Dunántúli Napló, 1983. május (40. évfolyam, 119-149. szám)
1983-05-28 / 146. szám
Miért vándorol a munkaerő az építőiparból? Nem fizetődik ki a bejárás, csábít a több pénz — A munkaidő jobb kihasználásával ellensúlyozható a munkaerőhiány Elkeseredve mondja az igaz. gató: — A napokban az egyik legrégibb bejáró dolgozónk kérte, járuljak hozzá, hogy áthelyezéssel a lakóhelyén dolgozhasson. A miértre azt mondta: otthon ugyanannyit megkeres, utazgatnia nem kell. A napi több órás felszabaduló ideje a háztájiban többletjövedelmet hoz. Elismerem, igaza van, az életszínvonal megtartása egyéni érdek is. És a vállalati érdek? o A Baranya megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat munkaügyi osztályvezetője. Havasi Lajosné kérdésemre, hogy mennyi új, megbízható munkást látna szívesen, elgondolkodva mondja: — Száz-százhúszat. Annyival betöltbetnénk a hiányzó helyeket és minőségi cserét is végrehajthatnánk. (Ez utóbbi kijelentésében azt hiszem, valamennyi munkaügyis osztozik. Való igaz, a vállalatokat, intézményeket nemcsak a munkájuk, a munkásaik is jellemzik.) — Mit tesznék a fegyelmezetlenekkel? — Hat nap igazolatlan távoliét után megválunk tőlük. A „kilépett" bejegyzés a munkakönyvben nem a legjobb ajánlólevél, nem beszélve a szabadságban és a bérben jelent, kező hátrányokról, ha ugyan másutt elhelyezkedik a dolgozó. Szép számmal őriznek „kilépett" bejegyzésű, náluk felejtett munkakönyvét. A távozó dolgozó mii-lapjának egyik példányát az új munkáltató megküldi a réginek. A vállalattól január 1 és április 30 között százan váltak meg. Eddig mindössze 59 mii-lapot kaptak vissza. És a többi? A száz távozó megoszlása: 43 szak-, 21 betanított és 36 a segédmunkás. A kilépések leggyakoribb óka: 29 a lakóhelyéhez. családjához közelebb kapott munkát, 25 a több pénzért vált meg . . . (Mondják: megfordult a világ. Csökken az állami erőből épített lakások száma, s épp ezért mind több család építi saját erőből az otthonát. A munkaerő — jelen esetben az építőipari munkás — nem vész el, csak „átalakul", olyan helyen dolgozik, ahol azt jobban megfizetik. Van, aki kiváltja az iparengedélyt van, aki a szakmáját felhagyva gépkocsivezetőnek ment, van, aki a szakmájában maradt, de otthonához közelebb vállalt munkát.) A Baranya megyei Tanácsi Magas, és Mélyépítő Vállalatnál januártól április végéig a 100 távozó helyébe 97 új munkavállaló jelentkezett. A 890 fizikaiból a teljesítménytől függő munkabér 600 dolgozót érint. S ha keveslik a boríték tartalmát? (Varázsszó és alapkövetelmény, a munkaidőalap hatékony kihasználása. Igen, de az anyaghiány, a belső szervezetlenség, a tétlenkedés valamennyi építőipari szervezetre így-úgy rányomja bélyegét. Te. hát marad a dolgozgatás a hétvégi maszekolással, vagy a kilépés.) Megtartani a munkaerőt! Ez ma már létszükséglet. A vállalatnál naponta a megyéből 450 bejárót szállítanak a saját és a szerződéses buszok. A bejárás mind kevésbé gazdaságos a nem olcsó szállítási költségek és az időkiesés miatt, munkáltatónak és munkavállalónak egyaránt. A vállalat mivel teheti magát vonzóvá? Anyagiakkal és szociális juttatással. — Erőnket maximálisan felül, múlja az, amit szociális juttatásként a borítékon kívül adunk dolgozóinknak — mondja Havasiné. — Munkánk hosszú távon biztosított.. . © Megyénk legnagyobb, 3700 dolgozót foglalkoztató építőipari szervezete az Állami Építőipari Vállalat. Munkaerőgazdái, kodási vezetője, Vörös László is részben hasonló ókokat említ, mint Havasiné. — Módosul a munkaerő- struktúra az iparágban, a vállalatok munkaerőgondokkal küszködnek, a magánlakás- építkezések elviszik a dolgozókat. Társadalmi igény a magánlakás-építkezés, a több pénz, a kifizetődőbb időkihasználás. — Munkaerőhiány? — Valljuk, hogy nincs. Haté. konyábban, szervezettebben kell kitölteni a munkaidőt. A mind több „apró” beruházás a technológiától az üzemszervezésig vár el ma még szinte teljesíthetetlen követelményeket és ne. hezíti a szociális juttatásokat. Havonta és rendszeresen elemezzük a munkaerő-vándorlást. A mii-lapoknak mi is csak mintegy hetven százalékát kapjuk vissza. A BÁÉV-nál az elmúlt évben belépett 949, távozott 965, idén az I. negyedévben kilépett 301, belépett 305 dolgozó. A távozók indokai? — Lakóhelyéhez, családjá. hoz közelebb vállalt munkát 74, nagydbb jövedelemért ment el 61 — amit ugyancsak nem tudunk kinyomozni —, bevonult katonai szolgálatra 47 dolgozónk. Naponta 1400 dolgozónkat hozzák-viszik a szerződéses buszok utaztatásukra éves szinten 36 millió forintot költünk. A bejáróknak napi külön, élést is fizetünk. — Mi mozgatja az elmenőket? — Az életszínvonaluk tartása. Egyénnek és a társadalom, nak is hasznos a háztáji, a magánházak építése — nekünk, a vállalatnak viszont ez nem előnyös. Ha az egyik vállalat nem tudja megfizetni munkásait, hát megfizeti a másik, vagy addig keresi a jobb lehetőséget a dől. gozó, amíg azt meg nem találja. (Van-e nálunk munkaerő, hiány? Szinte minden cég állítja hogy nála nincs. Azt is bevallják itt-ott: elég a meglévő, ha az adott létszám egész évben jól foglalkoztatható. De van ilyen manopság? Csak egyetlen példa. Nincs fürdőkád. A BÁÉV panelüzemé, ben előregyártott fürdőszobákat kád nélkül szerelik be a lakóházakba. Ha beérkezik egy-egy szállítmány, kiviszik a kádakat a helyszínre, egyenként viszik fel a készülő lakásokba, ott sze. reli'k be. Hogy ez mit jelent? Kapkodást, munkaerő-átcsoportosítást, rengeteg kórba veszett időt, pénzt, energiát.) — Az első negyedévben 301 dolgozójuk távozott. — Fele, azaz 155 egy-két évet dolgozott nálunk. Mire belejöttek volna, mentek. Többnyi, re fiatalok. Sokan aztán visszajönnek, rádöbbennek hogy másutt sem fenékig tejfel. — Bárkit felvesznek? — Többszörösen „kilépett” bejegyzésű munkakönyvest nem. A hozzánk belépők 17 százaléka „kilépett”-ként kerül hozzánk. a többség a „megszűnt munkaviszony”, a „felmondása dolgozó részéről” és az „áthelyezés”. Nem a mennyiségi, hanem a minőségi létszámfeilesz. tést tekintjük legfőbb célunknak. Vállalatunknak vonzereje a líbiai munkalehetőség. — A fiatalok távozása mivel magyarázható? — A nálunk eltöltött szakmunkásképzési idő leteltével na. gyón sokan rájönnek, hogy Pécsett megoldhatatlan a lakáshelyzetük és visszamennek a fa. híjukba, ahol könnyebb a csalód segítségével otthont teremteni. Maradjunk a megtartásnál! A BAÉV kisgépesítési programja és a tíznél több gazdasági munkaközösség is ezt szolgálja. A vállalatok nem versenyezhetnek a magánlehetőségekkel bér tekintetében. Hogy megtartsák, tarthassák a dolgozóikat: hatékonyabban kell dolgozniuk. A hatékonyabb munka nagyobb nyereséget, növekvő jövedelmezőségi mutatót eredményez, az meg a nagyobb bér- fejlesztés záloga. Murányi László Kertváros fűtésének és melegvíz-ellátásának irányítását fogja ellátni a PÉTÁV most épülő diszpécserközpontja a Nevelési Központ szomszédságában. A több mint 12 millió forint értékű létesítményt a III. negyedévben helyezik üzembe. Fotó: Proksza László Megfontolt, kis lépésekkel A termelőszövetkezet fűrészüzeme Hetvehelyi Egyetértés A veszteséges múlt terhével Igazodni a természeti adottságokhoz Szép, de ritkán emlegetett nevű aprófalvak földje és lakossága tartozik a hetvehelyi Egyetértés Tsz-hez: a már említetten kívül Okorvölgy, Szent- katalin, Karácodla és Kán. Itt, a Zse|ic és a Mecsek mezsgyéjén, az inkább szűk, mint szétterülő völgyekben 2—3 héttel később tavaszodik, s ugyanennyivel korábban köszönt be az ősz. Más szempontból sem szerencsések: a keskeny völgyek bonyolult törésvonalas alján szertefut a víz, a talaj vegyes, áttekinthetetlenül sokféle. A tsz-földek aranykorona-értéke átlagosan 3, de még a szántókon se jobb 6-nál. Szomorú negatív „rekord" ez: ennél már csak öt rosszabb földadottságú szövetkezet van az országban! Nem csoda, ha mintegy 1500 hektáros területükből mindössze 460 hektár a szántó, a további egy-egy harmad pedig erdő és legelő. Növénytermesztési eredményeik így szükségképpen gyengék: tavaly búzából átlagosan 32, árpából 30, zabból pedig 25 mázsás termést takarítottak be. Állattenyésztésük sem jobb, ellenkezőleg: csak továbbgörgeti, újratermeli a növénytermesztés veszteségét. A szarvas- marhatartás, tejtermelés ésszerűtlen túlhajtása náluk, az adott körülmények közt csaknem katasztrófához vezetett. A juhászat sem hozott többet: az állatok tízesével hullottak el, rohamosan csökkent az állomány. Az ilyen körülmények között 1982-ben „összehozott” félmilliós veszteség még több is lett volna, ha nem próbálkoznak már idejekorán ipari melléküzemágakkal. Karácodfai bútorüzemük termékeiből - gyermekbútorok, polcsorok, hokedlik — már a hetvenes évek végére 9-10 millió forintos árbevételt könyvelhettek el, tavaly pedig elérték a 15 milliót. Sokáig gondolkoztak: fejlesz- szék-e, bővítsék-e a karácodfai üzemet, végül - nyomós okok alapján — úgy látták: célszerű inkább a hetvehelyi határban lévő fűrészüzemet bővíteni. S ezzel közvetlenül napjaink gondjaihoz, problémáihoz érkeztünk. , * Két- és félmilliós állami támogatás révén bővítik a fűrészüzemet, amely üvegtartó raklapokat gyárt a szigetvári és paksi konzervgyáraknak. A már fedél alatt óllá új kisüzemben még szerelők dolgoznak, de' két új fűrészgép május eleje óta már működik. Gattert, automata körfűrészt is vásárolnak, új benzintartállyal oldják meg az energiaellátást, tökéletesítik a faszórítást. További néhány célgép beállításával — legkésőbb jövőre — 10—15 milliós árbevételt hozó tevékenység alakulhat ki itt. A bútorüzemről sem mondanak le: új piacok, vevők után néznek. Világos, hogy a melléküzem- ág, amely eddig csak arra volt jó, hogy kiegyenlítse a hagyományos ágazatok veszteségét, csak úgy lesz képes tiszta, „valódi” nyereséget hozni, ha a Júliusig sor kerül a Zsuzsanna utcára is Folytatják az antenna be kötést Lvov-Ke rtvá rosba n A pécsi nagyközösségi anten. narendszer vezetéképítéséről tájékoztattuk decemberben olvasóinkat. Torma Tamás, a PIK antennaszerelő üzemének vezetője akkor azt ígérte, hogy júliusra több kertvárosi utcát bekötnek az antennarendszer, be. Közeledünk a kijelölt időponthoz. — A múlt év végén befejeztük a Fazekas Mihály és a Fü- lep Lajos utca kábeleinek cseréjét — mondja Torma Tamás. — A Krisztina teret és az Enyezd utcát már bekötöttük, most dolgozunk az Olga utcában. Hamarosan sort kerítünk a Gyöngyös, a Júlia és a Zsuzsanna utcára is, megtartva az ígért határidőt. Ha valahol mégis kint látják a tetőantennákat a már bekötött területeken, ott minden bizonnyal a ház lakói nem vállalták a vezeték építésének költségeit. — A Zsuzsanna utcai munkák befejezése után hol folytatják a vezetéképítést? — A Hajdú Gyula, Egri Gyula, Szikora és Németh László utca közötti terület bekapcsolását fejezzük be. — A bekötött házakból továbbra is panaszkodnak a lakók a vételre. — Egy-egy lakásba háromnégyszeres erősítéssel jutnak el a jelek. Az erősítők bonyolult, finom szerkezetek a vezetékek hosszan futnak, nagy tehát a „támadási felület”. Külön gondot okoznak a házakban a sorba kötött csatlakozók, hiszen ha valaki a sajátját akarja megjavítani, azzal akár a többi — mögé kötött — lakásban is elronthatja a vételt. Nagyon fontos, hogy ne próbálkozzanak ügyfeleink barkácsolással, mert azzal lakótársaiknak bosszúságot, nekünk pedig többletmunkát okoznak. — Mennyi idő alatt tudják kijavítani a hibákat? — Ha hozzánk érkezik a be. jelentés, huszonnégy órán belül kimegyünk a helyszínre. Sajnos, nagyon gyakran többszörös áttétellel érkeznek hozzánk a reklamációk, s ez időveszteséget jelent. Az egyik házból épp most érkezett ide a PIK igazgatójához küldött petíció, amelyet aláírások hosszú sora hitelesít. Ha a levélírók közül csak egy is idetelefonál, már rég elfelejtették volna gondjukat ... B. ZS. HÉTVÉGE 5. hagyományosak is legalább eltartják magukat. Erre is megvannak a tervek a hetvehelyi szövetkezetben. A növénytermesztésben átfogó meliorációra egyelőre nem vállalkozhatnak, de jövőre megkezdik o szántók lazítását, meszezését, és legalább 3-4 mázsával jobb átlagtermést várnak a jobban szervezett munkától. Teljesen új módszerekkel próbálkoznak viszont az állattenyésztésben. A juhállományt kiadták bértartásra két juhászcsaládnak. A tehenekkel, bikákkal ugyanezt teszik, de kötöttebben: a juhoknál csupán a tsz legelőin való tartás a feltétel, emezeknél a szövetkezet útján történő értékesítés is. Ezzel nemcsak jelentős bértételektől, s a takarmányelőáHí- tás tetemes költségeitől szabadultak meg — 1 mázsa silóba tsz-ben 60 forintba került —, hanem elérték, hogy a háztáji állattartók jobban ügyeljenek a legelők állapotára, kihasználtságára is. A módszert egyébként 6—8 gazdaságban tanulmányozták — többek között a barcsi „Vörös Csillag"-ban is.) * Egyre inkább kirajzolódik tehát Hetvehelyen az okszerűbb, racionálisabb gazdálkodás koncepciója. Egyik eleme: minél jobban igazodni a táji, természeti adottságokhoz. Az állattartás, a fakitermelés és -feldolgozás a régi zselici gazdálkodásnak is alfája s ómegája volt — nyilván nem véletlenül.) A másik törekvés: minden termelési ágban előrelépni — az új erdőtélepítésektől az építőbrigádokon át a marketingig —, hogy a nyereséges vállalkozásokat ne húzzák vissza többé a veszteségesek. Varga János
