Dunántúli Napló, 1983. május (40. évfolyam, 119-149. szám)

1983-05-26 / 144. szám

1983. május 26., csütörtök Dunántúli Tlanlo 3 szakmunkásképzés szolgálatában Tankönyvíró pedagógusok Nemzetiségi, anyanyelvi könyvek A honorárium nem méltó említésre A tavaszi BNV-ről jelentjük Hangcsillapitó elemekkel ellátott szellőztető berendezések. Fotó: Erb János Környezetvédelmi műszerek, készülékek Előtérben a munkahelyi por- és zajártalom elleni küzdelem A Baranyában született tankönyveket nem mindig kí­sért országos vita, hiszen ezek nagyobb részt nem érintenek tömegeket. A ba­ranyai tankönyvirók működé­si területe távolabb esik a közfigyelemtől, könyveik kis­sé talán észrevétlenül szülét, nek meg, azonban valameny- nyi hiányt pótol. Például a mezőgazdaság, ezen belül is az állattenyész­tés és az élelmiszeripar is­koláiban. A Pécsváradi Me­zőgazdasági és Élelmiszer- ipari Szakmunkásképző Inté­zet igazgatója, dr. Brezniczki József és igazgatóhelyettese, Heiner Tiborné mérnöktaná­rok évek óta foglalkoznak tankönyvek készítésével a szakmunkásképzők és a szak­munkásképzési célú szakkö­zépiskolák számára. Brez­niczki József harmadik kö­zépiskolai könyvét lektorál­ják jelenleg, Heiner Tiborné a nyolcadik tankönyvét írja. Majd negyedszázados peda­gógiai gyakorlat áll kettejük mögött, agrármérnökből let­tek pedagógussá, és kollé­gáikkal a gyakorlatban érez­ték, mit jelent az, ha nincs megfelelő tankönyv a szak­oktatásban. A legfrissebb ismereteket Állattenyésztésben 1961 óta van szaKmunkásképzés Ma­gyarországon és tulajdonkép­pen 1972-ig nem voltak tan­könyvek. A szakkönyvek, szak- folyóiratok alapján tanították az iskolákban a tanterv által előírt tudnivalókat, és a gye­rekek rengeteget körmöltek. A pécsváradi szakmunkásképző tanárai részt vettek a tanter­vek kidolgozásában, a sokszo­rosított jegyzetek megírásában, majd elkészültek az első tan­könyvek. — A szakma legfrissebb is­mereteit kell lefordítani a gye­rekek nyelvére — összegezi a tankönyvírás alapelveit Brez­niczki József. — Szelektálni kell az ismeretanyagban, és be kell mutatni a legfrissebb tech­nológiákat. Ez a sertéstenyész­tés területén például nehéz feladat elé állítja a tankönyv­írót, hiszen ott most változnak a tartástechnológiák. — Az ország korszerű állat­tartó telepei^ kerestem fel do­kumentációért — mondja Hei­A hazai oktatásügy számos eredményéről és kedvezőtlen tendenciájáról számolt be a megyei tanácselnök-helyette­sek, művelődési osztályveze­tők előtt az elmúlt héten Bu­dapesten Hanga Mária mű­velődési miniszterhelyettes. Hosszú és részletes tájékoz­tatójának nagyobbik része az igazgatás és a pedagógia szakembereit érdekli, néhány megállapítása azonban érde­mes a nagyközönség figyel­mére is. Bevezetőjében a miniszterhe­lyettes megállapította, hogy a sajtó, a televízió és a rádió so­kat foglalkozott az elmúlt esz­tendőben az oktatással, s ez segítette az illetékesek munká­ját. Ez a munka az MSZMP KB 1982_ áprilisi határozata alap­ján folyt: a KB akkor áttekin­tette az elmúlt tíz év eredmé­nyeit és megjelölte a feladato­kat. A most befejeződő tanévben folytatódott az új tantervek be­vezetése, a pedagógusok fel­készítése jobb volt, mint koráb­ban, s a tankönyvekről is álta­lában jó vélemények születtek. Számos indokolt bírálat is el­hangzott azonban. A miniszté­rium kész a szükséges korrek­ciókra, de ehhez több éves ta­pasztalatokra van szükség, mert a kapkodás zavart okoz. Egyéb­ner Tiborné —, amikor a kis­állattenyésztési és tartástech­nológiai tankönyveket írtam. Baromfitenyésztésben akkor már