Dunántúli Napló, 1983. május (40. évfolyam, 119-149. szám)

1983-05-20 / 138. szám

1983. május 20., péntek Dunántúli napló 3 Elavult könyvek - korszerű módszerek A győztes csapotok tagjai Fotó: Proksza László Emlékezés Zöld Sándorra Zöld Sándor orvos, o magyar kommunista és munkásmozga­lom kiemelkedő személyisége születésének 70. évfordulója al­kalmából koszorúzási ünnepsé­get rendeztek csütörtökön a Mező Imre úti temetőben. Sír­jára a megemlékezés, a kegye­let virágait a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bi­zottsága nevében Borbándi Já­nos, a Minisztertanács elnökhe­lyettese és Rácz Sándor, az MSZMP KB osztályvezetője he­lyezte el. A Belügyminisztérium képviseletében Kamara János rendőr-altábornagy, államtitkár és Kotvász István rendőr-ezre­des, a pártbizottság titkára, az Egészségügyi Minisztérium részéről Schultheisz Emil mi­niszter és Hegedűs Béla, a párt­bizottság titkára, az Egészség- ügyi Dolgozók Szakszervezete nevében Babies Antal elnök és Fűzi István főtitkár koszorúzott. Az ünnepség az Internacioná- lé hangjaival ért véget. Tájékoztatás egész évben Lehetőségek a katonai pályákon Q_l Ösztöndíj, szakmatanulás A katonai pályák iránt nem csökkent az érdeklődés az el­múlt évekhez képest. Azonban a tapasztalat az — mint Vida György őrnagy, a Baranya megyei Hadkiegészítési és Te­rületvédelmi Parancsnokság személyügyi főtisztje elmondta —, hogy a különböző iskola­típusokban a pályára irányítás terén nem használják ki kellő­képpen a lehetőségeket. Pél­dául az iskoláknak módjuk van minden évben szervezett kere­tek között katonoi főiskolákat meglátogatni, mely azért is CAIRO - ez menni fng! Megelőztek öt tóvárosi iskolát Pécsett egyetlen általános is­kolában tanítanak francia nyel­vet, mégpedig a Köztársaság téri iskolában, harmadik osz­tálytól kezdve. S hogy milyen eredményesen, azt ezen a ta­vaszon láthattuk: a Budapes­ten megrendezett úgynevezett fővárosi francia versenyen — amelyen öt budapesti általá­nos iskola és csupán egy vi­déki, a pécsi iskola hetedik és nyolcadik osztályos csapatai mérték össze tudásukat —, a pécsi gyerekek elsöprő győ­zelmet arattak: mind a hete­dikesek, mind a nyolcadikosok közül ők lettek az elsők. — Hogyan kaptak meghívást egy olyan versenyre, amelyen mindig csak a budapesti fran­cia tagozatos általános isko­lások vesznek részt? — kér­deztem Németh Mártától, aki a Köztársaság téri általános is­kola egyik franciatanára, és egyben a francia nyelvi szak­kör vezetője. — Mindenképpen szerettem volna, ha végre nem csak a mi kis szűk környezetünkben versenyezhetünk, hanem mások­kal is összemérhetjük tudásun­kat. Minthogy ez egy főváro­si verseny, egyetlen más vá­rosbéli iskolát sem szoktak meghívni, és most sem akar­tak, nagy nehezen azonban si­került elintéznem, hogy ezúttal mi is ott lehessünk. Nem mond­hatnám, hogy ennek a részt vevő iskolák túlzottan örültek volna, különösen akkor, .ami­kor már egészen egyértelmű volt, hogy a pécsiek a legjob­bak. Nem tudtuk, milyen lesz a mezőny, úgy indultunk el, hogy csak utolsók ne legyünk. A gyerekek kimagasló telje­sítménye ' két tanárnő munká­jának eredménye: Németh Mártáé és Horváthy Csilláé. Egyébként az iskolában három franciatanár dolgozik, van egy szakkör, s ebben az évben fran­cia nyelvű újságot is szerkesz­tettek, amelynek eddig két szá­ma jelent meg. Az újságot ter­mészetesen a tanulók írják, a hetedikesek és a nyolcadiko­sok. Címe: Qaira, ami magya­rul annyit tesz: Ez menni fog! A márciusi siker alapján el­mondhatjuk, jól választották meg újságjuk nevét. A versenyen háromfős csa­patok indultak; a hetedikesek Máthé Katalin, Lábady Viktó­ria és Ress Klára, a nyolcadi­kosok Szenohradszki