Dunántúli Napló, 1983. május (40. évfolyam, 119-149. szám)

1983-05-12 / 130. szám

1983. május 12., csütörtök Dunántúlt napló s Az állategészségügyről tárgyalt a TESZÖY elnöksége fiz éve járványmentes a megye Nemzetközi tudományos ülés Pécsett Túlzsúfoltak a telepek — több az elhullás A korszerűsítés — pénzkérdés Az egészséges állomány is „rejtett tartalék” A togszövetkezetekben folyó óllotegészségügyi munka hely­zetét és a tennivalókat vitatta meg egyebek között tegnapi ülésén a Baranya megyei Tsz- szövetség elnöksége. A téma na­pirendre tűzésének az ad idő­szerűséget, hogy a közös gaz­daságok állatállománya az utóbbi időben növekszik, s ezt meghaladó mértékben emelked­nek az állattenyésztési produk­tumai is. Ezzel egyidejűleg azonban az elfogadhatónál na­gyobb mértékben emelkednek az állatelhullások is, annak el­lenére, hogy Baranyában a klasszikus fertőző betegségeket — száj- és körömfájás, sertés- pestis, boromfipestis stb. — si­került visszaszorítani, s amit számos európai országban nem mondhatnak el, Baranya gya­korlatilag több mint 10 éve jár­ványmentes. A megye országo­san elsőként mentesítette szorvasmarha- és sertésállomá­nyát a gümőkc|tól és a brucel­lózistól. Mi ad okot az aggodalomra? Miért emelkedik az állatelhul­lás? Az elnökség megállapítása szerint az okok a tartási, takar­mányozási és felnevelési körül­ményekre vezethetők vissza. Ezek a körülmények a szakosí­tott telepek elöregedésével az utóbbi időben mindinkább rom­lanak. A mostoha, esetenként zsúfolt tartásmódból adódóan az állatok ellenállókéoessége csökken, emiatt különféle légző­szervi, mozgásszervi, ivar- és emésztőszervi kórokozók lépnek fel. Ezek miatt történik a kény­szervágások, elhullásbk 80—90 százaléka. A borjüelhullás, -kényszervágás tavaly 12,5 szá­zalékos volt, az anyakocák 10— 15 százaléka esett ki a terme­lésből, a broilercsirke-elhullás négy-öt év alatt a duplájára nőtt. Mindez sürgeti a szakosított telepek rekonstrukcióját. A munkát pénzhiány lassítja, amelynek fő okai az állatte­nyésztés alacsony jövedelmező­sége, ami orszáaos gond. Ba­ranyát ez naavobb mértékben sújtja, mivel a megyében az ál­lattenyésztés aránya magasabb az országos átlagnál. Tavaly a tsz-ek 6,1 milliárd forintot meg­haladó alaptevékenységi bevé­teléből az állattenyésztés a 2,9 milliárdjával megelőzte a nö­vénytermelést, a jövedelem ki­termelésében uavanakkor mesz- sze lemaradt. Míg az üzemek fedezeti hányada az alaptevé­kenységben 29 százalékos, ezen belül a növénytermelésé 53, ad­dig az állattenyésztésé csupán 14 százalék. Az elnökség úgy foglalt állást, hogy a folyama­tos évközi árbevételt, a munka­erő egyenletes foglalkoztatását, a rét, legelők és melléktermé­kek hasznosítását lehetővé tevő és az emberi táolálkozásban nélkülözhetetlen élelmiszereket, ipari alapanyagokat előállító állattenyésztést nem lehet ki­Több újítás Megvitatták a Tanárképző Kar nyelvi programjait Magisteri lehetőség (Munkatársunk telefonjelentése) Budapesten, a Magyar Tudo­mányos Akadémia Nyelvtudo­mányi Intézetében vitatták meg tegnap a pécsi Janus Panno­nius Tudományegyetem Tanár­képző Karának nyelvi program­jait. Olvasóink előtt ismert, hogy ősszel néhány szakon megkezdődik Pécsett az egysá- r~~, tanárképzés kísérlete. Az egyetemen kidolgozott tan­terveket jóváhagyás előtt szak­értői testületnek kell vélemé­nyeznie. Az irodalom, a törté­nelem valamint a neveléstudo. mány, pszichológia és a gya­korlati képzés tervezetének vi­tája már lezajlott, egyedül a nyelvi programok szakmai véle­ményezése volt még hátra. Az előterjesztett programok számos érdekes újítást tartal­maznak. Néhány példa: kísér­letképpen „egyszakos” képzés indul magyar irodalomból és nyelvészetből. (Ennek indokolt­ságát sokan megkérdőjelezik ugyan, de a szakmai vita részt­vevői többségében egyetértet­tek abban, hogy mind az álta­lános, mind a középiskolai ta­nárok a jelenlegi gyakorlat sze­rint csak ritkán tanítják egyenlő arányban mindkét szakjukat tehát mindenképpen indokolt egy ilyen fontos, összetett tárgyban megpróbálni az egy­szakos képzést, amely tulaj­donképpen másfél szakos új típusú felkészítési forma) A tervezet szerint azok a hallgatók, akik irodalommal; illetve idegen nyelvvel párban tanulják majd a magyar nyel­vészet alapprogramot, vagy emelt óraszámú ún. magisteri programot sajátíthatnak el. Ez utóbbi elvégzése után a dip­loma mellé magisteri fokozatot kapnak. Az orosz és idegen- nyelvi programok keretében a nyelvszakos hallgatók az első két év során főként gyakorlati nyelvtanulást folytatnak majd, és megismerkednek az adott nyelvterület kultúrájával, gaz­daságtörténetével is. Az első két év után minősítő nyelvvizs­gát kell tenniük, a további fél­évek alatt pedig külföldi rész­képzésen és tanítási gyakorla­tokon vesznek részt, valamint irodalomtörténeti, nyelvészeti és tantárgypedagógiai tárgyakat tanulnak. Lehetőségük nyílik arra is, hogy a 25 órában maxi­mált heti óraszám keretében szabadon választott előadáso­kat is hallgassanak. A Janus Pannonius Tudo­mányegyetemen a későbbi évek. re vonatkozóan tervbe vették az eayetemi szintű nemzetiségi tanári szakok indítását vala­mint az újlatin nyelvi progra­mok oktatását is. A jelenlegi' tantárgyi tervezet sókat épít a kiscsoportos oktatásból szár­mazó előnyökre, valamint egyes segítőtudományok (pl. szociál­pszichológia, pszicholingvisztika) tómoqató szerepére. A vitában felszólalók — köztük neves akadémikusok — elsősorban az irodalom és a nyelvészettervezet arányaival, valamint egyes spe­ciális résztárgyak tantervi sú­lyával foglalkoztak. A nyelvi tantervi programok tervezetét május 26-án véglege­síti az egyetem tanácsa, s ez­után terjeszti fel jóváhagyásra a Művelődési Minisztériumba. Havasi J. zárólag a jövedelmezőség alap­ján megítélni. A jobb állategészségügyi háttér megteremtése ilymódon túlmutat az üzemi érdeken, de egyben rejtett tartalék is, mert egészséges állománnyal gazda- ságosobbá tehető az ágazat termelése, s jobban kihasznál­hatók az exportlehetőségek is. A tagszövetkezetekben 42 üzemi állatorvos dolgozik, 3—4 státus még betöltésre vár. S bár a képzés megkezdődött, még min­dig kevés a felcser. Javítani kell a qyógyszerellátást — főként vitamin- és vaskészítményekből, antibiotikumokból jelentkezik hiány — és szélesíteni o gyó­gyászati segédeszközök gyártá­sát vagy beszerzését, mert gyakran még az oltások elvég­zéséhez szükséaes fecskendő is hiánycikk. — Rné — A Becsben székelő Európai Társadalomtudományi Kutatási és Dokumentációs Központ igazgató bizottsága Pécsett tartja idei rendes ülését. A négynapos tanácskozás fő fel­adata, hogy meghatározza a nyolcvanas évek kutatási stra­tégiáját. A testület a nemzet­közi tudományos intézmény al­el nőkének, az időközben el­hunyt Bihari Ottó akadémikus­nak, a Pécsi Akadémiai Bizott­ság elnökének meghívására vá­lasztotta tanácskozása színhe­lyéül a Mecsek aljai várost. A szerdai nyitó ülésen Pierre Feldheim, a bécsi központ bel­ga elnöke meleg szavakkal em. (ékezett meg a magyar jog­tudós szakmai tevékenységéről, a szervezetben kifejtett ered­ményes munkájáról. A Párizs­ban székelő Nemzetközi Társa­dalomtudományi Tanács (ISSC) nevében — ennek európai szer. ve a bécsi központ —, az ISSC elnöke, Candido Mendes de Almeida brazil jogtudós kö­szöntötte a húszéves szervezetet. A Magyar Tudományos Akadé­mia üdvözletét Kulcsár Kálmán főtitkárhelyettes tolmácsolta a bizottságnak. A bécsi társadalomtudományi központ — az UNESCO kezde­ményezésére 1963-ban jött lét­re azzal a céllal, hogy elősegít­se Kelet- és Nyugat-Európa tu. dományos intézeteinek, tudósai, nak együttműködését. Földré­szünk huszonegy országának ku. tatái dolgoznak együtt, köztük a magyar nemzeti bizottság tagjai. Sátor, hálózsák, függőágy A Rádiónapló vendége: Óvári Miklós Kempingcikk-bemutató és -vásár Pécsett Csütörtökön ismét jelentkezik a rádió népszerű politikai mű­sora, a Rádiónapló. Az adás ezúttal belpolitikai életünk fon. tosabb jelenségeivel, helyze­tünkkel, teendőinkkel foglal­kozik. Munkások, tsz-tagok, egyetemisták és nyugdíjasok beszélnek a gazdaságról, az életszínvonalról, a közgondol­kodásról, a nyilvánosságról, er­kölcsi kérdésekről, a szocialis­ta demokrácia fejlesztéséről, távlatainkról. Az élő adásban — amely a Kossuth rádióban délután 4 órakor kezdődik — az elhangzott riportokról és in­terjúkról fejti ki álláspontját Óvári Miklós, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, aki válaszol a hallgatók telefonon, illetve levélben feltett kérdé­seire. A rádiónapló telefonszáma: 130-099, amely délután 3 órá­tól az adás végéig hívható. Marjai Józsel interjúja a televízióban Csütörtökön este, 21 óra 15 perces kezdéssel a televízió l-es műsora sugározza azt az interjút, amelyet Marjai József, a kormány elnökhelyettese adott időszerű gazdaságpo­litikai kérdésekről, Magyaror­szág nemzetközi gazdasági kapcsolatairól. A beszélgeté­sen szó lesz arról, milyen el­vek vezérlik hazánk külgazda­sági politikáját, mi jellemzi mai helyzetünket a nemzetközi munkamegosztásban Növekszik a kerestet Gyorsított OTP-ügyintézés A nyár közeledtének csalha­tatlan jele, hogy a kereskedel­mi cégek egyre-másra rendez­nek kempingcikk-kiállítást és vásárt. Jóllehet az időjárás^ tegnap nem úgy viselkedett, ahogy illett volna egy ilyen be­mutató megnyitásán, azonban a borult ég, a szemerkélő eső nem zavarta az érdeklődőket, a vásárlási kedvet sem csök­kentette. A pécsi Centrum Áruház má­sodik alkalommal nyitotta meg kempingcikk-bemutatóját és vásárát Pécsett, a Helyőrségi Művelődési Otthon kertjében. A hely telitalálat, olyan kör­nyezetben tekinthetők meg a felállított sátrak, kinyitott szé­kek, asztalok, nyugágyak, fel­fújt gumimatracok, mely a kempingezés varázsát tükrözik. A kempingezés szerte a vi­lágon, így hazánkban is vál­tozatlan hevességgel hódít, melynek egyik oka, hogy a szállodaárak egyre megfizet­hetetlenebbé válnak, valamint hogy viszonylag nem nagy pénzért romantikus kirándulást, üdülést tesz lehetővé. A hazai gyártók és a kereskedők sze­rencsére időben észrevették a felfokozott igényt, ami azt eredményezi, hogy évről évre nagyobb a választék, s mind célszerűbb, esztétikusabb cik­keket kínálnak. A Centrum Áru­ház bemutatóján nem kerül­heti el a figyelmet, hogy a felállított és berendezett sátrak színei végre harmonizálnak, s például a virágmintás huzatú székek, ágyak mellett megje­lentek a kétszínű, csíkos ülő- és fekvő alkalmatosságok. A sátrakról még egy mondat: a kétszemélyes, háton vihetőtől az öt-hat személyes „palotáig” számos szín, forma és méret megtalálható, reprezentálva a teljes hazai kínálatot. Van vá­laszték gumimatracból, háló­zsákból, hűtőtáskából, forma- tervezett nyugágyakból, egyszó­val mindenből, ami a kempin­gezéshez nélkülözhetetlen. A bemutatóhoz szabadidő ru­házati vásár is kapcsolódik, nagy árengedménnyel porce­lántányérokat, kerámiatárgya­kat is kínálnak. Aki kerékpárt vagy kisbiciklit, kávéfőzőt sze­retne venni, az sem tér be hiába a művelődési otthon kertjébe. Szükség van az ilyen jelle­gű kiállításokra. Az egyik lá­togató, a pécsi Nagy László úgy fogalmazott, azért mert itt mindent egy helyen láthat az ember, s adott a választá­si lehetőség. S az sem mellé­kes, hogy a helyszínen gyorsí­tott az OTP-ügyintézés. A pécsi Centrum Áruház kem­ping- és szabadidőcikk-bemu­tatója és vására május 19-ig naponta 10—18 óra között ke­reshető fel a pécsi Helyőrségi Művelődési Otthonban. R. N. Pécsi utcák- híres emberek Batsányi János Kétszázhúsz évvel ezelőtt szü letett a szegény tapolcai varga fia, 1763 május 9-én. Nevét Bacsányinak is írják, bár ő maga a címbeli módon írta nevét. Nemcsak nemzete, hanem más népek szabadságáért is küzdő, gondolatokban gazdag» költészete oly időben bonta­kozott ki, amikor már sokan hittek a társadalmi igazság­talanságokat megszüntető for­radalom erejében. Éleslátásá­ról, fejlett kritikai érzékéről ta­núskodó első cikkei a Magyar Múzeumban jelentek meg. Ezek­ben a latin, másként a „deák" nyelvet azért hibáztatja mert a latinul nem tudó és nem tanuló jobbágyságot kizárta a művelődés lehetőségéből, és mert miatta „édes anyanyelvűnk tulajdon magyar hazájában” nem fejlődhetett. A nép műveltségének eme­lésére akadémiák, tudós tár­saságok létesítését tartja fon­tosnak, s olyan nyelvköny meg­írását szorgalmazza, amelyben „minden magyar szók, s szólás­módjai feltaláltatnának, hogy azok szerint a nyelvnek tiszta­ságát megítélni lehetne.” Fel­hívja a figyelmet a népnyelv szókincsére, és az elfelejtett maqyar szavakra. Költői munkássága elején a szokásos szerelmi versek jelent­keznek de csakhamar a nagy- közösség, a haza problémái is írásra serkentik. Legismertebb verse, A franciaországi változá­sokra, egyetlen verses körmon­dat, amelynek felrózó utolsó so­ra: „Vigyázó szemetek Párizsra vessétek!" — az 1789-es fran­cia forradalom első visszhangja. Forradalmi világnézetének prog­ramját pompás tömörséggel fogalmazza meg A látóban: Uralkodjék köztünk Ész. Ér­dem, Iqazság / Törvény. s Egyenlőség, s te áldott Sza­badság!" 1794 szeptemberében azzal gyanúsítják, hogy Martinovics Ignác szászvári apát titkos tár­saságának tagja volt. Hiába állapítja meg a királyi tábla ártatlanságát, a hétszemélyes tábla egyévi börtönt szab ki rá. A kufsteini börtön négy fala között, „messze vidék sovány Ijatárit őrző, vad havasok kö­zött; a felhőkig érő durva fog­ház rejtekiből” figyeli a holdat, fájdalmainak érzékeny tanúját. A rostélyos ablakára néha rá­szálló madárka éneke is a sza­badságról szál: „Téged, Sza­badság! tégedet énekelj; / Nincs szived, ember, hogyha nem érdekel." Csak néhány cella választja el íróbarátjától, a Kufsteinben később kiszenvedett Szentjóbi Szabó Lászlótól, akinek nyögé­sét hallgatva éjjelenként Gyöt­rődés, maid Egy szerencsétlen iljú sírjánál című vertekben ál­lít számára örök emléket. Egy év után kiszabadulva, mint „megbélyegzett" nem tér­het haza, s ezért Bécsben ten­geti életét napidíjasként. Meg. ismerkedik Bécs kedvelt költő­nőiével, Baumberg Gabriellá­val aki jóban-rosszban kitart mellette. Amikor Batsányi Pá­rizsba kerül, a hű feleség bol­dogan írja férjének: „Most már elhagyhatom szülővárosomat, s követhetlek oda ahova sorsom hív. Mert ahol te vagy ott lesz jövőre az én hazám.” 1815-ben a Párizst megszálló osztrák csapatok elfogják a költőt, s bilincsbe verve viszik Brünnbe ahol a spielbergi vár­ban vallatják. Egy év múltával Linzbe száműzik. Irodalmi kap­csolata itt meggyengül, lassan kezdik elfelejteni. Egy jábairát tart ki mellette, a szigetvári hősnek, Juranics Lőrincnek iva­déka. Juranics László, akivel való levelezésé mintegy hatvan éven ót tartott. A magyar politikai költészet, nek első nagy alakja 1845. má­jus 12-én halt meg Linzben. Sajót és felesége hamvai Ta­polcán nyugszanak már. Tóth István dr.

Next

/
Oldalképek
Tartalom