működtek az új rendsze­rek és ezeket be lehetett mu­tatni a tankönyvekben. Most a munkanaplót készítjük a Ba­ranya megyei Húsipari Válla­lat oktatóival' a húsfeldolgo­zó tanulók számára, összefog­lalva az elméletre és a gya­korlatra vonatkozó kérdéseket. — Egy pedagógiai és egy szakmai lektor kezébe kerül az elkészült kézirat — folytatja a szót Brezniczki József. - Leg­többet mindig azzal a szakem­berrel kell vitáznunk, aki so­hasem tanított. A tankönyvek minőségén, taníthatóságán is mindig megérzik, van-e peda­gógiai gyakorlata a tankönyv­írónak. Horvát-szerb tankönyvek Milyen könyvekből tanulják anyanyelvűket, ismerik meg az őket tápláló kultúrát a Ma­gyarországon élő nemzetiségi gyerekek? A pécsi Horvát- szerb Tannyelvű Általános Is­kolában például. Az ő anya­nyelvi könyveiket tanáruk, szakfelügyelőjük, Prerádovics ként az új tantervek a peda­gógusoktól önállóbb munkát kí­vánnak meg..Ez nem mindenütt tapasztalható, részben a pe­dagógusok túlterheltsége miatt, résziben, mert sokaikból hiány­zik a készség és a képesség a megújulásra. ötezer tanulócsoportban ta­nultak az idén negyedikesek orosz nyelvet az álltalános isko­lában. Itt kedvező tapasztala­tok születtek — ellentétben a fakultációval, -mert az iskolák kevésbé élnek a választás le­hetőségével, a tanulók pedig -kevés gyakorlati tárgyat válasz­tanak. Vegyes a visszhangja az összevont érettségi és felvé­teli vizsgáknak: a szakmai tár­gyakból jók, az általános mű­veltség tárgyaiból gyengék az eredmények. Az óvodákban továbbra is a testi és az anyanyelvi nevelés­nek kell a középpontban állnia: az alapműveltség megszerzésé­ben azonban még jobban kell hangsúlyozni a család felelős­ségét. Néhány óvodában rossz szervezés miatt csökkent a já­tékra fordított idő: ezzel nem ért egyet a minisztérium. Emil készíti — idén a kilence­diket. — Nemzetiségi anyanyelvi könyvet írni sajátos feladat. Ezeket a könyveket nem lehet importálni, ezeket nekünk, nemzetiségieknek kell elkészí­tenünk úgy, hogy a könyv szel­lemében képviselje a Magyar- országon élő szerbeket, horvá- tokat. Szem előtt kell tarta­nunk, hogy a gyerekek nyelv­tudása különböző — tehát könnyebb és nehezebb lecké­ket kell összeválogatnunk. Fi­gyelünk a magyar tantervre is, nem tanítunk semmit sem két­szer, de mindig utalunk az egyezésekre vagy éppen az el­térésekre. Tanítjuk például Jo- van Jovanovic Zmaj klasszikus Petőfi-fordításában a János vi­tézt, a Nemzeti dalt. Megje­lennek könyveinkben az évszá­zados magyar—délszláv törté­nelmi és kulturális kapcsola­tok, és szerepelnek a hazai délszláv irodalom alkotásai, Marko Dekic versei például. A szerb, cirill betűs írás tanítá­sánál az orosszal való egyezé­sekre és eltérésekre is figyel­meztetünk. Kedvezőtlen tény, hogy nőtt a hatéves korban be nem íra­tott gyermekek száma, és csek­ként az iskolaelőkészítő tan­folyamokon részt vettek aránya. Évek óta növekszik a korrekciós osztályok száma. Változatlanul sokan ismételnek évet az első és az ötödik osztályban. Egyéb­ként 14 éves karóig a tanköte­lesek 84, 16 éves koráig 92,8 százaléka végzi el az általános iskolát, a gyógypedagógiai és a dofgozók iskoláját hozzá szá­mítva 95,7 százalék végez: ez nemzetközi összehasonlításban jónak mondható. A középiskolások nem min­den tárgyat tanulnak képessé­güknek megfelelően: nő a fél­évkor megbukottak és az évis­métlők száma. Az egyetemeken, főiskolákon továbbtanulók mun­kája javult, a tovább nem ta­nulóké romlott az utóbbi évek­ben. Külön figyelmet szentelt a miniszterhelyettes a rendnek. A meglazult iskolai fegyelemnek, mondotta, egyéb, iskolán kívüli ökok mellett a pedagógusok bi­zonytalansága is Oka. Ájlást foglalt o testi fenyítés és külön Prerádovics Emil, vagy ahogy tankönyvein szerzőként szerepel, Mile Preradovic tankönyvei a nyelvet oktató és az anyanyel­vi iskolák számára készülnek. A horvát népességű területek iskoláinak, így Baranyának is a latin betűs, és a szerb né­pességű területeknek, Buda­pest környékének például a cirill betűs variáns. Irodalmi olvasókönyvek ezek, számos nyelvművelési feladattal, 4500 -5000 példányszámban. Két jugoszláv lektora van a köny­veknek, egy zágrábi és egy belgrádi lektor, az országaink közötti együttműködés kereté­ben téve jószolgálatot a nem­zetiségi nyelvoktatásnak. Ren­geteg új jugoszláviai tankönyv segíti a pécsi tankönyvíró mun­káját az Eszéki Pedagógiai In­tézettel való együttműködés keretében. Szakmai ambíció, önképzés Végezetül néhány szót a tankönyvírás becsületéről. Nem az anyagi elismerésé^ végzik ezt a munkát a megszólaltatott pedagógusok - honoráriumuk nem méltó említésre. Szükség van a könyveikre, szakmai am­bíció hajtja őket és az önkép­zés szándéka. Alkotószabadság nem jár ezért a munkáért, mégis megszületik a nyolca­dik, kilencedik könyv. Prerádovics Emil 5. osztály számára írott könyvének hor­vát variánsa tavaly miniszté­riumi nívódíjat kapott. Heiner Tiborné és dr. Brezniczki Jó­zsef korábbi Kiváló Pedagógus kitüntetésében ezt a missziót is jutalmazták. A Baranya megyei Tanács művelődésügyi osztálya egyébként az a szerv, amely a legprecízebben szá­mon tart minden Baranyában születő tankönyvet. A tan­könyvíró pedagógusok egybe­hangzó véleménye szerint et­től a fórumtól kapják a leg­több elismerést és támogatást. Gállos Orsolya hangsúllyal a pszichológiai bántás ellen, amely szintén elő­fordul. Mindezzel nem akarja felmenteni a rendetlen diáko­kat: az iskolákban elharapó­zott a felelőtlen magatartás, a trágár beszéd. Ez ellen egyedül az isíkola nem tudja felvenni a harcot: a nevelésnek már a családban el kell kezdődnie. A szabad szombatok a várt­nál kevesebb gondot ökoztak: nőtt a tanulók hét közbeni ter­helése, viszont csökkent a hiányzás. Kedvezőbbek voltak a pedagógusók elhelyezkedési le­hetőségei és csökkent a képe­sítés nélküliek száma. A íkc-vet- kező tanévben tovább javulnak az álláslehetőségek. 1983—84- ben 1 millió 274 ezer tanuló várható: az iskolahálózat fejlő­désében szerény mértékű javu­lásra lehet számítani. A Műve­lődési Minisztérium terveket dolgoz ki, hogyan lehet a de­mográfiai hullámot a legkisebb nehézségek árán átvezetni az általánosból a középiskolába. A tanév az idén augusztus utol­só hétfőjén kezdődik és jövőre június harmadik péntekjéig tart. G. T. A környezetvédelem sokat hangoztatott emberközpontúsá­gára szép gyakorlati példákat fedezhetünk fel a tavaszi BNV-n. Egyik ilyen a munka­helyi, környezeti, főként zaj- és porártalmak mind fokozottabb mérséklése. A legtöbb új gép, berendezés épp ezt a célt szol­gálja. Észrevehető, nem egy di­vathullám köszöntött be. Biztos, hogy a munkaerőt ily módon is megtartom igyekeznek az új­donságokat vásárlók, akik nem sajnálják ezért a milliókat. Má­jus 23-án a Csepel Művek Fém­művek és a Csepel Autógyár ér­deklődött a Szellőző Művek pa­vilonjában a legújabb levegő­szűrő berendezések iránt. Sok­millió forintos üzlet van születő­ben. Kalauzom Bacsók György, a Szellőző Művek környezetvédel­mi csoportvezetője elmondta, hogy a továbbfinomított szűrők hatásfoka szinte százszázalé­kos. Mindegyikhez hővisszanye- rő kapcsolódik. A legkisebb szűrőfelület 5, míg a legna­gyobb akár 7000 négyzetméter lehet. A centrifugális mosó mo­delljét szintén kiállították. Se­gítségével nedves úton köthető meg a por és a keletkező za­gyot újrahasznosítják. Hasonló törekvések vezérlik a Fűtőber Épületgépészeti Termékeket Gyártó Vállalatot. Juhász Ferenc ajánlati osztályvezető szerint a rendszerszerű termékfejlesztés kerül előtérbe, vagyis nemcsak a berendezést, de a hozzákap­csolódó egységeket is gyártják. Ennek egy magasabb foka lesz, amikor beszerelik mindezeket. A munkahelyi szennyezőanyag- leválasztójuk szűrője változtat­ható. Alkalmazásával a megtisz­tított levegőt visszaáramoltat­ják, a kinyert hővel meleg vizet termelnek. A hangcsillapító te­tőventillátor, egy korábbi ter­mék módosított változata a la­kóépületekben is hasznos, hogy a légfrissítők kellemetlen zaját „tompítsák" vele. A Hőtechnika Építő- és Szigetelő Vállalat munkahelyi mérnöke, Smudláné Balog Ágnes a modulelemekből összeszerelt zajcsillapító fülkét mutatta be a 18-as pavilonban, ami legalább 25—30 decibel hangerőt „fog fel”. Diszpécser- központ, vezérlőpult alakítható ki benne, de a mérete könnyen növelhető más célra és klimati- záló berendezéssel kiegészíthe­tő. A gyártó cégnek, amely a beszerelést is vállalja, pillanat­nyilag nincs még vetélytársa a piacon. A 42 ipari szövetkezetét tömörítő Gépipari Szövetkezetek Műszaki Irodája Közös Vállalat a 17-es pavilonban mutatkozik be. Vincze Gábor igazgatóhe­lyettes kifizetődőnek tartja a környezetvédelmi technológiai és műszerfejlesztést: ez a pro­filjuk felfutóban. Az egyik tag­szövetkezet, a Műszer- és Fém­ipari Szövetkezet egy tsz-szel közösen állítja elő a szűrő nél­kül üzemelő elektrosztatikus légtisztítót. A készülék az egy mikron alatti nagyságú szeny- nyezőanyagokat is kiszűri. A 24- es pavilonban bepillantást nye­rünk al Vasipari Kutató és Fej­lesztő Vállalat munkájába. La- boda Sándor tudományos mun­katárs a porelemzésre alkalmas imissziós mintavevőt ismertette. A termék jelenleg kelendőbb külföldön, mint idehaza, pedig a kohászati üzemekben nagy hasznát lehetne venni., Tapasztalható, hogy a kör­nyezet kímélésére adó vállala­tok az eddig elégetett, vagy ha­szontalannak vélt, de tárolt hul­ladékokat „visszaviszik” a ter­melésbe. Sőt az építőipari alapanyagok egy részét a kör­nyezetvédelemben is hasznosít­ják. A Tiszai Vegyikombinát vi­zes diszperziós festékei nem ártalmasak, használatukkor gő­zök, gázok nem távoznak el. Ja­pán hulladékszegény technoló­giával készítik a biafol csoma­golófóliát, vagyis a megmaradó gyártási hulladékot azonnal fel­dolgozzák. Ugyanilyen, de már olasz technológiával készül a polipropilén pohár. A TVK ve­gyészmérnöke, Ritz Ferenc ki­emelte, hogy a visszadolgozási eljárások automatizáltak, meg­valósításukhoz több a hitel, sőt a deviza is. A 18-as pavilonban több érdekes dologra hívta fel figyelmemet Zalán György, a Könnyűbeton- és Szigetelő­anyagipari Vállalat technoló­giai osztályvezetője. A Hidrofób terméket nemcsak mint olajfogó anyagot kínálják, de ajánlják a vágóhídi vizek zsírtalanításához, vegyiüzemeknek szerves oldósze­rek kifogásához. A perlit híg­trágya itatására is alkalmas, míg a bazaltgyapot kitűnő hangszigetelő és a légszűrőben leköti a port. Csuti J. Az oktatásügy eredményei és kedvezőtlen jelenségei Az iskola számít a család segítségére A tantervekről, az iskolai fegyelem lazulásáról A művelődési miniszterhelyettes tájékoztatója Prerádovics Emil tankönyveivel, tanítványai körében. Fotó: Proksza L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom