Dunántúli Napló, 1983. május (40. évfolyam, 119-149. szám)
1983-05-04 / 122. szám
e Dunántúli napló 1983. május 4., szerda Alapításának 800. évfordulóját ünnepli az idén Szentgotthárd. 1. Kép a település egyik utcájáról. 2. A Magtártemplom, amelyet színházteremmé alakítanak át. 3. A leendő színház makettje. Divat, kozmetika 1762-ben Hajdúszoboszló gyógyvize közkincs Létrejött az ország első idegenforgalmi gazdasági társulása Szerencsés város — tartják Hajdúszoboszlóról — nagy kiterjedésű földgázmező, páratlan gyógyhatású hőforrás húzódik alatta. A föld itt nemcsak kincseket rejt, hanem jó termést is ad, nem beszélve a juhtenyésztésről, sertésnevelés- ről, halászatról . . . A hajdú-bihari idegenforgalmi háromszögnek (Hortobágy— Debrecen—Hajdúszoboszló) ez a csücske valóban kedvező adottságú, különösen az elmúlt fél évszázadban — a 73 fokos ásványvíz feltárásával — figyelt fel rá a lakosság, s híre messze eljutott az országhatárokon túlra is. Évente milliók keresik fel (mozgásszervi, érrendszeri és más betegségben szenvedők) a település hatásos vizét, közülük sokan visszanyerik egészségüket, másoknak a kúra legalább enyhülést ad fájdalmaikra. Budapest és Hévíz után a legnépszerűbb rangos gyógy- és üdülőhellyé fejlődött Hajdúszoboszló: egyszerre 13 ezer vendéget tudnak fogadni a szállodákban, az ezer személyes kempingben, az 5600 szállást nyújtó fizetővendég-szolgálattal. A SZOT és a vállalatok üdülőiben turnusonként mintegy háromezren férnek el. A kereskedelem az idegenforgalomra méretezett, jó az élelmiszer-, a gyümölcs- és a zöldségellátás. Harminckét hektárnyi területen fekszik a városi gyógyfürdő: parkosított környezetben, a korszerű termálfürdő és strand naponta 15 ezer vendéget tud fogadni. Az elkövetkező években a fejlesztési tervek szerint ezt a számot húszezerre kívánják növelni. Bár számos létesítménnyel gyarapodott az elmúlt évtizedekben a gyógyfürdőváros, azért még sok minden hiányzik, hogy a világhírnévhez mérten fogadni tudja az Európából, sőt a tengeren túlról is idelátogatókat: 400 ágyas gyógyszálló, fedett uszoda, szálláshelybővítés, áruház szerepel a tervek között, amelyeket önerőből nem tudna megvalósítani a 35 ezer lakosú város és környéke. Annak ellenére, hogy a helybeliek rengeteget tesznek városukért: tavaly 30 millió forint értékű társadalmi munkával járultak hozzá a környezet rendezéséhez, 13,5 millió forint értékű kommunális kötvényt jegyeztek rendelőintézet építésére. De ez mind kevés ahhoz, hogy az egyre növekvő gyógy- turizmusnak ne kelljen korlátot szabniuk. Mecénás nélkül viszont nehéz... A SZOT Békeüdülő és strandja Hajdúszoboszló vize közkincs. Tehát az egész országé. Elsősorban a hazai betegek gyógyulását hivatott szolgálni, azonban szívesen látott vendég a külföldi is. Svéd, NSZK-beli és finn idegenforgalmi érdekeltségek jelezték, hogy küldenek pácienseket a jó hírű magyar gyógyfürdőre, s kedvező tárgyalási feltételeket ajánlanak. Nemcsak szerencse, hanem üzleti érzék is kell az adottságok kihasználásához. Elsőként az országban itt alakult meg az idegenforgalmi gazdasági társulás. Célja Hajdú-Bihar megye — ezen belül Hajdúszoboszló — idegenforgalmának fellendítése, közös anyagi erővel. A társulás hat tagja: a Hajdú-Bihar megyei Vendéglátó Vállalat, az Idegenforgalmi Hivatal, a Hajdúszoboszlói Gyógyfürdő Vállalat, a Hortobágyi Állami Gazdaság, a Debreceni Vízmű és Gyógyfürdő Vállalat, a Debreceni Állami Gazdaság. Jogosultak külföldi üzletkötésre, megkapták az engedélyt az önálló konvertibilis Hűvös időben is kellemes a fürdőzés a meleg vizű medencében devizaszerzésre. Az NSZK-ból már a társulás szervezésében jönnek több hetes üdülésre a gyógyulást keresők. Közös befektetés, közös nyereség — a szövetkezés eredménye lemérhető a tervek valóra- váltásában: az ősszel átadják a kétezer személy befogadására alkalmas debreceni gyógyfürdőt, melynek közelében felújítják a régi vigadót és majd szállodát is építenek ide. Hajdúszoboszlón új szárnyat kap a Hotel Délibáb, a híres Hortobágyi csárda üzemeltetését pedig átvette a Hortobágyi Állami Gazdaság. A társulás foglalkozik propagandával, kulturális, lovassportprogramokat állít össze, tehát a gyógyító szolgáltatástól a szórakoztatásig mindenről gondoskodik. A hajdúsági példa — jövedelmezőségét látva — bizonyára követőkre talál majd az ország hasonló adottságú más tájain. H. A. A nők legtermészetesebb alaptulajdonsága, hogy tetszeni kívánnak, elsősorban a férfiaknak. Ennek érdekében számos eszközt vesznek igénybe, így az öltözködést és a kozmetikát. Nézzük meg, hogy Má- tyus István híres magyar orvos mit írt erről az 1762-ben kiadott könyvében. ,,Az ékes tiszta öltözetet senki tilalmasnak nem tartja. Az asszonyok dolga istennek rendeléséből férjek gyönyörüségi- nek kell lenniek, amelyre a külső szépség is nagyon megki- vántatik. Ha a természet részben mostoha volt ő hozzájuk illendő eszközök által tisztességesen ékesgetni vétkes dolognak éppen nem tartom." ,,A' szeplök, fakadékok, fe- mergek, sümöltsök, feketeség, haloványsárgaság, főnek kopaszsága, vagy szokatlan hellyeken szőrbe való borulása, fejér vagy veres szemöldök-is ,sa’ t. nagyon meg-disztelenitik az ábrázatott. Ellenben a' tiszta, eleven, fejér piros bőr, piros ajakak, fekete haj, és fekete szemöldök igen kedvessé té- szik azt. Innen eleitől fogva sokféle módon-is próbálgatták azt emberek a' természetnek nevezett hibáit magokról el-há- ritani.” Számos receptet ír le, mely a „bőrnek fejéritésére, lágyító* sóra, fényesitésére igen ditsér- tetik." íme az egyik: „Vedd a Bikának vagy a Marhának epéjében termett követ. Tölts osztón erős égett- bort reá, tartsd Így jól bédu- gott üvegbe gyenge meleg helyen, mig a kő vagy száraz epe egészen el-olvad: ekkor mosdjál vélle." Figyelemre méltó a következő példája: „Egy Német Úri Asszony az árnyékszék fedőre fel-jövő ember ga- néjnak gőzivei dörgölvén minden nap kezeit és ortzáját, tsu- dára méltó gyengeséget és fe- jérséget tsinált ezen részinek.” Valószínű, hogy az illető szép látvány lehetett, de manapság a Dior- vagy a Givenchy cég nem ezt az illatot reklámozná. „Ha szemöldöködet akarod feketíteni végy antimoniumot, törd igen apró porrá, tedd ezen port tserép vagy réz edénybe, süss a ahoz való hév vasatskát belé és ez holmi fekete nedvességet húz ki azon porból, mellyel amint akarod szemöldököd megfestheted." Mátyus doktornak természetesen jó néhány tanácsa van másra is, például arra „ha tsak egy ideig külsőképen akarod ortzádat és ajkaidat hirtelen meg-pirositani”, de van ajánlata azok számára is, akik ellenkezőleg azt akarják, hogy „ortzájoknak pisgás pirosságát el-veszthessék, a halovány fejér szint igen szépnek képzelvén”. A szőrtelenítés problémája kétszáz évvef ezelőtt is érdekelte az asszonyokat. „Elvesztése vagy el-koptatása a szőrnek” címszó alatt hatásos szerként oltatlan mész, büdös kő, kék liliom gyökere szerepel. „Némelyek a kutya téj fűnek tejével is koppasztják a szőrt, de az igen rágós és a bőrt könnyen ki-sebesiti.” örök probléma a hajhullás, a hajnövesztés. „A szőrnek vagy hajnak nevelésére" a leg-, különbözőbb gyógyszereket írja elő, különösen ajánlja „e következendő mosót és kenőt". Ebben szerepel isten fájának levele, medve háj, szeretsen dió, székfü borban megfőzve. Ez a mosó." „Azután pedig kend meg a következő kenővel. Végy méh hamvat, egér szart egy lótot, Peruvianum baí- samumot fél lótot; szín mézet a' mennyi elég, hogy kenő legyen belőle." — Kedves hölgyeim, ne idegenkedjenek ettől a kenőcstől, hisz a szépségnek sokszor igen nagy ára van — csak legyen elegendő egér! Bölcs doktorunk azonban megjegyzi „tökéletesen el-ve- sziteni-is a szőrt, hogy többé ki ne nőjjön, másként valamit nevelni, bajos dolog.” Megértő liberalizmussal kezeli tehát a szépítkezés különlegességeit is „A1 nagy Mogol birodalomba, a’ hol többire mezítelen járnak az emberek, a’ kényesebb Úri Asszonyok egész testeket olíy tzifrán megfestik, hogy szép virágos Kartonnak gondolnád. A’ Törökök és Égyiptombéliek-is kezeiket és lábaikot sárga vagy veres színre gyakran meg-festik. Vágynak sok más Tartományok- is Napkeletre, a' hol az Asz- szonyoknak testetlen hajjal és körmökkel járni rut dolognak tartatik. Európában-is bizony a' test külső színének tsinosgatása minden pallerozottabb Nemzetek közt minden vétek iránt való gyanuság nélkül gyako- roltatik." De azért aggódik is „minthogy sokan ezt tsak a' végre kívánnák tselekedni, hogy a bujjaságnak piatzán ki-tettszőbbek légyenek; kérdésben forog, vallyon szabad vólt-é ezt tselekedni?" Válaszol is rá: „Tsak a magok Férjeknek, nem pedig más idegennek kedvéért tselekedjék azt.” A kétszáz éves jótanács ma is aktuális. Dr. Szalai István A monoki Kossuth Múzeumról „ .. .amott a szerencsi hegy tövében .. Hegyalja déli részén, Szerencs nagyközségtől 12 km- re található Mo.nok község. E kis zempléni falu szerte a világon azáltal vált híressé, hogy itt született Kossuth Lajos, a magyar szabadság halhatatlan harcosa. S a házban, „melyben világra nyitotta szemeit”, 1949. március 19-én nyitották meg az azóta jelentős fejlődést mutató emlékmúzeumot. A megnyitás óta eltelt idő alatt örvendetesen növekedett az emlékállomány, a múzeum látogatottsága, s ezzel kulturális jelentősége is egyre magasabb színvonalat ért el. A szabadságharc centenáriumára rendbehozott, kitataroztatott szülőház (eredetileg grófi uradalmi tisztilak) jelenlegi állagát tekintve csaknem kétszáz év folyamán öt szakaszban épült ki mai elnyújtott U-alaprajzú épületkomplexummá. A helyi hagyomány úgy tartja, hogy Kossuth az északi ablakú udvari szobában született. A II. emlékkiállításra 1952. szeptember 19-én, Kossuth Lajos születésének 150. évfordulóján került sor. Időrendi sorrendben a következő Kossuthtal kapcsolatos esemény a községben Kisfaludi Stróbl Zsigmond Kossuth- szobrának leleplezése, volt. Erre 1960. szeptember 18-án Aczél György avató beszéde mellett került sor. E szobor, s természetesen a Kossuth- hóz megtekintése minden erre látogató programja. A nyitás évében mindössze 715 látogatója volt, napjainkban már ez a szám közel jár a húszezerhez. A világ minden tájáról érkeznek érdeklődők: Fokvárostól Szingapúrig, Finnországtól Ausztráliáig, s természetesen hazánk minden tájáról. Számtalan történet, anekdota kapcsolódik az itt megfordult személyiségekhez. Erről a múzeum vezetője, Zsuffa Tibor tudna mesélni. A Kossuth-emlékek őrzője minden, a múzeummal kapcsolatos eseményt, írást, történetet pontosan nyilvántart. Nem is akárhogyan! Két krónikát is vezet: a magán jellegű Monoki Krónikát és a hivatalos Monok Krónikáját. Visszatérve a múzeumra, megtudhatjuk Zsuffa Tibortól, hogy jelentős fejlődésen ment keresztül az elmúlt évek folyamán. 1981-ben az erdészet átadta a kezelésében álló négy helyiséget, s ezáltal a teljes épület (18 helyiség) a múzeum kezelésébe került. Ily módon realitássá vált a több mint 4000 db-ból álló néprajzi, és helytörténeti gyűjtemény kiállítása. Ma már ezt is megtekinthetik a látogatók. Megjegyzendő, hogy e kiállítás és a gyűjtés nagyrészt Zsuffa Tibor áldozatos, szenvedélyes munkájának köszönhető. A monoki Kossuth-emlék- múzeum az első kiállítástól kezdődően folyamatosan, töretlenül fejlődött. Szeretettel várják az érdeklődőket e minden hazafi érdeklődésére szómottartó zarándokhelyen Monokon. Mészáros István
