Dunántúli Napló, 1983. május (40. évfolyam, 119-149. szám)

1983-05-20 / 138. szám

6

Dunántúlt Tlgplo

1983. május 20., péntek

Korrózióvédelem a bányászatban

A Pécsi Műszaki Szemlében nem rég megjelent írás a bányászati korrózióvédelemről ta. Ián hazánkban az első olyan írás, amely e témával foglalkozik, és amelyet Lang Ádám, a Mecseki Szénbányák műszaki csoportvezetője írt. Amíg vannak olyan ipari ágazatok, hogy a korrózióvédelem szinte létkérdés, és gazdag szakirodalommal rendelkeznek, addig 1951 óta egyetlen cikk sem jelent meg —a fent említettek közül ~ a bányászat korróziós gondjairól. (Közelmúltban Pécs volt o házigazdája a korrózióvédelemmel foglalkozó háromnapos országos tanácskozásnak, amelyen Lang Ádám is előadást tartott, és ami a korrózióvédelemmel foglalkozó szakemberek figyelmét <3 bánya felé irányította.)

Nemcsak, hogy cikk nem foglalkozott még e témával, hanem talán a bányászat az egyetlen iparág, ahol felmérés sem történt, hogy vajon milyen értékben okolható a különböző károkért a korrózió. (Lengyelországi bányákban 1975- ben történt felmérés szerint kitermelt szén után tonnánként 25—30 forintnak megfelelő korróziós kár keletkezett. Ebből a felmérésből következtettek,

hogy a Mecseki Szénbányáknál a korróziókból keletkező kár értéke hét és fél millió forint évente.)

A bányában a korróziós kártétel nem különül el látványosan, összemosódik a többi különböző okokból, miatt létrejövő károkkal, ezért sokan úgy vélekednek, hogy felesleges erre költeni, úgy is előbb tönkre megy, mint ahogy a korrózió kikezdené. Mégis a Mecseki Szénbányáknál évente 12 millió forintot költenek el a fémberendezések, alkatrészek festésére és ha már ennyit, nem mindegy, hogy ez hogyan és mivel történik. Lang Ádám szerint, ha nem a megfelelő anyagot használják, akkor ez nem több, mint egy dekorációs festés, és ezért a következő kísérletet végezte el. Hétszázkettő darab azonos fémlemezt hatféle alapanyagú és tulajdonságú festékkel vontak be és ezt három féle helyen, külszínen, lent a bányában, különböző bányatérségekben és egy úgynevezett gyorsító kamrába helyeztek el.

A kísérleteket 1981 őszén kezdték és az elmúlt évben kapták meg látványosan az eredményt, mely bevonatok használhatatlanok a bányában és melyek a leginkább ellen- állóak. (Sokan állították például, hogy elég egyszerűen vastagon gépzsírral bekenni a gépeket, a fémrészeket. A kísérletek bizonyították, hogy a gépzsírral kezelt fémlemezeket kezdte ki leghamarabb és legnagyobb mértékben korrózió.)

Mivel a bánya sajátos viszonyokat produkál tulajdonképpen azoknak is igazuk van, akik azt mondják, felesleges pénzköltség a korrózióvédelem, mert a berendezések úgyis előbb tönkremennek. Épp ezért elodázhatatlan egy olyan felmérés, amely pontosan kimutatná, mekkora a bányában a korróziós kártétel, és azt, hogy melyik területen van értelme, hogy költsenek rá és melyik területen nincs. Zobák-bányát választották ilyen felmérés színteréül, amelyet a közeljövőben kezdenek, és egy évig tart. A munkát az OMFB segíti és anyagilag támogatja.

Felmérésnek korróziós kártételek helyének és nagyságának kimutatása óriási jelentőségű, különösen most a hosszútávú fejlesztés, a liászprogram időszakában. Az elkövetkező tíz évben mintegy 27 milliárd forint értékű állóeszköz kerül beépítésre a bányákba. Ennek 25—30 százaléka acél. S mielőtt lekerül a földalá, most kellene elvégezni a szakszerű korrózióvédelmet, mert később a föld alatt erre már többé nem lesz lehetőség. Soha vissza nem térő alkalom ez, amit kár lenne elszalasztani.

S. Zs.

IBÁK csatorna- televízió

a Pécsi Vízműnél

A gyakorlatban ezidáig használt csatornaellenőrzési módok: a tükrözés, a fényképezés, a vízzel vagy levegővel folytatott nyomáspróba segítségével a hiba fajtája és helye precízen nem volt körülhatárolható. A megoldást a zárt láncú ipari televízió alkalmazása hozta meg. A nagyfokú mobilitás érdekében gépjárműre szerelt berendezés több egységre tagozódik. A felvevő egység 400 m vízmélységig vízzáró és nyomásálló, robbanásbiztos. A képfelvevő rész szíve tranzisztorizált 'kamera, mely -76 mm-es külső átmérője révén már 80 mm-es belvilágú üregben használható. A képletapogatá's 400 m-es kábelhosszig 625 sorral és 50 félképpel, mintegy 320 ezer képponttal történik másodpercenként. A kameraház elektromos fokozatmentes távolságbeállítással rendelkezik, különféle (axiális, radiális és forgótükrös) és megvilágító (két-két pár 25—500 W-os halogénizzóval

Rovatszerkesztő: CSUTI JÁNOS

felszerelhető) toldatot helyezhetünk rá.

A felvevőegység mozgatását csatornában 200 mm alatti átmérőnél csőrlővel mozgatott szán biztosítja, e fölötti átmérőnél pedig két független villanymotorral működtetett előre- és hátramenetben egyaránt fokozatmentesen változtatható sebességű négy gumikerekű kamerakocsi. Lyukakba és üregekbe gördülő központosító támaszokkal; csőrlővel, vagy ruda- za-ttal lehet a kamerát- juttatni. A televíziós kamera és a megfigyelőhely közötti összeköttetést flexibilis kábel biztosítja. A megfigyelőegység zárt gépkocsira szerelt szállítóegységen helyezkedik el. A jármű saját áramforrással rendelkezik. A folyamatos, képmagnóval történő képrögzítés mellett lehetőség ven fényképezőgép segítségével eredeti helyzetben feketefehér, illetve színes felvételek készítésére.

Az előzőekben ismertetett műszaki jellemzőkkel rendelkezik a Pécsi Vízmű által használt IBAK berendezés.

Solti Dezső

igazgató

Központi tápegység

A Baranya megyei VILLGÉP sellyei híradástechnikai szervizében elkészítettek egy központi tápegységet Hirth János vezetésével. Teljesítménye 5 amper. Ezt a központi egyenáramot minden munkaasztalhoz elvezették, a munkaasztaloknál beépítettek egy műszert és egy referencia egységet, melynek segítségével 0—24 V-ig li. neárisan szabályozni tudják a kívánt vételezendő feszültséget. Céljuk az volt, hogy műszer- asztalonként kiváltsanak mintegy 25 000 forint értékű tápegységet.

Ezzel szemben a központi tápegység, a referencia egység és az ellenőrzőműszerek bekerülési költsége asztalonként mintegy 2000 forint. A műszerek hibátlanul működnek. Javult a szolgáltatás színvonala is.

Működés közben a feszültségszabályozó központi tápegység

(Felvétel: Hirth János)

r

Uj szénportüzeléses eljárás a Kisalföldi ÁG-ban

Ismertek a szénporelégetés eljárásai, melyeket napjainkban szinte kizárólag a: nagyteljesítményű erőművi kazánokban használnak jó hatásfokkal és kiforrott technológiával. Ugyancsak ismertek a különböző olajégőberendezések, melyek kényelmesen kezelhető, tiszta, automatikus üzemmódjuk miatt elterjedtek a kisebb-na- gyobb hőtechnikai berendezésekben.

