Dunántúli Napló, 1983. május (40. évfolyam, 119-149. szám)
1983-05-16 / 134. szám
Az udvarias dicséretből nem tesz üzlet \A nikkel csak másodrendű kellék A Zsolnay Óriási dollárhaszon, mégis csak hárman csinálják Magyar nyereg még most sem kell Nyugat-Európában: legutoljára 1938—40-ben vásárolták hadi célra. De a fo- gatos lószerszám töretlenül népszerű immár egy évtizede. A megrendelők a magyaros, kissé tán betyáros jelleget hangsúlyozzák, csupán a díszítésben, a színek meghatározásában élnek üzleti kikötéssel. A 75 éves Rab József, király- egyházai kisiparos a hazai lószerszámok növekvő exportja miatt váltotta ki iparengedélyét már idős emberként. Megérte, hisz 1974 óta csaknem 30 szerszámot készített külföldre a Kisipari Termeltető Vállalat országos export-import irodája révén. Nemrég Erzsébet angol királynőnek adta fel négyfogatos futószerszámát. Ennyi aranyozott fémfelületet sose látott életében, amennyit megrendelt a királynő. Az átvevők hosszú időn át nagyító alatt néztek minden darabkát, de kifogás nem érte a baranyai szíjgyártó és nyerges mesterember remekét. Épp ezt az áruátvételi ceremóniát a legnehezebb átélni. Könnyebbnek tűnik az igényelt munkadarab megalkotása, mégha a díszes sallangok fonása nem is egyszerű mesterség. Friss igény, hogy a fejre kerülő sallangon 12 szál rojt csüngjön, a hátrészen pedig négy szállal több. Nem mindegy, hogy a most divatos 2-es, 4-es, 5-ös fogatok szerszámai milyen színekben, formákban pompáznak. Kikötés, hogy a felvert szélű kápán még a napsugár is megálljon, a leg- dúsabb színekben ragyogjon. Vagy a kantár, homlok és hót sallangdíszeiben a réz csillagok aranyat utánozva, szemet vakítóan díszelegjenek. Csak tehén lakkbőrt és csipkézett szélű réz fémdíszeket szabad felhasználni, legfeljebb néhány ezüstutánzatú nikkelcsat egészítheti ki a réz-pompát. Rajta kívül ma már hazánkban csak ketten vállalják az ősi, sztyeppéi nomád hagyományokon alapuló szíjgyártó és nyerges mesterséget. Csankó Zoltán Szekszárdon, Kati László Debrecenben, akik közelebb vannak a 80-hoz, mint a 70- hez. Részükre egyedül Sólymos József budapesti ötvös állít elő speciális vasalásokat. Egyik mesterembert sem követi utód a szakmában. Rab József fia is sofőr. Pedig keresik a magyar parádés lószerszámokat Svájcban, Kanadában, NSZK- ban, USA-ban. Még ma is mi számítunk a legjobb lószerszámgyártónak a világon, és ebben nem csak az olcsó munkaerő játszik közre. A szakmát az sem élénkíti fel, hogy az igósszerszámok reneszánsza következett el, mivel egyre többen tartanak lovat az olcsó fuvarozás, szállítás reményében. Egyébként * egy szerszámot kb. 35—40 000 forintért ad át a baranyai kisiparos gyártó a külkereskedelmi cégnek, amit legalább háromszor ekkora áron értékesítenek a tőkés piacon a megfelelő dollár-értékben. Csuti János Rab József királyegyházi mestert sem követi utód a szakmában sikere Londonban Három nap alatt 40 ezer font értékű megrendelés A londoni árubemutató egy részlete. A felső sorban a Zsolnay Porcelángyár termékei. Aranyveretes futószerszám Erzsébet királynő négyfogatosának Lesz-e Zrínyi-szobor a talapzaton ? Május 23-tól lezárják a pécsi Hunyadi utat Augusztusra elkészül az északi érintő út nyugati szakasza Távol-Kelet és Európa legszebb, leértékeseb'b porcelánjai között mutatkozott be a Zsolnay Porcelángyár április végén, a Londonban megtartott rangos árubemutatón. Nyolc hatalmas ládában kelt útra a mintegy 300 darabos kollekció. A kiállításon való részvétel előkészítése már múlt év decemberében elkezdődött, gondos válogatás és tervezés előzte meg. Erre a bemutatkozásra a már eddig gyártott tér. mékek mellett újakat is készítettek, mint például a nagyon szép desszertkészleteket. A nyolc ládába többek között csodaszép porcelán, fajansz tálak, vázák, kávés-, teás- és étkészletek, apró tányézkák, bon. bonierek kerültek, valamint különböző figurális dísztárgyak. Az árubemutatón Bosnyák János igazgató és Hoffmann Antal, a gyár piackutatója vettek részt. Az eseményekről és tapasztalatokról a következőket mondták: Ha valaki nyugaton eladni, kereskedni akar, ezéken az árubemutatókon állandóan ott kell lenni. Hatalmas kínálat van, a világ minden részéből jön az áru, a nyugati kereskedőknek bőven van választási lehetőségük a legszebbek és legolcsóbbak körött. Az üzletkötéseket alaposan megfontolják, huszonötször is megnéznék egy- egy darabot. Érdekes, külön világ ez, a pszichológiáját is ismerni kell. Például az már sikernek számít, vásárlási szándékot sejtet, ha az árut szidják. Ha udvariasan dicsérnek, abból biztosan nem lesz üzlet. A Zsolnay Porcelángyár fajanszai, csodaszép, különleges színeivel, a ihajszálfinom arany kontúrokkal a formáival, a szépek között is a legszebbek voltak — mint mondták —, ilyent senki nem tud csinálni. (Érdekes módon nagy sikert arattak a nálunk giccsnek számító figurális dísztárgyak is.) A hó- romnppos árubemutató és kereskedelmi tárgyalások eredménye: 40 ezer angol font értékű üzfefkötés. A megállapodás szerint az áru egy részét kiskereskedők veszik meg, a 'különböző szervizekből, készletekből pedig luxus éttermek, teázó- és kávézócukrászdák kértek. A Zsolnay Porcelángyár hire- neve tehát egyre jobban terjed a világban. Jelentős összegű üzletkötéssel rendelkeznek az USA-vaf, de vásárló Spanyolor. szág, Olaszország, Görögország és Kuwait is. Egy-egy — a mostani londonihoz hasonló — árubemutatónak, üzletkötésnek általában az is következménye, hogy a kereskedők kíváncsiak lesznek az országra, a gyárra, ahol készül. Amikor eljönnek, és megismerik a Zsolnay gyár múltját, megcsodálják a gyár parkjában levő kerti dísztárgyakat, szobrokat, megismerkednek Pécs múltjával, kultúrájával, a várossal, rendszerint megnövelik a rendelést. Bosnyák János igazgató szerint a gyárnak és a városnak kedvező bemutatkozása sok esetben hozzátartozik a jó üzlethez. Sarok Zsuzsa A hídépítők az utóbbi hetekben alaposan „ rá hajtotta k": Pécsett az északi érintő út Hunyadi út és Landler Jenő utca közti szakaszán a két végpont felé közeledik az útpálya betonozása. A munka jelenlegi állását látva bizonyosra vehető, hogy augusztusban át is adhot- ják a forgalomnak az új útszakasztMi történik most a belváros peremének ezen a részén? A régi Aradi vértanúk útjának a burkolatát szedik fel, s készítik elő a helyet az új burkolatnak, ami a Flórián térihez lesz hasonlatos, de burkolóanyagként itt kisebb műkőidomokat használnak. Előbb azonban a házak csapadékvizeinek az elvezetésére kisszel- vényű csatornát fektetnek le, azon jut majd a víz az új út főgyűjtőjébe. Hamarosan egy nagyobb munkára kerül sor a Hunyadi út és az épülő út csomópontjában. Előreláthatóan május 23-tól mintegy kéthetes időtartamra lezárják mindennemű forgalom elől a Hunyadi utat, a Vak Bottyán utca becsatlakozásával együtt nyolc közmű egyidejű átépítése miott. Kisebb közmű-munkára kerül sor még a Landler Jenő utcai oldalon is. Ezek elkészülte után alakítják ki mindkét oldalon az északi érintő út végleges csomóponti csatlakozását. (Megjegyzendő, hogy a Hunyadi út lezárása idején a Mecsekre irányuló forgalmat a Landler Jenő utcára és a Székely Bertalan útra terelik.) A Mecsek utcával szemben — a támfal legmagasabb pontján — kilátó-erkély épült. Ez végleges kialakításában még egy lőréses koszorút kap, így mintegy ellenpontozza a túloldalt húzódó városfal bástyáit. A Nyíl utcával szemben szobor- talapzat-szerű betonépítmény van- Valóban talapzat ez. A tervrajzon ez olvasható: Zrínyi Miklós — a költő és hadvezér — lovasszobra. (Csak az nem olvasható, hogy mikor kerül odo egy ilyen szobor.) A Nyíl utca torkolatánál a ma már meqlévő lehetőségeket kihasználva félkör alakú tér formálódik majd, s az utca első házai közé stilizált, kőívből készülő kapu kerül mintegy a leendő szobor hátteréül. A városfal mentén a későbbi (?) helyreállítás után a hajdani vizesárkot imitálják majd: a váltakozó szélességű sávot árokszerűen képezik ki és füvesítik. H. I. „Feltámadt” a tehén őse Régi négylábúak a Mecseki Kultúrparkban Zoológiában jártas olvasóink bizonyosan kételkedve fogadták egyik mostanában megjelenj hírünket, amely a Mecseki Kul- túrpark őstuloktenyésztéséről tudósított. Jogosan, hiszen ez az állatfaj a lexikonok szerint évszázadokkal ezelőtt kipusztult, legutolsó példányát 1627- ben, Lengyelországban látták. Talán feltámadtak poraikból a szarvasmarhák ősei? Vagy újabb példányokra bukkantak? — kérdeztük a Mecseki Kultúr- park igazgatóját. — Egy német biológus testvérpár teremtette újra a harmincas években ezj az állatfajt — mondja dr, Fülöp István. — De mielőtt miszticizmussal vádolnának bennünket, szögezzük le: a modern tudomány segítségével. Arra az időszakra már közismert volt az evolúció tano, s ök úgy gondolkodtak: ha ez a lény volj háziállatunk elődje, az ősi jegyeket magukon viselő példányok kiválogatásával, szaporításával, újraszelektálá- sával eljuthatnak a barlangrajzokon, néhány régi festményen megörökített őstulokig. Kísérletük eredményesnek mutatkozott, s a „neo-tulok” példányok állatkertekbe kerültek. Noha éppen abban az időben hasonló tenyésztés folyj Tallinn- ban is, kevés volt az állatok száma, és e furcsa kísérletek híre csakhamar feledésbe merült. Magyarországra a hetvenes évek elején a schönbrunni állatkertből érkezett egy őstulok testvérpár: Ajax és Antónia. Az ő utódaik voltak a mi első példányaink: Ábel és Tana. Nem lett volna szerencsés azonban tovább folytatni a beltenyésztést, ezért a híres atavisztikus fajtából, a magyar szürke marhák közül szemeltük ki „házastársaikat". — Nem rontották le ezzel a keresztezéssel az állatok őstulok-jellegét? . — Eddigi eredményeink arra utalnak, hogy nem. Sőt, nagyon életképesnek mutatkoztak az utódok, melyeknek ma már harmincra tehető a számuk. Csereállatokként Lipcsétől Jászberényig sok helyre elkerültek. S éppen ezen a tavaszon keresett meg bennünket Dathe professzor, a berlini állatkert főigazgatója, hogy a mi tenyészetünk és nyilvántartásunk alapján szerkessze meg az őstulkok nemzetközi törzskönyvét. — Joggal nevezzük-e őstuloknak ezt az állatot? — A külső hasonlóság alapján mindenképpen, hiszen — főként a nőstények — szinte tökéletes azonosságot mutatnak a festményekből, csontleletekből rekonstruált őstulokkal. Még nem tudtuk megfejteni annak a titkát, hogy a hím állatokon miérj nem jelentkezik olyan markánsan az őstulokjelleg. — A kuriózumon kivül van-e még haszna egy ilyen tenyészetnek? — Ha csak azt tekintjük, hogy minden kihalt fajjal szegényebb lesz élővilágunk, már akkor sem csekély az eredménye. De korunkban, amikor a modern agrotechnika révén néhány hibrid kiszorít egy sereg háziállatfajtát, az efféle ősi génbankoknak óriási jelentőséqe lehet. Barta Zsuzsa Hétfői □