Mónika, Sámik Gabriella és Magnusz Lívia voltak. Megfigyelőként és tartalékként velük volt a hete­dikes Somody Katalin és a nyolcadikos Szokolai Júlia. Most tanítás után egy üres osztály­teremben beszélgetünk, a si­kertől még mindig felvillanyoz­va vágnak egymás szavába. Kíváncsi vagyok, miért és mennyire tartják fontosnak ezek a tehetséges tizenhárom-tizen- négy éves lányok a nyelvtu­dást? Gabi: Enélkül Magyarorszá­gon kívül nem lehet megmoz­dulni. Mónika: Szerintem a művelt­ség része, ahhoz hozzátartozik. Viki: Van egy ilyen mon­dás, nem tudom pontosan, hogy ahány nyelvet beszél valaki, annyi embernek számít, s ez biztosan igaz. Abban mindannyian egyetér­tettek, hogy minimum egy ide­gen nyelvet mindenkinek be­szélnie kellene, de persze az csak jobb, ha valaki több nyel­vet ismer. Hogy miért jelent­keztek idegen nyelvi tagozatra és miért éppen francia nyelv­re? Egyiküknek a nővére is ide járt, s ő szerettette meg ve­le a nyelvet, másikuk édesany­ja a TIT-ben tanult, s ő biz­tatta, a' harmadiknak egysze­rűen kedve volt, s azt is el­mondta, hogy az öccse már őtőle tanul. — Miután a tagozatos fran­cia nyelvoktatás a harmadik osztályban kezdődik, leggyak­rabban természetesen a szülő döntése volt a meghatározó. Azonban mindenképpen figye­lembe kell venni a gyerek képességét és alkalmasságát is, ezért három évvel ezelőtt úgy döntöttünk, hogy a máso­dik osztályban előkészítő tan­folyamot szervezünk. Ezzel egy­részt szeretnénk a gyerek sa­ját érdeklődését és kedvét is fölkelteni, másrészt azt is el tudjuk dönteni, hogy melyik gyereknek van kifejezetten te­hetsége hozzá, s melyikük nem bírná az iramot. így nem csu­pán a szülők szándékát tudjuk figyelembe venni, hanem két­oldalú, megfontolt döntésre van lehetőségünk — mondja Né­meth Márta. S még egy nagyon fontos dolog, amit valamennyi, nyelv- oktatással foglalkozó cikkünk­ben hangsúlyoztunk már: hogy mi volt az a plusz dolog, ami­vel. ezek a gyerekek tényleg elsöprő sikert arattak. S ez nem más, mint a szituáció-ér­zékenység, a beszédkészség. Ez is azt bizonyítja, hogy a nyelvoktatásnak ez a módszer a jövője, s hogy azzal lehet a legnagyobb eredményt elérni, ha a szükséges nyelvtani isme­retek mellett az élőbeszédre, s nem a szövegmagoltatásra ta­nítják, a nyelvet tudni vágyó­kat. Ez esetben pedig ez a si­ker még azért is számít kima­gaslónak, mert ahogy elmond­ták, a francia iskolai nyelv­könyvek meglehetősen elavul­tak: sokati még ma is ugyan­abból a könyvből tanítanak, amiből maguk is tanultak an­nak idején! így hát nem lehet elsiklani a tanárok plusz ener­giát igénylő munkája mellett: a régi könyv elavultságát kor­szerű módszerekkel, segéd­anyagokkal igyekeznek ellensú­lyozni, s ahogy láttuk, igazán kiváló eredményekkel. Gratu­lálunk hozzá, s mi is csak azt tudjuk mondani: ez menni fog — vagy stílusosan: fiaira! Dücső Csilla Alcllc a hírekben szerepelnek A magas termetű fiatalember — ahogyan említette — a tényleges katonaidő alatt je­gyezte el magát a politikai munkával. Ott kezdett igazán dolgozni a KISZ-ben, ott lett huszonévesen párttag. Rákos János a közelmúltban az MSZMP Pécs városi Bizott­sága párt- és tömegszervezetek osztályának vezetője lett — ko­rábban a KISZ Pécs városi Bi­zottsága első titkára volt —, s ha nem is sokasodtak meg ten­nivalói, lényegében más, fon­tos munkát végez. — Az ifjúsági mozgalomban eltöltött időszak életemnek egy igen gyönyörű szakasza volt — mondja, a ma 36 éves osztály- vezető. — Többek között ezidő alatt tanultam meg az embe­rekkel való foglalkozást, a veze­tői munkát. Rákos János Kaposváron szü­letett. Édesapja, aki asztalos, az ötvenes évek végén jött Pécsre, gondolván; három fiá­nak itt nagyobb perspektívát