Dunántúli Napló, 1983. május (40. évfolyam, 119-149. szám)

1983-05-14 / 132. szám

A KSH Baranya megyei Igazgatóságának jelentése az 1983. évi else negyedévről Mohácson és Siklóson jelentős számú lakást épít a vállalat. 1983. első negyedévének vé­gén összesen 205, egyenként 500 000 Ft-os költségvetési ér­téket meghaladó építmény kivi­telezésén dolgozott a megyei székhelyű kivitelező építőipar, a munkák száma az egy évvel korábbi állapothoz képest há­rommal növekedett. A kivitele­zés alatt álló építmények együt­tes generálköltségvetési értéke ez év márciusának végén 2,2 milliárd Ft volt, 5%-kal keve­sebb, minj egy esztendővel ko­rábban. Mezőgazdaság A mezőgazdaságban az elő­ző év kedvező gazdálkodási körülményei és jó eredményei megfelelő alapot teremtettek az ez évi induláshoz. Az őszi vetési és talajművelési munká­latok időben elkészültek, a té­li—tavaszi takarmány megfelelő minőségben biztosítva volt az állatállomány számára. A tél folyamán és az első, negyedév hónapjaiban kevesebb volt a csapadék a sokéves átlagnál, ami elsősorban további csa­padékszegénység esetén az el­következő időszakban hátráltat­ja a növények fejlődését. A vetésszerkezet ez évben je. lentősen nem változott mintegy 4,5%-kal nő a kukorica, 18,0%-kal a szója, csökken a napraforgó és a cukorrépa ve­tésterülete. Az állattartás főbb ágazatai­ban az állomány 1983. márci­us 31-érr az előző év első ne­gyedév végi állapotától eltérő­en alakult. A szarvasmarhák száma csökkent, ami nagyobb részt a kisüzemi állomány tar­tós fogyásával függ össze. Az állatok 79%-a a nagyüzemek­ben volt. A nagyüzemi állo­mányból a negyedév végén már számottevő mennyiség, közel 5000, főként hízómarha került kihelyezésre a kisüzemekhez. A sertésállomány nagyöbb volt az egy év előttinél. Legna­gyobb arányban a kisüzemek állománya nőtt ahol több volt a kocák száma is, mint egy éve. A nagyüzemekből kihelyezett álldmány 7078 db-ot tett ki, szinte teljes egészében hízó­sertés került a kisüzemekhez. A nagyüzemi juhállomány ki­sebb volt mint egy éve, 3437 db-ot helyeztek ki a kisüzemek­hez. A baromfiállományból a tyúk­félék száma ugyancsak csök­kent a mezőgazdasági terme lő­magasabb. A szocialista ipar­ban és a kivitelező építőipar­ban a bérek a megfigyelt ága­zatok átlagnál kisebb mérték­ben növekedtek. A fizikai fog­lalkozásúak havi átlagbére 1983. I. negyedévében 4019 fo­rintot tett ki. Ez az összeg az egy évvel korábbinál 2,7%-kal volt több. A fizikai dolgozók át­lagbérének emelkedése a ke­reskedelem kivételével vala­mennyi népgazdasági ágban elmaradt az összes foglalkoz­tatottak munkabérnövekedésé­től. A megfigyelt ágazatokban foglalkoztatottak havi átlagke­resete ez év első három hó­napjában 4939 forint volt, 4,1%-kal több az egy eszten­dővel korábbinál. A gazdálkodó szervezetek a negyedév során 8,1%-kal több béren felüli kifizetést teljesítet­tek, mint 1982. év azonos idő­szakában. Az egy főre jutó pré­mium, jutalom, stb. 2264 fo­rint volt, ami 9,6%-kal megha­ladta a tavalyi I. negyedévit. Kereskedelem A kiskereskedelem folyó áron számított forgalma az I. ne­gyedévben csaknem elérte a 4 milliárd forintot, közel 9%-kal többet az egy évvel korábbi­nál. Nagyobb mértékben a bol­ti élelmiszerek eladása nőtt, amiben szerepe volt idén a márciusi forgalmat növelő hús­véti vásárlásoknak is. Az át­lagot el nem érő ütemben nőtt a vendéglátás forgalma. összehasonlítható árakon számítva 0,2%-kal emelkedett a kiskereskedelmi forgalom. A kiskereskedelmi árak átla­gosan a múlt év azonos idő­szakához mérten az országos­sal közel azonos mértékben, 8,6%-kal növekedtek. A növe­kedés túlnyomó részét az 1982- ben végrehajtott központi ha­tósági árintézkedések okozták. Az idényáras cikkek ára a piacokon átlagosan 4,9%-kal emelkedett, a szövetkezeti bol­tokban 0,7%-kal csökkent ___ A szocialista kereskedelem árukínálata az I. negyedévben lényegében a múlt évihez ha­A főbb beruházási, termelési és értékesítési folyamatokat, valamint a lakosság életkörülményeit az alábbiak jellemezték 1983. első negyed­évében a megyében: — a beruházási tevékenység folyamatos, összességében az előző év azo­nos időszakáét megközelítő volumenű volt; — a szocialista ipar és a kivitelező építőipar termelése nem érte el az egy évvel korábbit. A szocialista ipar külkereskedelmi értékesítése — folyó áron számítva — növekedett, rubel és nem rubel relációban egyaránt meghaladta az elmúlt év első negyedévit; — az átlagbérek korábban jellemző növekedése mérséklődött; — a kiskereskedelem eladási forgalma — összehasonlítható áron — az elmúlt év első negyedévének színvonalán maradt. A lakosság áruellá­tása alapvető cikkekből megfelelő volt. KVB—I. típusjelű korrózióvédelmi gépeket gyártanak, és szállí­tanak az ország különböző részeibe a Vizügyi Igazgatóság cser­kút! géptelepén. Beruházások Az első negyedév beruházási tevékenységét Baranya megyé­ben a folyamatosság és — ösz- sZességében — az előző év azonos időszakáét megközelítő volumen jellemezte, az állami beruházások előtérbe kerülése, továbbá ezzel egyidejűleg a vállalati beruházások mérsék­lődése mellett. A beruházási te­vékenység lényeges eleme volt a múlt esztendő végén Pécsre juttatott földgáz hasznosítása. Ennek során 1983. első negyed­évében földgáz felhasználásá­ra tért át — többek között — Pécs két legnagyobb ipari gáz- fogyasztója, a Zsolnay Porce­lángyár és a Pécsi Kenyérgyár. A megyébe települt szoci­alista ipar termelési értéke — folyóáron számítva — 1983. el­ső negyedévében mintegy 7,6 Jelentősen növekedett a termelés az 1982. I. negyedévihez képest (%) Női felsőruházat 174,8 Vegyipari műveletek berendezései 168,2 Mágneses hangrögzítő 136,9 Csontos nyershús 119,8 Szőlőbor 117,0 Ruházati bőr 116,1 Vaj 111,1 A villamosenergia- és a gép­ipar kivételével a nehézipar va­lamennyi ágazatában, valamint a könnyű, és az élelmiszeripar­ban csökkent a termelés. A bá­nyászatban a megyei ipar átla­gánál kisebb volt a csökkenés. A megyei székhelyű szocialis­ta ipar első negyedévi értéke­sítése 8 milliárd Ft volt, válto­zatlan áron 2,6%-kal kevesebb az elmúlt év azonos időszaki­nál. A megfigyelt vállalatok második negyedévi rendelésál­lománya azonban a kereslet Építőipar A megyei székhelyű kivitele­ző építőipar első negyedévi termelése a célkitűzések és az enyhe tél ellenére — összeha­sonlítható árorv számítva — mintegy 4%-ko| csökkent az előző év azonos időszakához képest. Az építési-szerelési mun­kán foglalkoztatott fizikai dol­gozók száma 2%-kal kevesebb volt, mint egy évvel korábban. A meqyei székhelyű kivitele­ző építőipar ez év első három hónapja során összesen 263 la­kást adott át megrendelőinek, milliárd Ft volt. A termelésnek megközelítően a felét a nehéz-, mintegy 24%-át a könnyű- és közel 27%-át az élelmiszeripar adta. A szocialista ipar első negyedévi termelése 2,1%-kal kevesebb volt a tavalyi első negyedévinél. (Országosan 1,3%-kal volt kevesebb a ter­melés). A bányászat nélkül szá­mított ipari termelés az átla­gosnál erőteljesebben mérsék­lődött. A foglalkoztatottak át­lagos állományi létszáma a termelésnél kisebb mértékben csökkent, így az egy foglalkoz­tatottra számított termelékeny­ség közel 1%-ikal maradt el az eav évvel korábbitól. Néhány fontosabb termék termelésének alakulása az eaves ágazatok termelésének differenciáltságát mutatja. csökkent Farostlemez (nyers) 97,1 Mész (égetett), darabos és porrá oltott 91,3 Bőrkesztyű 90,7 Liszt 87,4 Krómos felsőbőr 83,1 Porcelánszigetelő 78,8 Gyümölcskonzerv 60,2 Égetett tégla 58,7 bizonyos mértékű utal. élénkülésére A folyó áron számított külke­reskedelmi célú értékesítés 7,0%-kal több volt, mint az előző év azonos időszakában, rubel és nem rubel relációban egyaránt meghaladta a tavalyit. A könnyű- és az élelmiszeripar eladásai nagyobb mértékben növekedtek rubel relációban. A könnyűiparban' a nem rubel el. számolósú eladásoknak mintegy 15%-át tette ki a bérmunkaex­port. amely a tavalyival közel azonos értékű volt. megközelítően annyit, mint az előző év azonos időszakában. A negyedév végén 1 937 lakás kivitelezési munkáin dolgoztak, valamivel kevesebben, mint egy évvel korábban. Az épülőfélben lévő lakások 87%-a a Baranya megyei Állami Építőipari Vál­lalat kivitelezésében, túlnyomó- részt paneltechnológiával va­lósul meg. Építési helyük tekin­tetében lényeges változás, hogy ezúttal — pécsi lakásépítkezései­nek egyidejű csökkenése mel­lett, a kereslethez igazodva — A pécsi Minőségi Ruházati Szövetkezetnél nyugatnémet exportra készítik elő a könnyű, nyári ru hókat. Läufer László felvételei Libamájat csomagolnak exportra a pécsi baromfifeldolgozóban sonló volt. Az élelmiszerellátás megőrizte tavalyi, megfelelő színvonalát. Az elmúlt évhez képest javult az ellátás tőke­húsból, élőhalból, napraforgó étolajból, szintetikus mosósze­rekből. A ruházati cikkek kínálatá­ban — az elmúlt évinél na­gyobb forgalom ellenére — vá­lasztéki problémák ez évben is voltak. A konfekciókínálatban a férfizakók méretbeli, válasz­téki és mennyiségi hiánya oko­zott gondot. Női pantallókból sem volt megfelelő a válasz­ték. Jersey pantallókat kínáltak ugyan az üzletek, de a keres­let a pamut típusú áruk felé fordult, amiből nem volt ele­gendő. A kötött felsőruházat és a pamut alsóruházat ellá­tásban az elmúlt évben tapasz­talt hiányosságok ez évben is jelentkeztek. A vegyes iparcikkekből az ellátás helyzete az elmúlt évi­hez hasonló maradt. Továbbra is hiányos a kínálat hűtőszek­rényekből, mélyhűtőládákból. Nem tudják az igényeket ki­elégíteni Nauman-varrógépek- ből, 250 köbcentiméteres MZ motorkerékpárból, Simson, Ba- betta és Jawa kismotorokból. Az építőanyagok közül a kö­tőanyagokból jó volt az ellá­tás az első három hónapban. A cement árát a TÜZÉP szezo­nálisan ing^doztatja, így már­ciusig 40%-kal olcsóbb vásár­lási lehetőséget biztosított, ami kedvezően hatott a forgalom­ra. Falazóanyagokból (elsősor­ban kis méretű téglából) vi­szont nem tudják az igényeket kielégíteni. A magánépítkezők egyébként az egy évvel koráb­binál kedvezőbb helyzetben vannak, elsőbbséget élveznek a megrendelések kielégítésénél a közülietekkel szemben. A pécsi megrendelőknek előnyös, hogy a cement-, kavics-, mészhidrát- és téglavásárlásaikat a Fészek Áruházban befizethetik. Szolgáltatás szövetkezeti állomány mérsék­lődése miatt. Megváltozott a nagyüzemek gyakorlata a kis­üzemi tartóssal való kapcsola­tában: lecsökkent a kihelyezett állomány, inkább értékesítik a hizlalás) alapanyagot a kisüze­meknek. E magatartás nyilván­valóan a broyler-piac bizony­talanságával függ össze. ígé­retesebb áru a külpiacon a li­ba- és a kacsamáj, ez utóbbi volumenét a baromfiipar az ún. mulard-kacsa hizlalás révén igyekszik fokozni. Az értékesítést az év első fe­lében túlnyomórészt az élőálla­tok és az állati termékek teszik ki. Közülük jelentősen nőtt a vágósertés eladása. Ugyancsak jelentősen nőtt a vágójuh ér- téskesítése is, mérsékeltebben a vágóbaromfié. Vágómarhá­ból az értékesítés kevesebb volt, mint a korábbi két év el­ső negyedévében. A lakosság pénzbevétele A lakosság pénzbevétele 1983. első három hónapjában 9,4%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. Ezen belül a mezőgazdasági termékértékesí­tésből származó pénzbevételek 14,4%-kal emelkedtek. A lakosság takarékbetét­állománya 1983. március végén 6,6 milliárd forintot tett ki a megyében, 260 millió forinttal többet, mint 1982. év végén. A negyedév során 50 millió fo­rinttal többet helyeztek el be­tétbe, mint 1982. I. negyed­évében. A lakosság összes hi­teltartozása a negyedév vé­gén 5,1 milliárd forint volt, 2%-kal több, mint az elmúlt év végén. A január—márciusi 64 millió forintos állománybő­vülés 65%-a hosszúlejáratú hi­telek emelkedéséből adódott. Ezen belül az építési kölcsö­nök növekedése többszöröse volt a tavalyinak. Baranya megyében 1983. I. negyedévében a megfigyelt ágazatokban foglalkoztatottak száma 1,2%-kal kevesebb volt, mint 1982. I. negyedévében. A csökkenés jelentősebb volt, mint a korábbi évek azonos időszakában. (1981. I. negyed­évében 1,0; 1982. I. negyed­évében 0,5%-kal volt alacso­nyabb a létszám az egy évvel korábbinál.) Jelentősebben a szocialista iparban, a kivitele­ző építőiparban és a közleke­désben csökkent a létszám; 1,3; 1,9, 'illetve 2,5%-kal. A munkaerőállomány csökkenése nagyobb részt a fizikai állomá­nyúak köréből adódott. 100 fi­zikai dolgozóra 1983. első ne­gyedévében 23 nem fizikai munkavállaló jutott. A megfigyelt ágazatokban foglalkoztatottak havi átlagbé­re ez év I. negyedévében 4184 forint volt, az előző év azonos időszakához képest 3,2%i-kal A szerződéses formában mű­ködő egységek száma a ne­gyedév során tovább bővült a megyében. Március végén 144 bolt és 258 vendéglátóhely mű­ködött ebben a formában, 19 •illetve 20 egységgel több, mint 1982. év végén. Ez évben a kereskedelmi vállalatok lehető­séget kaptak az ún. jövedelem­érdekeltségű üzemeltetésre is. Az első negyedévben 5 ABC- áruház, 4 étterem és 3 ruhá­zati bolt kapott nagyobb ön­állóságot az üzemeltetésben. A lakossági szolgáltatás szer­vezeti rendszerében jelentős változást hozott a GELKA és az AFIT nagyvállalati, illetve tröszti szervezetének felbomlá­sa és a szervizek önálló kis­vállalatként újra alakulása. Az átszervezéssel a szolgáltatás rendszere (profil, nyitvatartási idő) egyelőre nem változott. Megoldatlan az új kisvállala­tok alkatrészellátása. Központi Statisztikai Hivatal Baranya megyei Igazgatósága HÉTVÉGE 3.

Next

/
Oldalképek
Tartalom