Dunántúli Napló, 1983. május (40. évfolyam, 119-149. szám)

1983-05-04 / 122. szám

e Dunántúli napló 1983. május 4., szerda Alapításának 800. évfordulóját ünnepli az idén Szentgotthárd. 1. Kép a település egyik utcájáról. 2. A Magtártemplom, amelyet színházteremmé alakítanak át. 3. A leendő színház makettje. Divat, kozmetika 1762-ben Hajdúszoboszló gyógyvize közkincs Létrejött az ország első idegenforgalmi gazdasági társulása Szerencsés város — tartják Hajdúszoboszlóról — nagy ki­terjedésű földgázmező, párat­lan gyógyhatású hőforrás hú­zódik alatta. A föld itt nemcsak kincseket rejt, hanem jó ter­mést is ad, nem beszélve a juhtenyésztésről, sertésnevelés- ről, halászatról . . . A hajdú-bihari idegenforgal­mi háromszögnek (Hortobágy— Debrecen—Hajdúszoboszló) ez a csücske valóban kedvező adottságú, különösen az elmúlt fél évszázadban — a 73 fokos ásványvíz feltárásával — fi­gyelt fel rá a lakosság, s híre messze eljutott az országhatá­rokon túlra is. Évente milliók keresik fel (mozgásszervi, ér­rendszeri és más betegségben szenvedők) a település hatásos vizét, közülük sokan visszanye­rik egészségüket, másoknak a kúra legalább enyhülést ad fáj­dalmaikra. Budapest és Hévíz után a legnépszerűbb rangos gyógy- és üdülőhellyé fejlődött Hajdú­szoboszló: egyszerre 13 ezer vendéget tudnak fogadni a szállodákban, az ezer szemé­lyes kempingben, az 5600 szál­lást nyújtó fizetővendég-szol­gálattal. A SZOT és a vállala­tok üdülőiben turnusonként mintegy háromezren férnek el. A kereskedelem az idegenfor­galomra méretezett, jó az élel­miszer-, a gyümölcs- és a zöld­ségellátás. Harminckét hektárnyi terüle­ten fekszik a városi gyógyfür­dő: parkosított környezetben, a korszerű termálfürdő és strand naponta 15 ezer vendéget tud fogadni. Az elkövetkező évek­ben a fejlesztési tervek szerint ezt a számot húszezerre kíván­ják növelni. Bár számos létesítménnyel gyarapodott az elmúlt évtize­dekben a gyógyfürdőváros, azért még sok minden hiányzik, hogy a világhírnévhez mérten fogadni tudja az Európából, sőt a tengeren túlról is idelá­togatókat: 400 ágyas gyógy­szálló, fedett uszoda, szállás­helybővítés, áruház szerepel a tervek között, amelyeket önerő­ből nem tudna megvalósítani a 35 ezer lakosú város és kör­nyéke. Annak ellenére, hogy a helybeliek rengeteget tesznek városukért: tavaly 30 millió fo­rint értékű társadalmi munká­val járultak hozzá a környezet rendezéséhez, 13,5 millió forint értékű kommunális kötvényt je­gyeztek rendelőintézet építésé­re. De ez mind kevés ahhoz, hogy az egyre növekvő gyógy- turizmusnak ne kelljen korlátot szabniuk. Mecénás nélkül vi­szont nehéz... A SZOT Békeüdülő és strandja Hajdúszoboszló vize köz­kincs. Tehát az egész országé. Elsősorban a hazai betegek gyógyulását hivatott szolgálni, azonban szívesen látott vendég a külföldi is. Svéd, NSZK-beli és finn idegenforgalmi érde­keltségek jelezték, hogy külde­nek pácienseket a jó hírű ma­gyar gyógyfürdőre, s kedvező tárgyalási feltételeket ajánla­nak. Nemcsak szerencse, hanem üzleti érzék is kell az adottsá­gok kihasználásához. Elsőként az országban itt alakult meg az idegenforgalmi gazdasági társulás. Célja Hajdú-Bihar megye — ezen belül Hajdúszo­boszló — idegenforgalmának fellendítése, közös anyagi erő­vel. A társulás hat tagja: a Hajdú-Bihar megyei Vendéglá­tó Vállalat, az Idegenforgalmi Hivatal, a Hajdúszoboszlói Gyógyfürdő Vállalat, a Horto­bágyi Állami Gazdaság, a Deb­receni Vízmű és Gyógyfürdő Vállalat, a Debreceni Állami Gazdaság. Jogosultak külföldi üzletkötésre, megkapták az en­gedélyt az önálló konvertibilis Hűvös időben is kellemes a fürdőzés a meleg vizű medencében devizaszerzésre. Az NSZK-ból már a társulás szervezésében jönnek több hetes üdülésre a gyógyulást keresők. Közös befektetés, közös nye­reség — a szövetkezés eredmé­nye lemérhető a tervek valóra- váltásában: az ősszel átadják a kétezer személy befogadásá­ra alkalmas debreceni gyógy­fürdőt, melynek közelében fel­újítják a régi vigadót és majd szállodát is építenek ide. Haj­dúszoboszlón új szárnyat kap a Hotel Délibáb, a híres Hor­tobágyi csárda üzemeltetését pedig átvette a Hortobágyi Állami Gazdaság. A társulás foglalkozik propa­gandával, kulturális, lovassport­programokat állít össze, tehát a gyógyító szolgáltatástól a szórakoztatásig mindenről gon­doskodik. A hajdúsági példa — jöve­delmezőségét látva — bizonyá­ra követőkre talál majd az or­szág hasonló adottságú más tájain. H. A. A nők legtermészetesebb alaptulajdonsága, hogy tetsze­ni kívánnak, elsősorban a fér­fiaknak. Ennek érdekében szá­mos eszközt vesznek igénybe, így az öltözködést és a kozme­tikát. Nézzük meg, hogy Má- tyus István híres magyar orvos mit írt erről az 1762-ben ki­adott könyvében. ,,Az ékes tiszta öltözetet sen­ki tilalmasnak nem tartja. Az asszonyok dolga istennek ren­deléséből férjek gyönyörüségi- nek kell lenniek, amelyre a kül­ső szépség is nagyon megki- vántatik. Ha a természet rész­ben mostoha volt ő hozzájuk illendő eszközök által tisztes­ségesen ékesgetni vétkes do­lognak éppen nem tartom." ,,A' szeplök, fakadékok, fe- mergek, sümöltsök, feketeség, haloványsárgaság, főnek ko­paszsága, vagy szokatlan hellyeken szőrbe való borulása, fejér vagy veres szemöldök-is ,sa’ t. nagyon meg-disztelenitik az ábrázatott. Ellenben a' tisz­ta, eleven, fejér piros bőr, pi­ros ajakak, fekete haj, és feke­te szemöldök igen kedvessé té- szik azt. Innen eleitől fogva sokféle módon-is próbálgatták azt emberek a' természetnek nevezett hibáit magokról el-há- ritani.” Számos receptet ír le, mely a „bőrnek fejéritésére, lágyító* sóra, fényesitésére igen ditsér- tetik." íme az egyik: „Vedd a Bikának vagy a Marhának epéjében termett követ. Tölts osztón erős égett- bort reá, tartsd Így jól bédu- gott üvegbe gyenge meleg he­lyen, mig a kő vagy száraz epe egészen el-olvad: ekkor mosdjál vélle." Figyelemre mél­tó a következő példája: „Egy Német Úri Asszony az árnyék­szék fedőre fel-jövő ember ga- néjnak gőzivei dörgölvén min­den nap kezeit és ortzáját, tsu- dára méltó gyengeséget és fe- jérséget tsinált ezen részinek.” Valószínű, hogy az illető szép látvány lehetett, de manapság a Dior- vagy a Givenchy cég nem ezt az illatot reklámozná. „Ha szemöldöködet akarod feketíteni végy antimoniumot, törd igen apró porrá, tedd ezen port tserép vagy réz edénybe, süss a ahoz való hév vasatskát belé és ez holmi fe­kete nedvességet húz ki azon porból, mellyel amint akarod szemöldököd megfestheted." Mátyus doktornak természe­tesen jó néhány tanácsa van másra is, például arra „ha tsak egy ideig külsőképen akarod ortzádat és ajkaidat hirtelen meg-pirositani”, de van aján­lata azok számára is, akik el­lenkezőleg azt akarják, hogy „ortzájoknak pisgás pirosságát el-veszthessék, a halovány fe­jér szint igen szépnek képzel­vén”. A szőrtelenítés problémá­ja kétszáz évvef ezelőtt is ér­dekelte az asszonyokat. „El­vesztése vagy el-koptatása a szőrnek” címszó alatt hatásos szerként oltatlan mész, büdös kő, kék liliom gyökere szerepel. „Némelyek a kutya téj fűnek tejével is koppasztják a szőrt, de az igen rágós és a bőrt könnyen ki-sebesiti.” örök probléma a hajhullás, a hajnövesztés. „A szőrnek vagy hajnak nevelésére" a leg-, különbözőbb gyógyszereket írja elő, különösen ajánlja „e kö­vetkezendő mosót és kenőt". Ebben szerepel isten fájának levele, medve háj, szeretsen dió, székfü borban megfőzve. Ez a mosó." „Azután pedig kend meg a következő kenő­vel. Végy méh hamvat, egér szart egy lótot, Peruvianum baí- samumot fél lótot; szín mézet a' mennyi elég, hogy kenő le­gyen belőle." — Kedves höl­gyeim, ne idegenkedjenek et­től a kenőcstől, hisz a szépség­nek sokszor igen nagy ára van — csak legyen elegendő egér! Bölcs doktorunk azonban megjegyzi „tökéletesen el-ve- sziteni-is a szőrt, hogy többé ki ne nőjjön, másként valamit nevelni, bajos dolog.” Megértő liberalizmussal ke­zeli tehát a szépítkezés külön­legességeit is „A1 nagy Mogol birodalomba, a’ hol többire mezítelen járnak az emberek, a’ kényesebb Úri Asszonyok egész testeket olíy tzifrán meg­festik, hogy szép virágos Kar­tonnak gondolnád. A’ Törökök és Égyiptombéliek-is kezeiket és lábaikot sárga vagy veres színre gyakran meg-festik. Vágynak sok más Tartományok- is Napkeletre, a' hol az Asz- szonyoknak testetlen hajjal és körmökkel járni rut dolognak tartatik. Európában-is bizony a' test külső színének tsinosgatása minden pallerozottabb Nem­zetek közt minden vétek iránt való gyanuság nélkül gyako- roltatik." De azért aggódik is „minthogy sokan ezt tsak a' végre kívánnák tselekedni, hogy a bujjaságnak piatzán ki-tettszőbbek légyenek; kér­désben forog, vallyon szabad vólt-é ezt tselekedni?" Vála­szol is rá: „Tsak a magok Fér­jeknek, nem pedig más ide­gennek kedvéért tselekedjék azt.” A kétszáz éves jótanács ma is aktuális. Dr. Szalai István A monoki Kossuth Múzeumról „ .. .amott a szerencsi hegy tövében .. Hegyalja déli részén, Sze­rencs nagyközségtől 12 km- re található Mo.nok község. E kis zempléni falu szerte a világon azáltal vált híressé, hogy itt született Kossuth La­jos, a magyar szabadság halhatatlan harcosa. S a házban, „melyben világra nyitotta szemeit”, 1949. már­cius 19-én nyitották meg az azóta jelentős fejlődést mu­tató emlékmúzeumot. A megnyitás óta eltelt idő alatt örvendetesen növeke­dett az emlékállomány, a múzeum látogatottsága, s ezzel kulturális jelentősége is egyre magasabb színvona­lat ért el. A szabadságharc centená­riumára rendbehozott, kita­taroztatott szülőház (erede­tileg grófi uradalmi tisztilak) jelenlegi állagát tekintve csaknem kétszáz év folyamán öt szakaszban épült ki mai elnyújtott U-alaprajzú épü­letkomplexummá. A helyi ha­gyomány úgy tartja, hogy Kossuth az északi ablakú ud­vari szobában született. A II. emlékkiállításra 1952. szeptember 19-én, Kossuth Lajos születésének 150. év­fordulóján került sor. Időren­di sorrendben a következő Kossuthtal kapcsolatos ese­mény a községben Kisfaludi Stróbl Zsigmond Kossuth- szobrának leleplezése, volt. Erre 1960. szeptember 18-án Aczél György avató beszéde mellett került sor. E szobor, s természetesen a Kossuth- hóz megtekintése minden er­re látogató programja. A nyitás évében mindössze 715 látogatója volt, napjainkban már ez a szám közel jár a húszezerhez. A világ minden tájáról ér­keznek érdeklődők: Fokvá­rostól Szingapúrig, Finnor­szágtól Ausztráliáig, s termé­szetesen hazánk minden tá­járól. Számtalan történet, anekdota kapcsolódik az itt megfordult személyiségekhez. Erről a múzeum vezetője, Zsuffa Tibor tudna mesélni. A Kossuth-emlékek őrzője minden, a múzeummal kap­csolatos eseményt, írást, tör­ténetet pontosan nyilvántart. Nem is akárhogyan! Két kró­nikát is vezet: a magán jel­legű Monoki Krónikát és a hivatalos Monok Krónikáját. Visszatérve a múzeumra, megtudhatjuk Zsuffa Tibor­tól, hogy jelentős fejlődésen ment keresztül az elmúlt évek folyamán. 1981-ben az erdé­szet átadta a kezelésében álló négy helyiséget, s ezál­tal a teljes épület (18 helyi­ség) a múzeum kezelésébe került. Ily módon realitássá vált a több mint 4000 db-ból álló néprajzi, és helytörténe­ti gyűjtemény kiállítása. Ma már ezt is megtekinthetik a látogatók. Megjegyzendő, hogy e kiállítás és a gyűjtés nagyrészt Zsuffa Tibor áldo­zatos, szenvedélyes munkájá­nak köszönhető. A monoki Kossuth-emlék- múzeum az első kiállítástól kezdődően folyamatosan, tö­retlenül fejlődött. Szeretettel várják az érdeklődőket e min­den hazafi érdeklődésére szómottartó zarándokhelyen Monokon. Mészáros István

Next

/
Oldalképek
Tartalom