Dunántúli Napló, 1983. május (40. évfolyam, 119-149. szám)
1983-05-18 / 136. szám
1983. május 18., szerda Dunántúli napló 3 áru útját! Az áruellátás immár évek óta folyamatos, kiegyensúlyozott és jó. Az általános tendencia vi- * tathatatlan érvényesülése ellenére is köztudottan jócskán akadnak hiánycikkek, a részletekben már korántsem állítható a kereslet-kínálat zavartalan egyensúlya. Az árufélék nagy hányadát kitevő élelmiszereknél alig- alig akad hiánycikk, . de o ruházati kereskedelemre sem éppen jellemző a hiánycikkek sokasága. Ez utóbbira már csak azért sem, mert a kereslet ritkán merevedik valamilyen nagyon körülhatárolható cikkre (ilyen volt pl. a hiány idején a farmernadrág). Az emberek vásárlási szándéka általában a rendeltetés tekintetében konkrét (pl. könnyű nyári cipő, tavaszikabát), ezen belül szeretik a divatosat és vannak elképzeléseik a színre, fazonra, nem utolsósorban az árra nézve. Ez utóbbiak azonban legtöbbször az áru közelebbi megszemlélése folyamán válnak pontossá. A hiánycikkek igazi „hazája” az iparcikk kereskedelem. Olyannyira, hogy még egyfajta „szabályozással" is találkozunk, az előjegyzési rendszerrel. Eklatáns példa rá a személyautók több éves átfutási idejű, és a bútorok néhány hónapos szállításra ígért előjegyzése. Ha már egyszer — amiként az illetékes állásfoglalás szépen fogalmazza, „nehezen beszerezhető áruról”, magyarán — nagyobb értékű hiánycikkről van szó, jó dolog ez, mert a vásárlót mentesíti az idegeskedéstől, biztonságérzetet ad és messzemenően gátat szab visszaéléseknek, csúszópénz juttatásának, árukapcsolásnak. A tüzépek anyagbiztosítási szerződése pe. dig már magasabb, kulturált kategóriát teremtett e rendszeren belül: ha jól fungál, a kereskedelem már nemcsak elad, hanem szolgáltatást is nyújt. Nyilvánvaló azonban, hogy előjegyzési rendszert csakis nagyobb értékű cikkeknél lehet alkalmazni. A bosz- szúságok zöme azonban az apróbb, mindennapi árukkal kap. csolatos. A hiánycikkeknek a köznyelvben van valamiféle rosszalló felhangja. Ilyen nézőpontból mit tekinthetünk hiánycikknek? Talán úgy lehetne körülhatárolni, hogy tömegtermelésből tömegigényt kielégítő olyan áru, amely hiányának nincs abszolút objektív oka. Ez a meghatározás eleve kizárja pl. a kézműipari, művészeti, ehhez közelálló termékeket. Bolti dolgozók gyakran felvetik, hogy pl. hiánycikk a kézi festésű herendi áru. Igaz, kevés van belőle forgalomban, Hiánycikkekről - tárgyilagosan A kereskedelmi összefogás, a kishatárforgalom és a márkaboltok hasznossága hiánycikknek mégsem mondanám. Aligha mondható hiánycikknek — bár az igényeknél kevesebb van belőle — a videó-magnó és a hozzátartozó kazetta. S végül törölnünk kell a hiánycikkek sorából pl. a sertésbelsőséget, a baromfiaprólékot és a töpörtyűt. Azért említem ezeket, mert nagyon sokszor hallja az ember: hova tűnt a töpörtyű? Miért hiánycikk az aprólék? Nos, azért, mert nem lehet belőlük több! Nem lehet, mivel a sovány sertéshúst keresik, tehát termelésünk hússertés-centrikus, szalonna és töpörtyű pedig nem lesz egymázsás hússertésből. A belsőség és az aprólék mennyisége pedig eleve körülhatárolt. Egy-egy sertés belsősége alig néhány kilóra tehető, a csirke összsúlyának pedig egyharmada, egynegyede az aprólék. Ha több baromfit tudnánk exportálni, vagy a belföldi baromfifogyasztás emelkednék, akkor lehetne több aprólék is. Az összefüggés rendkívül egyszerű és azt hiszem, kellőképpen megmagyarázza ezek „hiánycikk” voltát. Az igazi hiánycikkek létezésének oka számtalan. Devizális nehézségek okozták a tavalyi mosóporhiányt. Fotó- és vegyi termékeknél is gyakran ezzel állunk szemben. A múlt évben a közép-árfekvésű ún. asztali rádiókból hónapokon át hiány volt, lemezjátszó-készülék ma sincs, de a múlt évben sem volt bőséges az ellátás. Mivel a magyar gyárak csak HI-FI vagy azt megközelítő teljesítményű — drágább — készülékeket gyártanak, lemezjátszót pedig egyáltalán nem, a baráti országok importjából élünk. Ha akadozik a szállítás, netán periodikusan, lökésszerűen jön, a termékek a mi belpiacunkon a tartós vagy átmeneti hiánycikkek listájára kerülnek. A devizagazdálkodás megszorításából eredő hiánycikk helyzetet — anélkül, hogy lebecsülnénk —, túlértékelni sem szabad. A belkereskedelmi forgalomban lévő áruk 60 százaléka ugyanis hazai termelésből ered. Akad tehát tennivaló a saját házunk táján. Vállalataink piacérzékenysége nem nevezhető kifogástalannak. A piaci orientáció fontosságát sokkal többen hangoztatják, mint élnek vele. Márpedig a piac igényeire való gyors reagálás a hiánycikkek csökkenté, sének egyik alapvető megoldási lehetősége. Már említett példa az elemes bútorok hiánya. A közönség ezt keresi, ezt igényli, előjegyezteti és várakozik ró, mert nincs belőle elég. De azért bútorházaink nem üresek: tele vannak a sokkal nehezebben eladható másfajta bútorokkal. Bőven akad példa bosszantóbb, szervezetlenségből eredő hiányokra; megvolna az áru, ismert az igény, de csomagolóanyag, kupak, üveg hiánya gátolja a forgalomba hozatalt. Mj volna a megoldás, a megoldás, amely lényegesen csökkenthetné a hiánycikkeket? Klasszikus elv, de a mai helyzetben irrealitás, hogy a hiányzó cikkeket rugalmasan, gyorsan importtal pótolják. Ha így is van, gyakran kisegített már bennünket a határmenti árucsere. Az adott lehetőségek határain belül ezzel változatlanul élni kell. A kiskereskedelmi vállalatok monopoliszti- kus helyzetben lévő iparral állnak szemben. Ha összefognak, beszerzési politikájuk átütőbb erejű lehet. A Skála-Coop, a Centrum Áruházak tapasztalható jó példái ennek. A tanácsi élelmiszerkereskedelmi vállalatok „Hetek" csoportja (t. i. hét vállalat „szövetsége”), a ruházati vállalatok hasonló együttműködése ugyancsak eredményesnek minősíthető. A termelők és forgalmazók jó értelemben vett üzleti találkozója volt a nemrégiben Pécsett megrendezett bőripari börze. A fogyasztási javak őszi vására mellett — a kisebb termelő vállalatok számára is helyet biztosító — regionális ipari vásárok (amilyen a kétévenként megrendezett Pécsi Ipari Vásár is) alig ismert forrásokat tárhatnak fel. Manapság azonban mindennél fontosabb a piac ismerete, az áru útjának lerövidítése. Az iparvállalatok márkaboltjai, amelyekben áttételek nélkül érzékelhetik a piac igényét, felvevőképességét és értékítéletét, ezt a célt szolgálják. Büszkék vagyunk a Zsol- nay „Eozin” márkaboltjára, a Hunor mintaboltjára, örülünk a megyei bútoripar szerény mintaboltjainak. Bár minél több hasonló üzlet volna itt is, országszerte is. B. H. A pécsi „Ezer apró cikk"-boltban 20 százalék nem kapható, tehát 200 hiánycikk Fotó: Erb János Tavaszra ígértek Az épülő lánycsáki posta Épülő, korszerűsödő gyermekintézmények Oj posta Lánycsókon, OTP-fiók Szentlörincen Szokásunkhoz híven ezúttal annak jártunk utána, hogy mi az, amit az illetékesek ez év tavaszára ígértek. Tavaly nyáron írtunk arról, hogy Sásdon új, 650 vagonos önürítős tárolót épített a Baranya megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat. Befejezési határidőként 1983 márciusát jelölték meg. Azóta 50 százalékos feltöltéssel már üzeméit is ez a tároló. Novemberben tudósítottunk, hogy a robbanás miatt tönkrement pécsi Nemzeti Bank épületének felújítását ez év májusára be akarják fejezni. A Dunántúli Napló május 5-i számában azt adhattuk hírül, hogy az épület műszaki átadása megtörtént és június első felében már ismét a régi helyén fogadja ügyleteit az MNB Baranya megyei Igazgatósága. Tavaszi kezdésre ígérték a lánycsóki posta építésének kezdését. Nemcsak elkezdték, hanem olyan jól állnak a munkákkal a szajki termelőszövetkezet építőbrigádjának dolgozói, hogy már a tetőszerkezet is a helyére került. Az egymillió forintért létesülő új postahivatalt augusztusban szeretnék átadni. Május elején tartották a szentlőrinci új OTP-fiók műszaki átadását. A jelenlegi 25 négyzet- méter alapterületű helyiségükből hamarosan korszerű, tágas, 160 négyzetméter alapterületű épületbe költözhetnek az OTP helyi dolgozói. A csaknem kétmillió forint értékű épületet a Szentlőrinci Költségvetési üzem dolgozói építik. Elkezdték a mágocsi 12 tan- tgfrtnes iskola kivitelezését. A Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat — a tervezéstől az átadásig felel az intézmény építéséért — 33,6 millió forintért építi az iskolát a hozzátartozó 400 adagos konyhával és 110 személyes étteremmel együtt. Az átadási határidő jövő év augusztusának vége. Hozzákezdtek a véméndi hattantermes iskola építéséhez is. A termelőszövetkezet építőbrigádja 15 millió forintért alakítja ki az Intézményt a hozzátartozó konyhával, étteremmel együtt. Két év múlva, 1985 szeptemberében már az új iskolába járhatnak majd a véméndi gyerekek, akik a jelenlegi hattontermes iskolájukban délelőtt és délután tanulnak. Befejezték a Szigetvári l-es számú Általános Iskola konyhájának bővítését és elkészült az étterem is. A 7,8 millió forint értékű munkával nemcsak az általános iskolások étkeztetése oldódott meg, hanem a gimnázium és a szakmunkásképző kollégistáié is. A munkák befejezésének eredeti határideje tavaly ősz volt. . . Még egy szigetvári hír: hozzákezdtek a Le. nin lakótelepi bölcsőde bővítéséhez. A jelenleg neqyvensze- mélyes intézményt további húsz hellyel bővítik. A járás tanácsainak költségvetési üzeme szeptemberre ígéri a 2,4 millió forintos munka befejezését. Mohácson pedig az óvódásoknak épül a Felszabadulási lakótelepi 50 személyes intézmény. Az elképzeléseknek meg. felelően fébruórban kezdték meg a munkát, s már megérkeztek a Soproni Faipari Vállalat által gyártott elemek, ami. két a helyszínen szerelnek ösz- sze. A 3,5 millió forint értékű óvoda részben társadalmi munkában készül: nyolcszázezer forint értékű munkát — tervezés belső szakipari szerelés, épületgépészeti — vállaltak fel díjmentesen a tanácsi dolgozók, illetve a helyi szakvállalatok szocialista brigádjai. A B. m. Építőipari Vállalat betonüzemének CB-készüléke, mellyel-a megyében közlekedő betonszállító autókkal tartják a kapcsolatot. Nemcsak a telefont pótolja Mind több CB-rádió a baranyai közületeknél A munkatempóban, szervezettségben hamar megtérül az ára Kitartóan emelkedik a CB- rádió tulajdonosainak száma, s az utóbbi időben egyre több vállalat, intézmény is felsorakozott közéjük. Ma már a megye 1200 CB-rádió tulajdonosának csaknem háromnegyedét teszik ki a közületek. Megtalálhatók közöttük a rendőrség, a szervizhálózatok, a termelő nagyüzemek, az útfenntartók, a taxisok. Hogyan hasznosítják ezeket a rádiókat? Először a BÉV betontechnológiái főüzemvezetője, Dárdai Jenő válaszolt. — Két éve vásároltuk meg az első készülékeket az alapozó és fogadószint-építő üzemünknek. Akkor elsősorban a telefon hiánya késztetett bennünket erre, hiszen ez az üzem mindig beépítetlen terepen dolgozik. így közvetlenül tudtuk tartani velük a kapcsolatot, rugalmasabban, gördülékenyebben folyt a munka. Később a betontechnológiái üzemet is felszereltük CB-rádióval, s ez már számolható anyagi haszonnal járt, hiszen az értékes, drága üzemű munkagépeinket így közvetlenül tudjuk másik területre irányítani, s folyamatosan, éppen megfelelő számban tudjuk küldeni a betonmixereket vagy pótalkatrészeket. Mivel a betonkeverőben három óra alatt megköt a cement, pontatlan számítás vagy egy elromlott be- tonszivattyú miatt gyakran kellett kényszerürítést végeznünk. Mire visszajutottak a központba e gépek, s ott új területre irányítottuk volna őket, már rég tönkrement a beton. Harmadik ütemben az összes üzemvezetőnket elláttuk CB- rádióval. Nem olcsók ezek a készülékek, de a felgyorsult munkatempóban, a szervezettség javulásában megtérül az áruk. A CB-rádió hasznosításának sokat ígérő területei a termelőszövetkezetek, ahol kilométerekre szétszórt munkahelyek között kell koordinálni a munkát. A majsi Kossuth Tsz elnöke, Herger László tavaly nagyrészt a CB-rádiók eredményének tulajdonította, hogy a tervezettnél két nappal korábban befejeződött oz aratás. — A községben eddig többnyire csak személyes ügyintézésre volt mód — mondja Herger László —, s apró ügyek miatt is órákat, benzinlitereket vesztegettünk el. Nehézkes volt a betakarítás is. A CB-ródiókko'l összeköttetést tudunk biztosítani a kombájnok, a teherautók és a szárító között, így a gépek célszerű ütemben tudják kiszolgálni egymást. Számtalan formában segítségünkre vannak e készülékek. Ha egyik helyen megázik a talaj, esőmentes területekre tudjuk irányítani munkagépeinket, ismét gépidőt, benzint takarítva meg. 3arta Zsuzsa
