Dunántúli Napló, 1983. május (40. évfolyam, 119-149. szám)

1983-05-30 / 148. szám

Férfiaknak ##~M ; Váradí Hédi szélcsendje Helsinkiből érkezett - Kisasszonyok a magasban - A színészet két útja Szombaton estefelé ért ha­za' Helsinkiből és Pestig kísér­te az odafönn Finnországban minden magyarnak kijáró sze­retet: | — Bács Ferenccel lllyés- estet mondtunk a finn- rádió­ban. Nagyon vártak bennün­ket, hiszen a nemzetközi ha­tású költő halála után ez volt az első üzenet, amit a finnek hallhattak a költészetéből. Helsinki után pedig Pécsre jön a pesti Nemzeti Színház Kossuth-díjas művésznője. A jövő hét elején, hétfőn a Helyőrségi Művelődési Ott­honban játszik és önkéntele­nül is elhozza kicsit magával a „Váradi Hédi ügyet". Sokat beszéltek erről, bár nem tra­gikus ügy, végül is most már vége van. Ahogy a beszélge­tés előtt Horváth Lajos, a Helyőrségi Művelődési Otthon igazgatója megjegyezte: „Vá­radi Hédi pályája megérde­melten ismét felfelé menő ágon van!” Az „ügy” lénye­ge: évekig nem kapott szín­padon szerepet, mégis évekig éltette rangos, egyéni művé­szetét. — Beszélne erről a szél­csendről? — A színész felelőssége a tehetsége iránt mindig kétsí- kú. Az egyik: kibontja ezt a tehetségét színpadon, filmen, képernyőn, s erről ír, beszél a sajtó, rádió, tévé. A másik: a belső út, ami természetesen nem marad belső, hanem ki­ível a közönséghez. Belső szellemi-érzelmi világát a színész a műsorban feldolgoz­hatja és a pódiumon hozhat létre bensőséges kapcsolatot a közönségével. Én felnőttek­nek is, gyerekeknek is műsort állítottam össze, zenéset, éne­keset, verseset. Évtizede já­rom vele az országot és — ha maga ezt szélcsendnek neve­zi —, akkor közönségnek és nekem egyaránt termékeny szélcsend volt. Például sok- százszor előfordul: gyerekek jöttek fel a pódiumra, hogy „belejátszanak" a műsorom­ba. Vagya Pécsi Nevelők Há­zában a felnőtteknek szánt est után több ráadást kértek. — Pécsett? — Kisasszonyok a magas­ban címmel játszottam már Gyárfás Miklósnak ebben a darabjában. Most Viski And­rás révén — Férfiaknak tilos címmel — még humorosabb lett. Ebben játszom vendég­ként a Józsefvárosi Színház­ban. Meg hétfőn, e színház ven­dégjátékában, Pécsett. Lend- vai Ferenc, a Pécs; Nemzeti Színház egykori főrendezője, a nagyhírű színházi szakember is ezzel a rendezésével találko­zik ismét Péccsel. F. D. Érkező és távozó színészek Helyzetkép, évadzárás előtt A Pécsi Nemzeti Színház igazgatójának nyilatkozata Szobabelsőrészlet Rippl-Rónay kaposvári múzeumában. Fotó: Gyertyás László A „stráfos” karosszék, a kasmírkendő és a mandolin Múzeum a Róma-hegyen Rippl-Rónai tárgyai között Közeledik a színházi évad­vég, lezárultak a szerződteté­sek, a pécsi sztn háznéző ért­hető kíváncsisággal tekint az utóbbi két évben megismert társulat és már egy kicsit a jövő évad felé: várható-e va­lamilyen lényeges változás a Pécsi Nemzeti Színház háza tóján? Kérdésünkkel Nógrádi Róber­tét, a Pécsi Nemzeti Színház igazgatóját kerestük meg, aki válaszát megelőzően kifejezés­re juttatta, hogy szeretne né­hány gondolatot elmondani a közelgő színházi idényzárás al­kalmából. Óhaját a HDN szer­kesztői készséggel teljesítették: — A két évvel ezelőtti sze­mélyi s az irányításban bekö­vetkezett egyéb változások — Sík Ferenc távozása; Szegvári Menyhért belépése a főrende­zői feladatkörbe — sokakban némely aggályokat vetettek föl: hogyan tud majd helytállni a jócskán kicserélődött, megfia­talított társulat. Az a munka, amit az újjászervezett csapat eggyé kovácsolásába belefek­tettünk, úgy gondolom, lassan leérik. A társulat magját a régi ismert vezető színészekből és az ide szerződtetett tehet­séges fiatalokból építgettük ki. Ezek a fiatalok szívesen van­nak itt, mivel úgy érzik: fejlő­désük biztosítva van. Mindez együttvéve jelentkezett a Tar­tulíe nagyszerű és meleg fo­gadtatásában is a napokban, színházunk Thália színházbeli vendégszereplésén az orszá­gos színházi találkozón. Ezt különben a kritikák és a jelen­levő szakemberek elismerése is igazolja; s igen pozitív a minisztérium véleménye is, mi­szerint az elmúlt évad is azt tükrözi, hogy „megerősödött a pécs színház". Következésül, hogy kérdésére válaszoljak, a társulat összetételében nagyon kevés változás lesz. Hozzánk szerződött a Színművészeti Főiskoláról Dankó Klári, aki ősszel a Luxemburg grófja pri­madonnaszerepében fog bemu­tatkozni, továbbá két prózai színész: Győrből Faltai Péter és Nyíregyházáról Újvári Zol­tán, akit a Kiegyezés Ramon szerepében ismerhetett meg a pécsi közönség. Ezenkívül új művészünk két magánénekes: Kuncz László és Csáki Ágnes, valamint Salamon Suba László rendező. Eltávozott: Konter László, Lukács József, Vízi György és Mayer Aranka. — Mivel indul a jövő évad? — Október 7-én a Charley nénje c. zenés vígjátékkal a Ságváriban. Majd október kö­zepén a Hamletet mutatjuk be — próbái már folynak — Kul- ka Jánossal a főszerepben; rendezője: Szegvári Menyhért. A Luxemburg grófját Tóth Sán­dor rendezi, továbbá repertoár­ba kerül az idén bemutatott Svéd-balettest és a Carmen. W. E. Rippl-Rónai József egykori Ráma-hegyi villájában, Kapos­váron, különös élmény vár a látogatóra. Arra, akit megra­gadott a nagy magyar festő képeinek meghitt hangulata. A Somogy megyei Múzeumok Igazgatósága néhány éve tette látogathatóvá a Ráma-hegyi villát, ahol Rippl-Rónai utol­só húsz évét töltötte, s ahol 1927. november 25-én elhunyt. Dr. Martyn György orvosnak, Martyn Ferenc testvérének kö­szönhető, hogy Rippl-Rónai és felesége, Lazarine halála után otthonuk megőrződött a szá­munkra. Martynék rokonság­ban álltak a Rippl-Rónai csa­láddal, s Martyn Ferenc egy évig lakója, azután pedig gya­kori látogatója volt a szőlő­hegyben álló villának. Nem az örök város nevét idézi a költői nevű Róma-hegy, elnevezése egykori cigánytele­pülésre utal. Maga a villa va­lószínűleg a XVII. században épült. Genthon. István művé­szettörténész így írja le Rippl- Rónai itteni birodalmát: „A ház igazi vonzóerejét a hozzá tartozó 6 hold föld adta meg, melynek egy része hatal­mas park formájában vette körül az épületeket. A gondo­zott vadgesztenyefa-sorok, a virító cinia- és szalviaágyak, a falusi barokk szobrok, me­lyek később Medgyessy itt ké­szült faragványaival együtt dí­szítették a pázsitot, kényes ízlésre vallottak. Hátrább a gazda gusztusa szerint ültetett mogyoróbokrok, nyíresek kö­vetkeztek szőlővel egyetemben, amely utóbbiból készült piros bor szép színét mintha a mű­vész keverte volna ki palettá­ján. A füvön pávák büszkél­kedtek, vörösfoltos, rosszul te­jelő, de szép tehenek legeltek. Volt itt méhes, istálló, galamb­hoz és pajta, válogatott ku­tyák, sőt még csacsifogat is . .." A park, a vadgesztenyefa­sor, a szobrok a pázsiton, a sárgára festett karcsú villaépü­let, a vincellérházból alakított műterem ma is úgy fogad bennünket, mint annak ide­jén, amikor Rippl-Rónai élt itt francia feleségével, a ké­peiről ismert kedves Lazarine- nel és fogadott lányukkal, a szép Anellával. S minden olyan, mint amikor Ady vendé­geskedett a villában . . . Európai hírű és rangú fes­tőművészként, több mint tíz­éves párizsi tartózkodás, uta­zások, kiállítások után, Mail­lol, Vuillard, Bonnard barátsá­gával, a Gauguinnel való ta: lálkozás után döntött úgy Rippl-Rónai, hogy hazaköltö­zik szülővárosába, Kaposvárra. A Róma-hegyi villát 1908- ban vásárolta meg, s ekkortól egy kis öszvérfogaton járt le a városba. A villa ma látogat­ható Rippl-Rónai Múzeumá; ban pont az a megragadó, hogy szinte bejárhatjuk a ké­peken megjelenő miliőt. Ott vannak a „stráfos” fotelok, a kanapé, melyeken Piacsek bácsit festette meg édesapjá­val. Ott a Szomorúság című képről jól ismert angyalszobor, a kanapén odavetve a színes kasmírkendő, amit oly szívesen festett meg újra és újra, és rajta a mandolin, amivel Laza- rinet örökítette meg. A régi kedves bútorok között sok-sok kép, pasztellportrék, parkrész­letek és az itt kialakult „kuko­ricás" stilus jellegzetes da­rabjai. Mintha nem is fél év­százada távozott volna innen, úgy találjuk a műteremben el­vásott ecsetjeit és a Munká- csytól kapott palettát . . . Gállos Orsolya Kerékpárral Kubában Fiatalon, egy világ­antológiában Hivatása fazekas A kubai útra pár havi fize­tését áldozta Horváth Ágota 23 éves pécsi, kispostavölgyi fa­zekas szakmunkás. Egy hóna­pot töltött Kubában magyar alpinisták társaságában. Majd ezer kilométert tettek meg ke­rékpáron. A rádió 5. sebesség című műsora közvetítette a hegymá­szók felhívását, hogy társakat keresnek egyedülálló akció­jukhoz. Jelentkezett, befogad­ták, bár jó maga hegyeket nem mászott meg^ alpinista módra. Inkább a fazekasság népi emlé­keit, motívumait gyűjtötte, hogy gazdagítsa az általa művelt nép fogantatású fazekas mes­terséget. Szülői ajándékpénz nem gazdagította úti tarsolyát, önállóan megél, immár két éve, hogy a Baranya megyei Nép- művészeti Szövetkezet bedolgo­zója. A Kodály Zoltánról elne­vezett ének-zene tagozatos gimnázium elvégzése után két évig tanulta a fazekas sz.akmát Mezőtúron, s Pécsett ő az egyetlen szövetkezeti bedolgo­zó ebben a szakmában. A kispostavölgyi bedolgozó fazekas még egyszer sem hagy­ta ott a korongot, s legfonto­sabb munkaeszközeit, mivel termékeit — amiket a Népi Iparművészeti Tanács szokott zsűrizni — mindig megvásárol­ják. Munkái elismertek, hiszen nemcsak szépek