Dunántúli Napló, 1983. május (40. évfolyam, 119-149. szám)

1983-05-28 / 146. szám

Miért vándorol a munka­erő az építőiparból? Nem fizetődik ki a bejárás, csábít a több pénz — A munkaidő jobb kihasználásával ellensúlyozható a munkaerőhiány Elkeseredve mondja az igaz. gató: — A napokban az egyik leg­régibb bejáró dolgozónk kérte, járuljak hozzá, hogy áthelye­zéssel a lakóhelyén dolgozhas­son. A miértre azt mondta: otthon ugyanannyit megkeres, utazgatnia nem kell. A napi több órás felszabaduló ideje a háztájiban többletjövedelmet hoz. Elismerem, igaza van, az életszínvonal megtartása egyéni érdek is. És a vállalati érdek? o A Baranya megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat munkaügyi osztályvezetője. Ha­vasi Lajosné kérdésemre, hogy mennyi új, megbízható munkást látna szívesen, elgondolkodva mondja: — Száz-százhúszat. Annyi­val betöltbetnénk a hiányzó he­lyeket és minőségi cserét is vég­rehajthatnánk. (Ez utóbbi kijelentésében azt hiszem, valamennyi munkaügyis osztozik. Való igaz, a vállala­tokat, intézményeket nemcsak a munkájuk, a munkásaik is jel­lemzik.) — Mit tesznék a fegyelmezet­lenekkel? — Hat nap igazolatlan tá­voliét után megválunk tőlük. A „kilépett" bejegyzés a munka­könyvben nem a legjobb aján­lólevél, nem beszélve a sza­badságban és a bérben jelent, kező hátrányokról, ha ugyan másutt elhelyezkedik a dolgozó. Szép számmal őriznek „kilé­pett" bejegyzésű, náluk felej­tett munkakönyvét. A távozó dolgozó mii-lapjának egyik pél­dányát az új munkáltató meg­küldi a réginek. A vállalattól január 1 és április 30 között százan váltak meg. Eddig mindössze 59 mii-lapot kaptak vissza. És a többi? A száz távozó megoszlása: 43 szak-, 21 betanított és 36 a segédmunkás. A kilépések leg­gyakoribb óka: 29 a lakóhelyé­hez. családjához közelebb ka­pott munkát, 25 a több pénzért vált meg . . . (Mondják: megfordult a vi­lág. Csökken az állami erőből épített lakások száma, s épp ezért mind több család építi saját erőből az otthonát. A munkaerő — jelen esetben az építőipari munkás — nem vész el, csak „átalakul", olyan he­lyen dolgozik, ahol azt jobban megfizetik. Van, aki kiváltja az iparengedélyt van, aki a szak­máját felhagyva gépkocsiveze­tőnek ment, van, aki a szakmá­jában maradt, de otthonához közelebb vállalt munkát.) A Baranya megyei Tanácsi Magas, és Mélyépítő Vállalat­nál januártól április végéig a 100 távozó helyébe 97 új mun­kavállaló jelentkezett. A 890 fizikaiból a teljesít­ménytől függő munkabér 600 dolgozót érint. S ha keveslik a boríték tartalmát? (Varázsszó és alapkövetel­mény, a munkaidőalap haté­kony kihasználása. Igen, de az anyaghiány, a belső szervezet­lenség, a tétlenkedés vala­mennyi építőipari szervezetre így-úgy rányomja bélyegét. Te. hát marad a dolgozgatás a hét­végi maszekolással, vagy a ki­lépés.) Megtartani a munkaerőt! Ez ma már létszükséglet. A válla­latnál naponta a megyéből 450 bejárót szállítanak a saját és a szerződéses buszok. A bejá­rás mind kevésbé gazdaságos a nem olcsó szállítási költségek és az időkiesés miatt, munkál­tatónak és munkavállalónak egyaránt. A vállalat mivel te­heti magát vonzóvá? Anyagiak­kal és szociális juttatással. — Erőnket maximálisan felül, múlja az, amit szociális jutta­tásként a borítékon kívül adunk dolgozóinknak — mondja Ha­vasiné. — Munkánk hosszú tá­von biztosított.. . © Megyénk legnagyobb, 3700 dolgozót foglalkoztató építőipa­ri szervezete az Állami Építő­ipari Vállalat. Munkaerőgazdái, kodási vezetője, Vörös László is részben hasonló ókokat em­lít, mint Havasiné. — Módosul a munkaerő- struktúra az iparágban, a vál­lalatok munkaerőgondokkal küszködnek, a magánlakás- építkezések elviszik a dolgozó­kat. Társadalmi igény a magán­lakás-építkezés, a több pénz, a kifizetődőbb időkihasználás. — Munkaerőhiány? — Valljuk, hogy nincs. Haté. konyábban, szervezettebben kell kitölteni a munkaidőt. A mind több „apró” beruházás a tech­nológiától az üzemszervezésig vár el ma még szinte teljesít­hetetlen követelményeket és ne. hezíti a szociális juttatásokat. Havonta és rendszeresen ele­mezzük a munkaerő-vándorlást. A mii-lapoknak mi is csak mint­egy hetven százalékát kapjuk vissza. A BÁÉV-nál az elmúlt évben belépett 949, távozott 965, idén az I. negyedévben kilépett 301, belépett 305 dolgozó. A távo­zók indokai? — Lakóhelyéhez, családjá. hoz közelebb vállalt munkát 74, nagydbb jövedelemért ment el 61 — amit ugyancsak nem tu­dunk kinyomozni —, bevonult katonai szolgálatra 47 dolgo­zónk. Naponta 1400 dolgozón­kat hozzák-viszik a szerződéses buszok utaztatásukra éves szinten 36 millió forintot köl­tünk. A bejáróknak napi külön, élést is fizetünk. — Mi mozgatja az elmenő­ket? — Az életszínvonaluk tartá­sa. Egyénnek és a társadalom, nak is hasznos a háztáji, a ma­gánházak építése — nekünk, a vállalatnak viszont ez nem elő­nyös. Ha az egyik vállalat nem tudja megfizetni munkásait, hát megfizeti a másik, vagy addig keresi a jobb lehetőséget a dől. gozó, amíg azt meg nem ta­lálja. (Van-e nálunk munkaerő, hiány? Szinte minden cég állít­ja hogy nála nincs. Azt is be­vallják itt-ott: elég a meglévő, ha az adott létszám egész év­ben jól foglalkoztatható. De van ilyen manopság? Csak egyetlen példa. Nincs fürdőkád. A BÁÉV panelüzemé, ben előregyártott fürdőszobákat kád nélkül szerelik be a lakó­házakba. Ha beérkezik egy-egy szállítmány, kiviszik a kádakat a helyszínre, egyenként viszik fel a készülő lakásokba, ott sze. reli'k be. Hogy ez mit jelent? Kapkodást, munkaerő-átcso­portosítást, rengeteg kórba ve­szett időt, pénzt, energiát.) — Az első negyedévben 301 dolgozójuk távozott. — Fele, azaz 155 egy-két évet dolgozott nálunk. Mire be­lejöttek volna, mentek. Többnyi, re fiatalok. Sokan aztán vissza­jönnek, rádöbbennek hogy másutt sem fenékig tejfel. — Bárkit felvesznek? — Többszörösen „kilépett” bejegyzésű munkakönyvest nem. A hozzánk belépők 17 százalé­ka „kilépett”-ként kerül hoz­zánk. a többség a „megszűnt munkaviszony”, a „felmondása dolgozó részéről” és az „áthe­lyezés”. Nem a mennyiségi, ha­nem a minőségi létszámfeilesz. tést tekintjük legfőbb célunk­nak. Vállalatunknak vonzereje a líbiai munkalehetőség. — A fiatalok távozása mivel magyarázható? — A nálunk eltöltött szak­munkásképzési idő leteltével na. gyón sokan rájönnek, hogy Pé­csett megoldhatatlan a lakás­helyzetük és visszamennek a fa. híjukba, ahol könnyebb a csa­lód segítségével otthont terem­teni. Maradjunk a megtartásnál! A BAÉV kisgépesítési programja és a tíznél több gazdasági munkaközösség is ezt szolgálja. A vállalatok nem versenyez­hetnek a magánlehetőségekkel bér tekintetében. Hogy meg­tartsák, tarthassák a dolgozói­kat: hatékonyabban kell dol­gozniuk. A hatékonyabb munka nagyobb nyereséget, növekvő jövedelmezőségi mutatót ered­ményez, az meg a nagyobb bér- fejlesztés záloga. Murányi László Kertváros fűtésének és melegvíz-ellátásának irányítását fogja ellátni a PÉTÁV most épülő diszpécserközpontja a Nevelési Központ szomszédságában. A több mint 12 millió forint értékű létesítményt a III. negyedévben helyezik üzembe. Fotó: Proksza László Megfontolt, kis lépésekkel A termelőszövetkezet fűrészüzeme Hetvehelyi Egyetértés A veszteséges múlt terhével Igazodni a természeti adottságokhoz Szép, de ritkán emlegetett nevű aprófalvak földje és la­kossága tartozik a hetvehelyi Egyetértés Tsz-hez: a már em­lítetten kívül Okorvölgy, Szent- katalin, Karácodla és Kán. Itt, a Zse|ic és a Mecsek mezsgyé­jén, az inkább szűk, mint szét­terülő völgyekben 2—3 héttel később tavaszodik, s ugyan­ennyivel korábban köszönt be az ősz. Más szempontból sem szerencsések: a keskeny völ­gyek bonyolult törésvonalas al­ján szertefut a víz, a talaj ve­gyes, áttekinthetetlenül sokféle. A tsz-földek aranykorona-ér­téke átlagosan 3, de még a szántókon se jobb 6-nál. Szo­morú negatív „rekord" ez: en­nél már csak öt rosszabb föld­adottságú szövetkezet van az országban! Nem csoda, ha mintegy 1500 hektáros terüle­tükből mindössze 460 hektár a szántó, a további egy-egy har­mad pedig erdő és legelő. Nö­vénytermesztési eredményeik így szükségképpen gyengék: tavaly búzából átlagosan 32, árpából 30, zabból pedig 25 mázsás termést takarítottak be. Állattenyésztésük sem jobb, ellenkezőleg: csak továbbgör­geti, újratermeli a növényter­mesztés veszteségét. A szarvas- marhatartás, tejtermelés éssze­rűtlen túlhajtása náluk, az adott körülmények közt csaknem ka­tasztrófához vezetett. A juhá­szat sem hozott többet: az ál­latok tízesével hullottak el, ro­hamosan csökkent az állomány. Az ilyen körülmények között 1982-ben „összehozott” félmil­liós veszteség még több is lett volna, ha nem próbálkoznak már idejekorán ipari mellék­üzemágakkal. Karácodfai bú­torüzemük termékeiből - gyer­mekbútorok, polcsorok, ho­kedlik — már a hetvenes évek végére 9-10 millió forintos ár­bevételt könyvelhettek el, ta­valy pedig elérték a 15 milliót. Sokáig gondolkoztak: fejlesz- szék-e, bővítsék-e a karácodfai üzemet, végül - nyomós okok alapján — úgy látták: célszerű inkább a hetvehelyi határban lévő fűrészüzemet bővíteni. S ezzel közvetlenül napjaink gondjaihoz, problémáihoz ér­keztünk. , * Két- és félmilliós állami tá­mogatás révén bővítik a fűrész­üzemet, amely üvegtartó rakla­pokat gyárt a szigetvári és paksi konzervgyáraknak. A már fedél alatt óllá új kisüzemben még szerelők dolgoznak, de' két új fűrészgép május eleje óta már működik. Gattert, automata körfűrészt is vásárol­nak, új benzintartállyal oldják meg az energiaellátást, töké­letesítik a faszórítást. További néhány célgép beállításával — legkésőbb jövőre — 10—15 mil­liós árbevételt hozó tevékeny­ség alakulhat ki itt. A bútor­üzemről sem mondanak le: új piacok, vevők után néznek. Világos, hogy a melléküzem- ág, amely eddig csak arra volt jó, hogy kiegyenlítse a hagyo­mányos ágazatok veszteségét, csak úgy lesz képes tiszta, „va­lódi” nyereséget hozni, ha a Júliusig sor kerül a Zsuzsanna utcára is Folytatják az antenna be kötést Lvov-Ke rtvá rosba n A pécsi nagyközösségi anten. narendszer vezetéképítéséről tájékoztattuk decemberben ol­vasóinkat. Torma Tamás, a PIK antennaszerelő üzemének ve­zetője akkor azt ígérte, hogy júliusra több kertvárosi utcát bekötnek az antennarendszer, be. Közeledünk a kijelölt idő­ponthoz. — A múlt év végén befejez­tük a Fazekas Mihály és a Fü- lep Lajos utca kábeleinek cse­réjét — mondja Torma Tamás. — A Krisztina teret és az Enyezd utcát már bekötöttük, most dolgozunk az Olga utcá­ban. Hamarosan sort kerítünk a Gyöngyös, a Júlia és a Zsu­zsanna utcára is, megtartva az ígért határidőt. Ha valahol mégis kint látják a tetőanten­nákat a már bekötött terüle­teken, ott minden bizonnyal a ház lakói nem vállalták a ve­zeték építésének költségeit. — A Zsuzsanna utcai mun­kák befejezése után hol foly­tatják a vezetéképítést? — A Hajdú Gyula, Egri Gyu­la, Szikora és Németh László utca közötti terület bekapcso­lását fejezzük be. — A bekötött házakból to­vábbra is panaszkodnak a la­kók a vételre. — Egy-egy lakásba három­négyszeres erősítéssel jutnak el a jelek. Az erősítők bonyolult, finom szerkezetek a vezetékek hosszan futnak, nagy tehát a „támadási felület”. Külön gon­dot okoznak a házakban a sor­ba kötött csatlakozók, hiszen ha valaki a sajátját akarja megjavítani, azzal akár a töb­bi — mögé kötött — lakásban is elronthatja a vételt. Nagyon fontos, hogy ne próbálkozzanak ügyfeleink barkácsolással, mert azzal lakótársaiknak bosszúsá­got, nekünk pedig többletmun­kát okoznak. — Mennyi idő alatt tudják kijavítani a hibákat? — Ha hozzánk érkezik a be. jelentés, huszonnégy órán belül kimegyünk a helyszínre. Saj­nos, nagyon gyakran többszö­rös áttétellel érkeznek hozzánk a reklamációk, s ez időveszte­séget jelent. Az egyik házból épp most érkezett ide a PIK igazgatójához küldött petíció, amelyet aláírások hosszú sora hitelesít. Ha a levélírók közül csak egy is idetelefonál, már rég elfelejtették volna gondju­kat ... B. ZS. HÉTVÉGE 5. hagyományosak is legalább el­tartják magukat. Erre is meg­vannak a tervek a hetvehelyi szövetkezetben. A növényter­mesztésben átfogó melioráció­ra egyelőre nem vállalkozhat­nak, de jövőre megkezdik o szántók lazítását, meszezését, és legalább 3-4 mázsával jobb átlagtermést várnak a jobban szervezett munkától. Teljesen új módszerekkel pró­bálkoznak viszont az állatte­nyésztésben. A juhállományt ki­adták bértartásra két juhász­családnak. A tehenekkel, bi­kákkal ugyanezt teszik, de kö­töttebben: a juhoknál csupán a tsz legelőin való tartás a fel­tétel, emezeknél a szövetkezet útján történő értékesítés is. Ezzel nemcsak jelentős bérté­telektől, s a takarmányelőáHí- tás tetemes költségeitől szaba­dultak meg — 1 mázsa silóba tsz-ben 60 forintba került —, hanem elérték, hogy a háztáji állattartók jobban ügyeljenek a legelők állapotára, kihasznált­ságára is. A módszert egyéb­ként 6—8 gazdaságban tanul­mányozták — többek között a barcsi „Vörös Csillag"-ban is.) * Egyre inkább kirajzolódik te­hát Hetvehelyen az okszerűbb, racionálisabb gazdálkodás kon­cepciója. Egyik eleme: minél jobban igazodni a táji, termé­szeti adottságokhoz. Az állat­tartás, a fakitermelés és -fel­dolgozás a régi zselici gazdál­kodásnak is alfája s ómegája volt — nyilván nem véletlenül.) A másik törekvés: minden ter­melési ágban előrelépni — az új erdőtélepítésektől az építő­brigádokon át a marketingig —, hogy a nyereséges vállal­kozásokat ne húzzák vissza többé a veszteségesek. Varga János

Next

/
Oldalképek
Tartalom