Dunántúli Napló, 1983. május (40. évfolyam, 119-149. szám)
1983-05-27 / 145. szám
1983. május 27., péntek Dunántúlt napló 5 A tablóverseny eredményhirdetése Pécs m. Város Tanácsa, a KISZ Pécs városi Bizottsága és a Dunántúli Napló szerkesztősége a hagyományoknak megfelelően idén is meghirdette az érettségizők tablóversenyét. A zsűri csak azokat a tablókat pontozta, amelyeket a készítő osztály benevezett a versenyre, ezenkívül valamennyi tabló esélyesen indult a közönség díjának megszerzéséért. Az eredményhirdetésre tegnap délután került sor a Dunántúli Napló szerkesztőségében. A zsűri döntése alapján az első díjat a Komarov Qim- názium és Szakközépiskola postaforgalmi tagozatai a IV. A. osztály kapta; a második díjat a Vegyipari és Vegyipari Gépészeti Szakközépiskola IV. C. osztálya kapta, míg a harmadik díjat a Janus Pannonius Gimnázium és Szakközépiskola IV. E. osztályának ítélték oda. Az első és harmadik díjat Pécs m. város Tanácsa művelődésügyi osztálya, a második díjat a KISZ Pécs városi Bizottsága ajánlotta föl és adta át. A közönség díját Mitzki Ervin, a Dunántúli Napló főszerkesztője adta át a pécsi Nagy Lajos Gimnázium IV. A. osztályának. A képen a győztes tabló látható. Pécsi kisfiú győzelme Kairóban Magyar kisfiú, a tizennégy éves Kelemen Ferenc, a pécsi Köztársaság téri Általános Iskola nyolcadikosa nyerte meg Kairóban, a nemzetközi balesetmegelőzési szervezet, a P. R. I. KRESZ-versenye, a nemzetközi iskolakupa egyéni döntőjét. A díjért, a Georges Gallienne kupáért, elméleti, szabályassági és ügyességi feladatokat kellett megoldaniok a kerékpáros versenyzőknek. Magyarország csapata végzett az iskolakupa csapatversenyének második helyén Finnország mögött. A csapatnak Kelemen Ferenc mellett a Bács megyei Pahi általános iskolájába járó Kis Tünde volt a tagja. A díjkiosztással befejeződött a nemzetközi balesetmegelőzési szervezet tudományos kutatásokkal, nemzetközi adatcserével foglalkozó kairói közgyűlése is. A magyar küldöttséget Tóth Ferenc rendőr-vezérőrnagy, országos rendőrfőkapitány-helyettes, az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács elnökségi tagja vezette. A tanácskozás elhatározta, hogy a nemzetközi baleset- megelőzési szervezet jövő évi közgyűlését május 21—25. között Budapesten rendezi meg. A kairói tanácskozás fölött az egyiptomi kormány vállalt védnökséget. Bányajáráson voltak a győztesek A „Nekem szülőhazám" című vetélkedő területi győzteseit látta vendégül tegnap a komlói Zobák-bányaüzem vezetősége. Zobák-bánya négyfős csapata hívta: meg a szeptemberi országos döntőn részt vevő húszfős csapat többi tagját: a pécsi Bártfa utcai Általános Iskola és a Széchenyi Gimnázium tanulóit, -valamint a Petőfi laktanya és a Baranya megyei Határőrség katonáit. A vendégek bányajáráson vettek részt és Cseresznyés Ferenctől, az üzem vezetőjétől tájékoztatót kaptak Zobák-bánya fejlesztéséről. A csapatok pedig megbeszélték a további közös felkészülés állomásait. Gyermeknapi rendezvények Nonstop műsor a vidámparkban Kiállítás a Pécsi Galériában A gyermeknap alkalmából a pécsi Szabó István Úttörőház, a Mecseki Kultúrpark és a TIT Természettudományi Stúdiója: változatos programot állított össze és kínál az érdeklődőknek. Szombaton délután 15 órai kezdettel a Barbakán várárokban Népi játszó címmel a gyerekeknek régi népi játékokat tanítanak. Vasárnap több helyszínre is invitálják a kispajtásakat. Az állatkertben 9 órai kezdettel Négylábú barátaink címmel az úttörőknek állatkerti vetélkedőt hirdetnek. Nevezés 8.30-íg a helyszínen. A Vidámparkban (rossz idő esetén a Planetáriumban) 14.30 órakor kezdődik a nonstop műsor. Fellép a zengő- vórkonyi gyermek-tánccsoport, az Úttörőház néptánccsoportja, az Úttörőház gyermekszínpada, a Bóbita Bábszínház, Pillér Judit megzenésített gyermekversekkel és az állatkert lovas- szakköre. A Planetáriumban (Szőlő u. 65/4.), 9 órakor gyermekrajz- kiállítás, könyvkiállítás és -árusítás lesz. Az Űrhajózás irodalma címmel 45 perces planetárium! programokkal várják a gyerekeket 12 óráig. A Vük rajzfilmet 10 órai kezdettel vetítik. Délután 14 órakor kezdődik az irodalmi totó, majd 15 órakor Galambosi László "költővel találkozhatnak az érdeklődők. Négy órakor vetítik a Ludas Matyi című magyar filmet. A gyermekdiszkó 17.30 órakor kezdődik. A KRESZ-Darkban 10 órakor játékos közlekedési vetélkedőre hívják és várják a kicsiket és a nagyobbakat. Ugyancsak 10 órakor kezdődik a Mecsek Áruház előtt az aszfaltrajz-verseny. A BNV zárónapja Csütörtökön, a tavaszi BNV zárónapján a nagy- -közönség látogatta a vásárt. Az utolsó napon is több üzletkötésre került sor. A Videoton 50 millió rubeles megállapodást irt alá a szovjet Elektronorg- technika Külkereskedelmi Egyesüléssel. Eszerint jövőre komplett számítástechnikai rendszereket és részegységeket exportálunk a Szovjetunióba. A NIKEX a csehszlovák Pragoinvest- tel hat magyar téglagyár rekontstrukciójához szükséges technológiai sorok szállításában állapodott meg. A Kőszegen, 'Makón, Pannonhalmán, Tabon, Tatán, valamint Alsómocsolá- don megvalósuló rekonstrukciók után évente 13 millió kisméretű tégla áll majd a magánerős la- kásépitkezők rendelkezésére. Két tipográfiai műhelyből Szokatlan érzés képzőművészed -kiállítások színhelyén táblán vagy vitrinben látni azokat a könyveket, amelyeket könyvesboltok kirakataiból vagy a saját könyvespolcunkról ismerünk. A Pécsi Galériában most különböző témájú és különböző kiadóknál megjelent könyveket állítottak ki: közös bennük, hogy művészi terveiket — többnyire könyvborítójukat — két művész, Murányi István és Murányi Zsuzsa készítette. „Apa és lánya: előbbi a nyomda szigorú fegyelmében tanulta: meg e szakma és művészet határán mozgó tevékenységet, utóbbi a lipcsei nyomdaipari főiskola alkotó légkörében.” Az idézet Haiman György egyetemi tanártól, könyvművésztől származik, aki megnyitotta a kiállítást. Murányi István munkásságában a mértéktartást, a lényegre törő fogalmazást és a természetes kifejezést dicsérte, Murányi Zsuzsa erényének a lényeg megragadásának. _ képességét, a hagyomány korszerű idézésének készségét tartotta. Úgy vélte, mindketten az értelem és a formák tisztaságának elkötelezettjei, s ezzel az olvasót, az írót — a könyvet szolgálják. Murányi István, a Corvina Könyvkiadó műszaki, művészeti vezetője volt sokáig, ma nyugdíjas, Murányi Zsuzsa könyvtervező a Helikon kiadónál. Kettejük tipográfiai műhelyébe enged bepillantást a kiállítás, amely június 5-ig tekinthető meg. G. T. A nagyközségi településpolitika eredményei, gondjai Tizenegy nagyközséget számlál Baranya; ezek eloszlása eléggé egyenetlen a megye területén belül. Néhány adat e nagyközségekről: lélekszámúk átlagosan 3600, a tizenegy nagyközséghez ötvenhárom társközség tartozik; a lakások egynegyede az utóbbi tíz évben épült, az általános iskolák körzetesítése befejeződött. Tegnap délelőtt két, egymással összefüggő témát tárgyalt a Hazafias Népfront Baranya megyei Bizottsága; elsőként a falugyűléseket és a városkörzeti tanácskozásokat értékelték, s összegezték az említett fórumokon felve-' tődött közérdekű bejelentéseket. Másodikként került sor a nagyközségekben működő népfrontbizottságok településpolitikai munkájára; a téma előadója Steinhőler Károly, a Gazdaság- és TeÜlést tartott a HNF Baranya megyei Bizottsága lepüléspolitikai Bizottság munkatársa volt. A HNF munkájának alapelve, hogy a lakosság bevonásával, cselekvő közreműködésével segítse a fő településpolitikai feladatok végrehajtását, s ne csak mozgósítson, hanem közvetítse is a lakosság kívánságait. A tanácsok és a népfrontbizottságok együttműködési megállapodásokban rögzítik a településpolitikai tennivalókat. A lakosság véleményének megismerésére legalkalmasabbak a falugyűlések s a fá'um- rendszer, ezenkívül a népfront testületi ülései, melyeken rendszeresen feldolgozzák a véleményeket, javaslatokat, a településpolitika különböző kérdéseit. így például az elmúlt években a következő, a nagyközségek lakosságát közelről érintő kérdéseket tárgyalták meg: Szentlőrinc, Villány, Boly, Sásd rendezési terveit; Villány, Sellye. Mázaszászvár, Boly lakosságát érintő telekellátást, a magánerős építkezés lehetőségeit; Szentlőrinc, Villány vonatkozásában a szemétszállítás — és elhelyezés problémáját; a szentlőrinci, sellyei, villányi, pécs. váradf, mázaszászvári, bólyi ellátást, az egészségügyi ellátás helyzetét Szentlőrincen és Sellyén az elsősorban Pécsváradot és Mázaszószvárt érintő közlekedést, a szentlőrinci és sellyei fásítást, valamint a társadalmi munkaakciók szervezését számos nagyközségben. Azzal, hogy a népfront testületéi rendszeresen elemzik a településpolitika egyes kérdéseit, nem csupán az elért eredményekről esik szó, hanem folyamatos információhoz jutnak a mindennapi élet legkülönbözőbb szféráiból. S így, akár közlekedésről, akár szolgáltatásról, ellátásról legyen is szó, egy-egy téma alapos elemzése után meg is tudják határozni az elkövetkező feladatokat. Pécsi utcák - híres emberek Garay János A tizenkét Garay testvér közül János volt a legidősebb és a legkomolyabb. „Szépirodalmunk egyik igása" — ahogy magát jellemezte — 1812. októberül 0-én Székszárdon született, ahol szobra is található. Az elemi iskola elvégzése után szülei Pécsre adják a ciszterciek gimnáziumába. „Pécsett Virágon és Zalán futásán csüg- gött szívem s Himfy hősregéin." A Mecsek akkor még vadregényes rengetege, a regékről zengő várromok mély benyomást keltettek a lírikus hajlamú diákban. Nem csoda, ha Frankenburg Emlékirataiban ezt írja róla: „A kedves költő, Garay János egy iskolával utánam járt. Együtt lakott Mehrverthtel, aki már akkor megjövendölte, hogy földije egykor kitűnő helyet fog hazai költészetünk egén elfoglalni. Úgy is lett.” Szülei papnak szánták, ő azonban Pestre megy az orvosi egyetemre ahonnan rövidesen átiratkozik a bölcsészeti karra. Még csak huszonegy éves, midőn Csatár című, Hunyadiról szóló hexameteres eposza megjelenik. Benne a nemzeti égység megteremtésének szükségességét hangsúlyozza: „Nincs életem — írja —, mert lényem hazámon kívül csak az irodalomé." Százötven évvel ezelőtt, 1833- ban kezdődik nyilvános költői szereplése a Honművész hasábjain, amelyet ikerlapjával, a RegélőveI együtt Mátray Gábor szerkesztett. Ebben az időben házasságot köt egy pesti kereskedő lányával, Pap Mártával. Egy véletlen szerencsétlenség azonban elragadta tőle feleségét. Amikor Kossuthot és Wesselényit börtönbe vetették, megírta egyik leg- . ismertebb zsarnokellenes versét a Kontot. Másik közismert költeményének, Az obsitosnak főhősében, a nagyotmondó Háry János alakjában, a magyar népmese ízes típusát örökítette meg. Némelyik versének egy-egy sora szállóigévé vált. Versei mecfzenésítői között van Liszt Ferenc, Erkel, Kodály. A szigeti várvédőnek, Zrínyi Miklósnak hősiességét szép elbeszélő költményben zengi. Számos munkahelyi csere ellenére is széles területen dolgozott: írt drámát, eposzt, elbeszélést, balladát. tárcacikket tudományos értekezést, lírai verseket. Költészetére nagy hatással voltak Vörösrna.fty versei, Széchenyi, majd Kossuth politikai eszméi. A hírnév és az anyagi jólét ellenére is hiányzott életéből a családi élet melege. Le- hangoltságát csak a Babocsay Máriával történt házasságkötése oldotta fel. A fiatal feleség finom fényjelzésekkel feledtette vele bánatát. A szabadságharc alatt Petőfi mellett Garay a legtermékenyebb költő. Már 1848. március 9-én követeli: „Füqgetlen- ség, önállás e hazának! I S közös szabadság minden hű fiának!" Nemzetőrként maga is lelkes dalnoka lesz a szabadságharcnak. Ű is jogot követel a nép számára, s vállalja a pesti egyetemen a magyar nyelv és irodalom '/“vetését, Kossuth Hírlapjánál pedig a segédszerkesztői munkakört. Egyetemi tanársága alatt hozzáfogott az első magyar irodalomtörténeti és nyelvészeti egyetemi tankönyv megírásához. A világosi fegyverletétel után oly nyomorba került, hogy még az aradi vár magyar foglyai is gyűjtést rendeztek családja megsegítésére. Csaknem teljesen vakon, elborult kedély- lyel halt meg Budapesten 1853. november 5-én. Utolsó útja valósággal tüntetés volt az elnyomó osztrák rendszer ellen. Az egykori pécsi diák emlékét egy helytelenül írt utcanév és a Nagy Lajos Gimnázium falán elhelyezett emléktábla őrzi. Tóth István dr.