Az angol Hamworthy olajégőgyártó cég jelentős lépéselőnyt szerzett kombinált égőberendezésével. Az új konstrukció a szénpor és az olajtüzelés előnyeit egyesíti úgy, hogy a hőteljesítmény 20 százalékát olajjal, 80 százalékát pedig szénpor elégetésével fedezi automatikus üzemmódban. Kisebb teljesítményekben is nyújt megoldást a szénpor részben fel- használására — 1,5-től 38 MVig. Az olaj segédtüzelés stabilizálja a lángot, gyors begyújtást biztosít, az olajgázégők rövid lángképét állítja elő, és hiba esetén egy gombnyomásra teljesen olajüzemre is képes.

Az eddig megvizsgált magyar barnaszenek alkalmasak az elégetésre. A Iberendezésre, a korábbi olajégő helyére általában átalakítás nélkül felszerelhető a kombinált égőberendezés automatikával. Az előtároló egy szénportartály automatikus vezérlésű adagolóval. A szénporszállító vezeték a tartály és égőberendezés között található. Ezenkívül ventillátorok, vezérlőegység egészítik ki a kombinált tüzelésű rendszert.

Hazánkban a kellő finomságú szénpor nincsen kereskedelmi forgalomban, így a helyszíni vagy körzeti ellátás megoldása szükséges. Ezért kell szénőrlő berendezést ventillátorral,

vezetékkel működtetni. A szénpor az égőberendezésbe kerül, ahol döntően 75 mikrométer alatti nagyságúra aprítják. Az aprított szénpor az előtároló tartályon és az automatika által vezérelt adagolószerkezeten át az égőfejbe jut. Az égőfejben a szükséges levegővel együtt, a kombinált lángban igen rövid úton teljesen elég. A mérési adatok szerint az égés hatásfoka például a CO-kibo- csátás szempontjából gyakorlatilag a jól beállított olajégő színvonalát biztosítja. Szigorúbb előírások esetén ai füstgázok hamutartalma leválasztó berendezéssel kivonható.

Magyarországon gazdaságunkban, a Kisalföldi Állami Gazdaságban, Nagyszentjáno- son kerül sor az első két égőberendezés felszerelésére.

Nesztor Péter

fejlesztési főmérnök

Másképp!

— „Agroláng.” A Láng Gépgyár újfajta vegyestüzelésű hőtermelő berendezést fejlesztett elsősorban a szárítókhoz. Az újdonság neve: Agroláng. Az ismertetőkből a baranyai tsz- ekbe is küldött a gyár.

— Megmentett selejtgép. A Ferroglóbusz pécsi telepén Kovács Tibor és Polozgai Sándor, a Mecseki Szénbányák Vállalattói vásárolt régi darualvázat 40 tonna súlyú áru szállítására alkalmas teherhordó járművé alakította át. A házi anyag- mozgató eszközt egy Dutra vontatja.

— Házierőből olcsóbb. A drávafoki tsz-ben házierőből Kiss Gyula műszaki vezető irányításával MTZ-traktorra szerelt speciális markolót alakítottak ki. Segítségével a körbálákat mozgatják. A házi markoló jóval olcsóbb, mint a Kaposvári MEZŐGÉP hasonló terméke.

— Digitális adatrögzítő. A

Pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskolán digitális terepi adatrögzítő berendezést fejlesztettek ki. Egyik előnye, hogy kevesebb ember pontosabban végzi el egyebek között a geodéziai méréseket és a gyomlelmérést. A sorozatgyártás vállalására a Barcsi Unitech Szövetkezetét szeretnék megnyerni.

— Búzamintavevő. Idős Molnár Miklós pécsi kisiparos búzamintavevő készülékeket gyárt egyebek között szekszárdi, debreceni, nyíregyházi, kaposvári malmok részére. Újításával

Bory Miklós pécsi kisiparos elsőként Dél-Dunántúlon taxirendszerben darus kocsit üzemeltet.

gyorsabb, folyamatos, pontosabb és biztonságosabb a lisztgyártási mintavétel.

— Újitási rekordév. A Komlói Carbon Könnyűipari Vállalatnál 1982-ben 42 újitási javaslatot nyújtottak be, ami rekordnak számit. Ezek közül 27-et már elfogadtak. Az elfogadottak közül 18-at alkalmaznak is.

— Szivattyútelep egyszerűbben. A VÍZIG Dél-dunántúli Igazgatóság szakembereinek is köszönhető, hogy egyszerűbben és olcsóbban építenek szivaty- tyútelepet a fadd-dombori holtágban és Mohács-szigeten, Kandafoknál, az öntözőrendszer vízkivételi művében. A búvárszivattyúk alkalmazásával nem kell al- és felépítményt kialakítani.

— Importkiváltás. Kovács Mihály pécsi esztergályos-lakatos kisiparos a T 4 K—14 kistrak- tor eddig Csehszlovákiából beszerzett főtengelyét sikeresen gyártja sorozatban az Agrotek Mezőgazdasági Termelőeszköz Kereskedelmi Vállalat megbízásából.

SZÜLETTEK

Gáspár Lívia, Bedekovits Anikó, Pap Richárd, Szalai Tibor, Somogyi Tibor, Barta Zsuzsanna, Fenyvesi László, Fejes Krisztina, Kovács Krisztián, Gálosi Szabolcs, Gungl Dorottya, Bognár Eszter, Boda Zsuzsanna, Farkas Judit, Borsos Rita, Szabó Péter, Sziics Norbert, Árvái Ivett, Lövész Brigitta, Szitás Pál, Móró Marcell, Dobsi Csilla, Végső Natália, Kácsor Zoltán, Szabó Krisztina, Kaurek Zsuzsanna, Darabos Krisztina, Kékesi Barnabás, Lukács Zoltán, Szalai Péter, Schultz Imre, Faluvégi Zsófia, Fazekas Judit, Eh- reth Ákos, Bosnyák Szilvia, Heincz Adrienn, Varga Dávid, Pólyák Károly, Kerner Gabriella, Faragó Henriett.

HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK

Takács László és dr. Diófási Ágnes, Hoffer Mátyás és Cecegics Piroska, Gál Miklós és Takács Márta, Kirchner Géza és Ifi Csilla, Wagnö- der Ferenc és Hoffmann Anna, Brun Zsolt József és Darabos Andrea, Kántor János és Szlemencsák Mária, Balogh László és Jantal Éva, Rétvári Csaba Emil és Gerber Erika, Csobán József és Güldner Erzsébet, Horváth Gyula László és Hegedűs Irén, Tóth József és Karó Terézia, dr. Rácz István és Bocz Katalin, Perlai János és Kovács Ágnes Katalin, Habon László József és Kis Gyöngyi Éva, Bessenyei László és Kónya Erika Ilona, Sik Gábor Lajos és Maticsek Gabriella, Pelyhe Mihály Sándor és Bar- bér Magdolna, Klarianka Ferenc és Szebényi Zsuzsanna, Rácz László és Cservenyák Mária, Rácz László és Szolok Beáta, Krum István ,és Tabak Erika, Bálint Jenő és Kovacsics Éva, Rapp Nándor és Kőhidi Éva Ilona, Papp Tamás és Benedek Mária, Spengel László és Fincza Marianna, Farkas Árpád és Peko/i Ildikó, Kis- Gadó István és Gold Márta, Vincze László és Király Gyöngyi, Bugyik Géza és Gábor Eleonóra Ágnes, Palotai Jenő István és Boár Mária, Varga László és Kertész Ágnes, Ódor László és Fábián Erika Erzsébet.

MEGHALTAK

Varga Lajosné Pap Rozália, Mor- hauser Jánosné Morhauser Magdolna, Daróczi Istvánná Papp Katalin, Stefek Béla, Mike Józsefné Bischoff Margit, Farkas Imre, Törzsök József, Misángyi József, Fonyó Istvánná Gön- tér Anna, Babus Ferencné Gábor Irén, Berényi Istvánné Farkas Anna, Gelencsér János, Iván Gyula, Jung József, Schneider Ferenc, Tóth Jánosné Lehr Erzsébet, Csala Józsefné Horog Jolán, Hegyi Jenőné Burgics Lucza, Tályai Andrásné Tóth Ilona, Hajnal Ferenc, Németh István, Rákóczi Béla, Németh Mária, Bernáth Géza, Makó Péter, Guth József, Szántó Mihályné Bene Anna, Kovács Gyuláné Kozma Teréz, Barta Elemér, Kaltenbach János, Trick György, dr. Szabó Tibor, Pókó József, Légrádi János, Kovács Károlyné Szalai Mária, Színek Gáborné Pakorny Márta, Túri Ferenc, Győr Sándorné Martonfi Julianna, Fodor Mária, Lipusz Ferenc, Pozsgai Pálné Hoffert Mária, Bene Lajosné Lehmann Anna, Ruppel Imre, Reidl Krisztina, Müller János, Döm- se Imréné Torma Mária, Póla Sándor, Vajda Sándorné Dombi Zsuzsanna, Czifra Jenő, Musztács Ferenc, Tóth Sándor, Szabó Jenő, Mészáros Jenő, Staub Vince, Lőrinc Sándor, dr. Rácz Gyuláné Sámoly Katalin, Horváth István, Szálteleki Jánosné Kuti Rozália, Sándor Gyula, Vecsernyés Józsefné Szántó Mária, Sárai Pálné Fazekas Veronika, Udvari Gyula, Harangozó Józsefné Dévényi Mária, Herczeg Lajos, Sütő Mihályné Kovács Julianna, Veriga György, Tóth Ferenc, Csirke Ilona, Bohn Jánosné Koré Gizella, Szentirmai Antal, Hanzák Károly, Bauer Józsefné Farkas Regina, Kovács Józsefné Csernela Mária, Galambos Antal, Bokor Ferenc, Macskási Lajos, Szomaházi Józsefné Zimmer Katalin, Vrászlai Ferencné Lugosz Mária, Mester Józsefné Hangyái Mária, Thürner Andrea, Orsós Ferenc, Nagy Józsefné Szabó Irén.

SIKLÓS

SZÜLETTEK: Loboda Gyula, Szasz- kó Anita, Szennyai Margit, Pencz Zsanett, Kellner Anett, Szöílősi. Norbert Ernő. Szabó Zoltán. Garami Gergely, Gondon Viola, Illés Márió, Horváth Barbara, László Gizella, Krix Gábor, Illés Gábos, Schoplocher Erika, Ormódi Gábor, Májiinger Noémi, Kaiser János Árpád, Faragó Emese, Spanics Ibolya, Zetovics Ádám.

HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Lukácsy Gábor István és Prizecski Szendile, Katona Imre és Takács Ilona, Berecz- ki János és Sokacz Ágota, Deák Rókus és Schmidt Gizella.

MEGHALTAK: Papp Lajosné Horváth Mária, Szlipcsevics Vitályos, Egri Gyula, Kosztolányi Kornél, Kovács Lajosné Rull Rozália, Márits Milánná Vujkovics Hajnalka, Fábián Istvánné Potánc Mária, Koós Gábor, Schubert József, Vas József, Kovács Imréné Fauszt Rozália, Széli Józsefné Bocsa Zsuzsanna, Kovács László, Lavrencsics Lajosné Hefner Rozália.