de célszerű­ek is: művészi kivitelben tartós, mindennapi konyhai használa­tod eszközök. A régi paraszti, elsősorban az alföldi formavi­lág jegyeit hordozzák még a pálinkás butellán, sőt a népi zenekarok közkedvelt marhahó­lyag dobjain is. A legtöbbel keresett cikkeket pótol, s nem kis kockázattal, hiszen úgy kell égetni a mázat, hogy az ne ol­dódjon emberre veszélyesen, s ne pattogjon le használat köz­ben a hő hatására. Újdonságai közül egv-egy mintadarabot fel - küld a' KERMI-hez, hogy a fém­oxidok nem oldódnak-e. Eddig egy portékáját sem érte kifo­gás, miként a NIT is átengedte cikkeit. Kezdettől a használati tárgyak gyártására törekedett amire az is ösztönözte, hogy 2—3 éve fölerősödőben van a nosztalgiahullóm az egykori fa­lusi sütő-főző edények iránt, mig a díszkerámiák iránti von­zalom alábbhagyott. Az ifjú fazekas pártfogói Andráslalvi Bertalan néprajz- kutató és Kántor Sándor Kos­suth-díjas fazekas, Karcagról. Most még csak dédelgetett álom, hogy elnyerje a Népi Iparművész címet. Ehhez sok­sok alkotással kell bizonyítania. Biztató jel azonban a művészi érvényesülés útján, hogy az olasz faenzai Editrice kiadó — a La Ceramica Moderna kiadó ajánlatára — levélben kereste meg, hogy a Modern Kerámia Mesterei, 1984 című világanto- lógiaban szerepeljen. Szép si­ker, ha valaki fiatalon az elis­merés magasabb szintjére eme kedhet. Csuti J. □Hétfői A BARANYA MEGYEI ALLATFORGALMI ÉS HÚSIPARI VALLALAT FELVESZ: 9 húsipari szakmunkásokat • üzemi és raktári férfi dolgozókat 0 raktári mérlegelőket • E-vizsgával rendelkező gépkocsivezetőket 0 hütőgépkezelőket. Vidéki férfi dolgozóinknak munkásszállást biztosítunk. JELENTKEZÉS A VALLALAT MUNKAÜGYI OSZTÁLYÁN: PÉCS, BOLGÁR NÉPHADSEREG U. 37. lUliíueszetí Hírmagazin No-Shakespeare. Be­fejeződött a Mün­cheni Színházi Feszti­vál. Az NSZK 230 mil­lió márka állami tá­mogatást nyújtott, eb­ből azonban a jegyek ára fejében a nézők­től 210 millió bevétel is született. Legna­gyobb feltűnést és legnagyobb bukást — a japán vendégszin- ház Shakespeare-pro- dukciója eredménye­zett. MNo-stilusbqn” játszották el a II. Ri- chárdot és közben meg-megszakitották japán bohócok jele­neteivel. Andrzej Wojda, a világhírű lengyel filmrendező ismét dolgozik színpa­don is. Ezúttal Szofoklész: Anti­goné című tragé­diáját próbálja Krakkóban. A be­mutatót szeptem­berben rendezik meg. Kubizmus. Meg­nyílt a világ eddi­gi legnagyobb mé­retű kubista kiállí­tása Londonban. Nemcsak a leg­több festmény, ha­nem a legtöbb né­ző is most jött ösz- sze ezért a művé­szeti stílusért. A Taté Galery-be ez­resével engedik be a látogatókat. Fagyos szivárvány. Ez a címe Hans Falár új darabjának, amit máju.s 23-án mutattak be Bécsben, kísérleti stúdiószínpadon. A koncentrációs táborok sajátos lélektani fel­dolgozása. Érdekessé­ge, hogy ez az első dráma, amit a video­kazetta műfajának sa­játosságai szerint irt és rendezett is, maga Hans Falár. Főszere­pét Gideon Singer, a Tel-Avivban működő Habimah Színház tagja alakítja (Ké­pünkön: Hans Dalár, az író és videorende- ző.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom