Dunántúli Napló, 1983. május (40. évfolyam, 119-149. szám)

1983-05-29 / 147. szám

Vasárna rnapi magazin Vasárnapi magazin Érdekességek a nagyvilágból Most kivételesen nem a „Világ-tükörben" megszokott bugyuta rekordok egyikéről, netán egy szuperméretű palacsintáról van szó. Hanem arról a balszerencsés ausztrál gépkocsitulajdonos­ról, akinek autóját egy megcsúszott konténer alaposan hely­benhagyta. Ráadásul, amikor a helyszínre hivott daruval teher­autóra akarták emelni a jókora fémdobozt, az ismét felborult, s most már szállitójárművével együtt szinte palacsintává lapí­totta az eredetileg — állítólag — Toyota Crown márkájú kocsit. Kaján megjegyzésünk: legalább az ajtó alatt is be lehet csúsz­tatni a garázsba ... Távol-keleti papnő? Buddhista színjáték címszereplője? Ne is találgassanak tovább kedves olvasóink: a képünkön látható hölgy egy „egyszerű” esküvői ruhát visel a londoni Harrods áru­ház divatbemutatóján. A japán Yamamoto Kensai által tervezett ruhaköltemény ára potom 5500 font — majd 10 ezer dollár volt! Kórusok, díjak emlékek Pécsi fiatalok Várnában A várnai nyár elnevezésű művészeti eseménysorozat már régóta többet jelent, mint a tengerparton üdülő turisták szórakoztatására szervezett kul­turális program: számos külföl­di szólista és együttes részvé­telével a legkülönbözőbb mű­vészeti ágakban rendeznek versenyeket, fesztiválokat. így az idén immár tizenhatodik al­kalommal gyűltek össze bolgár és külföldi kórusok a Georgi Dimitrov zeneszerző nevét vi­selő májusi kórusfesztiválra. Magyarországot a kamarakó­rusok és vegyeskarok kategó­riájában a pécsi Mecsek Kórus képviselte. Miközben itthon tombolt a május eleji kánikula, a Fekete­tenger partja hűvös idővel fo­gadta a vendégkórusokat. Per­sze az, hogy „hűvös”, minden­kinek mást jelentett: a kubai kórus tagjai nagykabátban jártak, a svédek rövidnadrág­ban, strandpapucsban. Mi pu­lóverben vészeltük át ezeket a napokat. A hétvégére kiderült az idő, de meleg perceink már előbb is voltak: valóságosan is, átvitt értelemben is. Az Amatőr Művészetek Háza, ahol a kórusok felléptek, ki­csinek bizonyult a közönség számára — izzasztó hőségben ültük végig a koncerteket. A kórusok nem egymásnak éne­keltek: igen sok diák és felnőtt érdeklődő váltott jegyet, a kí- vülrekedtek számára az utcá­ra hangszórókon közvetítették a versenyt. A várnai fesztivál hagyomá­nyosan az európai szocialista országok kórusainak szemléje, de mindig van néhány vendég máshonnan is: az idén példá­ul Kubából, Svédországból, Törökországból. Bulgáriában nagyon népszerű a kórusének­lés; elsősorban természetesen a szláv kóruskultúra hagyomá­nyos stílusában és műfajaiban jeleskedő szovjet és a hazai pálya előnyét is élvező bolgár kórusok aratták a legnagyobb közönségsikert. Ugyanakkor a hallgatóságnak az a fele, amely a klasszicizáló kóruskul­túra műveit és művelőit is is­meri és kedveli, nagy szere­tettel vette körül a Mecsek Kórust. A tetszésnyilvánításnak számos jelével találkozhattunk, kezdve a karnagyok gratulá­cióitól a magyar fiatalokat az utcán köszöntő ismeretlenekig. Nem protokolláris udvariasko­dás volt ez, hanem a magyar zene tekintélyének tisztelete és a Mecsek nagyon igényes, jól megkomponált, színvonalas versenyműsorának elismerése. A legtöbb nemzetközi kórus- versenyen vannak válogatók, s csak utána a döntő: itt min­den kórus egyszer lép fel, a pillana’tnyi diszpozíció tehát nagyon lényeges. A zsűri min­den kórust pontoz, a pontszá­mokat azonnal összegyűjtik és a koncert végén közös egyez­tetés után hirdetnek ered­ményt. A mostani várnai zsűri­ben nyolc bolgár, egy-egy szovjet, ír, angol és - Petro- vics Emil személyében - ma­gyar szakember ült. A pécsi együttes mindkét kategóriában a szovjet és bol­gár kórus mögött a harmadik helyen végzett. A mezőny is­meretében ez igen jó ered­ménynek könyvelhető el: a Mecsek — állami kiküldöttként — nemzetközi versenyen most szerepelt első ízben. A magyar zene iránti figye­lem megnyilvánult a külföldi kórusok által műsorra tűzött számos Kodály-, Bárdos- és Bartók-mű előadásában éppen úgy, mint Petróvics Emil és Til- lai Aurél, a Mecsek Kórus kar­nagya nyilatkozatainak szá­mában: bolgár, NDK-beli na­pilapoknak, rádiónak és tele­víziónak nyilatkoztak. A Mecsek Kórus szép emlé­kei közt hozhatta haza egyéb fellépéseinek hangulatait is: a rögtönzött hangverseny meg­hatottságát a várnai csata em­lékműve előtt, az alkalmi kö­zös koncert dallamait a svéd kórussal és a weimari fiata­lokkal, akikkel az eredeti nyel­ven előadott magyar, német, olasz kórusművek jelentették a kapcsolatot. Egyébként már állnak a szí­nes napernyők a tengerparti homokon: Várna várja a tu­risták millióit. Gárdonyi Tamás Városnézés Várnában: a Mecsek Kórus a Nemzeti Színház előtt. (Fónay László felv.) Orakülönlegességek A világ legdrágább kar­óráját kézzel készítették Svájcban, az órák ha­zájában. Az órásmester 140 gramm aranyat és 118 brilliánst használt fel hozzá, é« ötezer munkaórát fordított rá. Az óra értéke kb. 4 millió dollár. Azt nem is kell mondani, hogy női karóráról van szó. A „Schwei­zer illustrierte" azonban, \ amely ezt a hírt közölte, nem nevezte meg az óra tulaj­donosát ... Még ma is jár az az óra, amelyet Napóleon mindig magával vitt utazásaira. Horst Landrock 76 éves zittaui órásmester ápolja nagy gonddal. Évekkel ezelőtt vásárolta az órát egy drezdai fogadó tulajdo­nosának dédunokáitól. Annak idején a fogadósnak maga Napóleon ajándékozta oda az órát a jó kiszolgálásért. Horst Landrocknak egyébként 650 órából álló gyűjteménye van; az egyik órája 500 éves. Az NSZK-ban az óragyár­tók azokra is gondolnak, akik kedvelik a Rolls Roys típusú gépkocsikat. Különleges 18 karátos karórát konstruáltak számukra, amelynek formája olyon, mint a Roll Roys ko­csik hűtője. Ezék a karórák 8000 DM-be terülnek. A svájci Omega gyárban nemtrág készült el a világ leglaposabb karórája. A szín­arany óra alig 1 milliméter vastag és a szakértők sze­rint az órásmesterség igazi remekműve. Ára 6000 dollár. Hódít azautentiki Beszélgetés Kecskés Áru a szigetvári várban A régi hangszerek kezdenek visszatér érdekel a régi zene különösen, ha azt A napokban a szigetvári várban Szulejmán középkori török zenét rögzített a HUNGAR' rás, valamint az általa vezetett két együtte tes, továbbá néhány hazai és külföldi spei talmas fáinak árnyékában a zenei aűtentik kolmam beszélgetni Kecskés Andrással, ak ezen a téren. — Hogyan kezdődött? — Édesapám fiumei származású volt, oroszul, németül és magyarul énekelgettél csehszlovák gitárok egyikén otthon is ele gyerek lévén meghatározó élményként élte zene a gitár, a pengetős hangszerek bűvkc hallottam játszani Szendrey Karpel László akadémián ... Előadás után meglehetősen megkérdeztem tőle, lehetne-e nála gitáré Korábban, középiskolás éveim alatt vég 1961-ben nyílt meg a Liszt Ferenc Zenemi amelynek én voltam az első növendéke. Te volt. Következett a katonaság, a folyamé gitároztam. Ezután két év alatt elvégeztei már felléptem az Egyetemi Színpadon. Ezt ház zenékarában. — Ekkoriban már a lanttal is megismer — Igen. Több lantkoncert volt a hátam zeum Eszterházy-lantján játszottam Czidra Ezt a tv is közvetítte. Időközben