Dunántúli Napló, 1983. május (40. évfolyam, 119-149. szám)

1983-05-31 / 149. szám

1983. május 31., kedd Dunántúli napló 5 írók, költők - önmagukról Az író—olvasó találkozón: Pákolitz István, Makay Ida, Jókoi Anna, Cseres Tibor, dr. Nagy Imre. Háttérben az est egyik közre­működője, a Szélkiáltó együttes. Az idei könyvhét központi író—olvasó találkozóját tegnap este rendezték meg Pécsett a Helyőrségi Művelődési Otthon­ban. A meghívottak névsora is jelezte, hogy érdekes progra­mot szeretnének ikínálni a ren­dezők az irodalomkedvelő kö­zönségnek: Cseres Tibor, Jókai Anna, Makay Ida és Pákolitz István ült az előadói asztalnál. A költők voltak könnyebb hely­zetben, mert verseiket az ele­gáns muzsikát játszó Székiáltó együttes megzenésítésében is hallani lehetett, így kellő rá­hangolódás után válaszolhattak az ankét házigazdája, dr. Nagy Imre, egyetem] adjunktus kér­déseire. 'Makay Ida frappáns magabiztosságával, Pákolitz István csöndes derűjével, Jókai Anna magával ragadó stílusá­val, Cseres Tibor hatalmas tár­gyi tudásával, őszinteségével hívta fel magára a figyelmet ezen az estén. Élő szóban beszél­tek műveikről, vállalva a szük­ségszerűen jelentkező kockáza­tot a találkozás hiteléért. Hi­szen végsősoron ők a toll mes­terei, s amit írásaikból nem vesz ki az olvasó, azt a legjobban sikerült ankét sem pótolhatja. Ez az est a maga nemében si­keres volt, s ebben a meghívót, tokon, s a Szélkiáltó együttesen kívül része van Sólyom Katalin és Kulka János szíművészeknek is. H. J„ Baranyai gyártmányok a BNV-n KODteilBIWOS Mit adtunk el? Barcsról Líbiába Szép üzleti sikerrel szerepel­tek a baranyai műszaki újdon­ságok a tavaszi BNV-n. A helyszínen is megállapodtak több vásárlásban, míg a to­vábbi üzletkötések az elkövet­kező hetekben, hónapokban va­lósulnak meg. A Mecseki Szénbányák Vál­lalat központjában hétfőn is szaporán .dolgozott a telex: töb­bek között a Veszprémi Szénbá­nyák kérte az automatikus, sű­rített levegős bányavízteleijjtő, a biztosító elemek egymáshoz rögzítését szolgáló fémfeszke. valamint a TH-biztositó íveket beemelő szerkezet gyártmányis­mertetőjét. Az utóbbi iránt csehszlovák, osztrák és bolgár kereskedők is érdeklődtek, akik­nek a telex- és telefonhívását szintén várják. Remélhető, hogy külföldi vevőt is talál az MSZM — 01 típusú mikroszeizmikus akusztikai mérőműszer, amely jelzi a kőzetek áliatpotváltozá- sát is. A cserkúti Mezőgép masszaszállításra alkalmas lift­Megyénkben több száz fiatal műszaki és agrárszakember a KISZ által támogatott FMKT és FAT-szervezetekbe tömörülve dolgózik gazdálkodásunk ered­ményesebbé tételén, műszaki haladásunk gyorsításán. Szá­mukra rendez a héten a KISZ Baranya megyei Bizottsága to­vábbképzést balatonfenyvesi tá­borában. A tegnap délután kez- dődö'tt, pénteken záruló prog­ramban a mozgalom valameny- nyi fontos kérdése szóba kerül. Előadások hangzanak el a ter­melési mozgalmakról, a fiata­lok érdekvédelméről, a vezetés­boj-kocsimosójából rendelt több hazai húsipari vállalat. Másik újdonságukból, a folyamatos rekesz- és ládamosóból is vá­sároltak ugyancsak a húsipari vállalatok. Ebből vennének az ABC-áruházak és a szörpüze­mek is, de kisebb méretűt, ezért a mezőgépes kollektíva ennek a változatnak a kifejlesztésén gondolkodik. Kelendőnek bizo­nyult a VÍZIG Dél-dunántúli Igazgatóság cserkúti gépüze­mének UAZ—452 terepjáró mű­helygépkocsija, amiből három talált gazdára. A VÍZIG az N— 1800 növényapritó berendezés sorozatgyártását nyugodtan el­kezdheti, hisz biztosra vehető a lánctalpas gépre szerelt új­donság piaci sikere. Az ÉPGÉP pécsi gyárának autós beton­pumpájából igényelt a Zala me­gyei Építőipari Vállalat is, míg a gázzal működő GF 251-es gyorsgőzfejlesztő megvételét orosházai, békéscsabai és sze­gedi építőipari cégek fontolgat­ják. Cs. J. pszichológiáról; foglalkoznak az energiaprogrammal a mező- gazdaságban dolgozó fiatalok körében végzett KISZ-munkával. Dr. Ge/'sz Mihály, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának osztályvezetője időszerű gazda­ságpolitikai 'kérdésekről, dr. Heim György, a megyei tanács ipari osztályának vezetője az újításokról és a szabályozásuk módosításáról tájékoztatja a fiatal műszakiakat, mezőgazdá­szokat. A programot csoport- foglalkozások, viták, beszélgeté­sek teszik teljessé. Barcsról, az UNITECH Ipari Szövetkezetből útnak indultak Líbiába a konténerváros első egységei: a lakószobák, klubok, konyhák, fürdőszobák és az or­vosi rendelő részei. A 300 sze­mélyesre tervezett konténervá­rost az ott dolgozó magyar épí­tőmunkások számára rendelték meg a líbiaiak. Tíz csillagházat és kiszolgáló épületet raknak össze száz­negyvenhat acélvázra épített boxból. Az épületelemeket a berendezéssel együtt küldik. A különleges éghajlatra tekin­tettel a boxokat ásványgya­pottal szigetelték és légkondi­cionáló berendezéssel is ellát­ták. A szállítmányt közúton to­vábbítják a görögországi Sza- loniki kikötőbe, ahonnan hajón utazik tovább Líbiába. A barcsiak konténervárosai másutt is ismertek. Algériában és Bagdadban építettek kon­ténerekből tábort, legutóbb pe­dig Abu-Dhabiban két hét alatt adták át kulcsra készen az ideiglenes lakótelepet. A sok változatban felhasználható kon­ténereket hazánkban elsősor­ban az építőipar alkalmazza felvonulási épületekként. Az ideiglenes szállás a munka be­fejezése után együtt utazhat to­vább az építőkkel. Győr-Sopron megyében konténer postahiva­talok is működnek, a Balaton mellett néhány vállalat ezekből telepített ideiglenes irodaházat. Fiatal műszaki és agrárszakemberek továbbképzése Európai-amerikai irodalom­pszichológiai konferencia Pécsett Négynapos nemzetközi kon­ferencia kezdődött tegnap Pé: esett a Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Bizottságának székházában. Az európai—ame­rikai irodalom-pszichológiai konferencia szervezője-rendező- je a Magyar Tudományos Aka­démia irodalom-pszichológiai munkabizottsága, a New York-i Állami Egyetem művészet-pszi­chológiai tanszéke, valamint a pécsi Janus Pannonius Tudo­mányegyetem Tanárképző Ka­rának irodalomtudományi tan­széke s részben a Pécsi Orvos- tudományi Egyetem idegktiniká- ja. Az irodalom-pszichológiai konferencián a pécsi és más magyar kutatókon kívül tizenhat külföldi is részt vesz: többségük az USA-ból érkezett, de van köztük NSZK-beli, holland, bel­ga és francia is. A nemzetközi tudományos tanácskozás legál­talánosabb témaköre: milyen pszichológiai folyamatok ját­szódnak le a művek megalko­tása köziben, illetve a művészeti alkotások befogadásakor, vala­mint, hogy milyen pszichológiai folyamatok akadályozhatják meg a művészeti, s elsősorban irodalmi alkotások megértését és megértetését. Az angol nyelven folyó tudo­mányos kpnferencia első nap­ján elméleti kérdésekről hang­zottak el előadások hazai és külföldi kutatók részéről egy­aránt. A további napokon gya­korlatibb témákról lesz szó, a műelemzésektől kezdve a befo­gadási modellek ismertetéséig. A tervek szerint a négynapos péntekig tartó nemzetközi tu­dományos konferencián elhang­zott előadásokat publikálják az USA-ban, illetőleg Magyaror­szágon, és sor kerülhet publi­káció- és esetleg a későbbiek folytán, szakembercserére is. Kodály Zoltán születése 100 éves jubileuma alkalnából megrendezett emlékhangversenyek soroza­ta tegnap a Szigetvárott megrendezett koncerttel zárult. A szigetvári hangversenyen szigetvári, komlói, pécsi ifjúsági és gyermekkórusok, valamint pécsváradi, pécsi és szigetvári felnőtt kórusok szerepeltek. Képünkön: a Nagy Lajos Gimnázium vegyeskára énekel Ivasivka Mátyás vezényletével. 35,5 millió forint jogtalan nyeremény Elkészült a vádirat o totó­csalások ügyében. Hétfőn, a Legfelsőbb ügyész­ség nyomozás felügyeleti fő­osztályán Tóth Ferencet, az MTI főmunkatdrsát tájékoztat­ták o bűncselekmény részletei­ről : Széles körű bizonyítás lefoly­tatása után a Budapesti Rend­őr-főkapitányság és a Tolna megyei Rendőr-főkapitányság befejezte a nyomozást a totó­csalások miatt indult bűnügy­ben­A Fővárosi Főügyészség kü­lönösen nagy kárt okozó csalás bűntette miatt nyújtott be vád­iratot Faragó József és 31 tár­sa ellen, s ugyanezzel a bűn- cselekménnyel vádolja a Tolna megyei Főügyészség Molnár Ti­bort. és 42 társát. vádirat a totócsalások ügyében A vádlottak vagyonára bűnügyi zárlatot rendeltek el A vádlottak közül Faragó Jó­zsef, Pataki Miklós és Perei Gyula elhatározták, hogy együtt totóznak, a költségeket közösen viselik és a nyereményeken megosztoznak. Megegyeztek abban: a nagyösszegű nyerés érdekében a játékra szánt pénz egy részét az egyes csapatok játékosainak adják annok fe­jében, hogy olyan váratlan eredményt produkáljanak a mérkőzésen, amelyet ők az adott héten fixre játszanak. Faragó József a mérkőzések eredményeinek „megvásárlása" céljából kiterjedt szervezetet hozott létre. Több mint tízen — közöttük volt labdarúgók — vállalkoztak arra, hogy a Fa­ragó Józseftől kapott utasítá­soknak, megfelelően a totó-mér­kőzéseket játszó csapatokat felkeresik, és a kívánt totótipp- nek megfelelő mérkőzésered­ményt megvásárolják. Faragó József felhívta figyelmüket arra, hogy a lobdarúgóktól a meg­állapodás betartásának bizto­sítékául pénzt vagy értéktárgyat kell kérni. Ennek megfelelően általában a mérkőzés eredmé­nyének megvásárlására fordított összeg 50 százalékát kérték és kapták óvodékként, és ha a kívánt eredményt nem érték el, az óvadékot nem kapták vissza. Faragó József és a totófo­gadásokban részt vevő bűntár­sai fogadási hetenként megha­tározták a megvásárolandó mérkőzéseket, majd részben maguk, részben a „kijárók"’ —' esetenként több tízezer forinttal — felkeresték a csapatok több­nyire kulcspozícióit betöltő já­tékosait és velük o pénz átadá­sa, illetve a biztosíték átvétele mellett a kívánt eredményben megegyeztek. Legtöbb esetben a totómérkőzést játszó mindkét csapatnál megvették az ered­ményt. A vádlottak kezdetben heten­ként egy-két, később egyre több totómérkőzés eredményét ha­tározták meg előre. így például az 1982. évi 21. fogadási hé­ten négy mérkőzés eredményé­nek megvételével több mint 3 millió forintot nyertek, o 25. játékhéten, a nyári totókupa idején már kilenc mérkőzés eredményét vásárolták meg, és ekkor nyereményük összege meghaladta az 5 millió forin­tot­Faragó József és a fogadás­ban részt vett bűntársai o vád­irat összegzése iszerint több mint, 27 - millió forint jogtalan nyereséghez jutottak. Kilenc vádlott előzetes letartóztatás­ban várja ügyének elbírálását a fővárosi bíróságon. Molnár Tibor szekszárdi lakos és o totófogadásokban vele együtt részt vett több bűntársai lényegében ugyanazzal a mód­szerrel jutott nagy összegű nye­reményhez, mint Faragó Józse- fék. Molnár Tibor és társai az 1981. és 1982. években össze­sen mintegy 40 játékhetet érin­tő, több mint száz mérkőzés eredményét vásárolták meg. Ez idő alatt csaknem 8 és fél­millió forintot nyert a1 bűnszö­vetkezet a totófogadásokon. A Tolna megye Főügyészség által megvádolt személyek közül öten, akik a csalás fő szervezői és a‘jogtalan haszon élvezői voltak, előzetes letartóztatásban vannak. A kár megtérítése, illetve a megszerzett jogtalan haszon elvonásának lehetősége érde­kében a vádlottak vagyonára bűnügyi zárlatot rendeltek el. Pótmérkőzés. Láng Zsuzsa és La­katos András riportkönyvet irt a magyarországi totóbotrányról. Az Ötlet cimű hetilap mai számában először, majd folyamatosan közük a szerzők művét. Baranyai témák Egyetlen hét alatt három ba­ranyai községet (vidéket) lát­hattak a nézők a televízió mű­során. Noha ebben nyilván a véletlennek is szerepe van, hi­szen ' az ajánlat nem minidig ilyen gazdag, mégis jelzi ez a tény a körzeti televíziózás im­ponáló lehetőségeit s persze — eredményeit is. A szentlőrinci iskolakísérlet eddigi sorsára nyugodtan al­kalmazhatjuk a „hányatott” jel­zőt, legalábbis ami róla a tá­jékoztatásban nyomon követhe­tő volt. A vélemények és ellen- vélemények kezdettől megvol­tak, de törvényszerűen föl-föl- erősödtek a válságos vagy an­nak hitt időszakokban. Számos más vitatott pont mellett a köz­vélemény számára legkönnyeb­ben fölfogható „gond” az volt az iskolával, hogy nem osztá­lyoz. S ha nincs osztályzat, ho­gyan mérhető vajon a telje­sítmény? Sötétebben látók föl­tételezték, hogy ilyen helyzet­ben a gyerekek nem is tanul­nak meg semmit, vagy leg­alábbis nagyon keveset, s hogy a vidám iskolai évek böjtje majd a középiskolában követ­kezik be. Aztán nem így történt. A szentlőrinciek megállták a helyüket a középiskolákban, bár a tanulóknak nem volt könnyű átallniuk egy merőben más rendre, akár a tanítás módszereit, akár a számonkérés módját tekintjük. Kétségtelen, hogy a kísérlet akkor lenne teljes, ha szervesebben beleil- lene az egész oktatási rendsze­rünkbe, s ha minden apró rész­let, ami ma még talán esetle­ges, ki lenne már dolgozva. De talán nem ez a legfonto­sabb. Az egyértelműen kiderült a riportból — amely dicsérete­sen alapos, higgadt és indulat­mentes volt —, hogy a szak­munkásnak ment szentlőrinci gyerekek munkaszeretete, fegyel­me, talpraesettsége meghalad­ja a többiekét. Az még nem derült ki — és kérdés, mérhe­tő-e egyáltalán — hogy az életben simábban megtalálják1 a helyüket, az emberek közt könnyebben boldogulnak, a kö­zösségbe harmonikusabban il­leszkednek azok, akik ebben a nyitott, jó légkörű iskolában töltötték gyermekéveiket. Lippón a gazdálkodás ered­ményessége volt a főtéma, de ennek ellenére — vagy éppen ezért — az derült ki a riport­ból, hogy egy község közérzete, általános színvonala, megtartó ereje, az ottani emberek han­gulata mind-m'ind erre a biztos alapra képes csak épülni. Sok szó esik manapság az alapellá­tásról, de hogy valójában mit is jelent ez a barátságtalan di­vatszó, az ilyen és ehhez ha­sonló műsorok révén világosod­hat meg mindenki előtt. Arról nem is beszélve, hogy másik divatjelszavunk, a „változó falu" igazi tartalma is itt rejlik va­lahol. Hogy a mai falu sok te­kintetben közeledjen a város­hoz, hasonlítson arra, az feltar­tóztathatatlanul megy a maga útján. De hogy a falusi életfor­ma önálló, sajátos vonásokat legyen képes megőrizni vagy megteremteni, hogy a mai falu ne a mai város gyenge után­zata legyen, az nagyon sok mindentől függ, de mindenek­előtt az erős gazdaságoktól, az ott felgyülemlő szellemi kapaci­tástól, Az Ormánságról szóló kis- film ennek a gazdag múltú, nehéz sorsú tájegységnek egy jellegzetességét emelte ki: a famegmunkálást, a fa szerepét a használati tárgyakban és a táj népművészetében. Gyönyörű vidék,- gyönyörű tárgyak, gyö­nyörű képek andalították el a nézőt, s annál inkább kár volt túlságosan megtömni didaktikus elemekkel, magyarázatokkal a fűmet. Például azt hallottuk volna inkább, miért így vág­ják ki azon a vidéken a fákat. Vagy egy-két informatív mon­dat a szép, faragott bútorok és játszótéri eszközök készítőjéről, helyéről, előzményeiről többet nyújtott volna a hosszú magya­rázatoknál. H. E.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom