Dunántúli Napló, 1983. május (40. évfolyam, 119-149. szám)
1983-05-25 / 143. szám
Dunántúlt napló 1983. május 25., szerda Honismeret Gondolatok egy ünnepségsorozat végén A mai Széchenyi I Iskolánk 125 éves történetében felszabadulásunk közel négy évtizede jelentős idő. Az 1948-as augusztusi határozat után — amely kimondja, hogy a Széchenyi István Gimnázium egész tanári kara átkerül a mai Nagy Lajos Gimnáziumba — 1954-ben kezdődött meg újra a gimnáziumi oktatás. (Közben az iskola épületében az Állami Tanítóképző működött). Párád nevezetességei A reál szellem, a reál hagyományok erős gyökerei ma is élnek. Az ötvenes évek végén a politechnikai képzés felkarolásában jelentkeztek. Ágoston György egyetemi tanár „Pedagógiájában" említi a Széchenyi István Gimnáziumot, mint példát, az új forma fel- karolóját. A politechnikai képzésből nőtt kj a 60-as évelt kezdetén az autószerelői szakközépiskolai oktatás, amely ma is él és jelentős szerepet vállal Baranya, Somogy, Tolna megyék műszaki szakember-ellátásából és középkáder képzéséből. 1963-ban — elsőként a megyében — egy matematika—fizika tagozatos gimnáziumi osztály kezdte meg tanulmányait. A tagozat 1982-ig működött. Helyét a fakultációra épülő gimnáziumi képzés vette át. Az 1969 70-es tanévtől az esti tagozaton gépjárműtechnikai, a hetvenes évek elején nappali tagozaton híradás- technikai képzés indult. 1974- ben megkaptuk a technikus minősítés jogát. (Az országban 5 autós iskola kapta meg elsőként.) Elindítottuk levelező tagozaton a híradásipari képzést. 1954-től 2146 fő gimnazista, 2073 fő szakközépiskolás, 797 fő esti és levelező tagozatos és 825 fő technikus szerzett végzettséget iskolánkban. Az újért, a haladóért, a szű- kebb és tágabb közösségért való tenniakarás végigvonult újkori történelmünkön. 1969-ben új tanműhelyt adtunk át. 1972- ben a régi szenes pincéből ma is működő iskolai klubot alakítottunk ki. 1970-ben Kabar Ferenc osztályvezető-helyettes segítségével elindítottuk az általános és középiskolák közötti átmenet vizsgálatát. 1970-től — ma is élő — kapcsolatot kezdeményeztünk a zitauri Ro- bur Művek üzemi iskolájával. Az 1970-es évek elején ott voltunk az ország 53 középiskolája között, amely a vertikális KISZ-szervezeti forma kísérletét vállalta. Ma is ebben a formában dolgozunk. A tanulók munkájából a 10 000 kötetes könyvtár mellett esztétikus olvasótermet avattunk. A Pécsi Posta Igazgatóság és a HTI segítségével négymillió forintos, átviteltechnikai laboratóriumot hoztunk létre. Elindítottuk a szaktantermi oktatást. A nyitott iskola megvalósításáért kb. 40 vállalattal és intézménnyel rendszeres kapcsolatot alakítottunk ki. A NOSZF 50. évfordulója tiszteletére átfogó iskolai versenymozgalmat kezdeményeztünk. Lenin születésének 100. évfordulójára ünnepi programmal készültünk, és szobrot avattunk. 15 év óta Pécsért évenként 500 000—800 000 forintos értékben társadalmi munkát végzünk. A legfőbb tevékenységet, a tanulást ifjúságunk becsülettel teljesíti. 15 év alatt az iskola tanulmányi átlaga 2,9-ről 3,5— 3,6-ra nőtt. A bukások száma hatodrészére csökkent. Közel 30 egyén vagy közösség került az ország legjobb 10 helyezettje közé. Énekkarunk 2 esetben arany minősítést szerzett, és 1982-ben Lahtiban képviselte a magyar kórusmozgalmat nemzetközi fesztiválon. A szakközépiskolás kórustagok a pécsi munkáskórusok utánpótlását biztosítják. Felsőoktatási felvételi vizsgákon tanulóink jól helytállnak. Szakközépiskolásaink 34 százalékát vették fel. (Az országos átlag 17 százalék.) Vezetőképzésünk tudatos és rendszeres, ennek eredménye, hogy tanulóink közül sokan vannak a városi és megyei vezetői posztokon, a vállalati és intézményi párt- és állami vezetésben. Nevelési rendszerünk a tanulói tevékenységrendszerre épül. Iskolánk 620 tanulójának közel 2000 egyéni és közösségi elfoglaltsága van. 1976- ban Zánkán a II. Nemzetközi Neveléselméleti Konferencia tárgyalta nevelési modellünket, kiemelte annak sokoldalúságát és eredményességét. A fizikai munkára nevelésünket igazolják a Villány-Siklósi Borgazdasági Kombinátban végzett munkáink, az épitőtábori kitüntetések, a Pécsszabolcsi Általános Iskola építésében betöltött helyünk, amelyről Aczél György így írt: Aczél György elvtárs, a Magyar Népköztársaság Miniszter- tanácsa elnökhelyettesének levele dr. Erhardt Imre, a Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola igazgatójának. KEDVES ERHARDT ELVTÁRSI Örömmel értesültem arról, hogy a Pécsszabolcsi Általános Iskola építésében az iskola KISZ-szervezete és tanári kara milyen nagy részt vállalt ebből a közoktatás ügyét szolgáló munkából. Kérem tolmácsolja köszönetemet a társadalmi munkában résztvevőknek. Jó érzés tudni, hogy az emberek egy szép ügy szolgálatában mindig hajlandók áldozatot vállalni. További segítséget kérve, önnek és a munkában részt vett tanároknak és tanulóknak nagyon köszönöm az eddigi segítséget, gratulálok ahhoz a jó légkörhöz, ami lehetővé teszi, hogy a társadalmi munkavállalásban ilyen szép sikereket érjenek el. További eredményeket, jó erőt és egészséget kívánunk. Budapest, 1974. szeptember 27. Aczél György sk. Az eredmények mögött egy ambiciózus, újat akaró és azért küzdő, a napi munka mellett tudományos tevékenységet is végző 64 tagú tantestület és 17 fős dolgozó közösség áll. Tantestületünket a folyamatosság és megújulás, a stabilitás és a rugalmas változtatás igénye és megvalósítási készsége jellemzi. Az elmúlt 10 évben 6 fő doktori fokozatot, 12 fő országos és megyei pályázaton első helyezést szerzett. Jelenleg 7 fő tudományos intézet vezetésével kutatói feladatokat lát el. 9 fő egyéni kutatási terv alapján dolgozik. 5-en a doktori fokozat megszerzésére készülnek. A jelenlegi tantestület tagjai 9 könyvet, 31 darab tudományos dolgozatot és 44 cikket írtak. 3-an nemzetközi, 5-en hazai tudományos konferencián működtek közre. 5-en 20 évnél több ideje tanítanak iskolánkban, 16-an iskolánk diákjaiból lettek tanáraink. Büszkék vagyunk azokra a volt kollégáinkra, akik iskolánk légkörében is érettek és váltak felsőoktatási szakemberekké vagy vezetőkké. Az elmúlt 15 évben tantestületünkből eltávozottak közül 2 fő tudományos kutató, 20 főiskolai vagy egyetemi oktató, 12 fő városi vagy megyei állami és mozgalmi apparátusban dolgozó, 4 fő iskolaigazgató és 1 fő igazgatóhelyettes került ki. Terveink merészek: A 125. évforduló ünnepségeinek, felettes szerveink támogató segítésének, iskolaközösségünk egységének és tenni akarásának erőtartalékából [peritve részt kívánunk venni az MSZMP XII. kongresszusa határozatainak megvalósításából, a szocialista szellemű és művelt szakemberek nevelésével. A KISZ-mozgalom által kitűzött feladatokból a tizenévesekről hozott határozatok megvalósításával. A megye gazdaságát a művezetőképzés, az új technikus képzés beindításával és a mesterszakmunkás képzés eredményes folytatásával segítjük. A városi feladatokból továbbra is az „Egy napot Pécsért" mozgalomban való bekapcsolódásunkkal és a 600 Ft fő értékű munkánk növelésével, a városi jégsport fellendítése érdekében hozott kezdeményezéseink. tovább folytatásával kívánunk részt venni. Jeleztük a JPTE Tanárképző Kara gyakorlati képzésébe bekapcsolódási szándékunkat, amellyel a nevelésközpontú iskolai munkára kívánjuk felkészíteni a jövendő pedagógusokat. Az új tantervek jó megvalósításával, állandó megfigyelésével és a hibák jelzésével kívánjuk szolgálni közoktatásunkat. A tehetséggondozásunk hagyományaira építve új formák bevezetésével növelni nemzeti kincsünket, a művelt emberfők sokaságát. A Károlyi kastély A Heves megyep Párád Mohács előtti történetéről alig tudunk valamit. Az viszont biztos, hogy 1549-ben a Perényi- ek használják, bár Országh Kristóf tulajdona. Debrő várának lerombolása után az ónodi erősséghez tartozik. 1575-ben Ungnád Kristóf egri várkapitány veszi zálogba, aztán 1603-ban a későbbi erdélyi fejedelem, Rákóczi Zsig- mond veszi meg, s ez a família birtokolja mintegy száz esztendeig. 1676-ban Erdődy Györgyné, Rákóczi Erzsébet a falu egy részének birtokosa, a másiké pedig Rákóczi Ferenc, a majdani szabadságharcos vezér és testvére, Júlia. A vesztes küzdelem után a fejedelem birtokait elorozza a kincstár, de húga jogait nem sérti meg. 1740—41-ben a gyarapodó Grassalkovich Antal terjeszkedik errefelé, ő vásárol meg minden földet. Ezután — egészen 1841-ig ebben a családban öröklődik a tetemes vagyon. Utánuk a hajdani bérlő, a megtollasodott gróf Károlyi A Balatonba ömlő Pécsely- patak mentén, a Tihanyi félszigettől nyugat felé haladva igen szép környezetben, kellemes pihenő-fürdőhely ötlik szemünkbe: örvényes. Egyike a Balaton-part legkisebb és leghangulatosabb településeinek. Tapolcáról kirándulva is könnyen megközelíthető éppúgy, mint Aszófő felől, de az északi balatoni főút is érinti. A nagy fürdőhelyek telítettsége még szerencsére nem érte el, hangulatát, színeit hamisítatlan, jellegzetesen balatoni-falusi jellege adja. Néhány különösen érdekes műemlékkel találkozhatunk örvényesen. A műút mentén, a vasútállomást éppen elhagyva szemünkbe ötlik egy kis domb, meglehetősen jó állapotban lévő romokkal. Megszemlélve láthatjuk, hogy egy szép, régi sírkövekben gazdag temetőtől övezett templom romjainál állunk, mely a XIII. század első felében épült, románkori, egyhajós templom maradványait jelzi. A szentély és diadalíve még ma is áll. A túlsó oldalon lefelé sétálva a Pécsely-patak a műemléknek nyilvánított kedves, hangulatos, régi vízimalom kerekeit hajtja. Eredeti bútorokkal, edényekkel, a malomipar számos régi, még mindig használható szerszámával ismerkedhetünk meg ebben a miniatűr múzeumban. Sőt a malom ma is ugyanúgy őröl, ahogyan több száz éve egyfolytában pergett le a tiszta, finom liszt kövei között. Rekonstruálása igen gazdag tapasztalatokon alapszik: örvényes réges-régi malmos- település, már az Árpád-házi királyok oklevelei is megemlékeznek az örvényesi vízimalmokról. Természetesen a mai malom-múzeum nem ennyire ősi: a XVIII. században épült, de a már előtte régen ott működő malom helyére. A bennp elhelyezett népművészeti gyűjtemény darabjai egytől egyig a György következik, aki 1847- ben megveszi a határt. Ettől kezdve ez a família regnál soksok ezer ember felett. Rákóczi ezernyi teendője mellett előrelátó iparszervező is volt. Erre utal az is, hogy n Somhegy alatt 1708-ban üveghutát létesít, s ez — bár adódtak közben kisebb megszakítások — egészen az 1770-es esztendőkig a régi helyén üzemelt. 1767 újabb állomás: ekkortól Újhután is. laknak harmincegyen. 1776 táján a hutát ide, azaz a mai Paródsas- várra telepítik. A fejlődés következő állomása 1763: a megye agilis és tehetséges tisztiorvosa, Markhot Ferenc, a Fehérkőhegy déli lábánál — a jelenlegi fürdőtelep szomszédságában — timsótartalmú ásványvízre lel. A bravúros ügyességű, művésznek is rendkívüli Fazola Henrik, a Vörösvárhegyben bukkan ércbányákra. 1778-ban az okos és módos egri görög—rác kereskedők Keresztelő Szent János nevét viselő bányatársulata itt indítfalu különböző malmaiból származnak, tehát valósághűen, eredeti tárgyakkal dokumentálják a község szép múltját, iparaink közül az egyik legősibbet, és talán a legszebbet. A falu hangulatos, nagy gyümölcsöskertekkel, szőlőkkel tarkított házai között sétálva rövidesen szemünkbe ötlik egy szép barokk templom, a XVIII. századból: mellékoltára és szószéke későbbi, a klasszicizmus idején készült. A Szent Imréről elnevezett templommal egyidős a szintén barokk stílusú kőhíd is, melyet Napumoki Szent János szobra díszít. A római időknek is maradtak fenn emlékei örvényes határában. A Pécsely-patak hangulatos völgyében tovább barangolva szinte elfeledkeztünk a hátunk mögött csillogó Balatonról. Egyik percről a másikra jellegzetes dunántúli táj tárul elénk: a játékosan kanyargó, tiszta vizű patakocska kis erdőfoltokat, vadvirágos réteket, nádszigeteket csobog kőiül. Sétánk során rövidesen nagy kiterjedésű rommezővel találkozunk: a III. századból jo meg az ország első timsó- gyárát. Ugyanebben az időpontban erre alapozva jött létre a timsófürdő. 1795-ben az egyik Orczy földbirtokos felfigyelt az „idegenforgalmi” és üdülési lehetőségekre, s igyekezett kiaknázni. A már jelzett gyár mellett négy kamrás és nyolc kádas fürdőházat és szálláshelyet épített. A tudós Kitaibel Pál 1797- ben precízen megvizsgálta, elemezte a parádi gyógyvizet, s cikkeivel népszerűsítette. 1813-ban megszűnt az ipari jellegű tevékenység, ám egyre nagyobb teret hódított a fürdés. 1827—29 között nagymérvű építkezés bontakozott ki itt és a kénesforrás környékén. Szállodák sorát emelték, tulajdonképpen akkor létesült a ma annyira közkedvelt és látogatott, oly sok ember számára gyógyulást nyújtó Paród- fürdő. Sasvór nevezetessége a volt Károlyi kastély, amelynek L- formájú, romantikus, földszintes traktusát 1872-ben Ybl készíttette. Emeletes rizalitja és kétemeletes, német reneszánsz stílusú szárnya szintén az ő műve. Itt élt Károlyi Mihály, hazánk első köztársasági elnöke, okit a mágnások csak „bolond grófnak" tituláltak. Felesége memoárjából tudjuk, hogy idegenkedett a hatalmas, fényűző épülettől. „A legjobb az volt, amikor Mihály eljöhetett hozzám Párádra. Szerettem Paró- dot, mert csak ott lehettünk kettesben. Szerettem Paródot minden évszakban, de különösen ősszel, amikor már rövidülnek a nappalok, korán összehúztuk a függönyöket, és a kandallóban lobogott a tűz. Pécsi István származó római épületeket láthatunk, rendezetten, szépen feltárva. Pontosan látszanak a hajdani villák alaprajzai, a tágas, kényelmes termek, a nagy verandák, medencék; a pihenést kereső és a táj szépségét csodáién kívánó ember természethez igazodó építményeinek emlékei. Különlegesség közöttük egy kovácsműhely maradványa — eszközeit, s az itt talált számos kőfaragványt, oszlopmaradványt, edényeket, használati tárgyakat, ékszereket a Tihanyi Múzeumban őrzik. Kellemes, hosszú sétákat tehetünk és a jó bort kedvelőknek örvényesről szép kirándulás Ígérkezik Dörgicsére, Vá- zsolyba. Aki viszont a Balaton vidéki népi építkezés további szép példáit kívánja megtekinteni, indulhat Balatonudvari felé is, ott szintén láthat érdekességet: a balatoni műút közvetlen közelében fekszik a régi, védett temető, ahol a XVIII. század végétől kezdődően találhatók sajátos, szív alakban kifaragott, népies barokk stílusú sírkövek. Révy Eszter Dr. Erhardt Imre igazgató A Kisteleki-alapítvány pályázati felhívása A Kisteleki Ede költő-szerkesztő emlékezetére alapított pályadijat harmadizben 1985. május 12-én osztják ki. A szegedi Somogyi Könyvtár keretében alakult bíráló bizottság. A Szeged múltjával, jelenével, jövőjével foglalkozó kutatók * pályamunkáikat 1984. december 31-ig ajánlottan küldhetik meg. A föltételeknek megfelelően csak kiadatlan, a pályázat céljára készült, legalább 4, legföljebb 1 ív (egy ív 22 szabványosan gépelt lap) terjedelmű. Szegeddel kapcsolatos mű nyújtható be. A pályamű tárgyát nem szabják meg. A tárgyválasztást (új tárgykörök földolgozását, új források föltárását, új szempontok érvényesitését) értékelik. A bizottság egy pályadijat (12 000 Ft), két — egyenként 7000,— Ft-os — és két — egyenként 4000,— Ft- os — jutalmat ad ki. A díjnyertes és jutalmazott pályaművek a Somogyi Könyvtár állományába kerülnek. A pályázat jeligés. A szerző nevét a dolgozat nem tartalmazhatja. Nevét és cimét zárt borítékban mellékelje. A bizottság döntését titkos szavazással hozza. A dijazottakat levélben értesítik, a közvéleményt pedig a díjkiosztásról a Dél-Magyarország és a Csongrád megyei Hírlap hasábjain tájékoztatják. A pályázatok beküldhetők: Szeged, Somogyi Könyvtár, 441. PL : 6701. • • Örvényes és környéke Az örvényesi malom
