Dunántúli Napló, 1983. május (40. évfolyam, 119-149. szám)

1983-05-19 / 137. szám

1983. május 19., csütörtök Dunántúli napló 3 mmVIfiMwWmJS(gyl K0mt¥»Uwfmfw€mG$ 7 ClfUfv Összevont németóra a 7—8. osztályosoknak Egy délelőtt Geresdlakon Ahol a gyerekekről esik a legtöbb szó H ullámzó dombhátak a reggeli párában. Köz­tük a völgyekben meghúzódva egy-egy kis falu. Fazekasboda. Kékesd, Maráza. Geresdlak felé kanyarog velünk az út. A marázai elágazó felől őzek csapata figyel az autó hang­jára. Geresdlak új házainál a két éve épült tsz-kultúrotthon mel­lett fordul a községbe az em­ber. A falu kis központi tere­sedésénél ott az iskola. Nem egy, hanem a napközivel együtt voltaképp három egy­más után sorjázó tomácos épü­letben. Frissen tatarozva, tisz­tán, a régi házak meghittségét árasztja mindegyik. Köztük tá­gas udvarok a gyereknépnek. Áll a közös telken egy kazán­ház is, mert nemrég központi fűtést vezettek be az iskolába és a tanács többi intézményei­be, felváltván az olajtüzelést. Aki Geresdlakon tanít vagy ott tanított régebben, olyan munkahelynek mondja a falu iskoláját, ahol jó dolgozni. A pedagógusok az igazgató ki­vételével mind itt laknak Ge­resdlakon. Kett Jánosék, Ta­kács Ferencnéék még a hat­vanas években megépítették házaikat. Két fiatal pedagógus­nő, Weintrauth Jánosné és Podolskyné Teppert Erzsébet a környező falvakból került Lak­ra. Ide jöttek férjhez és itt ál­lapodtak meg. Csak az iskola igazgatója, Arató Márton maradt hű a maga falujához, ö fazekasbo. dai, és amikor 1963-ban, az elsők között létrehozták a ge- resdlaki iskolakörzetet, került át ide tanítványaival. Azóta is a diákbusszal teszi meg az is­kolába vezető utat Fazekasbo- dáról. Kett János németórájára volt alkalmunk benézni. Magyar és német származású gyerekek ül­nek együtt az órán a negyedik osztályban, ahol most szinte minden szó német nyelven hangzik el, az új szavak ma­gyarázata is. Éneket, mondó­kat is hallunk, a gyerekek nem. egyszer mozgással fejezik ki vagy nyomatékosítják a tanul­takat. így minden könnyebben rögződik. Derűs, kiegyensúlyo­zott légköre van ennek az órá­nak, s ez a légkör fogad min­denütt az iskolában. Hárman tanítják a németet Geresdlakon, a nemzetiségi nyelvoktatás keretében. A Kett házaspár és az iskola igazga­tója. öt éve a gyerekek 60, je­lenleg 76 százaléka tanulja a nyelvet és később várja őket a pécsi Leöwey valamint a bajai Frankel Leó Gimnázium. Jó kezekben van a német nemze­tiségi nyelvoktatás Geresdla­kon, fogalmaznak a felügyelői jelentések. Sok minden történik itt az iskolai órákon kívül is. A kör­nyéken otthonos fúvósmuzsiká­lás hagyományát élteti tovább az iskola zenekara, a Pécsvá- radi Zeneiskola tanára, Apa- czeller József vezetésével. A ki­csik, főként a lányok gyakran felöltik a régi viseletét, a csi­nos kis gallért, főkötőt, selyem­szoknyát, díszes kötényt. Neve­lőik betanításában a vidék jel­legzetes tájszólásában adtak elő baranyai anekdotákat egy országos nemzetiségi anyanyel­vi tanácskozás résztvevői előtt, híven bemutatva a nagyszülők­nek nemcsak viseletét, hanem nyelvét és muzsikáját is. Ugyanezen alkalommal, de nem először, nemzetiségi fol­klórkiállítást rendeztek a falu­ban végzett gyűjtésből az isko­la pedagógusai. A szülők, az „ómamák” hozták el ide régi ruháikat, szőtteseiket, s adtak pontos utasítást a kiállítás el­rendezéséhez, hiszen ők tudták legjobban, mi hová való. ör­vendetes gazdagságot lehetett látni Geresdlakon és Szűrben is egy-egy ilyen helytörténeti, viseleti kiállítás alkalmával. Az ember óhatatlanul sajnálta, hogy mindezt újra széthordják, mert nincs helyiség, ahol a fa­lu múltjának emlékeit őrizhet­nék. De talán még kerülhet erre a célra is. Kár volna a még meglévő régiségekért, mert igaz az a megállapítás, hogy most a falvakban virág­zásnak indult a nemzetiségi közművelődés. A Maráza, Fazekasboda tag­községekkel együtt 1790 lako­sú körzetben Geresdlak 70, Fa­zekasboda lakosainak 80 szá­zaléka német