Dunántúli Napló, 1983. május (40. évfolyam, 119-149. szám)
1983-05-24 / 142. szám
1983. május 24., kedd Dunámul! napló 3 ‘' Wött a mezőgazdasági ielifösärläs Félmillió a megye sertés- állománya Évről évre növekvő mennyiségben fogad tejet a Baranya megyei Tejipari Vállalat. Képünkön; tejjel teli tankautó érkezik a pécsj üzembe. Szokolai István felvétele Növekvő export Hirdről A November 7. fonóbrigád hét tagja, középen Dallos Attiláné brigádvezetö. Ponyvaszövet, bútorlap M inöségjavitó és munkaerő-megtartás: ez a két leg.onto- sabb feladat idén a Kenderfonó. és Szövőipari Vállalat Pécsi Fonó- és Szövőgyárában. Elsősorban az emberi fényezőkre építenek a minőségjavítás érdekében. Bevezették a minőségi bérezést, szigorították a szalagközi meózást. és egyre több fonó- és szövőnőt képeznek mesterszakmunkássá. Stabilabb a technológiai fegyelem. Az állattenyésztést gyakran éri az a vád, hogy nem elég jövedelmező. Tavaly egyes cikkeknél külpiaci eladási gondok is jelentkeztek. A szerződéskötések eddigi tapasztalataiból és az első negyedévi felvásárlás alakulásából ítélve úgy tűnik, ennek ellenére nem történt semmiféle nagy megtorpanás vagy visszaesés. Sőt! A Baranya megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályán kapott tájékoztatás szerint az ejső negyedévben 104 400 vágósertést vásároltak fel Baranyában, 18 013- mal többet, mint az előző év hasonló időszakában. A vágó- marha-fevásárlás 5820 darab, ez valamelyest csökkent. Az 5533 tonna vágóbaromfi felvásárlás azonban 1612 tonnával több a tavalyi év első három hónapjáénál. Nőtt a tojásfelvásárlás is. Szinten maradt, illetve kis mértékben emelkedett a tejfelvásárlás is. A megyei adatokat támasztják alá az egyes felvásárló vállalattól kapott információk is. A Baranya megyei Tejipari Vállalat a tavalyi kedvezőtlen előjelek ellenére 110 millió liter tej felvásárlására kötött szerződést 1983-ra, s ez nagyjából a tavalyi szintnek felel meg. A vállalat által az első negyedévben felvásárolt 26 millió liter tej 2 százalékkal több a leszerző- döttnél, s áprilisban tovább javult a napi tejfelvásárlás. A háztáji tehénlétszám csökkenését és a kistermelői tejértékesítés visszaesését ellensúlyozta, hogy a termelőszövetkezetek az év első három hónapjában 2,1, az állami gazdaságok a Bólyi Mezőgazdasági Kombináttal és Szigetvárral az élen 10,8 százalékkal növelték tejértékesitésü- ket. így a vállalat ne'm jött különösebben zavarba a tejfogyasztás gyors emelkedésétől. Az első negyedévben Pécsett és a megyében 6,4 százalékkal „ugrott meg" a folyadéktej- és 4 százalékkal a tejtermékfogyasztás. A Baranya megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat az idén belföldi ellátási és exportfeladatai teljesítéséhez 30 000 hizómarha és 367 000 vágósertés átvételére kíván szerződést kötni a megye nagyüzemi gazdaságaival és kistermelőkkel. Május elejéig 27 700 vágómarha és 360 000 vágósertés értékesítésére kötöttek szerződést. A háztáji szarvasmarha-állomány csökkenése miatt vágómarhából a tavalyihoz képest 3000 darabbal kevesebbre lehet számítani. A sertéstartói kedv ugyanakkor még soha nem szökött ilyen magasra a meavében. A tavaszi állatszámlálás adatai szerint a megye sertéslétszáma 504 000 darab, első ízben lépte túl a félmilliót. Rekordot ért el a kistermelők kocaállománya is, ez most 23 550 darab. Legutóbb 1971-ben volt hasonló (22 000-es) a kisüzemi koca- állomány. Egész télen, de a legutóbbi vásáron is nagyon sok volt a malac. Zala megyéből a vevők teherautókkal jöttek Pécsre a májusi vásárra, és igen magas, kilónkénti 55— forintos áron vitték a malacokat. A Baranya megyei ÁHV az első negyedévben 84 719 hízott sertést vásárolt fel, 17 475-tel többet, mint a múlt év hasonló időszakában. A vállalat nemcsak szerződésekkel, de koca- és malackihelyezési akciókkal is igyekszik biztosítani az árualapját. Tavaly 2388 kocát helyeztek ki a termelőkhöz. Az idén 7000 dadarab, átlag 15—20 kilós malacot vásárolnak fel és helyeznek ki folyamatosan a termelő- szövetkezetekbe, például Magyartelekre, Csányoszróba, Siklósra. A qazdaságok részben saját telepeiken hizlalják fel az állatokat, másrészt tagjaikhoz helyezik ki felnevelésre, s hozzá a takarmányt a közösből biztosítják. —Rné— A továbbképzést illetően szerencsés a helyzet, ugyanis a fonó. és szövőnők zöme szakmunkás, komoly gyakorlattal rendelkeznek. Többségük 30— 40 év közötti asszony, helybeliek, akik hűségesek az üzemükhöz. Köztük is példamutatóan élen jár a „November 7.” női fonóbrigád. Szükség van az új munkaerőre is, hiszen egy évtizede csökken a létszám. Csak Hir- den 1972-ben 1240-en dolgoztak, míg ma Mázaszászváron, Hirden és Dunaföldváron együttesen közel ezer fős a munkáslétszám az 1978-as évi 1500- zal szemben. Igaz, hogy Mázán csökkent az elvándorlás. Érthető, hogy előtérbe került a bedolgozói rendszer. Egyre több tsz-szel keresik a termelőkapcsolatot. A kaposgyarmati tsz kollektívája most már nemcsak előkészítő munkát végez, de a durva kócfonal gyártását is vállalja. Idei új kapcsolatnak számít a sárszentlőrinci tsz, ahová fonodái előkészítő gépe. két telepítettek ki. A munkaerőutánpótlás érdekében a 24 szakmunkástanulónak a gyárral kötött szerződéses vállalásait felülvizsgálják, vagyis hathatósan érvényt szereznek a szerződésben foglaltaknak. így szeretnék elérni, hogy a kitaníttatás után öt évig tényleg ott maradjon az ifjú szakmunkás. A munkaerő-megtartást szolgálja az is, hogy a kismamákat igyekeznek a négyórás műszak vállalására megnyerni. Több mint 60 kismamáról van szó, de az ő érdekükben vesznek részt csaknem 300 000 forintos támogatással a hirdi óvoda 25 hellyel történő bővítésében. Az elvándorlás mérséklődését várják a munkavédelmi befektetésektől is. Hirden 1983- ra a fonoda porelszívó rendszerének rekonstrukciójára 3 millió forintot fordítanak. Gondot okoz az alkatrész- ellátás. A géppark heterogén: belga, olasz, angol, NSZK-beli cégek gyártmányaiból áll. Nehéz a megfelelő alkatrészek beszerzése. Az importkiváltásban is az együttműködés lehetőségeit keresik. A Baranya megyei MEZŐGÉP mágocsi öntödéjével és több alföldi ipari szövetkezettel jól sikerült az a kezdeményezés, de a házierős alkatrészutánpótlás is nagy hangsúlyt kapott. Lehetőség nyílt például olasz nyomhengerek pótlására. Az alapanyagellátás zavartalan: Fejér, Tolna, Bács-Kiskun megye tsz-ei biztosítják az elegendő kendert, a hazai fonodákból elég pamutfonál érkezik. Továbbra is szükség van a mázai fonalra, a pécsi nyers- ponyvaszövetre és a dunaföld. vári bútorlapra, a pécsi fonó- és szövőgyár legrangosabb termékeire. Ponyvaszövetből a Szovjetunió részére 100 000 négyzetméterrel többet állítanak elő, mint tavaly. Az össz- mennyiség majdnem 2 millió négyzetméter. Az 1982-es esztendőben Olaszországba 248 tonna kócfonal jutott el, az NDK-ba ennek a kétszerese. Idén tovább növelik az exportot. Újdonság, hogy ebben az évben újra kapcsolatba kerülnek a jugoszláv vásárlókkal, akik ismét rendelnek tilolt kendert. A többi termék esetében a gyár a szintentartásra ren- dezkezett be. Csuti J. A Szigetvári Állami Gazdaság görösgali tehenészetében számitógéppel irányítják az állatok takarmányozását. A számítógéprendszert egy 200 férőhelyes, szabadtartásos istállóban helyezték el és elsősorban az abrakfogyasztást szabályozzák vele. Használatával olcsóbb a takarmányozás. A képen: minden állat nyakán szíjra erősített miniatűr adó-vevő készülék van. A számitógép ennek segítségével értesül arról, hogy mennyi abrakot evett az állat, és ha napi adagját már elfogyasztotta, az automata nem ad többet. II tavaszi BNV-ről jelentjük Az elektronika igézetében Egy sikertermék: a Mechlabor sokcsatornás stúdiómagnetofonja Talán már nem messze az idő, az újságírók golyóstollát is a mikroprocesszor vezérli, legalábbis ez a kényszerképzet ejt hatalmába, visszagondolva a Budapesti Nemzetközi Vásár hatalmas „A" pavilonjában tett barangolásaimra a temérdek műszercsoda között. Mindent ót- meg átitat a mindenható elektronika. És ez most már nemcsak a fejlett nyugati cégek korábban csodát kiváltó termékek kizárólagos jellemzője, de örvendetesen egyre több magyar műszer és termelőesz-' köz „lelkét" képezik a mikroelektronikai alkatrészek, korszakváltást, minőségi ugrást jelezve. Párbeszéd a számítógéppel Az elektronika mellesleg átformálja magát a vásárt is. Mind általánosabb, hogy a kiállított termékek legfontosabb jellemzőit a számítógép segítségével egyszerűen lekérhetjük és megjeleníttethetjük a standokon lévő televíziós képernyőkön, sőt immár párbeszédet is folytathatunk az emberi hangon megszólaló, „beszélő” számítógépekkel, ami hallatlanul meggyorsítja, kényelmessé teszi _az informálódóst. Az információ pedig lételemünk, vagy ahogyan mások találóan fogalmazzák: a húszadik század második felének egyik legfontosabb „nyersanyaga" az információ. Pillantást vetve az idei BNV-n kitüntetett termékek díjlistájára, megsokasodott azon termékek száma, amelyek működtetésében az elektronika játsz- sza a főszerepet. Ezzel összefüggésben statisztikai adatolr- kal is szolgálhatunk: míg korábban egy átlagos ipari terméknél az elektronikai alkatrészhányad 8—10 százalék volt, addig ma már 30 százalék körül van. E folyamatnak most fel kell gyorsulnia, hiszen elektronika nélkül nincs ipar, nincs eladható termék, ‘ életképes gazdaság. A díjazottak között egyelőre nem találtuk azt a vállalatot, melynek vásári kirakatára leginkább kíváncsiak voltunk. Az. alig két éve alakult Mikroelektronikai Vállalatról van szó. Létrehozására az elektronikai ipar fejlesztését célzó kormány- program keretében került sor. Nos, elsősorban a MEV hivatott arra, hogy úgymond megtermékenyítse a magyar ipart, hogy a kiválasztott fejlesztési területeken felzárkózzunk a nemzetközi középmezőnyhöz, miután egyelőre sajnos még egyes európai szocialista országhoz képest is elmaradásunk van az elektronikában. A látottak alapján milyenek az esélyeink? A fiatal Mikroelektronikai Vállalat a BNV-n mindenesetre letette névjegyét. Bemutatta azokat az úgynevezett berendezés orientált áramköreit, melyek nem katcflógusból kiválasztható és fillérekért kapható elektronikai alkatrészek, hanem a megrendelő igénye szerint tervezett, jelentős szellemi munka befektetéssel készült speciális áramkörök. Megtudtuk, a MEV eddig mór több mint 500 féle integrált áramkört tervezett és mintázott meg a hazai iparvállalatok egyedi kívánsága szerint. A vállalatnál a mikroelektronikai alkatrész- gyártás megteremtésére nagy beruházások folynak, termékei választékát tovább növeli, így most sokkal inkább arra van szükség, hogy a fogadókészséget erősítsük a felhasználóknál, vagyis, hogy a magyar vállalatok gépeikbe és műszereikbe belegondolják és alkalmazzák az elektronikát. A Mechanikai Laboratórium ezek közé a vállalatok közé, tartozik. A pécsi híradástechnikai gyár anyavállalatának standján örömmel fedeztük fel a Pécsett gyártott stúdiómagnetofon család legújabb tagját, a sokcsatornás, mikroprocesz- szoros vezérlésű készüléket. Korszerű hangstúdió ma már elképzelhetetlen ilyen — 8, 16, vagy 24 csatornás stúdiómagnetofon nélkül. Sorozatgyártá- sb jövőre kezdődik, amire a felkészülés már folyik, a pécsi gyárban beruháznak, átképzik a munkaerő egy részét. Nyugaton is jegyzik Jelentős dolog, hogy a berendezés legkényesebb részeit, a magnetofonfejet és a motort a fejlesztők úgy alkották meg, hogy azokat nem kell többé a tőkés piacról beszerezni. A sokcsatornás készülék felvevőpiacának legfőképpen a szocialista országok ígérkeznek, ami nem azt jelenti, hogy ez a stúdiómagnetofon ne állná a versenyt a hasonló nyugati társaival. Módomban állt egy — a világ legnagyobb gyártóinak listáját közzétevő — nyugati szaklapba betekinteni, ebben a szocialista országok közül egyedül a Mechlabort jegyzik. Zajlik a tavaszi BNV. Érdemes jelen lenni, hű tükrét tartja, idehaza és külföldön meddig jutottak, merre tart az elektronika. Miklósvári Zoltán A Mechlabor sokcsatornás stúdiómagnetofonja, melynek sorozatgyártását jövőre kezdik meg Pécsett. Fotó: Erb János
