Dunántúli Napló, 1983. május (40. évfolyam, 119-149. szám)

1983-05-27 / 145. szám

1983. május 27., péntek Dunántúlt ncrolo 3 A Ivov-kertvárosiak régi igénye Üj vasúti Csökken az üzemi balesetek száma Tisza-híd épül Nem lanyhulhat Olaj a mélyrétegből Néhány évvel ezelőtt sikerte­lenek voltak a kutatófúrások. Újabb számítások alapján ké­sőbb mégis visszatértek a Kő- olajkutató Vállalat olajbányá­szai Szeged—Kiskundorozsma határába. Az átlagos mélységű kutak ezúttal is eléggé gyéren csörgedeztek, a nagymél/ségü fúrások azonban várakozáson felüli eredménnyel jártak. Egy több mint háromezer méter mélységű új kút hozama tízsze­resen meghaladja az eddig fúrt kismélységű kutak ho­zamának átlagát. A már termelő kutak olaját egyelőre ideiglenes gyűjtöál- lomásra továbbítják. A gyűjtő­hálózatot és a gyüjtöállomást — együttesen mintegy 170 millió 'forintos költséggel — a következő hónapokban alakít­ják ki. tehető. Az elmúlt év havi átla­ga a helyi hívásoknál megha­ladta a hárommilliót. A köz­pont leterheltsége tehát igen hagy, ezért is volt indokolt an­nak további bővítése, illetve a Ivov-kertvárosiak telefon­gondjainak mielőbbi egyhítése. A BHG szakemberei a pécsi szerelőkkel együttműködve az említett városrészben a közel­múltban fejezték be az úgy­nevezett ezervonalas konténer- központ szerelését. Jelenleg a műszaki vizsgálatok folynak. Ezzel egyidőben a Jókai ut­cai Crossbar központban a fo­gadószelvények beépítését végzik. Reiner Ágoston, a pé­csi postaigazgatóság beruhá­zási osztályvezetője tájékozta­tása szerint még a nyár folya­mán - várhatóan júliusban — belép az új központ. Nem csupán a helyi, hanem a tóvhívásos beszélgetések száma is jelentősen megnőtt az utóbbi években. A 1<özpont távhívó alapegysége 1972-ben 800-as kapacitású volt, amit azóta kétszer bővítettek két­száz-kétszáz vonallal. A most folyó bővítés során újabb hat­száz vonalat kapcsolnak be. Az egy esztendeig tartó szere­lés várhatóan a jövő év tava­szán fejeződik be. A távhívó központ tíz esztendővel ez­előtt havonta hatszázezer tari­faimpulzust regisztrált, az el­múlt évben viszont már kétmil­liót. A bővítés többek között azért is indokolt, mert a táv­hívási rendszer országos kiépí­tése a befejezéséhez közele­dik. Ami a pécsi központ for­galmának további növekedé­sét eredményezi majd. Külön­ben a kaposvári, a mohácsi Crossbar „centrumok" létre­hozásával is számolnak a mos­tani bővítés kapcsán. Végezetül érdemes megem­líteni még: Pécs az elmúlt év­ben lépett a nemzetközi előfi­zetői távhívó rendszerbe. 1982 nyara óta havi átlagban Hat­százezerre tehető a számlálók alapján regisztrált tarifaimpul­zus, ami egyben jelzi a pécsi telefontulajdonosok régi óha­jának megvalósulását. Salamon Gyula Júliustól működik a konténer telefonközpont Bővítik a pécsi Crossbar- központot és a távhívó egységet A telefon iránti igények ily nagymérvű és rohamos emel­kedésére még a legoptimis­tább műszakiak sem számítot­tak a postánál. A pécsi Cross­bar központot tizenegy eszten­deje adták ót. Tizenkétezres vonalával a legnagyobb vidé­ki központ volt. Annak idején szakmai berkekben meglehető­sen megoszlott a vélemény az­zal kapcsolatban, hogy ekkora kapacitású „üzemre" nem lesz szükség a baranyai megye- székhelyen. Aztán eltelt né­hány év és Pécs kinőtte á své­dek által szállított központot. A .távbeszélő-forgalom ugrás­szerűen emelkedett és a tele­fonra várók több ezres tábora nem csökkent. Az elmúlt év vé­gén 6800-an vártak a bekap­csolásra, jelenleg több mint 7200 igénylőt tartanak nyilván. Érthető, hogy ilyen körül­mények között elodázhatatlan volt három esztendővel ezelőtt a központ bővítése: akkor két­ezer vonal bekapcsolására nyílt lehetőség. De mint a fen­tiekből is kiderült, a kétezer állomás az igényekhez képest csepp volt a tengerben. A Pé­csi Postaigazgatóság szakem­berei távlatilag legalább négy főközpont létesítésével számol­nak. Várhatóan a következő tervidőszakban létesülhet a Lvov-Kertvárosban megépíten­dő második főközpont, a har­madikat Újmecsekaljára terve­zik, míg a negyediket a Budai városrészbe. Természetesen mindez a beruházási források függvénye. Az elmúlt egy évtizedben a Magyar Posta nagy lendület­tel folytatta a korszerű távbe­szélő központok létesítését or­szágszerte. Az európai orszá­gokhoz viszonyítva lépéshátrá­nyunk valamennyire csökkent, ám ennek ellenére az európai mezőny utolsó harmadában foglalunk helyet. De térjünk vissza a megye- •székhely telefongondiaira! A rohamos fejlődés jellemzésére elegendő néhány adat felem­lítése. Tíz esztendővel ezelőtt a havi — postai szakkifejezés­sel élve — a tarifaimpulzusok száma a pécsi Crossbar köz­pontban négyszázezerre volt I lyesmi ritkán fordul elő: egy külkereske­delmi vállalat kül­földi tanulmányútra segít egy gazdasági munkakö­zösséget. Pedig ez történt: az Energotherm pécsi gmk a Generálimpex segítségé­vel eljutott az NSZK-ba, a Beitz-Technik céghez, hogy megnézzék, miként csinál­ják a kazánszervizt világ­színvonalon. A pécsi gmk-t megalakulá­suk után röviddel lapunkban 'bemutattuk: kazánszerviz mun­kára, olajégők javítására, a'ka- zánok tűztéri és víztéri oldalai­nak tisztítására vállalkozott öt fiatalember: Deutsch Józse(, Fa­lus Béla, Petschnig Ernő, Tóth László és Weber György. Felkutatták munkájukhoz szükséges azon technológiákat — vegyszereket -—, melyek ma az élvonalat jelentik. Így akad­tak az NSZK Metasco cégre és a Generalimpéxnél e cég ma­gyar képviselőjére, Rácz Miklós­ra, aki fantáziát látott a pécsi gmk törekvéseiben. Hozzásegí­tette a fiatalokat, hogy megvá­sárolhassák a kazántisztító vegyszercsalád egyik tagját, a Fauch 800-at, amely a kazánok víztéri oldalának tisztítószere, ma a világon a legjobb, 99 szá­zalékos hatásfokkal dolgozik. A vegyszer lényege: sósavba ke­verik, s amikor a sósav lemarja a kazánfalról a vízkövet, a fémtestet nem kezdi ki: az inhi­bitor leállítja a folyamatot. A lassan egy éve működő gmk evvel nem érte be: a na­pokban tértek haza ketten — Deutsch József és Falus Béla —• egy külföldi tanulmányúból, melynek során a technológia alkalmazását nézték meg. Az Európában elismerten legjob­ban működő Beitz-Technik cég fogadta őket. A hatnapos út során az essingeni vállalat Bécs két erőműve — a stadlaui és a simmeringi erőművek — kazánjainak tisztítása során is­mertette meg a két pécsi fia­talemberrel azt, hogy miként Hogyan csinálják világszínvonalon? kell dolgozni — világszínvona­lon. Az Energotherm gazdasági munkaközösség jelenleg 31 vál­lalattal szerződött kazánszervi­zek végzésére: ma 230 kazán és közel 340 olajégő állandó üzemeltetésének biztosítására. A vállalatok között megtalálha­tó — hogy csak néhányat em­lítsünk — a Pécsi Kesztyűgyár, a Szekszárdi Állami Gazdaság, a mohácsi kórház, a remény­pusztai termelőszövetkezet és a Villány-Mecsekoljai Borgazda­sági Kombinát. Az elmúlt évben 1,5 millió forint értékű terme­lést végeztek: az idén már má­jusban ezen a szinten állanak. A kérdés jogos: mi várható a külföldi kapcsolatoktól? Mint azt elmondották, az első, hogy minél maqasabb színvo­nalon végezhessék munkájukat. Ennek első lépcsője — egy igen fontos vegyszer honosítása — már megvan. A második lépcső egy esetleges kooperáció. Több verzión gondolkoznak. Létre­hozni egy magyar—NSZK közös' érdekeltségű gazdasági mun­kaközösséget? Bérmunkát vál­lalni külföldön? Vagy más? Minden azon múlik, hogy a tárgyalások a Gpneralimpex se­gítségével merre tendálnak. E külföldi munkavállalással — vagy érdekeltséggel — ugyanis elő tudnák teremteni a külön­féle devizát igénylő technoló- giák-vegyszerek megvételéhez szükséges dollárokat — esetleg még plusz dollárokat is a nép­gazdaságnak. • Eddig az információ. Néhány kérdést azonban tegyünk fel Deutsch Józsefnek, a gmk „szó­vivőjének". — Mennyit keresnek önök? — Úgy 10—11 000 forintot havonta. Persze, ebből még nem minden forint a miénk, gyarapítani is illik a közös va­gyont. Vettünk például a mun­kaeszközökön kívül CB-rádiókat a gyors mozgósítás végett. Vet­tünk egy lakókocsit — hogy le­gyen hol aludnunk, ha hosz- szabb szervizmunkát végzünk egy-egy vállalatnál. Szóval, így is kell a jövedelemnél kalkulál­ni. Egy biztos, hogy többet ke­resünk, mint korábbi munkahe­lyeinken. Persze, többet is dol­gozunk. Jóval többet. — A munkaidő? — A nap bármelyik pillanata az. Ha mondjuk felhívnak ben­nünket eav csirkefarmról, hogy rossz a fűtés, azonnal indulni kell — és dolgozni. — Felelősség? — Óriási. Ha egy kazán fel­robbanna, felrobbantana min­ket is .. . Nagyon oda kell fi­gyelni. — Mit tart ön a gmk lénye­gének? — Azt, hogy magunk terem­tettünk magunknak munkát, eg­zisztenciát. Nem az államtól vártuk a csodát. . . Képessé­geink maximumát tudjuk nyúj­tani. Igazgató és adminisztrá­tor, gépkocsivezető és főmérnök vagyok egy személyben. Én va­lahogyan így vélekedők: ma mindenki számára adott o le­hetőség, hogy tehetségét ka­matoztassa. Ott éí ókkor, ami­kor akarja. Persze, kitartás nél­kül, áldozatok nélkül — nem megy. Kozma Ferenc nyászok aránya a megye dol­gozóinak összlétszámában. Ugyancsak 'magas számmal képviselteti magát az anyag- mozgatással, illetve tárolással kapcsolatos munkavégzés: 1548 baleset! Mindkét adat tanulsá­gos és figyelmeztető. Mint ahogy az az érdekes összefüggés is, amely szerint az üzemi balesetek kétharmada a hét első három napján, s ezen belül is a legtöbb — 1039 — hétfői napon történt. Az 1983 első negyedévének üzemi baleseti adatai vala­mennyi ágazatban csökkenő tendenciát mutatnak. Idén az első negyedévben 1240 üzemi baleset volt, szemben az 1982 első negyedévi 1428-cal. Csök­kent a három napon túl gyó­gyuló sérülésekkel járó balese­tek miatt kiesett táppénzes napok száma is: 32 516-ról 26 535 napra. A tavalyihoz ké­pest lényegesen 'kedvezőbben alakult a halálos kimenetelű üzemi balesetek statisztikája is: 1982-ben tizenegy, míg 1983 első negyedévében négy halá­los baleset következett be. A csonkulásos üzemi baleseteknél azonban nem mutatkozik javu. lás. Az összkép ez idáig pozitív. A változásokat joggal nevez­hetjük örvendetesnek de az elégedettség a munkavédelem­ben különösen veszélyesnek bizonyulhatna. Nem lanyhulhat tehát továbbra sem az a foko­zott figyelem/ amely most a munkavégzés körülményeit, biz­tonságát, fegyelmét kíséri. S természetesen nem a szebb statisztika kedvéért, hanem a dolgozó ember egészsége, testi épsége, élete érdekében I \ D. I. Új híd építését kezdték meg az 1902-ben készült, s azóta el­avult csongrádi vasúti Tisza- hid szomszédságában, A hosz- sza meghaladja az 500 métert, az építési költsége elérj a 600 millió forintot. A 2700 tonnás, hegesztett acélszerkezet nyolc betonpilléren nyugszik majd. A nagy munka fővállalkozója a Ganz-MAVAG. Elsőként a Híd­építő Vállalat dolgozói láttak munkához: hengerekkel, föld- munkagépekkel, tucatnyi teher­gépkocsival 50 000 köbméternyi föld megmozgatásával kiala. kitják az új hídhoz vezető uta­kat, illetve a feljáróit. A terv szerint az új hid 1986 köze­pén készül el. A régi hidat 1987-ben szétbontják; az acél- szerkezetét beolvasztják. a figyelem A hetvenes évek csökkenő tendenciája után 1980 és 1981 üzemi baleseti statisztikája is­mét sötét képet festett a mun­kavédelmi fegyelemről. A Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsa múlt év de­cemberi ülésén foglalkozott a kiemelkedő fontosságú témá­val. Megállapította, hogy a balesetek magas száma első­sorban a dolgozók fegyelme­zetlenségével, illetve a munka­helyi vezetők ellenőrzési köte- telerettségének elmulasztásá­Külföldi tanulmányúton egy pécsi gmk... így teljes az „Energotherm” munkaközösség, a nevek balról jobbra: Petschnig Ernő, Tóth László, Weber György, Deutsch Józsefné — a gazdasági ügyvivő —, Falus Béla és Deutsch József. Felvételünk — melyet Proksza László készített — az „Energotherm” központjában, Deutsch József lakásán készült. val magyarázhatók. Az SZMT a tarthatatlan helyzet megszün­tetése érdekében nyomatéko­san felhívta a szakszervezeti szervek figyelmét a munkavé­delem elsődlegességére a szo­ciális tervek készítésénél, a munkavédelmi szabályzatok be. tartásának rendszeres ellenőr­zésére, a rend és a fegyelem megsértőivel szembeni szigo­rúbb eljárásra. Azóta az idei évből eltelt az első negyed: teljes végleges adatok álllnak rendelkezésre az 1982-es üzemi baleseti helyzetről sőt 1983 első ne­gyedévéről is. A statisztika né­mi derűlátásra adhat okot: mégsem volt pusztába kiáltott a sok figyelmeztető szó, nem maradtak hatástalanok az in­tézkedések, a szigorú ellenőr­zések. Már az 1982-es adatok is némi javulásról tanúskodnak az előző évekhez képest. Ta­valy az SZMT munkavédelmi osztályának felügyelete alá tartozó gazdálkodó szerveknél 5200 üzemi baleset következett be, 134-gvel kevesebb, mint 1981-ben. Tavaly előtt 27 halá­los kimenetelű üzemi baleset volt, 1982-ben viszont „csak" 21. A csökkenés különösen a járművekkel kapcsolatos halá­los üzemi baleseteknél szá­mottevő, hiszen 1981-ben a 27-ből 15, 1082-ben a 21-ből 9 volt ilyen. Ezzel szemben saj­nálatos, hogy a csonkulással járó üzemi balesetek száma je­lentősen megnövekedett az elő­ző évihez képest. A munkahelyeket figyelembe véve a legtöbb 'baleset a bá­nyászatban történt — 1560. S ezt a számot nem magyaráz­hatja teljes értékűen a bánya- myamunka különösen baleset- veszélyes volta, illetve a bá­

Next

/
Oldalképek
Tartalom