tud adni. Jancsi a Széchenyi Gimnáziumban érettségizett jött a katonaság, utána a ME­GYESZER, de közben a városi KISZ-bizottsóg honvédelmi és sportbizottságát vezette. Az ál. lomások: 1972-től a bizottság ifjúmunkás felelőse, 1975-től titkár 1978 és 1983 között pe­dig mint városi első titkár tevé­kenykedett. közben — 1973-kan — Szov­jetunióban Komszomol Főisko­lát végzett, s 1978—82 között Budapesten a Politikai Főiskolát. — Itt az osztályon a párt belső életének kérdései és a tömeg szervezetekkel való fog­lalkozás adja a munka zömét — mondotta. — A pártéleten belül is egy igen izgalmas fel adat o pártépítés, a kádermun­ka. Úgy vélem, hogy a párt­taggá nevelés kíván napjaink­ban jónéhány frissítő injekciót, s ebből eredően van néhány el­képzelésem. — Melyek ezek? — Szeretnék azon dolgozni, hogy elérhessük: a fiatal reáli­sabb képet kapjon a pártról. Ebben nagy feladat bárul az üzemben, intézményben egye­temen működő pártszervezetek­Rákos János re. Legyen nyíltabb a pártmun­ka belső életét, tevékenységét jobban propagáló a pártal’ap- szervezet. Legyen célirányosabb, céltudatosabb a párttaggá ne­velés s ne támasszunk a tag­jelölttel szemben a párttagnál is nagyobb követelményéket. Ugyanakkor nagy gondnak ér­zem hogy a családi életen be­lül ma keveset kap egy fiatal, ami a mozgalom felé orientálja. Bizonyára megvan a lehetőség, hogy ezen is változtassunk. — Ezek szerint az ifjúsággal nem szakit... — Ez szóba sem jöhet. Min­den tehetséges, kezdeményező- vállalkozó, ha kell kockázatot is vállaló fiatalban partnert lá­tok. — Egyéb célok? Sok van nyilván a mun­kában és a magánéletemben egyaránt. De egyről feltétlenül szeretnék szólni. Lakótelepen lakom — kint a Kertvárosban — s így magam is érzem a ridegebb lakótelepi élet, a már közhelyszámba menő „elidege­nedés" szülte gondokat. Ugyan, akkor tudva, hogy a lakóterüle­teken működő pártalapszerve- zeteink — összesen három pártvezetőség és 33 alapszer­vezet — két és fél ezer kommu­nistát tömörítenék bízom ab­ban, hogy úgy mint a szigeti városrészben, úgy a Kertváros­ban is a kommunisták motorjai lőhetnék a szabadidő szervező sének. Ezt szeretném ösztönözni, s a főleg nyugdíjasokat — tehát jószerivel ráérő embereket — tömörítő alapszervezetek egyik fő feladatává tenni. Sokan jönnek be hozzám pártfeladatot, párt­munkát kereső és szívvel lélek­kel vállaló emberek, akik szá­mára a nyugdíjas élet nem várt tétlenséget hozott. Tapasztala­taikat feltétlenül kamatoztatni kell okosan, értelmesen s az se „baj”, ha a telepi élet ez­által gazdagodik a környezet szépül, otthonosabbá válik. K. F. Adatok a KISZ-fiatalokról Az elmúlt évben több mint 11 ezerrel nőtt a Magyar Kom­munista Ifjúsági Szövetség tag­jainak száma — egyebek közt ez derül ki a nemrég elkészült KISZ-építési mérlegből. A KISZ- fiatalok száma tavaly megha­ladta a 911 ezret, nagyjából minden harmadik KISZ;korú fiatal tagja a szövetségnek. A fő foglalkozási rétegek sze­rinti elemzés azt tükrözi, hogy a KISZ-tagság 62,6 százaléka dolgozó, 37,4 százaléka pedig tanuló fiatal. Az Ifjúsági Szövet­ség határozott törekvése, hogy a szervezettségét javítsa a mun­kásfiatalok körében — tavaly kedvező eredményeket hozott. A munkás és a mezőgazdasági fizikai dolgozó KISZ-tagok szá­ma együttesen csaknem 9 ezer­rel emelkedett, s megközelíti a 270 ezret. A gyarapodás belső tagozódásukat figyelve kimu­tatható: a szakmunkások közül 3245-tel, a betanított és segéd­munkásoknál 4673-mal, a köz­vetlen termelésirányítóknál pe­dig 1002-vel nőtt a KISZ-tagök száma. Az értelmiséghez és az alkal­mazottakhoz állományhoz tar­tozó fiatalok körében a taglét­szám — az elmúlt évben bekö­vetkezett csaknem 5 ezres emel­kedés