nemzetiségű. Ma- rázón horvátok, németek és magyarok élnek együtt. Ebben a faluban, főként a meglettebb korosztályból többen beszélik mind a három nyelvet. Geresdlakon és a körzetében sokáig egy helyben toporgott a fejlődés. Nem volt eladó házhely, és egyes falurészekre vagy falvakra, mint Maráza, építési tilalom volt, így hát Pécsre, Pécsváradra költöztek a fiatalok. Megcsappantak a gyermeklétszámok is az iskolai osztályokban. Ez a folyamat azonban mára megállt, s eb­ben nem kevés szerepe van a tisztán mezőgazdasági tevé­kenységet folytató termelőszö­vetkezetnek. /V virágzó gazdaság nyo- mot hagy a falu képén is. Nemcsak a többszintes há­zakkal teli újtelepén, a korsze­rűsödő régi házakon, hanem a szövetkezet által emelt új kultúrotthonon is. Sokat emle­getik ezt a két éve átadott, a falusi környezetbe jól illeszke­dő szép épületet. Molnár Mi­hály tsz-elnök, aki marázai szár­mazású és maga is három nyelv tudója, úgy tartja, hogy az ilyen korszerű közösségi lé­tesítménnyel is jó szolgálatot tehet a nagyüzem a falunak. Ebben az épületben étkeznek az üzem dolgozói, itt rendez­nek iskolai ünnepségeket, a fa­lu, a tsz közösségi program­jait, műsoros esteket és az oly fontos társadalmi eseménynek számító lakodalmakat. Miként él egy szorgos és vi­rágzó faluban az iskola? — Én úgy láttam, hogy derűsen, kiegyensúlyozottan. Lantos Já­nosné igazgatóhelyettes sze­rint igaz, hogy a pedagógus tekintélye más jellegű, mint az agrárértelmiségé, de azért a szülők megfogadják az iskola tanácsait, és a község is kere­si a pedagógusok közreműkö­dését a különféle társadalmi, kulturális területeken. Az itte­ni pedagógusnak is sok idejét emészti fel az új dokumentu­mok szerint való tanítás, mégis Geresdlakon mintha megtalál, ták volna a középutat a tradí­ciók és a reformok között. Ilyen stílusban bizonyára viszonylag nyugodtan sikerül majd átevez, niük a reformok utáni csende­sebb vizekre. Gállos Orsolya Várják a kutatókat, a szakköröket A Megyei Könyvtár hely­történeti gyűjteménye Baranyai vonatkozású cikkek, ötezer darabos képgyűjtemény Nem fedezték még fel iga­zán a helytörténetben búvárko. dók a Baranya megyei Könyvtár helytörténeti gyűjteményét. A részleg pedig nyitva áll nem­csak intézmények, hanem ma­gánszemélyek előtt is. A kü'lön- gyűjteményben az évek során kialakult a „Baranya Könyvtár” a megyénkkel kapcsolatos min­den sokszorosított kiadvánnyal, amit 1950 előtt itt adtak ki. Rendelet szabályozza ugyanis, hogy a megyei könyvtáraknak gyűjteniük kell minden ide vo­natkozó nyomtatott anyagot. Nemcsak könyvek, hanem pécsi, baranyai újságok, folyóiratok, intézeti értesítők, plakátok, mű­sorfüzetek továbbá a pécsi nyomdákban készült nyomtatott anyagok is részét képezik a Ba­ranya megyei Könyvtár gyűjtő­körének. A sok ezer kötetes könyvállomány megyénk múlt­jának és jelenének, földrajzá­nak, társadalmi és gazdasági életének, művelődésének tanul­mányozására ad lehetőséget. Iskolai dolgozatok, szakdolgoza­tok készítőit tehát készséggel fogadja a részlég. Az iskolatör­téneti, oktatástörténeti kutatá­sokhoz a nagy számú iskolai év­könyv és értesítő nyújthat se­gítséget. Az időszaki kiadványok között a napilapok, folyóiratok mel­lett az üzemi szövetkezeti la­pokat, iskolai újságokat is gyűj­ti a Baranya megyei Könyvtár. A ritkaságokat, régj nyomtatvá­nyokat mikrofilmen őrzik. Ezeket olvasókészülékek seq ítségével tanulmányozhatja az érdeklődő. Több tízezerre tehető a bara­nyai aprónyomtatványok száma, plakátok, meghívók, műsorok, gyászjelentések találhatók ezek között. A hazai lapokban meg­jelent baranyai vonatkozású cik­keket 1958 óta gyűjti a helytör­téneti részleg. Ezt az állományt egészíti ki az 5000 darabos képgyűjtemény, fényképfelvételek Baranya hely­ségeiről, Pécsről, köztük nem egy ritkaságszámba menő archív felvétel, régi képes levelezőlap. A városkép alakulása, a közsé­gek múltbeli képe kísérhető fi­gyelemmel e gyűjteményben. Naponta 9—16 és kedden 10—19 óra között áll az érdek­lődők rendelkezésére a Baranya megyei Könyvtár e részlege. Csoportokat, honismereti szakkö­röket is fogadnak előre meg­beszélt időpontokban, bemutat­ják az állományt, annak hasz­nálatát, a kézikönyveket ritka­ságokat. Egy-egy honismereti foglalkozást is megtarthat itt a szakkörvezető, aki a könyvtáro­soktól szakmai segítséget kap. Az egyéni kutatók pedig biblio­gráfia összeállítását kérheti^ a könyvtártól, és a szakemberek által javasolt könyvajánlás alap­ján kezdhetnek munkájukhoz. A gyűjtemény tehát igen gaz­dag és sokrétű — csak fel kel­lene végre fedezni. G. O. Fiatal művészek találkozója Budapesten Először rendezik meg a Győri Bolett kezdeményezésére — a KISZ KB támogatásával — a fiatal művészek találkozóját Budapesten, július 22. és 24. között — jelentették be szer­dán a KISZ Központi Bizottsá­gának székhazában megtartott sajtótájékoztotón. Kovács Jenő, a KISZ Központi Bizottságának titkára elmond­ta: a találkozó jó lehetőséget teremt arra hogy a különböző művészeti ágak ifjú képviselői megismerjék egymás törekvé­seit, s kapcsolataik elmélyülje­nek, eszmecsere alakuljon ki. A háromnapos rendezvény- sorozat eseményei a Népsta­dion kertjében, a Budapest Sportcsarnokban, a Körcsornok Galériájában zajlanak majd. A Győri Balett művészein kívül bemutatkoznak fiatal képzőmű­vészek, iparművészek, fotómű­vészek, a Balázs Béla Filmstú­dió alkotói, a Rock Színház mű­vészei, s több vidéken működő művészeti stúdió ifjú tagjai. A programok gazdag válasz­tékot kínálnak a szabad idejü­ket hasznosan eltölteni kívá­nóknak. — Nézze azt a zöldnadrá- gos gyereket! Lehet, hogy olimpiai bajnak lesz! — A felszólítást és indoklását a Nevelési Központ 3. sz. óvo­dájának udvarán hallom egy óvodás csoport testnevelési foglalkozása közben. A lát­vány sem érdektelen: negy­venkét apróság bemelegítő futása, ugrógyakorlata, ismé­telt, de rövidebb távú futá­sa — mindez játékosan, sok nevetéssel, kiáltozással: fel­szabadult örömmel. Mindez egy mindenütt ál­talános testnevelési foglalko­zás is lehetne, ám itt több­ről van szó. Az intézmény né­hány szakembere — Anatolij Petrov, Pécsett élő szovjet testnevelő tanár, kandidátus, dr. Aubert Antalné óvónő és másak — egy hosszabb kí­sérlet során azt igyekeznek kideríteni ugyanis, hogyan, mennyire milyen eszközökkel fejleszthető az óvodáskorú Intenzív óvodai testnevelés A kisgyerek is többet mozogjon! gyermekek mozgásigénye és készsége. Fából vaskarika! — mond­hatná valaki. Kik lennének mozgékonyabbak a 4—6 éves gyerekeknél? Ez azonban, sajnos csak féligazság: még apró gyerekeink közül is mind több csak nehézkesen mozog, sok az elhízott apróság, és szaporodnak az abból eredő gyeirmekba lesetek is — fő­leg a városokban — hogy a srácok bicikliznek, ám nem tanulnak meg például es­ni... A kísérlet tudományos ala_ pon áll — kontroli-csoportjait a többi óvodák hasonló csa­patai adják. Óvatosan bán­nak a terheléssel, csak foko­zatosan adagolják. Az óvó­nők szerepe sem jelentékte­len: ők gondoskodnak arról, hogy egy-egy mozgás-fajtá­val játékos kedvcsináló for­mában ismerkedjenek meg az apróságok. Azt mondják, ahogy haladtok előre a gon­dosan összeállított program­ban úgy változott meg — mégpedig előnyére — a cso­port. Visszahúzódó, félénk gyerekekről kiderült, hogy egyben-másban — dobásban, ugrásban bukfencben — ki­válóak, „kezelhetetlennek” tartottakról, hogy kiválóan festenek, rajzolnak, tanulnak. Némelykor maguk a kísérlet^ be készséggel bekapcsolódó szülők lepődtek meg a leg­jobban gyermekük alakuló új képességén, fegyelmezettsé­gén. Kis házibajnokságokat rendeznek az eredményhir­detés vonzó, látványos külső­ségeivel. S mindezt a hivota. losan előírt óvodai tanterv keretein belül. Szinte biztos, hogy egész­ségesebbek lesznek ezek a srácok. A távolabbi cél: szok­ják meg és igényeljék a moz­gást, váljon életük részévé az iskolás-, majd a felnőttkor­ban is. V. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom