői munkakör betöltésére. FELVÉTELI KÖVETELMÉNY: egyetemi vagy főiskolai végzettség, textilanyag-ismeret, és legalább ötéves szakmai gyakorlat. Fizetés megegyezés szerint. JELENTKEZÉS RÉSZLETES ÖNÉLETRAJZZAL A VÁLLALAT SZEMÉLYZETI OSZTÁLYÁN. Szombaton Cannes-ban Vastaps Törőcsiknek A világ tizennégy legjobb filmszínésze között Szép tavasz volt huszonnyolc esztendeje és a Riviéra díszes mozijában szédí- tően elindult a körhinta — a filmvásznon. Magyar falusi búcsú körhintája, Fábri Zoltán nem felejthető képsora és — a zsűri nem figyelt oda. Fáradtak voltak, sok vetítést végignéztek . . . Most szombaton este pedig Törő- csik Mari magyar színésznő, az egykori Sarkadi Imre— Fábri Zoltán-film, a Körhinta hamvas-tiszta parasztlánya, kilépett a sorból, Sophia Loren, Ingrid Thulin, meg Glenda Jackson és Bette Davis mellől és franciául köszöntötte a világ első filmfesztiválját : — Elnézésüket kérem, hogy hibás a francia kiejtésem, de csak magyarul beszélek. Nyolcadszor vagyok Cannes- ban, ez a város tehát életem boldog pillanataiba tartozik. A cannes-i fesztivál munkásságám részét jelenti, nagyon szeretném, ha ez fordítva is így lenne és személyesen — szerény helyen — a fesztivál részesévé váltam volna. — ennyi volt a kötelezően előírt köszöntő, a magyar művésznő megfogalmazásában. A körhinta tehát idáig lendült. A magyar film lendületével, Kosa Ferenc, Jancsó Miklós, Szabó István jelezte gazdag sorral, bennünk Tö- rőcsik Mari nyolc cannes-i filmjével. Mert a Körhinta hamvas-tiszta partsztlánya eljátszotta a Déry Tibor—Makk Károly-filmnek — a Szerelem címűnek! — modern terror üldözte hősnőjét, vagy egy sosem látott felfogású Elektrát és a Dérynét. Például! Tavaly megnyitották a Cannes-i. új fesztiválpalotát és akkor olyan filmrendezőket tüntettek ki, akik Cannes történetében a legjelentősebbek voltak. Idén pedig a legjelentősebb filmszínészeké a kitüntetés, az egész világról tizennégyé, Magyar- országról Törőcsik Marié! Cannes, a világ első filmvárosa, talán vezekelt is kicsit ezzel a hamvas-tiszta magyar parasztlány alakítója előtt, a Körhinta méltatlan mellőzéséért. A vastaps Törőcsik MaTöröcsik Mari, a Szerelmem, Elektra cimü filmben. rinak — és nekünk is szólt, kultúránknak, önbecsülésünknek. A Körhinta idáig lendült! Ha most élne Törőcsik filmbéli partnere, az ízesen falusi, ragyogó Sós Imre . .. Földessy Dénes Nyitás május 18-án Didaktikus múzeum Szekszárdon Ötezer év kerámiája Restaurálták a törzsfőnök koponyáját Működik a kenderfonó A „Duce” a fasiszta nagytanácsban cimü képben. Mussolini szerepében: Lukáts Andor. Fotó: Gyertyás László A Búcsúelőadás - cirkuszporondon Müller Péter új darabja Kaposvárott Vastapsos, őszinte siker fogadta Müller Péter Búcsúelőadás c. darabjának kaposvári bemutatóját pénteken este, a Színházparkban felállított 1300 személyes cirkuszi sátor alatt. A hagyományos, kör alakú nézőtér zsúfolásig megtelt, s a premier sajátos hangulatán túl fűtötte a várakozást a bemutató tartalmi-formai különlegessége is. Ennek a várakozásnak a színház — talán nem mindenki kedvére — szerintem sokszorosan eleget tett: a darabban rejlő mának szóló gondolatok áttételes közvetítésével; az igazi színház mindig megújulásra kész törekvéseivel s eleve magával a vállalkozással. Reinhardt 1911-ben Budapesten a Beketow-cirkuszban mutatta be óriási apparátussal híres Oidi- pusz-előadását. Azóta aligha volt Magyarországon hasonló kísérlet. Itt azonban egészen másról van szó. Ahogyan oz író nyilatkozatából is kiderül, ennek a drámának semmi köze a századfordulón divatba jött ún. cirkuszszínházhoz. Ez az előadás megtörténi. L. Nervetto írja könyvében Mussoliniról, hogy amikor a bukott diktátor személyéért versenyben álltak az angolszászok, a német titkosszolgálat és az olasz antifasiszták, felbukkant egy negyedik versenytárs is. „Egy amerikai cirkusz, a Stevan and Cawalleri egymillió dollárt ajánlott fel Mussolini kézrekerítésére." Tervük az, hogy a „Berlin—Róma—Tokió"- tengelyhatalmak talán legsajátosabb alakját ketrecben mutassák be a porondon. Vállalkozásuk nem sikerült, a cirkusz csődbe ment, s a háború befejezése után Európa legkitűnőbb bohócainak közreműködésével megtartotta utolsó előadását. A darabnak ennyi a dokumentumkerete, s arról szól, mi lett volna, ha mégis sikerül a cirkusz vállalkozása. Mussolini bukásának, menekülésének története során a darabbeli bohócok sok mindent elmondanak, eljátszanak saját sorsukból, egyéni tragédiájukból is, megannyi történelmi tanulságra irányítva gondolatainkat. Az előadás Garas Dezső vendégrendezésében a hagyományos cirkuszi formák, .műsorszámok” sorából kerekedik egésszé, átszőve Berki Géza songjaival, stilizált cirkuszi zenéjével. Középponti alakjai a iálékot irányító Fehérbohóc, (Garas Dezső; második szereposztásban: Ács János) ', a szelíd, kisember-bohóc (Máté Gábor), akiből kitör a potenciálisan „bennünk levő szörnyeteg” és természetesen a Mussolini-figura, Lukáts Andor döbbenetes alakításában. S mellettük nagyszerű és neves színészek (.Csákányi Eszter, Gyu- ricza István, Pogány Judit, Be- zerédy Zoltán, Spindler Béla és mások) sora teremti meg ezt az előadást. Több fontos szövegrész akrobatamutatványok közepette hangzik el (trapézon, egykerekű biciklin stb.), s nem öncélúan. Bohócok özöne alkot itt egy jó szellemű csapatot a cirkusz világában, mégis ritkán érezhetjük színházi előadáson az élménynek ezt a fokát: a színház igazi varázsát. V W. E. A múzeum tanít, nevel, szórakoztat, mondja az egykori pedagógiai reklám. A múzeumban megtartott iskolai órák már bevett gyakorlatnak számítanak, ám még mindig ritkaságnak számít egy olyan múzeumi program, amely nem illusztráció, hanem nyilvánvalóan vállalja a didaktikussá- got. A szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeumban — nemcsak városi, hanem városkörnyéki érdeklődéstől kísérve -— évek óta sikerrel működik a Tanító Múzeum elnevezésű program. A szekszárdiak most nagyot lépnek előre: hatszáz négyzetméterrel nagyobb területet tudnak az oktatás szolgálatába állítani. Lomtárnak, raktárnak használták sokáig a múzeum pincéjét, mígnem elhatározták, hogy az iskolák szolgálatába állítják. Negyven teherautó hordta el nyolcvan év szemetjét. Helyreállították a bolthajtásokat, megépítették a fűtést, világítást és tematika, időrend szerint megtervezték a berendezést. Római kövek — a környékben talált mérföldkő, sírkő, oltárkő — az első látnivalók. Középkori érdekesség a szekszárdi apátság épületéből való faragott kő, a barokkot idézi a bátaszéki templom főbejáratának kő részlete. De itt láthatjuk Orbánnak, a szőlők védőszentjének szobrát is. Két szobor a regölyi templomból, egy szecessziós alabástrom nőalak a Perczel-család gyűjteményéből. Helytörténeti jelentősége van Hollós László, a neves gombakutató tudós és Babits Mihály szobrának. Nyolcvan ezer évre becsülik egy hatalmas agyar életkorát és itt van — restaurálva — a nevezetes mórágyi leletből a törzsfőnök koponyája is. Régi népi mesterségekkel is megismerkedhetnek a diákok. Bádogos és cipész műhelyt rendeznek be, a kender fonását és szövését bemutató műhely a megnyitó napján működni fog. A szőlőprések a legrégebbi szekszárdi pincékből kerültek ide. A kerámiák ötezer év művészetét, mesterségét idézik. Két teljesen kidolgozott pedagógiai program készült el az általános iskolások, gimnazisták és szakközépiskolások számára. A „didaktikus múzeum" május 18-án, a múzeumi világnapon nyitja meg kapuját. G. T. Kulturális világhíradó Jósé Carreras, a világ tíz legjobb tenoristájának egyike, Katia Ricciarellivel játssza Verdi: Luisa Miller című operájának két főszerepét, a bécsi Staatsoperban. Ideális szerelmespár és nagyszerű énekes mindkettő, de Elmar Ottenthal- nak a paródiát súroló rendezése, valamint Anton Guadag- no karmesternek mindennapos rutinból fakadó vezénylése miatt, az előadás csak egy szép koncert, — írja Walter Gürtelschmied, a bécsi Kurier szigorú kritikusa. (Képünkön: Jósé Carreras.) Pekingben múlt héten megnyílt a Kínában rendezett első Picasso-kiállítás. A művész tizenöt festményét és tizenhárom metszetét mutatják be. A Macskák előadásával Budapest megelőzte egész Európát — írja a Die Bühne című német nyelvű nemzetközi színházi magazin. Majd rendkívüli módon kiemeli és fotóval is ábrázolja Haumann Péternek a rockoperában nyújtott alakítását. Ég áldjon Muddy Waters! Meghalt Muddy Waters, a blues műfajának egyik legnagyobb egyénisége, világhírű rockzenekarok ihletője, a Rolling Stones névadója. A feledhetetlen néger énekes Chicagóban hunyt el, 68 éves korában. Jackie Onassis televíziós szerepet vállalt az Egyesült Államokban. Az egykori elnök-, majd milliomos özvegy — jellemzően — a Dollármilliók című film összekötő szövegét mondja el. F. D.