a KISZ köz a helsinki VIT-en. Az autentikus lantozá kaptam, ahol INTERKONCERT-szerződésse tanulás kell. Megfelelő hazai engedélyek Bécsi Zeneművészeti Főiskolára, ahol 19' klasszikus gitárból, klasszikus lantból és vie a világhírű, régi zenét autentikusan me aztán tagja lettem. A bécsi évek alatt 5 éveket. Másfél évig látogattam a salzbure — Nem vOlt ez egy kicsit sok a tanulás — Nem. Körülbelül ennyi év stúdium utá elkezdenem a tulajdonképpeni tanulmányoi hogy ezek a tanulmányok tulajdonképpen el a régi zenével, a régi, autentikus előc hogy az autentikusság megköveteli az ere alkalmazását megközelítve az eredeti játé — Itt Szigetváron török zenét játszottak — A régi zene egy részét képező középl jének a hatása. Ez a török hódoltság révi a korábbi magyar zenében is nagy szerepi a perzsákkal, törökökkel érintkezve hozta lehetséges „segédtudományt" jelentette Ahhoz, hogy mindezt jól tudjam játszón Legjobban, mint ezt a szigetvári nagylemei mélyedtem el. A török zene persze a per: — Hogyan sikerült megfelelő hangszere — A hangszerek zömét külföldi útjaim Damaszkuszból, a török tambur pedig Iszta vetettem. Ami a forrásokat illeti, a legfc moldvai fejedelem, daloskönyve... és me úgy kell felkutatni. Most készülök egy k ottani könyvtárakban kutatni a hungarikun Mik a legközelebbi terveik. Eddig hatvan külföldi és hazai utakon lesz. A nyári proi említek meg külön semmit. A világ számos országában a gépjár­művek rendszámából kiderül, hogy mi­lyen illetőségű az autó, melyik városba, megyébe tartozik. Magyarországon a forgalmi rendszámok alapján ezt nem lehet megállapítani, ami elsősorban közlekedésbiztonsági szempontból hát­ránnyal jár. Ezt felismerve a II. Rákóczi Termelő- szövetkezet az Országos Közlekedésbiz­tonsági Tanács titkársága és a Magyar Autóklub hozzájárulásával a biztonsá­gosabb gépjárműközlekedés segítéséért öntapadós címkék gyártását kezdte meg. A matricákon, amelyek mérete 10x10 centiméter, piros-fehér-zöld ala­pon fekete szegélyű, egyenlő szárú há­romszög van, sárga színnel kitöltve. A háromszög vízszintes oldalán fekete, nagy alakú 'betűkkel az adott megye (19), illetve valamennyi kiemelt nagy­város (6) egyikének a neve olvasható. A címke személygépkocsira a hátsó ab­L ■ • A biztonságosabb közlekedésért Öntapadós címkék a hátsó ablakon Skála Coop forgalmazza, darabonként 29,40 forintért, árusítását a napokban kezdik meg. A címkék félrügasztása nem kötele­ző, de saját érdekünkben is aján­latos .. . R. N. lak alsó sarkába helyezhető el belső ragasztással, illetve tehergépkocsira a bal hátsó részére átlátszó műanyag, vagy plexilapra. A címkét a KPM autó­felügyelet a műszaki vizsgán nem kifo­gásolja. A matrica bevezetésének és haszná­latának célja, hogy a gépjárművezetők lássák, az előttük haladó ismeretlen utakon jár, s elnézőbbek, türelmesebbek legyenek az esetleges helyismeret hiá­nyából eredő bizonytalankodásokkal szemben. Megyénkben a „PÉCS”, illet­ve a „BARANYA” feliratú címkéket a — Hans, neked a futball fontosabb, mint a feleséged! Hát élet ez így?! — Nyugodj meg, drágám, a vízipóló­nál. vagy a lövészetnél azért jobban sze­retlek! * A miniautó elgázol egy részeg embert. Az feláll, leporolja a ruháját és a ré­mült vezető bocsánatkéréseire így vála­szol : — Nem történt semmi, signore, már úgyis fel kellett ébrednem. * — Képzelje, Petersen, remek ötletem támadt, hogyan juthatnánk ki mi, dánok, a gazdasági válságból! — Hogyan? — Minden egykoronás érménkbe tet­tet lyukat kellene fúrni és darabját két koronáért exportálni, mint kabátgombot!

Next

/
Oldalképek
Tartalom