Dunántúli Napló, 1983. május (40. évfolyam, 119-149. szám)

1983-05-01 / 119. szám

1983. május 1., vasárnap Dunántúlt napló 13 Májusvárá a PMMF-en A májusfát már pénteken délután felállították a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola kollégiumának ud­varán — e jelkép nélkül ta­lán nem is lenne igazi má­jusváró a főiskolások hagyo­mányos tavaszi diáknapja. Először 1978-ban rendezték meg a diákmajálist, ettől kezdve minden évben beik­tattak a programba egy-egy kiválasztott témakörben meg­hirdetet-^ aWotót' pályázatot. Idén cr béke ügye lett az egyéni, vggy csoportos alko­tások téfeaja: a szabadtéri kompozíciókat a főiskola egész területén megvalósít­hatják és kiállíthatják a diá­kok. Tegnap délelőtt úgy lát­szik még a kompozíció meg­formálásán törték a fejeket a pályázók, mert nyüzsgés csak a majálisra megnyílt sörkertben volt tapasztalha­tó. A pályamunkákat azon­ban még vasárnap estig ki lehet állítani. A kollégium udvara igazá­ból csak délutánra mutatta a majális nyüzsgő képét. Elő­ször a Műszaki Főiskola tánccsoportja cdott műsort a kollégium ebédlőjében, s ez a bemutató végül is a má­jusfa tövében szabadtéri táncba csapott át. Este az EAST együttes koncertezett a főiskola ebédlőjében. Ma délután a májusváró diáknap szabadtéri rock-bu­lival folytatódik a műszaki főiskolások kollégiumának udvarán. Közös ének a Felszabadulási emlékműnél Bemutatók a Sopianae országos diáknapokon Gálaműsor a Nevelési Központban Egy évvel a műtét után Sikeresen zajlanak a KISZ Baranya megyei Bizottsága ál­tal rendezett I. Sopianae or­szágos diáknapok rendezvé­nyei Baranya megyeszékhelyén. Az ezer résztvevő középiskolás diájr találkozójának kedvez a verőfényes napsütés, így szin­te mindenütt találkozni lehe­tett velük tegnap a városban. A kötött programok előtt fel­keresték Pécs nevezetességeit, múzeumait, kiállításait, majd a Pécsi Nemzeti Színházban gyűl­tek össze, hogy délelőtt a bu­dapestiek, délután a csongrá­diak bemutatóját tekintsék meg. Pénteken este Pécs és Baranya középiskoláinak, szak­munkásképző intézeteinek leg­jobb közös és egyéni produk­ciói szereztek forró hangulatú, emlékezetes estet az első So- pianae-napokon. A középfokú tanintézetekben zajló amatőr művészeti tevé­kenység sokszínű és gazdag bemutatóját adja a pécsi ta­lálkozó. Szakmai zsűri, továb­bá a diáktanács zsűrije és a népes közönség előtt mutatkoz­nak be a különféle közös és egyéni produkciók, seregnyi műfajban. Magyar népdalok csendülnek fel a Pécsi Nem­zeti Színház színpadán, néger spirituálék, spanyol gitárzene és dixieland. Nem hiányoznak a programról a diákszínpadok, hogy irodalmi alkotások által saját nemzedékükről valljanak társaiknak. Pécs méltán szere­pel emlékezetes módon kóru­saival, a diáknapokon fellép a Kodály Zoltán Gimnázium, az 500-as Ipari Szakmunkásképző Intézet, a Művészeti Szakközép- iskola kórusa, valamint a Nagy Lajos Gimnázium Orff-együtte- se, spirituálé-csoportja, férfivo- kálja. A csongrádiak műsorá­ban ugyanakkor figyelemre méltó a néptánc erőteljes je­lenléte, valamint a szentesi Horváth Mihály Gimnázium drámai profiljának megfelelő­en számos egyéni színpadi pro­dukció. Diákszínpadok mutat­koztak be ezen kívül Csong­rádról, Makóról, Hódmezővá­sárhelyről. Jó ideje vonzzák a fiatalokat a különféle táncos színpadi produkciók, ezekből is lehetett látni néhányat klasz- szikus vagy modern zenei kí­sérettel. A legjobbakat ma, május elsején este 6 órakor láthatjuk majd a Sopianae or­szágos diáknapok fesztiválzáró gálaestjén, a díjkiosztáson, a Nevelési Központban. Még egy emlékezetes prog­ramja volt a tegnapi esemé­nyeknek: este fél tízkor a Fel- szabadulási emlékműnél gyűl­tek össze a Sopianae-diákna- pok résztvevői, ahol a három nagy csoport egy-egy rövid mű. sorral, közös énekléssel köszön, tötte a fesztivált. Pécs május elsejei felvonulá­sán is ott van ma a Sopianae- diáknapok ezer résztvevője. Részt vesznek a pécsi majális programjain, hogy a díjkiosztó­ünnepség után zenés búcsúest­tel zárják az első Sopianae or. szágos diáknapokat. G. O. Gerlecz József mozgatja az ujjait Egy évvel ezelőtt adtunk hírt arról a szenzációs műtétről, melynek során dr. Nyárády Jó­zsef, a Pécsi Orvostudományi Egyetem adjunktusa „vissza­vonta" Gerlecz József karját, amit egy szállítószolag tépett le. A műtét méltán váltotta ki a szenzációs jelzőt, hiszen ilyen­re addig nem került sor ha­zánkban: egy egész végtag ke­rült vissza eredeti helyére. (A szállítószalag a könyök fölött tíz centire szakította le a bal kart.) Utoljára a télen, újévi szá­munkban adtunk hírt Gerlecz József állapotáról — mint utóbb kiderült, sok kellemetlenséget okozva Nyárády doktornak: so­kan neki tulajdonítottak oly ki­jelentéseket, amiket nem ö mondott, amik nem voltak iga­zak — de a mi akkori anyagunk­ban sem szerepeltek. Akkor ugyanis azt írtuk, hogy Gerlecz József felásta a kertjét — o mégoly óvatos zsurnaliszta sem hagyhatta volna ki ezt a le­hetőséget, amikor a visszavarrt karú ember sorsáról írt. Ami igaz, igaz, Gerlecz József kertje, az a bizonyos, a háza előtti né­hány ásónyom, s egy szóval sem említettük, hogy az ásót az egészséges jobb kezével, s nem az operált ballal ásózta fel. (,,A bejáratot övező ágyás"- ról írtunk akkor.) Sajnos, néme­lyek nem tudják elképzelni, hogy alkalomadtán egy kézzel is lehet ásózni, s hogy a kert fogalmába belefér a néhány négyzetméteres rózsakert is — 5 ennek következtében oly dol­gokkal zaklatták Nyárády dok­tort, omiben ő vétlen. (Ha van vétkes egyáltalában.) Talán ezért is volt oly szófu­kar dr. Nyárády József, amikor az évfordulón telefonon kérdez­tük: — Nézze, én többet nem nyi­latkozom a karról, illetve, hogy pontos legyek, egyszer még lo­gok beszélni róla. akkor, amikor Gerlecz József állapota állandó­sul. Még mielőtt bárki is azt gon­dolná. hogy a nem állandósult állapot alatt esetleges romlás értendő, kérdezzük meg a leg­illetékesebbet, Gerlecz Józsefet: — Tudom mozgatni az ujjai­mat, de fogni nem tudok velük. Mindegyik ujjammal érzek, saj­nos fájdalmat is, kivéve a kisuj- jamat, azt talán meg is vághat­nák, anélkül, hogy észrevenném. S mielőtt még valoki is az ujjmozgatás alatt csak azt érte­né, hogy el tud játszani az ujj­mozgató egy Chopin-mazurkát vagy Liszt-rapszódiát; mondjuk el, hogy meglehetősen korláto­zott ez a mozgás, s komoly kon­centrációjába kerül Gerlecz Jó­zsefnek. — Én tudom, mennyit javult a karom állapota, s ha olykor türelmetlen vagyok is miatta, már ezért is mélységes köszö­nettel tartoznék Nyárády ad­junktus úrnak, hogy egyáltalá­ban van karom. De magam is látom, hogy a kezelések, a tor­na hatására, hogyan kezd el érezni, egyre inkább mozogni a csuklóm, az ujjaim, szóval még nincs vége a gyógyulásnak ... Egy metszőollót általában a jobb kézzel használnak — ajánljuk ezt azoknak o figyel­mébe, akik netán belekötnének o következőbe: Gerlecz József maga metszette meg szőlejét (ami nem azonos a kertjével). A kertásás és a szőlőmetszés is azért kívánkozik a vele készült riportokba, mert ha nem is a visszaoperált bal karjáról ad­nak orvosi pontosságú diagnó­zist, de jelzik egy ember élet­kedvét, és akarását, hogy a le­hető legjobb állapotba kerüljön újra a karja. Egy évvel ezelőtt maga ugyanis Nyárády doktor hang­súlyozta : a műtét sikeres volt, de hogy a kar mennyire fog funkcionálni, az már nemcsak az orvostudományon, hanem Gerlecz József kitartásán, aka­ratán, kedvén is múlik. — Mondtam a klinikán, pén­teken nem jövök kezelésre — mondta Gerlecz József. — Mert egy évvel ezelőtt, pontosan ezen a napon szakadt le a karom, s ekkor varrta vissza az adjunktus úr. Én ezt a napot megünnep- lem. Ünnepnapon meg nem dolgozik az ember. B. L. Több produkcióval szerepelt a diáknapokon a budapesti Budai Nagy Antal Gimnázium. Képün­kön az iskola kórusa Sisak András vezényletével. Szokolai István felvétele Pedagógusok kitüntetése Május elseje alkalmából a Pedagógusok Szakszervezete Baranya megyei Bizottsága ki­tüntetésben részesítette a szak- szervezeti mozgalomban hosszú idő óta eredményesen dolgozó aktivistákat. A kitüntetéseket Simon József, az SZMT titkára adja ót. SZOT „Szakszervezeti Mun­káért" arany fokozat kitünte­tésben részesült Ránics Miklós, a pécsi Nagy Lajos Gimnázium igazgatóhelyettese, ezüst foko­zatot kapott Cserfai Sándor, a magyarhertelendi iskola vezető­je és Ormai József, a bólyi álta­lános iskola nevelője. SZOT „Szakszervezeti Mun­káért" oklevél elismerésben ré-' szesült Elekes Istvánná, a Pécs, Közraktár úti Óvoda óvónője, Éberling Péter, a mohácsi Kis­faludy Gimnázium tanára, Gállá Zoltánná, a komlói „Ko­dály Zoltán" Általános Iskola tanóra, Heckenberger Istvánná, a pécsi Janus Pannonius Tudo­mányegyetem Tanárképző Test­nevelési Tanszékének oktatója, Herr Rudolfné, a bogádi Általá­nos Iskola tanára, Kalmár Györgyné, az újpetrei Általános Iskola tanára, dr. Medve Zol­tánná, a Pécs, Mátyás király ut­cai Általános Iskola tanítója, Molnár Ferencné, a Pollack Mi­hály Műszaki Főiskola üzem­mérnöke, dr. Péter Károlyné, a Pécs, 39-es dandár úti Általá­nos Iskola tanára, Pintér Györgyné, a sásdi Általános Is­kola tanára, Szabó Jenő, a sik­lósi Diákotthon nevelője és Tóth Mihályné, a Pécs, Vasas II. Általános Iskola igazgatóhelyet­tese. A Pedagógusok Szakszerveze­te elnöksége „Érdemes Szak- szervezeti Munkáért" emlékpla­kettjét kanta Vétek János, a pé­csi Kereskedelmi és Vendégló- tóipari Szakmunkásképző Inté­zet tanára. A Pedagógusok Szakszerve­zete Baranya megyei Bizottsága pénzjutalomban részesítette a testületi munkát segítő, a re­szortfeladatok ellátásában élen­járó, összesen kilenc MB tagot és aktivistát. Vekor ’83 Országos tanácskozás a korrózióvédelemről Népgazdaságunkban évente 16—17 milliárd forintnyi érté­ket esz meg a rozsda. Miként lehetne csökkenteni a korróziós károkat? Hogyan óvhatjuk meg fokozottabban a drága eszkö­zöket, növelhetjük élettartamu­kat? A korrózióvédelem ügyét most ismételten az országos érdeklődés homlokterébe állít­ják. Május 2-án Pécsett, Vekor elnevezéssel háromnapos or­szágos tanácskozás kezdődik. A rendezők: a három évtizede működő Vegyipari Korrózióvé­delmi Szolgálat, melynek mun­káját az OMFB támogatásával a Nehézvegyipari Kutató Inté­zet korróziós osztálya irányítja, valamint a Gépipari Tudomá­nyos Egyesület Baranya megyei Szervezete. A tanácskozáson a legújabb kutatási eredmények­ről és a gyakorlatban bevált módszerekről cserélnek tapasz­talatokat a szakemberek. Mivel a korrózió minden iparágban, így a bányászatban is nagy gondot okoz, a tanácskozás el­ső napján a bányászat korró­ziós problémái kerülnek napi­rendre. Ezt követően az új ha­zai mosható, vegyszerálló be­vonatrendszer-családdal, majd a fémbevonatok vegyipari és bányászati körülmények között alkalmazhatóságával foglalko­zik a több, mint száz meghí­vott szakember. A tanácskozás második nap­ján „Ki tud tippet adni?" öt­letórát rendeznek, melyen a korrózióvédelemmel felmerült gondokra a helyszínen megvá­laszolnak a tervezők, az alap- anyaggyártók és a kutató in­tézetek képviselői.

Next

/
Oldalképek
Tartalom