Dunántúli Napló, 1983. május (40. évfolyam, 119-149. szám)

1983-05-23 / 141. szám

A karmesterversenyről Ligeti András Amit láttunk a képernyőn -és amit nem Díjak, helyezések, szavazatok H ol vannak már azok az idők, mikor a pesti Sugár úton — a mai Népköztár­saság útján — ráérősen sé­táltak a puccparádéba öltő- zott dámák, választékos sza­vú társalkodónőik, vagy ép­pen hevesen udvarló gaval­lérjaik társaságában? . . . Amikor beszélgetőpartne­remmel, Ligeti Andrással helyet foglalunk egy cuk­rászda teraszán — szemben az egykori Japán Kávéház­zal, Ady, József Attila ked­venc helyével —, az utcai zajtól altig hallom a hang­ját. Pedig ő, karmester lé­vén, nyolcvan, száí ember hangos irányításához szo­kott . .. — Elégedett a karmesterver- * seny negyedik helyével? — Igen is, nem is — mond­ja. — A középdöntő után a versenyzők között és szakmai körökben kialakult egy olyan vélemény, hogy az első három helyen Houlihan, Weiss és jó­magam fogunk osztozni, Zerby, az amerikai versenyző első he­lye tehát mindenképpen meg­lepetésnek mondható. De hát dönteni: ez a zsűri tiszte, fel­adata volt, bármiként is véle­kedik a „szakma". Ami engem illet, úgy érzem: amit csinál­tam, jól csináltam, s a negye­dik helyben kifejeződő elisme­rés nekem elég, egyáltalán nem érzem magam csalódottnak. — Hogyan készült? Milyen módon igyekezett a sokféle kö­vetelménynek megfelelni? — Már hónapokkal ezelőtt, a kiírás ismeretében, fehéren- feketén kiszámoltam, hogy hány óra munka: partitúraolvasás, elemzés kell ahhoz, hogy a ki­írásban szereplő műveket meg­tanuljam. Egyetlen példa: köz­vetlenül a válogatók előtt Lvovban jártam, és az ottani szimfonikus- zenekart dirigál­tam. Még a késő esti próbák után, a szállodai szobában is erre készültem, elvégeztem a napi, kötelező „penzumot”. Erre azért volt szükség, mert a versenyen bármennyire is rész­leteket játszottunk, mégis min­dig az „egészet" kellett diri- gálni, vagyis az egészet kellett a net fői tudni ahhoz, hogy bármelyik részlet igaz legyen. Egy zene­kart pedig csak úgy lehet meg­győzni, .csak úgy lehet velük el­fogadtatni a karmesteri elkép­zelést, ha a zenészek mór az első pillanatban érzik, tudják: ismerem a müvet, és van el­képzelésem róla. Csak így tu­dom bebizonyítani tizenöt perc alatt azt, amire sokszor évek sem elegendők . . . Hogyan bi­zonyíthat egy karmester? A karmesteri pálca nem szólal meg, zenekar nélkül semmiféle elképzelés nem lesz hangzó anyag. Ahogy Doráti Antal mondta: ,,A karmester csak a zenekar számára létezik”, ami azt jelenti: a karmester csak közvetít, és elképzelése csak általuk, ezen az élő közegen ót jut el a közönséghez. Munkáját összetetten, „a túl­oldalról” is látja tehát, annál is inkább, mivel évekig maga is zenekari muzsikus: az Ope­raház koncertmestere volt. Most is velük próbált: az együttes tagjaiból alakult Budapesti Ka­marazenekarral lép a hét vé­gén q Prágai Tavasz közönsége elé. Most ugyan mór „csak” karmester, de nem mond bú­csút hangszerének, a hegedű­nek sem: hangszeren játszani vagy dirigálni, ez számára csu­pán ugyanannak a dolognak; a zenéhez való mély, bensősé­ges viszonynak a két oldala. — Hogyan értékeli a közön­ség diját, amit kishiján meg­nyert? — Sem a zsűrit, sem a kö­zönséget nem lehet részrehaj­lással vádolni, szemben azzal, hogy léteznek külföldi verse­nyek, amelyeken se a fődijat, se a közönség díját nem nyer­heti más, csak hazai verseny­ző. Szerintem aránytalanul so­kat értek a jegyekkel leadott közönségszavazatok: százszor annyit, mint egy telefon. Szá­momra a mintegy 22 ezer isme­retlen ember telefonszavazata mégis nagyon sokat ér... Még akkor is — fűzi hozzá mintegy csattanóként —, ha csípős nyelvű, tréfás kedvű kollégák ezzel fogadtak a verseny után: „Nem is tudtam, hogy van 22 ezer forintod!...” Varga J. stuccoló ollók és kések élezésére mükőszörtist felvesz 1 műszakos munkahelyre. Bérezés megegyezés szerint. ' PÉCSI BŐRGYÁR JELENTKEZNI LEHET A VALLALAT munkaügyi osztályán Pécs, BOLGÁR NÉPHADSEREG ÚTJA 52. A bűn és a szexualitás Az okos felvilágosítás elengedhetetlen Úgy ért véget, mint egy rossz bundameccs Gyermekkori zavar — kóros személyiség Az alaposan felkavart kedélyek máig sem csitultak el egészen Pé­csett a kiskorú leányok sérelmére elkövetett sorozatos szexuális bűncselekmények, vagy azok kísérletei miatt. A félelemtől, féltéstől a legádázabb megtorlás igényéig hullámzottak az indulatok. Vajon kik, illetve kikből lesznek azok, akik vágyaikat, ösztöneiket a büntetés, o tár­sadalom haragja ellenére is ily módon akarják kielégíteni? A szexuál- patológia számos változatát ismeri a személyiség ilyen torzulásainak. Dr. Jádi Ferenc, a POTE Idegklinikájának tanársegéde röviden így vá­zolta a tudomány felismeréseit:----------------------------------- * ---------------------------------­Rep ülnek a bíró ötszázasai. A nézőtéren egyre többen fütyülnek ... Aréna Játék; füttyel és bukással Avagy: te is ráfáztál haver? Szemtanúktól hallottam, hogy vasárnap délelőtt állt csak igazán minden a feje tetejére a Budapest Sportcsarnok kör­nyékén, amikor befutottak az ország minden részéből a kü- lönbuszok, a Hököm Színpad arénajátékára szomjazó közön­séggel és ott tudták meg, hogy az előadás elmarad. Technikai okokból.(?) Szombaton a délutáni elő­adásra még jókedvű közönség gyülekezett, abban a remény­ben, hogy néhány derűs órát tölthetnek a sportcsarnokban. Sziporkázó, bővérű humorral fűszerezett arénajátékra készül­tek fel. A cím azt sejtette, hogy a szerző Végh Antal és a rendező Karinthy Márton sike­resen birkózik meg a feladat­tal és sikerül az arénában be­mutatniuk a futball kandi sze­mek elől elzárt világát, szatírá­ban megfürösztve a nézők elé varázsolni a „bundák" születé­sének néhány kulisszatitkát. Mindez nem sikerült. Látvá­nyos shaw helyett esetlen han- dabandázást kaptunk, ősrégi viccekkel fűszerezve, néha ki tudja miért Vörös Kálmán és népizenekara zenditett rá, Hor­váth Pista és Csüry Edit éne­kelt, a küzdőtéren pedig egy kispályás focimeccs zajlott, pon­tosan igazodva az arénajáték egészének unalmas dramatur­giájához. Humor? Ha csak az nem szá­mított annak, hogy az egyik csapat elnöke (Magyar Nem­zeti Betyár - ez is humoros csapatnév nemde?) csizmásán és árvalányhajas kalapban je­lent meg és ült végig a kis- padon, illetve jött-ment szere­pe szerint. Avagy az sem volt utolsó mulatság, amikor a fut­ballista feleségek, menyasszo­nyok és kedvesek lehúzták a másik elnök, Keres Emil nad­rágját is, mintegy mentve a csapat prémiumát. No és a já­tékvezető csíkosban! Igen, ő rabruhában vezette a meccset, mivel csak erre a két órára engedték el Vácról.. . No és amikor a bíró zsebéből kicsú­szik a nagy köteg ötszázas és elnök, feleség és játékos ro­han ötszázast szedni ... Tapsot az első előadások jószerivel csak a bundasorso­lás' nyertese kapott. A jónevü színészek - akik ez esetben aligha tartanak igényt nevük említésére - csak vergődtek az együgyű helyzetekben, néha talán még hasznos is volt, hogy a rosszul beállított hangszórók jóvoltából érthetetlenné vált az elmondott szövegük. Még az előadás alatt egész sorok álltak fel és hagyták el a csarnokot. Akár egy rossz bundameccsen. A végén pedig felcsendült a füttykoncert. Taps helyett. És mindenki igye­kezett amilyen gyorsan csak tudott, távozni a színhelyről . . . Hát ilyen vqlt az arénajáték premierje. Ajánljuk megtekin­tésre a totó-botrány összes résztvevőjének. Büntetésből. Ha ugyan játsszák még. Kurucz Pál — A szexualitásnak már a születéstől kezdve megvannak a jól elkülöníthető fejlődési fá­zisai. A libidó — a nemi vágy — fokozatosan különféle ero- gén zónákat száll meg és a ne­mi szervek irányába fejlődik. Kialakulnak a nemi ingerelhe- tőség területei, a szexualitás csak ezután tevődik át a sze­mélyközi viszonyra. Freud fixá­dénak nevezi azt, ha valahol, bármilyen oknál fogva elakad ez a fejlődés. Ilyenkor az egyén felnőttkorban korrigálni okarja ezt, ösztönösen és ellenállha­tatlan vággyal meg akarja ke­resni a fixációs pontot. Kiala­kul a „fölöttes én”, amely a társadalmi erkölcsöknek megfe­lelően az ösztön ellen hat, de a tudattalanban elfojtott vágyak tovább örvénylenek. — Mikor válik ebből kóros eset? — Attól függ, hogy a vágy és az erkölcs milyen erős harc­nak van kitéve. Ha a libidó megszállja az „én”-t, kialakul a nórcizmus, az egyén öntudat­lanul is vissza-visszatér egy el­hagyott örömszerzéshez. Hang­súlyozom, minden embernek van egy bizonyos fokú fixációs pontja, de a perverznél ez ki­zárólagos. Az összes libidó en­nek kiélésére irányul. — Közkeletűvé vált kifejezés­sel élve, a ,, kertvárosi szatir" (vagy szatirok) is ebbe a kate­góriába tartozik? — A szexuálpatológia pedo. ‘ filiának nevezi az olyan esetet, amikor a kielégülés vágya gyermekre irányul. Ennél a tí­pusnál gyakori, hogy házasság­ban élő ember a pedofil sze­mély. Az esetek többségében csak az egyik nemre és csak egy bizonyos típusra fixálódik a vágy. A másik jellegzetesség, hogy a női pedofíliás rendkí­vül ritka. Többnyire szép gyer­mekeket szemelnek ki, és ritkán történik közösülés. — Tudatában van az illető annak, hogy milyen lelki trau­mát,' esetleg lizikai sérülést okozhat a gyermeknek, s hogy a büntetés mértéke is ennek megfelelő? — Igen. Megvan a szoron­gás, a félelem, de ez csők erő­síti a vágyat, viszont a végre­hajtásban is rendkívül óvatos, körültekintő. — Nem hivatkozhat tehát arra, hogy nem tudta, mit cse­lekszik? — Nem. Nincs olyan elmeza­var, amely — szaknyelven szólva — ösztön pszichopátiá­val jár. A személyiség ilyen mérvű torzulása a szexualitás kapcsán önként felveti a kérdést, vajon hol lehet a megelőzés kulcsa? Egyrészt a fixációs pontok ki­alakulását, másrészt az áldo­zattá válást illetően. Dr. Veress Pál orvosként é- úiságíróként is jól ismert hazai szószólója a megfelelő szexuális felvilágosí­tásnak. Telefonbeszélgetésünk alkalmával így mondta el vé­leményét: — A bűntény megítélése a jogra tartozik. Az ítélet azon­ban ne csak a vádlottra, ha­nem a társadalomra is hasson. Mégpedig úgy, hogy végre ne tekintsük tabunak a szexuali­tást. Nincs -olyan szexuális bűntény, amelynek elkövetőjé­nél ne lehetne felfedni olyan tényezőt, hogy gyermekkorá­ban valamilyen úttévesztés tör­tént. — Hol a helye hát az éle­tünkben a szexualitásnak? — A szexuális kapcsolatnak három fő jellemzője van: az utódlás célja, az örömszerzés igénye és az, hogy minden életkorban nevelő hatású. Már az én-tudat kialakulásánál lé­nyeges, hogy a gyermek vál­lalja-e a saját nemét. A pa- pás-mamás játék, az óvodás­kori önkielégítések mind a szexuális fejlődés törvényszerű állomásai, de tabuk, szégyen- teljesek, tilalmasak. A tiltás, a félrevezetés későbbi súlyos za­varok forrásai lehetnek. A fel­világosításnak tehát óriási je­lentősége van, de mielőtt bárki is megbotránkozna, ez nem a közösülésre korlátozódik, ha­nem a mindenkori fizikai és lelki érettségnek megfelelő fel­világosításról von szó. Kurucz Gyula Két fiatal népművész kiállítása Szigetváron Kerámia és fafaragás - közösen Felavatták III. Béla király szobrát Szentgotthárdon A szigetvári vár dzsámija ad hangulatos teret két Kaposvá­ron élő fiatal népművész e hé­ten megnyílt kiállításának. A (örökös architektúrájú, puritán falak között remekül érvénye­sülnek Verseghy Ferenc kerá­miái és Csonka József fafara­gásai. Verseghy Ferenc edényei, készletei, fűszertartói, tálai, po­harai a habon kerámiaművé­szet üde színeivel készülnek. A sötét divatja ellenére az em­ber ma is szívesen lát asztalán fehérmázas, sárgával, kékkel díszített kerámiákat - és mind­ezt meg is találhatja a habán cserepekben. Verseghy meste­rétől, a habán művészet hazai megújítójától, Tamás Lászlótól tanulta ezt a technikát, formo- művészetet. Mindennapi hasz­nálatra annál inkább alkalmas ez a fajta kerámia, mivel má­za mentes az ólomtól. A régiben megtalálni, újra felfedezni a szépet, a prakti­kumot - ez a két fiatal kiállí­tó célja. Csonka József faragott polcai mintegy kiegészítik a habán stílusú kerámiákat. A két művész egyezteti elképzelé­seit, közösen dolgozzák ki a polcvariációkat és az azokra elképzelhető praktikus edénye­ket, használati tárgyakat. Kereskedelmi forgalomban ezek a nemes formakultúrájú használati tárgyak egyelőre nem kcfphatók. A szigetvári ki­állítás anyagát éppen ezért nem szállítják vissza Kaposvár­ra. A kiállítás lezártával a nagyközönség megvásárolhatja a kiállított tárgyakat, és né­hány otthonba így elkerülhet a valóban szép, népi kerámia és fafaragás. ’ G. O. Vasárnap avatták fel a fenn­állásának 800. évfordulóját ün­neplő Szentgotthárdon III. Béla király szobrát, Gömbös László szobrászművész alkotását. III. Béla személyében korának egyik legműveltebb embere ke­rült a magyar trónra 1172-ben. A bizánci császári udvarban ne­velkedett, ezért politikájának előterében kezdetben a bizánci orientáció állt. Ugyanakkor egyensúlyi politikájával, okos diplomáciájával az akkori euró- pa uralkodóinak egyenrangú Az autósok hagyományos pün­kösdi bükfürdöi találkozója szombaton este autósbállal kez­dődött. Vasárnap több ezer ér. deklődő jelenlétében bonyolítot­ták le az országos autós slalom- versenyt. Délután dunántúli és vendég szlovén együttesek adtak térzenét. A szombathelyi Skála partnere volt. III. Béla hozta létre 1183-ban a mai Szentgott- hárdon a cisztercita monostort, s a helységet tulajdonképpen a Franciaországból idetelepült cisztercita rendi szerzetesek aló- pították, bár akkor volt már irt egy település Szent Gotthárd Hildesheimi püspök tiszteletére szentelt templommal. A szoboravató ünnepség®11 Schmidt Ernő országgyűlési kép­viselő, a Nyugat-maavarország1 Fagazdasági Kombinát vezér- igazgatója mondott beszédet. Afuház és a celldömölki kisípa- rosok divatbemutatót tartottok. a kézműves kisiparosok, kiske: reskedők kirakodó vásárt ren' dezték. Az autóklub szakembe­rei díjtalan közíekedésbiztonsá. gi es műszaki tanácsadással, fényszóró-beállítással szolgáltak­Autós pünkösd Bükfürdőn

Next

/
Oldalképek
Tartalom