eredményeként — meg­haladta a 234 ezret. Jelentő­sebb a növekedés az oktatás­ban, a közművelődésben és az egészségügyben dolgozók köré­ben, csökkent a taglétszám a műszaki alkalmazottaknál, vala­mint kis mértékben a kutatás­ban, az államigazgatásban és a számvitelben, pénzügyben működő fiataloknál. A diák KISZ-tagok legnépe­sebb csapata a középiskolába járóké, számuk meghaladja a 155 ezret. A szakmunkástanulók közül több mint 104 ezren tag­jai a szövetségnek. A főiskolá­kon és az egyetemeken a KISZ- tagok szórna ma már több mint 46 ezer. hasznos, mert a fiatalok közvet­len tapasztalatokat szerezhet­nek az oktatás körülményeiről, a különböző szakokon folyó munkáról. Ezzel sajnos még ke­vés iskola él . . . De a most már kötelező honvédelmi napokat is céltudatosabban használhatnák ki a katonai pályák megismer­tetésére. A hadsereg illetékes szerve mindent megtesz, hogy az isko­lák vezetői tájékoztatva legye­nek e kérdésben, ezt a célt szolgálják a középiskolák igaz­gatóinak évenkénti értekezlete. Azt tervezik, hogy a jövőben az általános iskolák igazgatóit is bevonják ebbe a tanácskozás­ba, melyen minden kérdésről fel- viláqosítást adnak az előadók. A pécsi egyetemekre, főisko­lákra járó fiatalok közül sokan nem tudják, hogy megpályáz­hatnak HM-ösztöndíjat, vagy ha igen, akkor nincsenek tisztá­ban például azzal, hogy ezt bármelyik évfolyamról megte­heti, s nem csupán az elsőből. Természetesen hiba lenne csak az iskolák szemére vetni a katonai pályára irányítás gond­jait, mely tagadhatatlan, hogy a tájékozatlanságból táplálko­zik. A szülők felelőssége ezen a téren is legalább akkora, mint az iskoláké. A tapasztalat oz, hogy a szülők akkor keresik fel a hadkiegészítési és területvé­delmi parancsnokságot, mikora gyerek az általános iskola nyol­cadik osztályába jár, holott ha ezt akár két-három évvel ko­rábban meqteszi, akkor olyan tanácsokkal játiák el, mely megkönnyíti a későbbi katonai pályára kerülést. Íme, felvillantva a lehetőségek közül néhányat: az általános is­kolát végzett gyerek katonai kollégiumba mehet, feltétel a négyes tanulmányi eredmény, melynek elvégzése után nyitva az út akár hazai vagy külföldi katonai főiskolára. Egyre töb­ben jelentkeznek a szakmun­kásképzéssel egybekötött tiszt­helyettesképző iskolákra, ahol gépjárműszerelőket és szaká­csokat képeznek. Ezekre az álta­lános iskola elvégzése után még egy évig lehet jelentkezni. Ugyancsak kevéssé ismert, hogy a szakmunkásképző inté­zet elvégzése után egyéves tiszthelyettesképző iskolába jár­hatnak a fiatalok, melynek so­rán repülőgép- vagy gépkocsi­szerelő oklevelet kapnak. Az előrelátók a szakmunkásképző intézetben már fél év után szer­ződést köthetnek a HM-mel, előfeltétel, hogy az eredményük négyes legyen. Tiszthelyettesnek egyébként érettségi után is lehet jelent­kezni, ezeknek a fiataloknak csupán eqy'évet kell járniok, s utána hivatásos katonává avat­ják őket. A szakok vonzóak: híradó, rádiólokátor és lég­védelmi rakétatüzér. Érde­mes megemlíteni, hogy a kato­nai iskolákon a legkorszerűbb eszközökkel és eljárásokkal ta­nítják a hallgatókat, elhelyezé­sük pedig kiváló. Az előbb em­lített szakokra még május 25-ig elfogadnak jelentkezést a KIEG-en. Idén igen népszerű volt cr szakmunkások katonai főisko­lai előkészítő tanfolyama, mely­re többen jelentkeztek. Feltétel, hogy az intézetben a harmadik osztály félévében a meghatáro­zott tantárgyakból négyes le­gyen az osztályzat. A részletek iránt érdeklődő­ket várják a Baranya megyei Hadkiegészítési és Területvédej- mi Parancsnokságon, ahol rész­letes felvilágosítást adnak. Nem csupán tanévben, hanem nyáron is . . . R. N.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom