Dunántúli Napló, 1983. május (40. évfolyam, 119-149. szám)

1983-05-03 / 121. szám

Vlfág proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló XL. évfolyam, 121. szám 1983. május 3., kedd Ara: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból Kádár János május elsejei nyilatkozata (2. oldal) Az utakon (6. oldal) Fonotéka az Ifjúsági Ház­ban. (Tudósítást az 5. ol­dalon) fi liászprogram első csäkänyuägäsa Megkezdődött a „legek” aknájának mélyítése 933 méter mély, 8 méter átmérőjű lesz István lll-as akna, csaknem 770 millió forintba kerül 20 millió tonna szén szabadul fel a régi aknapillérekből egkezdődött a mecseki szénmedence, Baranya megye ebben az évtizedbeni talán legnagyobb beruházása. A liászprogram részeként Pécs-Bányaüzem új aknájának, István lll-as akna mélyítésével tulajdonképpen a 23 milliárdos fejlesztés első csákányvágása történt tegnap reggel, amikor Mérei Emil, a Mecseki Szénbányák vezérigazgatója az immár hét esztendeje kitűzött, aknaközepet jelző karó körül fellazí­totta a földet. berendezésekkel együtt csak­nem 770 millió forint lesz. A tervek szerint 1990-re készül el, Pécs-Bányaüzem évi termelése ekkorra eavmillió tonnára fut fel, ehhez 3500 tonna szén na­pi kiszállításra kell az új ak­nának alkalmasnak lennie. A tegnapi ünnepség kereté­ben ai hatalmas aknamélyítő bődön oldalára függesztett pezsgősüveget Somogyvári Im­re, a Bányászati Aknamélyítő Vállalat mecseki körzetének aknavezetője hajította a szállí­tó bödönhöz, majd rövid be­szédében hangsúlyozta, hogy a legkorszerűbb eszközökkel, módszerekkel kívánják az új aknát építeni. Erre szükség is lesz — Mérei Emil beszédében ugyanis külön hanqsúlyt adott annak, hoqy a lehető leggyor­sabban, a tervezett költség­szinten belül építsék meg az új létesítményt. Zoboki Béla, Pécs-Bányaüzem vezetője is ezt kérte, ugyanis az akna az üzem hosszú távú jövőjét hiva­tott biztosítani. Mérei Emil vezérigazgató első ásónyoma Az eseményen megjelent Czente Gyula, Pécs város Ta­nácsának elnöke, ott voltak a megye párt és állami vezetői­nek képviseletében is, hiszen ez a beruházás csak közös erőfe­szítések árán valósulhat meg, a majdani akna pedig közös érdekeket is szolgál. A vezér- igazgató ezért is kérte a jelen­levők segítségét a beruházás­hoz. Az akna kitűzése tulajdon­képpen már 1976-ban megtör­tént, a munkálatok megkezdé­se azonban késett, az elmúlt években viszont elkészült a te­reprendezés, így a liászprogram szerint most hathónap előny­nyel rajtolnak az aknamélyítők. Az 1925-ben elkészült István I. és az 1963-ban átadott Ist­ván II. aknapilléreiben VII. szin­tig 7 millió, nagyobb mélysé­gig pedia 20 millió tonna kitű­nő minőségű szén van lékötve. A két akna a szénmező opti­mális pontián épült, az akkori bányászati módszereket jól szolgálták. A mostani bányá­szati technológiák, az új gé­pek, az új termelési rendsze­rek azonban új aknát is köve­telnek. Pécs-Bányaüzem a 23 milliár­dos liászprogramból 4 milliárd- dal részesedik, a mojdan 933 méter mélységű, 8 méter át­mérőjű István III. akna mélyíté­st költsége 374 millió, az épí­tési, szerelési munkákkal, a A rövid ünnepség után egy földásó munkagép megkezdte a föld kitermelését. Most tíz mé­ter előaknát mélyítenek, majd elkészítik a végleges aknator­nyot. a berendezésekkel együtt, majd ezután folytatódik az ak­na mélyítése, ez látszik a leg­ésszerűbb, legolcsóbb megol­dásnak. Lombosi Jenő Osztályülések az Akadémián A Magyar Tudományos Aka­démián hétfőn megkezdődött az Akadémia idei közgyűlését megelőző osztályülések három­napos sorozata. Az első napon „Hagyomá­nyos és új a magyar szellemi életben” címmel a nyelv- és irodalomtudományok, a filozó­fiai és történettudományok, va­lamint a gazdaság- és jogtu­dományok osztálya együttes ülést tartott. Megnyitó előadásában Kul­csár Kálmán, a Magyar Tudo­mányos Akadémia főtitkár-he­lyettese egyebek között rámu­tatott: a magyar társadalom racionalizálódósának és érett­ségének mutatója, hogy tuda­tosan kíván szembenézni saját történetével, fejlődésének jel­legzetességeivel. Csak így vál­hat történelmünk feltárása mai helyzetünket is megértető, cse­lekvésünket irányító erővé. Ugyanakkor nem küszöbölhet­jük ki a nekünk nem tetsző ele­meket múltunkból. A múlt kul­túrájának jelenléte és elemei­nek tudatos felhasználása olyan kutatómunkát igényel, amelynek közvetlen társadalmi haszna aligha vitatható, és a nemzeti tudat fejlődése szem­pontjából felbecsülhetetlen je­lentőségű. A hagyomány és az új viszonya a magyar szellemi életben olyan kérdés, amely­nek elemzése a Magyar Tudo­mányos Akadémiának a múlt­beli sajátosságai és a jelenben betöltött szerepe folytán egyaránt fontos kötelessége — mondotta Kulcsár Kálmán. Ezt követően az irodalomtu­domány, az építészet, a nép­rajz, a nyelvtudomány, a régé­szet, a történettudomány, a mű­vészettörténet, a zenetudomány, a pszichológia és a neveléstu­domány tudósai a hagyomá­nyos és új kérdésköréről a szak­területükön kialakult gondola­tokat ismertették. A három osztály együttes ülése kedden folytatja munká­ját. A műszaki tudományok osztálya ülésének résztvevői a távközlés, távinformatika és a kommunikációs infrastruktúra aktuális kérdéseit vitatták meg. E téma áttekintését időszerűvé teszi az is, hogy az ENSZ 1983-at a hírközlés világévének hirdette meg. A biológiai tudományok osz­tályának ülésén az állati ma­gatartásvizsgálatokról és azok gyakorlati felhasználásáról hangzottak el előadások. Vidám május elsejei ünnepségek megyeszerte A pécsi felvonulás elnöksége a díszemelvényről üdvözli a dolgozók látványos menetét Negyvenötezer felvonuló Pécsett Az idei tavaszon is kegyeibe fogadta az időjárás május 1- ét, a munka és a munkásosz­tály nagy nemzetközi ünnepét. A vasárnap kora délelőtti eny­hén borongás, majd verőfényes napsütésre váltó idő ideálisnak bizonyult az ünnepi felvonulá­sokhoz. Pécsett, a felvonulás köz­pontjában, a Szalai András úton, az SZMT homlokzatának faláról az „Éljen a szocializ­mus és a béke” feliratú transz­parens fogadta a dolgozók menetét. A dísztribünön és az előtte és mellette felállított pa­dokon a megye és a város köz­életi személyiségei, a kiváló munkájukért magas kormány- kitüntetésben részesült dolgo­zók, illetve a párt és a mun­kásmozgalom veterán harcosai Foglaltak helyet. Innen tekintet­te meg a pécsi ünnepséget a Lahti városi Tanács ifjúsági bizottságának, a megyei KISZ- bizottság vendégeként Bara­nyában tartózkodó küldöttsége is. Fanfárok jelére pontosan fél 9-kor kezdődött el a felvonu­lás. A menet élén a Gyárvárosi Általános Iskola úttörő fúvósze­nekara haladt és muzsikált, s őket követve érkeztek a dísz­emelvényhez Baranya és Pécs párt-, állami és társadalmi szerveinek vezetői és a város országgyűlési képviselői -köz­tük Deák László, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, Lukács János, az MSZMP Ba­ranya megyei Bizottságának el­ső titkára, Horváth Lajos, a Baranya megyei Tanács elnö­ke, Neubauer József, az SZMT vezető titkára, Kovács Dezső, a KISZ Baranya megyei Bizott­ságának első titkára és Krasz- nai Antal, a Hazafias Nép­front Baranya megyei Bizottsá­gának titkára. Az idei remek hangulatú, lát­ványos színes, s majdnem há­rom órán át tartó május 1-i felvonuláson mintegy 45 ezren vettek részt. A rendezők öt gyülekezési helyet jelöltek ki, s mindegyik csoport élén az idén kiváló címet elért, vagy más kitüntetésben részesült vállalatok, intézmények halad­tak. Nagyon kedves színfoltja volt az idei pécsi ünnepi de­monstrációnak a sok-sok gye­rek a papák nyakában ülve, vagy az anyukák kezébe csim­paszkodva. A hagyományoknak megfele­lően elsőként a sportolók vo­nultak el a díszemelvény előtt: a jövő reménységeinek számí­tó városi sportiskolások, majd a fennállásának 10. évforduló­ját ünneplő PMSC, s utánuk a PVSK fiataljai. Különösen lát­ványos volt a megalakulásának 35. évfordulóját ünneplő MHSZ sportolóinak felvonulása hajó- és repülőmodellekkel, illetve igazi sárkány- és vitorlás re­pülővel. A dolgozók felvonulását a Mecseki Szénbányák igazgató­ságának és a Pécs környéki bányaüzemek hosszú, impozáns menete nyitotta meg. A pécsi szénbányászokkal együtt vett részt a felvonuláson a Lvov te­rület Nyugat-Ukrajnai Szénbá­nyászati Egyesülésének delegá­ciója, valamint a Mecseki Szénbányákkal baráti kapcso­latot tartó szovjet alakulat ka­tonafiataljai is. A vasasi bá­nyaüzem dolgozóival együtt felvonuló romonyai népitánc­együttes rögtönzött elsőként Részlet a Szalai András úti fel. vonulásból menettánc-bemutatót a dísz­emelvény előtt — nagy tetszést aratva a nézőközönség köré­ben. (Ehhez hasonló népitánc­bemutatókban különösen gaz­dag volt az idei pécsi május 1-i ünnepi menet: sokféle nép­viselet pazarabbnál pazarabb ruháiban, sok együttes táncos lábú gyerekeinek, fiataljainak villanásnyi műsorában gyönyör­ködhettünk.) A szénbányászokat a Mecse­ki Ércbányászati Vállalat kol­lektívájának hasonlóan díszes felvonulása követte. Ök is, akárcsak a szénbányászok, vál­lalatuk saját fúvószenekarának pattogó ritmusú indulóira me­netelhettek. A bányászokat a bőripari szakma vállalatai követték. A Bőrgyár után vonuló Hunor Kesztyű- és Bőrruházati Gyár ötletes divatbemutatót tartott termékeiből. Ezután az építő­ipar vállalatai vonultak fel, majd őket követve a szolgálta­tó vállalatok, a vasas-üzemek, aztán a művészeti szakszervezet és az egészségügy dolgozói, (Folytatás az 5. oldalon) A létesítendő uj akna első markolatnyi földjét emeli ki az erőgép Fotó: Erb János

Next

/
Oldalképek
Tartalom