Dunántúli Napló, 1983. május (40. évfolyam, 119-149. szám)

1983-05-28 / 146. szám

Szabadtéri táncszínpadon a Máté-passió Emlékezés Czigány Dezsőre A balett-teremben a Máté-passió egyik jelenetét próbálja a Pécsi Balett. Fotó: Proksza László Balett, musical és néptánc A Pécsi Nyári Színház idei programja Sokféle közönségigényt kíván teljesíteni ezen a nyáron a ha­todik évadába lépő Pécsi Nyá­ri Színház. Tizenöt bemutatója (felújítása, önálló estje, stb.) közül 13 változatlanul balett, musical, vagy néptáncest. A június 23-tól egy hónapig tartó előadássorozat keretében a közönség láthat oratórikus táncszínházát, musicalt, rock­fantáziát, távol-keleti revüt, táncjátékot, folklóresteket, kamarabaletteket, felnőttbáb­előadást. Az előadások ezúttal is öt helyszínen folynak, tozós mindössze annyi, hogy a Csontváry-udvarról a Bóbita­műsor a nyári színházi igazga­tóság új székházának udvarára „költözik át" (Anna-udvar). * Az évadnyitó előadás ezúttal is a Pécsi Baletté. J. S. Bach Máté-passióját mutatják be Eck Imre koreográfiájában. A készülő új balettben (műfaja: táncfantázia) alkotója a Máté- passió valós történetét szeretné a saját korában — de a má-i ban is érezve — s a maga sok. színűségében ábrázolni. Szín­padra állításában olyan komp­lexitásra törekszenek, mint ko­rábban is több ízben, amikor a szélesen áradó kórusok, a zene, a szólóénekesek mellett a tánc és a képzőművészet is fontos szerephez jut. S termé­szetesen a próza is. A tánc­fantázia szövegrészeit Spiró György írja. A szereposztás: Krisztus szerepét Dózsa Imre, a Magyar Állami Operaház balettigazgatója táncolja; Pi­látus: Eck Imre; Kajafás: Tóth Sándor; Mária Magdolna: Bre- tus Mária; Péter: Lovas Pál; Júdás: Uhrik Dóra; Máté evan­gélista: Bagossy László; to­vábbi prózai szereplők: Lázár Kati és Jordán Ta­más, a kaposvári szín­ház művészei. Énekes sze­replők: Misura Zsuzsa (szop­rán), Takács Tamara (alt), Fü- löp Attila (tenor), Bercelly Ist­ván (bariton), Marczis Deme­ter (basszus). A KISZ Központi Művészegyüttese központi . ve­gyeskarát és egy pécsi általá­nos iskola gyermekkórusát, va­lamint a Pécsi Filharmonikus Zenekart Nagy Ferenc vezényli. Eck Imre másik új műve egy újabb kamarabalett, a Barba- kán bástyában. Ezúttal — két bibliai téma után — az ókori mitológiából merít: a Danaosz király lányainak történetéből. A címe: Danaidák. — A mitológiai téma szá­momra csupán jel, eszköz. Te­hát nem magát a történetet táncoljuk el, nem valóságos gyilkosságról, van szó. Én az ér. zelmek megölésére gondolok, az iszonyatos ridegségre, kiet­lenségre az emberi kapcsola­tokban. Az emberek elszakadá­sáról akarok szólni, a magány­helyzetekről, amikben a társta- lanság gyakran bűnhődéskép- pen alakul ki. E típusok sok­féleségét — az azonosságokat és különbségeket — három női 8/ HÉTVÉGE figura táncolja el. A három táncosnő: Bretus Mária, Uhrik Dóra és Paronai Magdolna; a negyedik szereplő: Körmendi László — mondotta érdeklődé­sünkre Eck Imre. A zene, amire táncolnak, Szakcsi-Lakatos Bé­la zongoraimprovizációja. Ezen­kívül két-két alkalommal fel­újítják Eck Imre két másik nagy sikerű és ide tervezett ka­marabalettjét, az Énekek éne­két és a Lót leányait is. * A tettyei romok színpadán ugyancsak felújítással indul a program: az elmúlt nyár nagy sikerű produkcióját, a Bagossy László rendezte Székelylonót négy előadásban láthatja a közönség. Majd ugyancsak Ba­gossy rendezésében mutatják be D. Wassermann—M. Leigh La Mancha lovagja c. musi­caljét. A Pécsett is tíz éve ját­szott népszerű zenés játékban a rendező — mint elmondotta —, egy régi, megkövesedett konvenciót szeretne szétmál- lasztani. Azt, hogy Don Quijote egyszerűen, közönségesen őrült... — A lényeges itt az —hang­súlyozta Bagossy László —, hogy mihez képest őrült valaki? Ha például a társadalom ki- sebb-nagvobb rétegei etikátla­nul viselkednek, immorálisán élnek, normáik tisztességtele­nek és köreikben, környezetük­ben ez válik uralkodóvá — eh­hez képest az etikus magatar­tásé ember valóban őrültnek hat... Az igazságnak, az el­hivatottságnak, az őszinteség­nek ez a fajta szolgálata, ma­gatartásformája izgat ebben a műben. Ez egyik fontos ve­zérlő gondolatom a darab szín­padra állításában —, mondot­ta a rendező. A mű főszerepeit Helyey László (Cervantes) Stenczer Béla (Szolga), Lang Györgyi (Aldonza), Tóth Sándor (Az inkvizíció századosa); további szerepeit pécsi, kaposvári szí­nészek, énekesek, amatőrök, valamint a Pécsi Balett tánco­sai alakítják. Zenei vezető: He­vesi András, látványtervező: Bachmann Zoltán, a koreográ­fus: Tóth Sándor. A musicalek sora nem feje­ződik be a La' Mancha- val. Sőt, már bemutatása előtt megkezdődik a Szabadtéri Táncszínen, a budapesti Rock Színház három West side story előadásával. Ugyanitt kerül színre két egyfelvonásos. Egyi-- kük Farkasok címmel az a rock­musical, amelyik tavaly Hel­sinkiben a rockszínházak fesz­tiválján kimagasló sikert ara­tott. A másikat, az Üvöltés c. rockfantáziát a beatköltők an­tológiájából szerkesztették. És bizonyára nagy tömegeket vonz majd a szórakoztató mű­fajban egy távol-keleti revü- színház műsora is a sportcsar­nokban: Ezeregyéjszaka a Fü- löp-szigeteken címmel. Több néptáncest, bábművé­szeti műsor, villányi balettma­tiné színezi az idei programot. A Bóbita ezúttal népszerű ope­rarészletek és népszerű dzsessz- énekesek parodizálásával je­lentkezik Tíz kicsi Gershwin c. műsorában, amihez mintegy 60 bábút készítenek el művészeti vezetőjük, Kós Lajos tervei sze­rint. A villányi szoborparkban ezúttal is három vasárnap dél­előtt láthatja a közönség He- tényi János koreográfiájában —- a tavalyi „Rezek" sikere után ezúttal fafúvósok zenéjére — Kakukkfióka c. új műsoru­kat: Bauer József, Körmendi László, Bretus Mária és Paronai Magdolna előadásában. A kiegészítő műsorok közül kiemelkednek a július 3-i cse­répvásár; a Vili. országos kis­plasztikái biennálé; a zenei tábor koncertjei, valamint a két ismert chilei énekes — mind­ketten a Magyar Állami Ope­raház tagjai —: Maria Teresa Uribe és Patrizio Mendez há­rom dalestje. W. E. 1883. június elsején szüle­tett Czigány Dezső, a Nyol­cak egyik tagja, Ady Endre szövetségese, egyiik portréjá­nak alkotója. Hollósy Simon tanítványa volt, de igazi in­díttatásait nem Nagybánya, hanem Cézanne és Gaugu­in művészete jelentette szá­mára. • • Bádogosmester fia volt, s ahogy feljegyzik róla tudott órákig hallgatni társaságban, de kedvező pillanatban; ké­pes volt derűjévell, vidámsá­gává) magával ragadni tár­sait. Rendkívüli összpontosí­tó érzékkel rendelkezett, s ezt a képességét gyakorol­ta is. Helyes irányt válasz­tott sokrétű tájékozódása után. Münchenben is tanult, tisztelte Ferenczy Károly, Rippi-Rónai József törekvé­seit, de igazi műhelye, irány­tűje Párizs lett. Vonzódott a zenéhez is, kitűnően cselló­zott, akár Berény Róbert. Sokat nélkülözött, tehetsé­ge, kiváló művei ellenére sem lett osztályrésze a siker és az anyagi elismerés. Ka­bos Ede karolta fél. Szoros szálak fűzték nemcsak Ady- hoz, hanem a polgári radi­kálisok köréhez, Vészi József-. hez, Jászi Oszkárhoz; a köl­tők közüli Kosztolányi Dezső­höz. Igazi társasága azonban a Nvolca’k köre. Kernstok Károly, Tihanyi Lajos, Be­rény Róbert, Pór Bertalan, Orbán Dezső, Czábel Béla, Márffy Ödön. Több közös ki­állításon szerepelték eayütt Budapesten Nagyváradon, Aradon és másutt az 1910- es években. A kritika akkor kiemelte Czigány Dezső csendéleteit, a „paraszti-in­digó kéikes térítőkét, vakító fehér bögréket”. A csendélet Cézanne művészetében nyer­te el igazi rangját, s az ő almáit folytatta méltó ízlés­sel, erővel Czigánv Dezső, s ez a cézanne-i, Czigány De­zsőd alma még átgurult Kosztolányi Dezső Virág Be- ! nedeket köszöntő versébe is. A Nyugat kritikusai — Bá- j Int Aladár, Lengyel Géza — j úgy vélik, Czigány Dezső ké. j pei finoman erőteljesek, j sok meglepetést tartalmaz- I nak a jövőre vonatkozóan, | Böiöni György pedig a szí­nek szuverén használatát emeli ki. Rendkívül tudatos festő, aki I pontos mérlegelés alapján I építi fel képéit a színek és formák egyedi elosztásával, így minden -motívuma sűrített. Minden a. helyén van eredeti rangjának megfelelően; a I tárgy így válik a festészet I közreműködésével jelenség. I gé. Színék, formák egyen- I súlya biztosítja a 'kép szer- I kezeti és esztétikai rendjét, harmóniáját. Egyik főműve az 1910 kö- [ rül festett Gyermektemetés [ amely vakítóan kék egével, I zöld mezőtömbjéinék ' sárga I búzaasZtcgainak nyugtató I ellenpontjaival békélteti meg I az emberi drámát. Lárma és ( csönd vibrál a színékben, a porig sújtott asszony és a kis koporsót födetlén fővél cipelő apa alakjában, s ez nemcsak e tragikus, gyermek nélkül maradt csailádra, ha­nem a világháborúba süllye­dő világra is jellemző. Ady- "jőortréiban az anatómiai ha­sonlóság" érvényre juttatása mellett a költő méltósága és nagysága is érvényesül, akár tájképpel motivált önarcké­pén is. Nagy korszaka az 1910-es évekre esik ekkor született F-ikuszos csendélete, Téli tája, Bíboros önarcképe és _ Magányos fa című fest­ménye, mely akaratlanul is Csontváry cédrusainak méltó és közeli utórezgése. Komponálőkészségére és Magány fegyelmére különösen jellem­ző a Csendélet álmákkal, edénnyel című képe, ahol az edényék és gyümölcsök a szerkesztés révén hiánytala­nul rendezették, s nem tű­nik zsúfoltnak a megrakott felület, csak teljesnek. Száz éve született Czigány Dezső, s élétművét bármeny­nyire is kultúránk számotte. vő értékeként tartjuk szá­mon, van teendőnk vele kap­csolatban. Több műve jog­gal taláható a Magyar Nemzeti Galériában, mun­kásságának monografikus feldolgozása azonban máig nem készült el. Losonci Miklós Fehér csendélet Ünnepi könyuhet, 1983 A mindennapi élet isme­rős, széles körben érdeklő­dést keltő, mindannyiunkat érintő jelenségeiről szól Benke Valéria Töretlen po­litika című, az ünnepi könyv­hétre megjelenő kötete, amely beszédei, cikkei, elő­adásai, gyűjteménye. A kö­zölt írások sokféle kérdést ölelnek fel; termelés, lakás- helyzet, gyermekintézmé­nyek, iskoláztatás, szocialis­ta demokrácia, közösségi szellem, vezetői magatartás, a párt harcának történelmi tapasztalatai és a pártmun­ka mai teendői. Az írások és beszédek közös vonása, hogy szerzőjük a hétköznapok számtalan kérdése között és mögött mélyebb összefüggé­seket igyekszik láttatni, a mához kötődve, a jövőre irányítani a figyelmet, bemu­tatva az elmélet'és a gya­A Kossuth Könyvkiadó újdonságai korlat szüntelen kölcsönha­tását, a marxizmus-leniniz- mus alkotó hazai alkalma­zását. Köpeczi Béla akadémikus, miniszter a Műveltség és mi­nőség című tanulmányköte­tében a társadalmi tudattal, a kultúra, az értelmiség és az életmód kérdéseivel fog­lalkozik. Ezeket a rendkívül fontos kérdéseket a társa­dalmi-politikai mozgásfo­lyamatok szemszögéből tár­gyalja, s jelentős eszmei­ideológiai apparátust vonul­tat fel állításai igazolására. Olyan sokrétű fogalmakat elemez, mint például a pár­tosság, a szocialista realiz­mus, a kultúra és a minden­napok kultúrája. Figyelemre méltó újszerűséggel vizsgál­ja a hiedelmeket, a nemzeti sztereotípiákat. Történészi, ideológusi, szociológusi, iro- •dalomtörténészi és kultúrpo- litikusi szempontjait egység­gé ötvözi tanulmányaiban, melyekben rendszerint több oldalról veszi szemügyre a vizsgált témát. Egy évtized prózáit elem­zi Iszlai Zoltán A valóság közelében című könyve. A hetvenes évek prózatermésé­nek felmérésére vállalkozik a szerző. Könyvét két részre osztotta, a Tegnapok jelene és az Éltető történetek-re. Az írók különböző nemzedé­kekhez tartoznak, vannak köztük fiatalok, idősebbek, sőf olyanok is, akik időköz­ben sajnos meghaltak. Kö­zös jellemzőjük, hogy műve­ik, írói szemléletük részévé vált az irodalmi köztudatnak, „nyomot hagytak" a hetve­nes éveken. Nem sajnálja a 'fáradságot, hogy a tárgyalt műveket röviden ismertesse, értékelése kiforrott, kritikáin érződik az aktualitás frisse- sége, azok nem válnak ide­jétmúlttá, érdektelenné, A könyvheti irószemmel, 1982. című antológia írásai ez évben is néhány kiemelt téma köré csoportosulnak. Ilyen többek között a lakás- helyzet, mely minden bizony­nyal hazánkban az egyik legégetőbb kérdés. Az ez­zel foglalkozó írások morá­lis kérdésekre, gazdasági szervezetlenségekre mutat­nak rá, az ellenőrzési laza­ságok ellen szólnak, csokor­ba gyűjtik a nemkívánatos jelenségeket. Egy másik, ha­sonló, sokakat érdeklő prob­lémakör a vezetők és beosz­tottak viszonyának alakulá­sa, az írások az emberek naponta megélt helyzeteit mutatják be, rávilágítva, hogy e kapcsolatok demok- ratikusabbá tételében mind­két félnek milyen feladatai vannak. A kötet sok életvi­tellel, életmóddal kapcsola­tos riportot tartalmaz, töb­bek között a „csövesjelen- ség”-ről, a fiatalok maga­tartásáról, a gyermekválla­lásról, a fővárosban, vagy Vidéken élni? vitájáról.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom