Dunántúli Napló, 1983. május (40. évfolyam, 119-149. szám)

1983-05-01 / 119. szám

600 méterre a föld felszíne alatt Pécsi Bőrgyár Kollektív erőfeszítéssel -a világ élvonalában Vass József, a fejtökalapáccsal és Jarabek Géza. Erb János felvétele Összeszokottság és mankalegyelem a Kossuth-bánya mélyén Nehéz körülmények között dolgozik a sokszorosan kitüntetett brigád kedni. Vass József vájár féltér­den állva nyomja a fejtőkala- pócsot a szénfalba, s a fényes fekete szenet Jarabek Géza, a brigád egyik legfiatalabb tag­ja lapátolja a kaparóra. A 120 méter hosszú fejtésben a köz­lekedést nemcsak az alig más­fél méteres magasság nehezí­ti, hanem a hidraulikus fém- tárnok oszloperdeje is. Ahogy a bányászok haladnak előre a szénfalban, úgy szedik ki és viszik mindig a leghátul lévő tá­rnokát előre, pontos előírások, bányabiztonsági szabályok sze­rint. A támoszték nélkül maradt kőzet pedig összeomlik, hatal­mas tömbök szakadnak le időn­ként nagy robajjal, a hátuk mö­gött alig három-négy méterre. A brigádnak mindössze 16 tagja dolgozik most itt, a töb­biek más területen tevékeny­kednek. Vezetőjük Imre Árpád például állandó éjszakás. A brigád szinte minden tagjá­nak van már valamilyen kitün­tetése, ő maga pedig — kitün­tetései mellett — az üzemi párt-vb tagja és az ipari mi­nisztérium államtitkára tanács­adójaként is számon tartják. Megszólal az indulásjelző és egymás után csattannak ( népes tolóajtajai. A népe Kossuth-bánya kisvonata olyan, mintha tetővel és oldal ajtóval ellátott csillékbe száll na az ember, amibe ülőpado kát szereltek. Ez viszi be csak nem három kilométer hosszar a bányászokat a föld belsejé be. Ebből kell átszállni a kas ba, amely az aknában függő legesen zuhan lefelé, egészer a tizedik szintig. Rákosa Gyula szakvezető meséli, hogy amikor idekerült még csak az 5. szinten kezd ték a fejtést, 1949-től dolgozil ugyanitt, ebből öt évig függet lenitett bányamentő volt. A tizedik szint úgy 600 mé teres mélységben húzódik, fi főbb bányafolyosók jól karbar vannak tartva, ám a fejtések hez vezető járatokban már sokszor szűk a hely, o fejre is vigyázni kell. Különösen nehéz körülmények között, a 17-es telepi fejtésben dolgozik most a Ho Si Minh brigád — amelynek egyik szakvezetője Rákosa Gyula. A brigád a Mecseki Szénbá­nyák szocialista brigádjai kö­zül is kiemelkedik. 1962-ben alakultak és azóta hétszer nyerték el az arany fokozatot, négyszer lettek a Vállalat Ki­váló Brigádja, elnyerték a Szakma Kiváló Brigádja, és a Magyar Szénbányászat Kiváló Brigádja címet és az eddigi legmagasabb kitüntetésük az 1981-ben kapott Népköztársa­ság Kiváló Brigádja cím. Lipi Imre, Kossuth-bánya ve­zetője szerint nagyon jól ösz- szeforrott társaság. Nemcsak, hogy kiválóan dolgoznak — az egész bányaüzem termelésé nek 40 százalékát ez a brigád adja —, de rendkívül fogéko­nyak az újra, sokat tettek az új technológiák bevezetésében és elterjedésében. Szinte vala­mennyi új berendezés kikísérle­tezését rájuk bízták, így ők próbálták ki először az új széngyalukat, a maróhengere­ket, megismerték az új vár­palotai pajzsot, és ők dolgoz­tak először a SOW-80 lengyel jövesztőberendezéssel, amely- lyel igen jó eredményeket ér­tek el. Az is nagy erényük, hogy fokozatosan fiatalítani tudják a brigádot, az általuk kiválasztott fiatalokkal úgy fog­lalkoznak, hogy azok hamar megtanulják a szakma fogá­sait. A fejtés magassága, ahol most dolgoznak, mindössze másfél méter. Míg a fő jára­tokban hatalmas huzat süvít az ember fülébe — másodpercen­ként 3000 köbméter levegő ömlik át — itt a levegő már szinte áll, meleg van. Felegye­nesedni nem lehet, előrehajol­va, guggolva lehet csak közle­Mi a brigádjának titka? Imre Árpád szerint az összeforrott- ság az, hogy olyanok az em­berek, akik nem tűrik a ló­gást, fegyelmet tartanak és nem probléma, ha többletmun­kát kell vállalni. Rákosa Gyula szerint az, hogy rendet tarta­nak, mert dolgozni csak ott le­het, ahol minden szempontból rend van. Vass József és Jara­bek Géza pedig a jó társaság, a jó munkatársi, baráti kap­csolatok miatt szeretnek e bri­gád tagjai lenni. A fejtés szűk járatának sö­tétjében csak a sisakon lévő lámpák, szemek és fogak vil­lognak. Kattognak a fejtőkala- pócsok, zörög a láncos szállí­tószalag, aztán rövid időre minden elcsendesül, kilenc óra tájt kis pihenő és csak amúgy, a szénfal oldalában leülve elő­kerülnek az otthonról hozott ennivalós csomagok. Aki elő­ször jár bányában meghökken: 600 méteres mélyséa. sötétség, kő- és szén ... és fűszeres há­zikolbász illat! És érdekes mó­don ez utóbbi teszi emberivé a bányát, a mélységnek e kü­lön világát. Sarok Zsuzsa A kikészített bőrökön belül a nemes termékek aránya öt év leforgása alatt 50 százalékról 80 százalékra növekedett, mi­közben a szűkösebb devizahely­zet miatt mindinkább az ol­csóbb, gyengébb minőségű nyersbőrök beszerzésére kény­szerűitek ... A Pécsi Bőrgyár­ban talán e két számadat se­gítségével a legjobban felraj­zolható az a töretlen, nagy ívű fejlődés, aminek a hátterében a céltudatos a korszerűséget, a minőséget, az eladhatóságot messzemenően szem előtt tar­tó gyártmányfejlesztés és a fel. erősödött marketing-tevékeny ség rejlik, s ami a gyárat az iparág, egyes termékeit illető­en a vilán élvonalába emelte. Ezt az utat többek között szak­embereinek Állami-díja, az utóbbi évtizedben, önállóságuk visszanyerése óta immár ne­gyedszer elnyert Kiváló Vállalat kitüntetés fémjelzi. Minek szól a kitüntetés? A Pécsi Bőrgyár eredményeinek számba vételénél mindenekelőtt a tőkéspiacokon elért sikerek­kel kell kezdeni. Az elmúlt öt évben megkétszereződött, ta­valy pedig az előző évhez ké­pest csaknem harmadával meg­nőtt a nem rubel elszámolású export, aminek jelentőségét csak növeli, hogy 1982-ben rég. óta nem tapasztalt recessziót élt át az ipar és eközben még a közvetett — tehát a feldolgo zóipar által kivitt — exportjuk is növekedett. Ugyanakkor ügyes és taktikus beszerzési politikával sikerült a vállalat devizaigényét lefaragni, míg A recesszió ellenére siker a tőkéspiacokon jobb szervezés, lendületes munkaverseny-mozgalom például 1980-ban 27 millió dol­lár értékben hoztak be külföld­ről nyersbőröket, addig tavaly már csak 19,5 millió dollár ér­tékben. Az anyagtakarékosság, ban, de az energiatakarékosság­ban is nagyot léptek előre, ta­valy csak energiából 17 millió forintnyi megtakarítást értek el. Nehéz év volt a tavalyi, s hogy mégis sikerrel vették az akadályt, abban — s ezt is alá kell húzni — minden szinten és minden vezetőnek komoly szer­vezőmunkát kellett végeznie. Az anyagbeszerzési nehézsé. gek, a kapacitás-kihasználás gondjai bizony nogyon is meg­követelték a gyárrészlegek együttműködését, összedolgozá­sát, aminek megvalósítása per sze ma is mindennapos feladat. A jobb munkaszervezéshez mel­lesleg sok segítséget adott a számítógép-központ, rövid időn belül szolgáltatott, jól haszno­sítható adatokat. A szervezési tevékenység színvonalát az idén tovább szeretnék javítani, erre kész elképzelések vannak. Külön kell méltatni a válla­latnál folyó munkaverseny-moz galmat, amely nélkül a szép ta­valyi eredmények elképzelhetet­lenek lettek volna. A szocialista srigádok száma 1982-ben A legújabb és ígéretes bőrféleség az olasz nappa cipöfelsöbor, melyet már több hazai cipőgyár is bemintázott, és sikerrel ki­ajánlotta a nyugati vásárlóknak. nyolccal gyarapodott, ifjúsági és komplex brigádok is alakul­tak. E brigádok speciális fel­adatok megoldását vállalták, és segítettek olyan vállalati bel. ső problémák lerendezésében, amelyeket a szakterület vezetői nem tudtak volna egyedül meg­oldani. De a munkaverseny más formái is kialakultak az előző években meghirdetett mű­helyek közötti versenyhez újabb kollektívák csatlakoztak és ta­valy már hét műhely nevezett be ebbe a versenyformába. De nagyobb szerepet kapott az egyéni versenyforma is. Jelen­tős fejlődés következett be az újító mozgalomban is, tavaly 5 millió forintot biztosítottak a bevezetett újíások. A Pécsi Bőrgyár — mint az a Kiváló Vállalat kitüntetés át­adási ünnepségén elhangzott — tisztában van azzal, hogy nem önmagához, hanem a nemzetközi színvonalhoz kel! mérnie magát, s ebből eredő­en még jócskán vannak tenni­valók. Ezért, ami a jövőt illeti, főként a termelékenység foko­zásában szeretnének előre lép­ni. Ez feltétlenül szükséges a piacon maradás és az export bővítése érdekében. Ugyanak­kor létkérdésnek tartják a kész. termékek minőségének állandó javítását, a vevők igényeire messzemenően figyelemmel lévő és azt kiszolgáló gyártmányfej­lesztés továbbfolytatását, a még színvonalasabb kereske­delmi munkát. Ezzel kapcsola­tosan számos elképzelésük van. A Pécsi Bőrgyár kollektívája az elmúlt hét végén közös erő­feszítéseinek gyümölcseivel ve­tett számot s jó politikai és munkahelyi légkörben ünnepelt. Egyúttal előre is tekintettek, hiszen a szép eredményeket szeretnék az idén is megismé­telni. Tisztában vannak vele, ehhez még jobb munkára, még . nagyobb erőfeszítésekre van szükség. M. Z. Lendületben az ÁHV Mozgás minden téren Széles körű innováció — belső forrásokból Az utóbbi húsz évben mór ötödszörre, az utóbbi három évben pedig már másodízben nyerte el a Kiváló Vállalat cí­met a Baranya megyei ÁHV: a tröszti versenyben, közvetlenül a gyulai kombinát után lettek másodikak. Miért? Hogyan? Rengeteg energiát fektettek ebbe a húsipariak. Kezdték a termeltetés megalapozásával — pontosabban ennek új alapok, ra helyezésével. Partner cégei­ket: a sertést, juhot, hízómar­hát tenyésztő tsz-eket — össze, sen 24 mezőgazdasági nagy­üzemet — társulásokba tömö­ritették, s megadták nekik a lehetőséget, hogy önálló, fe­lelős gazdái legyenek a te­nyésztésnek, az állatok felne­velésének. Ez az újszerű kap­csolatrendszer a tavalyihoz ké­pest 10 százalékos felvásárlási többletet, hízottsertésből pél­dául összesen csaknem 300 ton­na többletsúlyt eredményezett. Ennek nyomán olyan mennyi­ségű export-árualapjuk képző­dött, amiből exporttervüket 126 százalékra teljesítették. Ez nem kevesebb, mint 980 mil­lió forint export-bevételt ho­zott, s ebből 940-et konvertibi­lis valutában. Üj termékekkel léptek a hazai piacra is, s ez egyben olcsó, ízletes, konyha­kész árukat is jelent! A Pan­nónia termékcsalád tagjai nem véletlenül nyertek vásárdíjat, valamint emblémát a Kiváló Áruk Fórumán. Gyártmányfej­lesztésük során nagy gondot fordítottak a kihozatalra: a szinhúst maximálisan értékesít- hetővé dolgozzák fel, s jól ad­ják el a nem-húsalapanyagú belsőségeket is. A volumennö­vekedés és az ésszerűbb fel- használás együtt 3,2 milliárd forintos árbevételt, s ebből 130 milliós nyereséget eredménye­zett. Gazdálkodásunk további ősz. szetevőit áttekintve azt mond­hatjuk: nemcsak a fő irányok­ban, hanem minden téren — nemcsak mozdultak, hanem va­lóban előre is léptek. Termé­keik jó ízéről persze főleg a vásárlók mondanak — a jelek szerint kedvező — ítéletet, ez azonban nekik, „házon belül" sok-sok munkát jelent. Egyet­len példa: vállalati laborató­riumuk csaknem négyezer mi­nőségvizsgálatot végzett el ta­valy, e fontos garancia érde­kében. A szabványnak megfe­lelni — ez számukra a mini­mum, de ezen túlmenően is a töretlen minőségjavításra, új és még jobb izekre, zamatok­ba törekednek. Újszerű munkájukban a mar­keting-szemlélet terjesztése a feldolgozó-üzemekben is, a tar­talékok feltárásának folyama­tossága, a rugalmas, változtat­ható (az önelszámolósra építő) belső szervezés. E megújulási készség és képesség fontos bel­ső feltételeit fejlesztési eszkö­zeik növelése nélkül tudták ki­alakítani, ami már önmagában is jelzi, hogy az érdekeltségre, a tartalékok feltárására, s a művelt emberfők aktivitására nagyon is építenek. Ez részben azt jelenti: veze­tőik túlnyomó többsége ren­delkezik a munkaköréhez elő­írt képesítéssel, részben pedig, hogy csatasorba álltak, megfe­lelő mozgásteret kaptak náluk a fiatalok. Kifelé is bárkivel, Gyorsvágógépen finomítják, keverik a parizermasszát Fotó: Proksza László korlátozás nélkül tudnak, s haj­landók együttműködni: a kis­kereskedelemmel, tudományos intézetekkel, iskolákkal. Ennek a nyitottságnak, szellemi moz­gékonyságnak jegyében adtak új értelmet a tervező munká­nak. Szakembereik alternatív programokat dolgoznak ki, amelyek részben a további ten­nivalókat is jelzik, részben af­féle „borítékolt lépések" — kényszerű vagy tudatos válto­zás, változtatás eseteire. Ám mindezeken túl még egy további jelentős tartalékuk is van: az önismeret, sőt, az ön­kritika. Rövidebb, szűkszavúbb a listájuk arról, amit megol­dottnak tekintenek, s jóval hosz- szabb a hiányoké, a még elkö­vetkező feladatoké. Aligha ün­neprontás, ha párat ezekből is felsorolunk. Kapacitáskihasználásuk pél­dául még korántsem egyenle­tes, és javítaniuk kell a kiho­zatali mutatókat is. Az előbbi körülményekből meg a még mindig túl magas fluktuáció­ból egyebek közt az következik, hogy az időnkénti túlmunka, a ráhajtás nemegyszer a tech­nológiai fegyelem megsértésé­hez vezet, így a minőség meg­tartása is többlet-költségbe ke­rül. Aligha tévedünk azonban, ha feltételezzük: ezekre a gon­dokra is vannak már „boríté­kolt lépéseik". Varga János

Next

/
Oldalképek
Tartalom