Dunántúli Napló, 1983. május (40. évfolyam, 119-149. szám)
1983-05-19 / 137. szám
1983. május 19., csütörtök Dunántúli napló 3 mmVIfiMwWmJS(gyl K0mt¥»Uwfmfw€mG$ 7 ClfUfv Összevont németóra a 7—8. osztályosoknak Egy délelőtt Geresdlakon Ahol a gyerekekről esik a legtöbb szó H ullámzó dombhátak a reggeli párában. Köztük a völgyekben meghúzódva egy-egy kis falu. Fazekasboda. Kékesd, Maráza. Geresdlak felé kanyarog velünk az út. A marázai elágazó felől őzek csapata figyel az autó hangjára. Geresdlak új házainál a két éve épült tsz-kultúrotthon mellett fordul a községbe az ember. A falu kis központi teresedésénél ott az iskola. Nem egy, hanem a napközivel együtt voltaképp három egymás után sorjázó tomácos épületben. Frissen tatarozva, tisztán, a régi házak meghittségét árasztja mindegyik. Köztük tágas udvarok a gyereknépnek. Áll a közös telken egy kazánház is, mert nemrég központi fűtést vezettek be az iskolába és a tanács többi intézményeibe, felváltván az olajtüzelést. Aki Geresdlakon tanít vagy ott tanított régebben, olyan munkahelynek mondja a falu iskoláját, ahol jó dolgozni. A pedagógusok az igazgató kivételével mind itt laknak Geresdlakon. Kett Jánosék, Takács Ferencnéék még a hatvanas években megépítették házaikat. Két fiatal pedagógusnő, Weintrauth Jánosné és Podolskyné Teppert Erzsébet a környező falvakból került Lakra. Ide jöttek férjhez és itt állapodtak meg. Csak az iskola igazgatója, Arató Márton maradt hű a maga falujához, ö fazekasbo. dai, és amikor 1963-ban, az elsők között létrehozták a ge- resdlaki iskolakörzetet, került át ide tanítványaival. Azóta is a diákbusszal teszi meg az iskolába vezető utat Fazekasbo- dáról. Kett János németórájára volt alkalmunk benézni. Magyar és német származású gyerekek ülnek együtt az órán a negyedik osztályban, ahol most szinte minden szó német nyelven hangzik el, az új szavak magyarázata is. Éneket, mondókat is hallunk, a gyerekek nem. egyszer mozgással fejezik ki vagy nyomatékosítják a tanultakat. így minden könnyebben rögződik. Derűs, kiegyensúlyozott légköre van ennek az órának, s ez a légkör fogad mindenütt az iskolában. Hárman tanítják a németet Geresdlakon, a nemzetiségi nyelvoktatás keretében. A Kett házaspár és az iskola igazgatója. öt éve a gyerekek 60, jelenleg 76 százaléka tanulja a nyelvet és később várja őket a pécsi Leöwey valamint a bajai Frankel Leó Gimnázium. Jó kezekben van a német nemzetiségi nyelvoktatás Geresdlakon, fogalmaznak a felügyelői jelentések. Sok minden történik itt az iskolai órákon kívül is. A környéken otthonos fúvósmuzsikálás hagyományát élteti tovább az iskola zenekara, a Pécsvá- radi Zeneiskola tanára, Apa- czeller József vezetésével. A kicsik, főként a lányok gyakran felöltik a régi viseletét, a csinos kis gallért, főkötőt, selyemszoknyát, díszes kötényt. Nevelőik betanításában a vidék jellegzetes tájszólásában adtak elő baranyai anekdotákat egy országos nemzetiségi anyanyelvi tanácskozás résztvevői előtt, híven bemutatva a nagyszülőknek nemcsak viseletét, hanem nyelvét és muzsikáját is. Ugyanezen alkalommal, de nem először, nemzetiségi folklórkiállítást rendeztek a faluban végzett gyűjtésből az iskola pedagógusai. A szülők, az „ómamák” hozták el ide régi ruháikat, szőtteseiket, s adtak pontos utasítást a kiállítás elrendezéséhez, hiszen ők tudták legjobban, mi hová való. örvendetes gazdagságot lehetett látni Geresdlakon és Szűrben is egy-egy ilyen helytörténeti, viseleti kiállítás alkalmával. Az ember óhatatlanul sajnálta, hogy mindezt újra széthordják, mert nincs helyiség, ahol a falu múltjának emlékeit őrizhetnék. De talán még kerülhet erre a célra is. Kár volna a még meglévő régiségekért, mert igaz az a megállapítás, hogy most a falvakban virágzásnak indult a nemzetiségi közművelődés. A Maráza, Fazekasboda tagközségekkel együtt 1790 lakosú körzetben Geresdlak 70, Fazekasboda lakosainak 80 százaléka német nemzetiségű. Ma- rázón horvátok, németek és magyarok élnek együtt. Ebben a faluban, főként a meglettebb korosztályból többen beszélik mind a három nyelvet. Geresdlakon és a körzetében sokáig egy helyben toporgott a fejlődés. Nem volt eladó házhely, és egyes falurészekre vagy falvakra, mint Maráza, építési tilalom volt, így hát Pécsre, Pécsváradra költöztek a fiatalok. Megcsappantak a gyermeklétszámok is az iskolai osztályokban. Ez a folyamat azonban mára megállt, s ebben nem kevés szerepe van a tisztán mezőgazdasági tevékenységet folytató termelőszövetkezetnek. /V virágzó gazdaság nyo- mot hagy a falu képén is. Nemcsak a többszintes házakkal teli újtelepén, a korszerűsödő régi házakon, hanem a szövetkezet által emelt új kultúrotthonon is. Sokat emlegetik ezt a két éve átadott, a falusi környezetbe jól illeszkedő szép épületet. Molnár Mihály tsz-elnök, aki marázai származású és maga is három nyelv tudója, úgy tartja, hogy az ilyen korszerű közösségi létesítménnyel is jó szolgálatot tehet a nagyüzem a falunak. Ebben az épületben étkeznek az üzem dolgozói, itt rendeznek iskolai ünnepségeket, a falu, a tsz közösségi programjait, műsoros esteket és az oly fontos társadalmi eseménynek számító lakodalmakat. Miként él egy szorgos és virágzó faluban az iskola? — Én úgy láttam, hogy derűsen, kiegyensúlyozottan. Lantos Jánosné igazgatóhelyettes szerint igaz, hogy a pedagógus tekintélye más jellegű, mint az agrárértelmiségé, de azért a szülők megfogadják az iskola tanácsait, és a község is keresi a pedagógusok közreműködését a különféle társadalmi, kulturális területeken. Az itteni pedagógusnak is sok idejét emészti fel az új dokumentumok szerint való tanítás, mégis Geresdlakon mintha megtalál, ták volna a középutat a tradíciók és a reformok között. Ilyen stílusban bizonyára viszonylag nyugodtan sikerül majd átevez, niük a reformok utáni csendesebb vizekre. Gállos Orsolya Várják a kutatókat, a szakköröket A Megyei Könyvtár helytörténeti gyűjteménye Baranyai vonatkozású cikkek, ötezer darabos képgyűjtemény Nem fedezték még fel igazán a helytörténetben búvárko. dók a Baranya megyei Könyvtár helytörténeti gyűjteményét. A részleg pedig nyitva áll nemcsak intézmények, hanem magánszemélyek előtt is. A kü'lön- gyűjteményben az évek során kialakult a „Baranya Könyvtár” a megyénkkel kapcsolatos minden sokszorosított kiadvánnyal, amit 1950 előtt itt adtak ki. Rendelet szabályozza ugyanis, hogy a megyei könyvtáraknak gyűjteniük kell minden ide vonatkozó nyomtatott anyagot. Nemcsak könyvek, hanem pécsi, baranyai újságok, folyóiratok, intézeti értesítők, plakátok, műsorfüzetek továbbá a pécsi nyomdákban készült nyomtatott anyagok is részét képezik a Baranya megyei Könyvtár gyűjtőkörének. A sok ezer kötetes könyvállomány megyénk múltjának és jelenének, földrajzának, társadalmi és gazdasági életének, művelődésének tanulmányozására ad lehetőséget. Iskolai dolgozatok, szakdolgozatok készítőit tehát készséggel fogadja a részlég. Az iskolatörténeti, oktatástörténeti kutatásokhoz a nagy számú iskolai évkönyv és értesítő nyújthat segítséget. Az időszaki kiadványok között a napilapok, folyóiratok mellett az üzemi szövetkezeti lapokat, iskolai újságokat is gyűjti a Baranya megyei Könyvtár. A ritkaságokat, régj nyomtatványokat mikrofilmen őrzik. Ezeket olvasókészülékek seq ítségével tanulmányozhatja az érdeklődő. Több tízezerre tehető a baranyai aprónyomtatványok száma, plakátok, meghívók, műsorok, gyászjelentések találhatók ezek között. A hazai lapokban megjelent baranyai vonatkozású cikkeket 1958 óta gyűjti a helytörténeti részleg. Ezt az állományt egészíti ki az 5000 darabos képgyűjtemény, fényképfelvételek Baranya helységeiről, Pécsről, köztük nem egy ritkaságszámba menő archív felvétel, régi képes levelezőlap. A városkép alakulása, a községek múltbeli képe kísérhető figyelemmel e gyűjteményben. Naponta 9—16 és kedden 10—19 óra között áll az érdeklődők rendelkezésére a Baranya megyei Könyvtár e részlege. Csoportokat, honismereti szakköröket is fogadnak előre megbeszélt időpontokban, bemutatják az állományt, annak használatát, a kézikönyveket ritkaságokat. Egy-egy honismereti foglalkozást is megtarthat itt a szakkörvezető, aki a könyvtárosoktól szakmai segítséget kap. Az egyéni kutatók pedig bibliográfia összeállítását kérheti^ a könyvtártól, és a szakemberek által javasolt könyvajánlás alapján kezdhetnek munkájukhoz. A gyűjtemény tehát igen gazdag és sokrétű — csak fel kellene végre fedezni. G. O. Fiatal művészek találkozója Budapesten Először rendezik meg a Győri Bolett kezdeményezésére — a KISZ KB támogatásával — a fiatal művészek találkozóját Budapesten, július 22. és 24. között — jelentették be szerdán a KISZ Központi Bizottságának székhazában megtartott sajtótájékoztotón. Kovács Jenő, a KISZ Központi Bizottságának titkára elmondta: a találkozó jó lehetőséget teremt arra hogy a különböző művészeti ágak ifjú képviselői megismerjék egymás törekvéseit, s kapcsolataik elmélyüljenek, eszmecsere alakuljon ki. A háromnapos rendezvény- sorozat eseményei a Népstadion kertjében, a Budapest Sportcsarnokban, a Körcsornok Galériájában zajlanak majd. A Győri Balett művészein kívül bemutatkoznak fiatal képzőművészek, iparművészek, fotóművészek, a Balázs Béla Filmstúdió alkotói, a Rock Színház művészei, s több vidéken működő művészeti stúdió ifjú tagjai. A programok gazdag választékot kínálnak a szabad idejüket hasznosan eltölteni kívánóknak. — Nézze azt a zöldnadrá- gos gyereket! Lehet, hogy olimpiai bajnak lesz! — A felszólítást és indoklását a Nevelési Központ 3. sz. óvodájának udvarán hallom egy óvodás csoport testnevelési foglalkozása közben. A látvány sem érdektelen: negyvenkét apróság bemelegítő futása, ugrógyakorlata, ismételt, de rövidebb távú futása — mindez játékosan, sok nevetéssel, kiáltozással: felszabadult örömmel. Mindez egy mindenütt általános testnevelési foglalkozás is lehetne, ám itt többről van szó. Az intézmény néhány szakembere — Anatolij Petrov, Pécsett élő szovjet testnevelő tanár, kandidátus, dr. Aubert Antalné óvónő és másak — egy hosszabb kísérlet során azt igyekeznek kideríteni ugyanis, hogyan, mennyire milyen eszközökkel fejleszthető az óvodáskorú Intenzív óvodai testnevelés A kisgyerek is többet mozogjon! gyermekek mozgásigénye és készsége. Fából vaskarika! — mondhatná valaki. Kik lennének mozgékonyabbak a 4—6 éves gyerekeknél? Ez azonban, sajnos csak féligazság: még apró gyerekeink közül is mind több csak nehézkesen mozog, sok az elhízott apróság, és szaporodnak az abból eredő gyeirmekba lesetek is — főleg a városokban — hogy a srácok bicikliznek, ám nem tanulnak meg például esni... A kísérlet tudományos ala_ pon áll — kontroli-csoportjait a többi óvodák hasonló csapatai adják. Óvatosan bánnak a terheléssel, csak fokozatosan adagolják. Az óvónők szerepe sem jelentéktelen: ők gondoskodnak arról, hogy egy-egy mozgás-fajtával játékos kedvcsináló formában ismerkedjenek meg az apróságok. Azt mondják, ahogy haladtok előre a gondosan összeállított programban úgy változott meg — mégpedig előnyére — a csoport. Visszahúzódó, félénk gyerekekről kiderült, hogy egyben-másban — dobásban, ugrásban bukfencben — kiválóak, „kezelhetetlennek” tartottakról, hogy kiválóan festenek, rajzolnak, tanulnak. Némelykor maguk a kísérlet^ be készséggel bekapcsolódó szülők lepődtek meg a legjobban gyermekük alakuló új képességén, fegyelmezettségén. Kis házibajnokságokat rendeznek az eredményhirdetés vonzó, látványos külsőségeivel. S mindezt a hivota. losan előírt óvodai tanterv keretein belül. Szinte biztos, hogy egészségesebbek lesznek ezek a srácok. A távolabbi cél: szokják meg és igényeljék a mozgást, váljon életük részévé az iskolás-, majd a felnőttkorban is. V. J.
